Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-16 / 244. szám

MAGAZIN Vasárnap, 1977. október 16. 11 A várbeliek Senki többet?... a A

H Szegedet megmutatja az idegennek, elsétál vele a várhoz is. Elidőznek a kerítés mellett, nézegetik udvarán a halászok tökösbárkáját, és elmondja az itthoni, amikor a vár még nagyob volt, ide fogták be nemzeti hősünket, legfőbb betyárunkat, szegény Rózsa Sándort, aki a vonatot is megállította, élete végén pedig közönséges börtönlakóként a harisnyakötésre kényszerült Ettől a betyári kapcsolattól fényesre szidolozódik a vár kicsike maradványa az idegen előtt és olyanféle szinben áll elő, mint a Spilberk Brünnben vagy Kufstein. Ki tartja számon, ki volt ott a várparancsnok, ki a fő- és alporkoláb, de a göthös kis magyart, a szépszavú Kazinczyt a rabot mindenki tudja. A szegedi vár utolsó lakóit kár lenne levéltárban kutatnunk, akikről a régi iratok tudhatnak, nem az utolsók voltak. Kis tábla lóg a kerítésajtón, rajta olvasható: Idegeneknek tilos a bejövet. Nem bemenet mint az áruházi raktárak, és más titkos helyek ajtaján áll, hanem a bejövet. Tehát belül vannak, nem ideiglenesen, nem olyanok, akik csak bemennek, reggel és kijönnek este, ez az egy szó azt jelenti, a várnak lakói vannak. Nem pandúrok terelték be őket, a derest és a vasat nem ismerik a kellékek között, önként jöttek, önként maradnak. Bár a kapun lakat van, vastag lánccal, csak le kell akasztani a láncot, és szabad az út annak, aki nem idegen. Az első nagy ablakon függöny, másodikban kinyitott esernyő szárad: nők is laknak a várban. Az első ember, nem kapitányi rangban, Kisterenyei Ervin, számadása szerint kilencen vannak most az őrizők közül, de voltak már huszonketten is. Restaurátorok, de mellékállásban őrzik is a várat. Mindenféle gyülevészcsoportok be-beugráltak azelőtt, csak a hecc kedvéért is. Mutatós szerszámokat nem látok a restaurátorok kezén, vasalóval melegítik és simítják a vásznat márványlapokkal megnyomtatják és gépesített főzőkanállal keverik a ragasztót: villanyfúróba szerelték a fakanalat (Amikor bográcsban főzik a halászlét a gulyást, vagy a keménytarhonyát, ekkora gépesítésre sincs szükség.) A körképet A magyarok bejövetelét. restaurálják, reggel 7-től este 6-ig dolgoznak. A gyűrődéseket, repedéseket és a golyók által okozott sebeket gyógyítják rajta. — A szállás? — Kitűnő. összkomfortos a vár, itt a kazánház, jó a fűtés, hideg-meleg vizes fürdőszoba, ezerszer jobb, mint az albérlet Koedukált intézmény lett a vár, egyik oldalon a lányok és asszonyok, másikon a férfiak laknak. Tábori vaságyak, egy-egy asztal, szék, könyvespolc, ez a bútorzat, kilincs nincs, fal sincs, ajtó sincs, csak függöny. A szekrény oldalán lehet kopogtatni. Balázsovi ts Zsuzsa 1975-ben ment férjhez, nem sokkal azelőtt hogy ide költözött — Nem bánta meg? — Sem a házasságot, sem azt hogy ide jöttem. Ez a restaurátorok sorsa, ha templomok képein dolgozunk, azokat se vihetjük haza, hogy közelebb legyünk a családhoz. Oda kell mennünk, ott kell laknunk. Az otthon hiányzik, hogyne hiányozna, minden pénteken megyek haza. A családi boldogságból ennyit jut. — Szabadság? — Örabéresek vagyunk, csak fizetés nélküli szabadság jár nekünk. — Gyermekgondozási segély? — Mint bárkinek, természetesen nekünk is. Egyik kolléganőm most szült, fél évig szeretne otthon maradni. — Hová teszi később a gyereket? — Ez a gondja, ezt nem tudja. Ide nem hozhatja várlakónak, talán a nagymama elvállalja. — Koszt? — Mindenki maga intézL A tarján! bisztróba járok, Ws pénzért ott főznek legjobban. — Milyen Szeged, a várból nézve? — Amit én ismerek, azok közül a legszebb város. Pest azért hiányzik. Este van, a Belváros kicsi, a kintebb eső utcák sötétek, este összezsugorodik Szeged. Pusztaszeren talán jobb lesz. Ha fölépül a körkép épülete, legalább két évet ott dolgozunk. — Mit vár Pusztaszertől? — Ott lehet majd biciklizni, és talán festeni is. A városban nagy kockázat a bicikli, és hiányzik a természet. — De a vár jó? — Idevetődött egy kutya, a körkép metszetének készítőjéről adtunk. nevet neki, de a várat nem tudta megszokni. Fél év múlva megszántuk, elajándékoztuk, családi környezetbe adtuk. Akivel beszéltem, mindenki azt mondja, az a jó ebben a társaságban, hogy lehet együtt dolgozni. Ha itt végeznek — legföljebb 1982-ben —, akkor is együtt maradnak. Együtt vállalnak újabb munkát — Asztalos István harmadéves hallgató volt amikor idejött, most végzett a főiskolán, itt is maradt, de kétlaki. — Egy hónapot itt vagyok, egy hónapot Pesten. — Ott mi a dolga? — Festek és tanulok. — A lecke? — Most angol, de jó lenne olaszt is, franciát is, németet is tanulni. — Képhez, freskóhoz minek a tolmács? — A szakmához kell. A használható szakirodalom nagyobbik része angolul íródott. — Mint festő, mi hasznát látja a másiknak? — Fegyelemre szoktat. Kemény fegyelemre. — A vár? — A baj csak annyi, hogy sok a szúnyog. Aki legtovább olvas este, az fizet rá legjobban, minden szúnyog őt csípi. Tari Edit Csongrádon született, minden iskoláját Szegeden végezte, a Tömörkény gimnáziumból jött ide. Két hónapja dolgozik restaurátorként, legalább két évig szeretne itt maradni. — Mi fogta meg? — A várbeli szellem: a közös munka szelleme. — Este, munka után? — Tanulok, olvasok, mosok. — Terve? — Régész szeretnék lenni. Innen is sokfelé ágazhatnak az utak. Semmiképpen nem akarok avatatlanul beleszólni a körkép vitájába, de a csoport vezetőjét megkérdeztem, mi a véleménye a nagy képről. — Válasszuk két részre a feleletet. A restaurátornak nagy föladat, kimondhatatlanul szép munka. Mikor jutunk mi még egyszer 1800 négyzetméteres felülethez? Különben nem előírás, hogy a restaurátor szerelembe essen a képpel, tisztességes munkát akkor is kötelessége végezni, ha nem sokra becsüli. Figyelem a vitát, az a gyanúm, aki eddig nyilatkozott, vagy nem látta a teljes körképet vagy nem emlékszik már rá pontosan. Nehéz is harminc évvel ezelőtti élményünkre, vitaképesen visszaemlékeznünk. Kerestem benne a nacionalizmust is, bevallom, mostanáig nem találtam meg. Másik érv, hogy művészi értéke kiest Láttam másik két nagyhírű körképet Is, mindkettőnél jobb a miénk, ezt bátran mondom. Itt van a Vágó Pál által festett lovasroham: sok megoldásával Nagybánya előtt járt Azt sem akarom mondani, hogy művészettörténetünk kiemelkedő alkotása, de neves művészek dolgoztak rajta, becsülést érdemelnek. Apró híja van csak, hogy Munkácsy nem festett bele. Lehet, hogy ez a név hiányzik azoknak, akik a márkát keresik? Valóságos csatatér van a várban, a csatakép körül dolgoznak a restaurátorok. Lehet hogy ők a szegedi vár utolsó lakót Most kilencen, néha huszonketten. HORVÁTH DEZS0 A felfelé kapaszkodó úton mindenfelé autók. S lám, milyen szerényen húzódik meg itt például ez a Diesel-Mercedes, akár agy félreeső, leszögletesített bukszusbokor. Amott az a Toyota pedig alig látszik ki a földből, visszafogottan lapul a föléemelkedő Zsigulik, Wartburgok között. Mint ahogy az a Ferrari is kerülni látszik minden feltűnést: nyúlánkan és ezüstszürkén olvad bele a járműrengetegbe. 1 Zsúfolásig telt színházterem a budai művelődési házban. Mindjárt kezdődik az idei festményárverés. A legtöbb dolgozó egyszerű utcai ruhában érkezett. A frizurák is jobbára délutániak. Csupán néhány diszkrét ékszer jelzi, nem szokványos, inkább alkalmi rendezvény ez a mostani. Például az a nagyon szerény brilliáns, abban a leheletvékony gyűrűfoglalatban. Aztán: finoman elrejtett már-már a hajkoronák sátrába burkolt függök, bennük a drágakövek tényleg igen redukált ragyogásával. Valamint néhány, de igazán csupán néhány platina nyaklánc, közepén kis mütyürrel, melyet rubin- vagy smaragdpetytyecskék díszítenek. A légkör határozottan demokratikus, sőt bizonyos vonatkozásokban kifejezetten fesztelen. Egyeseknek például melegük van, nyugodtan levetik zakójukat ölükbe gyűrik, de nem szégyellik pocakjukat és ízléses nadrágtartójukat sem. A jobbjukon helyet foglaló hölgyek pedig — sok közöttük a szőke, a hamvasvilágostól egészen a kissé már barnás árnyalatokig — mit sem szólnak ezért Bájos mosollyal, kis főbólintással nyugtázzák a neglizsét, majd ők is kinattintják azt a bizonyos második kancsót a nyak alatt és a kebel fölött amely... s Természetesen vannak itt fiatalok is. mint mindenütt az életben. Elküldték ide képviselőiket a felnövekvő új generáció tagjaiként s kik majd, ugye, általában, a helyünkbe lepnek. Például ott fönt az erkélyen egy... Vagy itt lent a földszinten jobbra egy... A színpadon élőkép. Asztalon mutatják be az árverésre bocsátott festményeket Barna pulpituson a fakalapácsos döntnökök, jobbra tőlük adminisztrátorok, elöl, lent pénzbeszedők, oldalt közjegyzők népes csoportja, balról képkiadás, a zenekari árokban pedig a pénztár. A felszereléshez munkát könnyítő kis facsúszdák is tartoznak. Mihelyt lecsap a döntnöki kalapács, már csúszik is lefelé a véglegesült ár cédulája. Az adminisztráció boszorkányos gyorsasággal, szinte sorozatban készíti a számlákat a pénzbeszedők pedig — egy férfi, három nő — szélvészként futnak a szélrózsa több irányába, hogy pénztárhoz szállítsák a vételárat onnan a vevőhöz vissza a fizetési elismervényt — és már zöröghet is a képkiadóban a mintás csomagolópapír. Mindez nem tart tovább E már-már tökéletes szervezettség láttán érezni át igazán, hogy valóban... Csak ámuldozunk! 4 A dráma. Első döntnök: — Munkácsy Mihály „Faust" című festménye. Kikiáltási ára hatvanezer forint ... Hatvanezer forint... Árajánlat?... Árajánlat nincs?... Vissza!... Nagyot csattan a fakalapács. Első döntnök: — Kraft-Kundrassek Egon „Táj nimfákkal" című festménye. Kikiáltási ára ötvenezer forint. Árajánlat? Oldalt, az oszlop mellett álló, negyvenes, enyhén kopaszodó, kissé hízásra hajlamos férfi fölemeli az árverési piros jelzőtárcsát. Első döntnök: — Ötvenöt... (Időközben két másik tárcsa is magasba emelkedik.) Hatvan... Hatvanöt... Baloldalt, az enyhén kopaszodó, kissé hízásra hajlamos férfi rezzenetlenül tartja a tárcsát így. első pillantásra, nincs rajta sem•mi különös. Nyitott nyakú drapp ingpulóvert visel, pocakja már kezd fölébukni a nadrágszíjnak. Nadrágja különben középszürke, zakója sötétkék. Nálunk manapság már. éppen annak eredményeként sőt vívmányaként hogy... — úgyhogy pusztán öltözékük alapján már nem lehet besorolni a dolgozókat Ez a férfi például éppúgy lehet... Mint ahogy szintén lehet... Sőt még az elképzelhető, hogy... Első döntnök: — Hetven.., Hetvenöt... Nyolcvan ... $VTar teljesen elcsöndesedett a terem, mint amikor a légyzümmögést is ... Mindenkj lélegzetvisszafojtva, sőt... A szemek most.már erre a két emberre szegeződnek. Itt balra lent. és ott fönt az erkélyen ülőre.) Nyolcvanöt... Kilencven ... Kilencvenöt... Száz... Száztíz... Százhúsz ... (Az erkélyen- lehanyatlik és eltűnik a fejék sűrűjében a piroa tárcsa.) Százhúsz másodszor ... Második döntnök: — Százhúszezer, harmadszor!. .. (Lecsap, nagyot koppan a fakalapács.) Itt lent, az öné a kép, uram ... Az enyhén kopaszodó, kissé hízásra hajlamos férfi átadja tárcsáját a mellette álló, piros kosztümös nőnek, kézfejét végighúzza homlokán. Pofacsontia felett csak most kezd szétterülni az a bizonyos, ovális alakú folt. ami... A pénzbeszedő: — Százharmincnégyezer, uram. Százhúsz az elért ár, plusz kétszer tíz százalék... A férfi ötszázaskötegeket halász elő belsőzsebéből. Majd a másik zsebből... A harmadikból pedig ... Első döntnök: — Ismét KraftKundrassek-festmény következik. „Ünnepi vacsora." Kikiáltási ára harmincötezer forint. Harmincötezer ... (Itt is, amott is tárcsák emelkednek magasba.) Negyven... Negyvenöt... ötven... Hatvan ... Hetven ... Az enyhén kopaszodó, kissé hízásra hajlamos férfi most egy oszlopnak támaszkodva áll. Már új(Folytatás a 6. oldalon.) Amint mesélni kezd, szeme körül — akar riadót fújtak volna nekik — összefutnak a ráncok. Zsebkendőjébe gyömöszöli a szavakat, nehezen értem meg. Aztán megértem. És egyetértek vele Könnyei áradatát, cserzett munkáskeze remegését szeretném megállítani. Megállíttatni. Zavarba ejt, egész korosztályom, intézményeink, közgondolkodásunk nevében is, ha egy 67 éves férfit sírni látok. Szégyellem előtte tehetetlenségünket, még meglevő, szép csomagolású, hivatalos embertelenségünket Szereti, hogy körbejárja lakását a nap. Hogy egy tekintettel erdőt és fényt ölel át. Szeret a töltésen sétálni, gyakran lejár oda. Még élvezi az avar zizegését, a langyos levegőt. De már előre retteg, mi lesz velük télen? Mégse keresheti a csöndet éjjel-nappal a zimankós télben. A kisunokáeak meg tanulnia kell, aludnia kell. Már se tud. Karikás a szeme, álmos az iskolában. Sír a fekete pontok miatt. „Családi házból kerültünk ide, szanálták az épületet" — mondja már nyugodtabban. — „Másfél éve fogadtuk el a 101-esben ezt a kétszobás lakást. Akkor még nem tudtam, mi vár itt ránk. Gondolhatja: alattunk van a kazánház. Szeptembertől májusig pokol az életünk. Hét-nyolc hónapos észvesztő zaj üldöz ki bennünket a lakásból, csak ki innen. De hát lakni kénytelenek vagyunk, és ez az otthonunk. Ez az átkozott szivattyú meg csak zúg-búg, szizszeg, dübörög, szünet nélkül. Nincs egy A gépezet zug, ahová elbújnánk előle, ahol egy kis nyugtot, csöndet találnánk. Nincs egy pillanat, amikor belefáradna és megnyugodna. Néha úgy érzem, nem baj, ha én is rámegyek, de fölrobbantom, föl a mindenit!" Papírok hevernek előttem az asztalon. Értesítések, határozatok. Pecsétesek, aláírásokkal. Az egyik: zajméréssel kapcsolatos értesítés. „Értesítem, hogy a Hajdú-Bihar megyei KÖJÁL zajmérő csoportja által készített mérési jegyzőkönyvet a mai napon intézkedés céljából dr. K. I. állami közegészségügyi-járványügyi előadónak elküldtem. Tájékoztatásul közlöm, hogy a mérési jegyzőkönyv aaatai szerint mindkét mérési helyen (kisszoba, nagyszoba) a zajszint meghaladja az MSZ 18 151-es szabvány előírásait" Dátum: május 10. A másik: a városi közegészségügyi-járványügyi felügyelőség határozata. „Kötelezem a Ivárosgazdálkodási vállalat Igazgatóját, hogy a kezelésében levő Olajbányász tér L szám alatti kazánjának zajszintjét megfelelő műszaki megoldással csökkentse. Határidő: 1977. szeptember 1. Indoklás: A mérés alapján megállapítható, hogy nagymértékben meghaladja... a lakószobákban megengedett egyenértékű A szintet, nappal 40 dB, éjjel 35 dB-t. Ezáltal a lakásban lakókat nagymértékben zavarja a hőközponttól beszűrődő zaj, amely testhangként jut a lakásba, s ennek szigetelésével lehet a zajt tompítani. A szivattyút rugalmas csatlakozásról kell a fűtési rendszerhez kapcsolni, továbbá az alapozásnál is szükség van a rugalmas elem beépítésére." Dátum: június 24. A harmadik: ugyanez a szöveg az IKV-nak címezve, július 19-én, mivel a városgazdálkodási vállalat megfellebbezte a döntést Ezt tette az IKV is. A negyedik: klinikai kibocsátó. Diagnózis: Coronariaclerosis. Angina pectoris. Javaslat: a diagnózisnak megfelelő kímélő életmód. Kelt: 1977. július 27-én. Most október van, ismét beindult a gépezet. A szivattyú dübörög, a papírok újból vándorútra keltek. Nem tudom a tervezőhöz, a beruházóhoz, a kivitelezőhöz jut-e majd belőlük? Látogatómat ez aligha érdekli. Legfeljebb, ha ígéretet kapna, hogy odahaza hamarosan gyönyörködhet a föltornyosult irathalmaz finom zizegésében. CHIKÁN ÁGNES