Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-06 / 209. szám

Kedd, 1977. szeptember 6. 5 Tilos a keverés I \ Megkezdődött a tanév Iskolások, iskolák — Szegeden Csak első osztályú lehet A Belkereskedelmi Minisztérium a kulturáltabb kiszolgálás, a vásárlási idő rövidítése és a bolti munka hatékonyságának növelése érdekében az előrecsomagolt élelmiszerek körének és mennyiségének állandó bővítését szorgalmazza, s ellenőrzi is e követelmény érvényesülését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogyasztók többsége szívesen vásárolja ez előrecsomagolt élelmiszeTéktet. Az ellenőrzések megállapították. hogy a boltokban előrecsomagolt tőkehús, húskészítmény, zöldség és gyümölcs általában megfelel a minőségi követelményeknek. Többször előfordul azonban, hogy a csomagolásnál keverik az árut, ami jogos elégedetlenséget vált ki a fogyasztók körében. A minisztérium nemréger) kiadott rendelkezése hangsúlyozta, hogy az előrecsomagolás széles körű elterjesztésének alapvető feltétele a vásárlók bizalmának megnyerése és megtartása. Ezért kötelezte a vállalatokat, a szövetkezeteket, az iparban és a boltokban előrecsomagolt élelmiszerek minőségének folyamatos és szigorú ellenőrzésére. A rendelkezés szerint tilos az áru keverése, kizárólag azonosan jó minőségű, friss és csak egész részeket tartalmazó hús- és húskészítményeket, valamint a szabványforma nagyságú — zöldség- és gyümölcs hozható előrecsomagoltán forgalomba. (MTI) Hétfőn a Hilton szállóban megkezdődött a RtLEM, az Anyag- és Szerkezetvizsgáló és Kutató Laboratóriumok Nemzetközi Egyesülése állandó bizottságának ülése. Ezúttal emlékeznek meg a nemzetközi szervezet megalakításának 30. évfordulójáról. Ez a szervezet kezdeményezi az építésügyi tudományos és technikai nemzetközi együttműködést, és segítséget nyújt a kutatási módszerei: fejlesztéséhez, az export-import termékek műszaki jellemzőinek azonosításához. összesen 72 ország kutatói vesznek részt — különböző műszaki bizottságokban — a nemzetközi szervezet tevékenységében. Az állandó, bizottság szeptember 15-én fejezi be budapesti ülését. (MTI) Gtricz Mátyás rendezett utoljára görög tragédiákat a szegedi ószinházban Euripidész Médeiáját és Szophoklész Antigonéját. Jó fél évtized telt el azóta, inig vasárnap este a nyári turnéjáról felénk kanyarodó athéni társulat, Elza Vergi együttese idézte meg — fiatalos Kisszínházunk épületfalai között fiatalos hévvel — Euripidészt újra. Ha lúd, legyen kövér: görög színház Euripidészszel — csapott tenyerembe a kíváncsiság — miért ne lehetne gólyalábsarukba (kothomosz) bújtatott színészekkel, alakjukat nyaktól lefelé lepellel (peplon), fölfelé álarccal (mitek) takarva, parókástul, hangerősítő tölcsérrel (sztenlor), egyszóval hasonlóképpen, mint az ősi Dionüszosz színházban. Csakhogy több mint kétezer év múltán sem múzeum a görög aranykor. Kései honi utódai is nagyon jól tudják — Vergiék előadása bizonyítja, okosan értelmezik —, amit a jeles rendező Tovsztonogov imígyen fogalmazott: „a lehető legteljesebben és legmélyebben kell feltárnunk, milyen szerteágazó kötelékek fűzik a klasszikus művet saját korának életéhez. Mindennek azonban nem célnak kell lennie, csupán eszköznek, hogy bemutathassuk a múlt és jelen kapcsolatát." Az Iphigeneia a tauruszok kőzett témája ugyanúgy a görög mondavilágból való, miként a klasszikus triásznak majd valamennyi darabja; az Agamemnon család nyomasztó históriájának epilógusa. A teljes történet Euripidésznél is föllelhető. A Trója leigázására induló görcg sereg kedvező szelet vár, amiért Agamemnon fővezérnek íphigeneia nevű lányát kellene föláldoznia Artemisz istennőnek, aki viszont az utolsó pillanatban nem fogadja az áldozatot, s elviszi magával a lányt a tauruszok közé (Iphigeneia Auliszban). A hosszas trójai háborúból hazatérő vezért felesege és annak szeretője meggyilkolja, ezért gyermekei, Elektra és Oresztész, bosszút állnak, megölik anyjukat is, Klütaimnésztrát (Elektra). Azerünrúszek Oresztész életét kérik cserébe, üldözőbe veszik, s a férfi lelkiismeret-furdalásától hajtva a tisztaság istennőjéhez, Artemisznek szentélyéhez menekül: ha elhozza szobrát, bűnbocsánatot nyer. A tauruszok földjén, ahol minden idegen a halál fia, találkozik a két testvér, s miután Iphigeneia fölismeri Oresztészt, kimentené a bajból. A megszerzett szoborral együtt indulnának vissza hazájukba, mikor fölfedezik a szökést: az isteni beavatkozás (deus ex machina) azonban megint segít, Athéna istenasszony megfékezi a becsapott, háborgó Thoász királyt, s nemcsak a testvéreket bocsátja szabadon, de a velük rokonszenvező kar tagjait is. A bosszuló anyagyilkosság tehát fölmentetett Körülbelül erről szól az iphigeneia a tauruszok között, s körülbelül ennyi szövegmagyarázat föltehetően el is kelt volna a — tolmácsberendezés híján rövid, írásos tartalmi kivonatra hagyatkozó — publikum tájékoztatására. Aki ismerte a darabot (és előzményeit), remek előadásban gyönyörködött A címszereplő Elza Vergi társulatának hagyománytisztelő stílusa érzékenyen közvetítette az euripidé6Zi monológok, dialógok, kórusszövegek szellemét. A deklamáeló emelkedettsége, nemes aromája, a játék eszköztelen méltósága és (szertartásossága mögött a mitikus lepel alól, nagyon hétköznapi emberi érzések, erkölcstartalmak, az isteni kiszolgáltatottságból szabadulni akaró vágyak és sóhajok szakadtak föL Rólunk van szó — sugallta a Vergi társulat bemutatója, melynek olyan nagyszerű momentumai maradnak sokáig emlékezetesek, mint Iphigeneia és Oresztész (a kitűnő Vergi és Ilrisztosz Frangosz) „fölismerési jelenete", Viktor Pagulatosz rendezésében a kórus — koreografált mozgásokkal, énekkel — végig aktív hozzájárulása a cselekményhez, vagy Sztefanosz Vasziliadisznak a történethez emocionális távlatot fölfaka3Ztó modern kísérőzenéje. Itt a szó: modern. A Vergi színház előadása — minden retorikus ízével, a rendezés, diszletezés és a jelmezek különcködő, erőszakoltan elidegeníteni akaró glöncei nélkül is — modern előadás volt. Nikolényi István Mozgalmas napra ébredt tegrutp a város: ezer és ezer fehúrbe-sötétkékbe öltözött gyerek járt az utcákon, ki-ki iskolája felé tartott — az évnyitó ünnepségre. Ma reggel pedig Szeged általános és középiskoláiban már felhangzott az első csengetés, megkezdődött az új tanév. Örömökkel és gondokkal, ahogy mindig, merthogy ilyen az iskolakezdés természete. Mindenesetre szeptemberenként megváltozik a város élete; bár nálunk a nyár is eseményekben gazdag, az őszi mozgalmasság más: bensőségesebb, inkább a sajátunk, hiszen a városlakók — szülök, gyerekek, pedagógusok. Miféle örömök és milyen gondok kísérik a kezdést? — erről kértünk tájékoztatást Forgó Páltól, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetőjétőL — Talán kezdjük az óvodákkal. Velük a legtöbb a gondunk. Népesedéspolitikánk hatásai az idén először érződnek a gyerekek óvodai elhelyezésében, összesen 7418 felvételi kérelem futott be, a helyünk pedig — a tanácsi és az üzemi férőhelyek öszszesen: 5288. Minden óvodában társadalmi bizottságok döntöttek a felvételről: 6502 gyereket tudtak elhelyezni, 316-an kimaradtak. — A következő években szintén sokan lesznek óvodáskorúak. A szülőket joggal foglalkoztatja: tni lesz a megoldás? — Számításaink szerint 1979-ig 9100 óvodás lesz a városban. Ebben az ötéves tervben 1450 új férőhelyet teremtünk tanácsi beruházásból, néhány óvodát vállalatok is építenek. A megengedett 120 százalékos fölvételi arány mellett, 7 ezer hellyel és az óvónők áldozatos munkájával 9100 gyereket is el tudunk majd helyezni. A legfontosabb feltétel: a tervek, a beütemezés szerinti építkezés. — Aíi lesz az idén kimaradt 916 gyerekkel? — A fellebbezések most érkeznek az óvodákba, a társadalmi bizottságok döntéseiről rövidesen értesítik a szülőket. A maximális helykihasználással sem tudunk az eddiginél sokkal több gyereket felvenni. — Tegnap kezdte meg az évet körülbelül 15 ezer 400 általános iskolás. Velük is adódnak szervezési gondok? — Hadd kezdjem a „jó hírrel", Tarjánban az új, 3-as számú iskola fogadta az alsó tagozatosokat. És tegyem hozzá: olyannyira népszerű az új iskola, hogy kénytelenek voltunk elutasítani néhány jelentkezést. A magyarázat: a mostani sok óvodás 1980-ban lesz elsős; a következő években is egyre többen lesznek, úgy számítjuk, évente 25—30 tanuló- és 15—20 napközis csoporttal nő az általános iskolások száma. Évente tehát 40—45 új tanterem kellene. Az V. ötéves tervben 88 épül. Belátható, hogy csak nagyon szigorú tanterem-gazdálkodással boldogulhatunk, ez pedig a gyerekek előre tervezett elhelyezését, iskolák közötti átcsoportosítását követeli meg. A tarjáni új iskolának a következő években is több első osztályt kell fogadnia, ezért nem engedhetjük, hogy most a tervezettnél több tanulót vegyenek föl a felsőbb osztályokba. Egyébként a szülők kérése volt, hogy a kisebbek, az alsó tagozatosok kapjanak helyet a lakótelepi iskolákban, és a nagyobbak — jobb híján — járjanak inkább a távolabbi intézményekbe. Ugyancsak a szülők megértését leérjük, amiért nem engedhetjük, hogy tetszés szerint válasszák meg, melyik iskolába íratják gyermeküket. Az északi városrészbe beköltözők a Zalka, illetve a Madách iskolába járhatnak, a Mérey utcai isCsehszlovákiába utazik a Bartók gyermekkórus Akvarellek a mavészkluian A Sajtóház Művészklubjában tegnap este megnyílt kiállításon Szabó Pál grafikus, az ÉLIKER dekorációs részlegének vezetője mutatja be félszáz akvarell képét. Szabó Pál mestere az akvaréllműfaj klasszikus vonulatának. Elsősorban tájképeket és csendéleteket készít Ezen a területen viszont igen széles skálán játszik. A ködös téli tájkép szinte jelzésszerű, finom foltjaitól a tanyaképek tornyals expreszszionizmusáig széles a skála. Virágok impresszionista megjetonítéseit éppúgy megtalálhatjuk a falakon, mint a Tisza-parti táj évszakonként változó sok színű világát, az alföldi tanyák mementóként meglevő jelzéseit, a kiskertekben virágzó növények jellemző csokrait Az akvarell ősi festői műfaj, melyet napjainkban meglehetősen mostohán kezelnek a művészek. Szabó Pál, aki két évtizeddel ezelőtt rendszeres résztvevője volt a kollektív tárlatoknak, most új műfajban bizonyít: s minden bizonnyal híveket szerez az akvarellnek, nemcsak a közönség, de az alkotók soraiból is. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Bartók Gyermekkórusa holnap, szeptember 7-én Csehszlovákiába. Olmützbe utazik, ahol a hagyományos gyermekkórus fesztivált ebben az évben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére rendezik meg. A fesztivál keretében tartják meg a csehszlovák gyermekkórusok nemzeti versenyét az Arany pálmáért, s vendégül négy külföldi vendégkórust hívtak meg. Magyarországot az Oktatási Minisztérium javaslatára a szegedi gyermekkórus képviseli, ezenkívül Berlinből, Plovdivból és Tbilisziből érkezik gyermekkórus. A szegediek a fesztivál Koncert a főiskolán három koncertjén lépnek föl, köztük a nyitó- és a záróhangversenyen, különböző találkozókon vesznek részt, s látogatást tesznek egy iskolában és egy üzemben. A négynapos fesztivál után a Bartók Gyermekszínház Sumperkbe utazik, ahol viszonozza az ottani gyermekkórus idei szegedi látogatását, s hazafelé Szlovákiában, Prievidzében ad még hangversenyt. A kórust a hangversenykörúton Erdősné Fagler Erika és Erdős János vezénylik, zongorán kísér Bozóki Andrásné. A kórus elutazása előtt, hétfőn délután, a főiskola dísztermében bemutatót tartott műsorából, melyen klasszikus és magyar művek mellett szovjet és mai csehszlovák szerzők alkotásai szerepeltek. kola pedig kizárólag Tarján és Felsővaros gyerekeit fogadja. Előretekintő tervezéssel megpróbáljuk elkerülni, hogy iskoláinkban a három műszakot kelljen bevezetni, vagy 40—50-es létszámú tanulócsoportokat indítani. Az említetteken kívül néhány más szükségmegoldásra is kényszerültünk: a Sziliért iskola felső tagozatát át kellett helyezni a Dugonicsba, olyan sokan vannak az alsósok. A Hámán iskolában pedig nem kezdődhetett tanítás, az épület életveszélyes. A födémcsere idejére a főiskola két gyakorlójába, illetve a Béke utcába járnak a tanulók. — A középiskolák? — Összesen körülbelül 6050 szegedi középiskolás van, 1650-en az elsősök. Minthogy tavaly kevesen voltak a nyolcadikosok, az idén kisebb létszámú tanulócsoportokat indíthattunk a középiskolákban, ami pedagógiai szempontból kedvező. Űj kollégiumokkal gyarapodunk: a Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola kollégiumának műszaki átadása már megvolt, a tantervi szárnyat is befejezik a tanévben. * Vasárnap a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola I. számú gyakorló iskolájában rendezett országos tanévnyitó ünnepséggel megkezdődött az ország oktatási intézményeinek 1977/78-as tanéve. Az ünnepségen dr. Polinszky Károly oktatási miniszter mondott beszédet. Hétfőn az ország több mint négyezer általános és több mint félezer középiskolájában tartották meg az ünnepélyes tanévnyitókat. Az előzetes adatok szerint mintegy 1 millió 100 ezer általános, több mint 200 ezer középiskolák diák kezdte meg a tanulást ma reggel. A tanév első napján már ismeretes az utolsó tanítási nap is: az általános iskolások június 3-án, az érettségizők május 13-án, a középiskolások i I—III. osztályai pedig június I 10-én mennek utoljára iskolába. Az írásbeli érettségi május 15-én kezdődik. A téli szünet december 22-től január első vasárnapjáig tart, a tavaszi szünet április 5-től április 13-ig. * A hagyományokhoz híven a Hazafias Népfront az idén is ajánlásokkal fordul az iskolai szülői munkaközösségekhez. Az ajánlások bevezetőjét Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és dr. Polinszky Károly oktatási miniszter írta alá. Az ajánlások az iskola, a család és a szervezetek kapcsolatának fejlesztéséről, a családi nevelésről, az Edzett ifjúságért mozgalomról, az űj tanév feladatairól szólnak. * A hétfői tanévnyitó ünnepségen avatták kollégiummá a Könnyűipari Műszaki Főiskola diákotthonát. Az avatáson dr. Polinszky Károly oktatási miniszter mondott beszédet, méltatva a diákotthon eredményeit. FIDEM-kongresszus Budapesten Egy hétig tartó nemzetközi esemény színhelye a budavári palota: a Magyar Nemzeti Galériában tartják szeptember 5—10. között a nemzetközi éremszövetség 17. kongresszusát. Hétfőn a megnyitó ünnepségen jelen volt Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Kiss István, a Magyar Kézőművészek Szövetségének elnöke. Pozsgay Imre kulturális miniszter köszöntötte a kongresszus résztvevőit: negyedszáz ország, 260 képviselőjét. Hangsúlyozta: a FIDEM budapesti kongresszusa és a nemzetközi éremkiállítás a magyar éremművészet nemzetközi elismerését, nagyrabecsülését bizonyítja. Lars O. Lagerqvist, a FIDEM elnöke és Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója megnyitó beszédében méltatta a négy évtizedes nemzetközi szervezet tevékenységét.