Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-04 / 208. szám

3 Vasárnap, .1977. szeptember 4. Ünnepségek a bányásznnp alkalmából Szombaton Tapolcán, a bauxitbányászat fővárosában tartották meg a központi bányásznapi ünnepséget: erre az alkalomra a dunántúli városba érkeztek a bauxitbányák képviselői, a feldolgozó, a tervező ipar küldöttei, a kutató vállalatok képviselői, a szénbányák vezetői is. Kanizsai Józsefnek, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat igazgatójának köszöntő szavai után Gyóri Imre, az MSZMP KB titkára mondott ünnepi beszédet. A Központi Bizottság titkára méltatta a népgazdaság „kenyerét adó" energiahordozókat termelő bányászok munkáját, szólt egyre fejlődő szénbányászatunkról, amely évente 25—26 millió tonna szenet küld a felszínre. A szénhidrogénbányászatunk évi termelése kőolajból 2 millió tonna, földgázból 6 milliárd köbméter. Ez a termelés biztosítéka gazdasági fejlődésünknek, s erre a termelésre alapozottak további terveink is — mondotta. Az energiahordozókat felszínre hozó bányák mellett, hazánkban a legjelentősebb a bauxitbányászat, amely évi 2,9 millió tonnás termelésével világviszonylatban is számottevő. A Központi Bizottság titkára külön szólt a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat középtávú munkaerő-gazdálkodási tervéről, amely szerint a jelentős ütemű termelésnövekedést. a bonyolult technológiai feladatok megoldását a létszám növelése nélkül kívánják megvalósítani. Győri Imre rámutatott: a bauxitbányászat és egyben az egész alumíniumipar eredményei elképzelhetetlenek lennének a magyar—szovjet timföldalumíniumipari együttműködés nélkül, hisz az teremtette meg a lehetőségét alumíniumiparunk fejlesztésének. A zalai olajbányászok, kutatók és termelök a dél-zalai olajmezők bázakerettyei központjában családtagok, hozzátartozók körében tartották meg szombaton a bányásznapi ünnepséget Az olajbányászokkal együtt ünnepelt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az ünnepségen felszólaló Németh Károly elismeréssel szólt a magyar olajbányászokról, közöttük a zalai olajkutatókról, termelőkről, akik nap mint nap becsülettel teljesítik termelési feladataikat, s a munkásőrökről, azokról a munkásemberekről, mérnökökről és technikusokról, akik a negyven esztendős hazai olajbányászat fellegvárában dolgoznak, teljesitik önként vállalt társadalmi feladatukat. Az ország népe elismeréssel adózik a bányászoknak, közöttük az olajbányászoknak — mondotta Németh Károly —•, akik az ország energiaszükségletének jelentékeny hányadát termelik ki a föld mélyéből. Hang. súlyozta, nagy jelentősége van minden egyes tonna terven felül felszínre hozott kőolajnak, mert így kevesebb valutát kell kiadnia az országnak. Kiemelte, az olajbányászatnak biztató jövője van. Az elkövetkező időszakban meggyorsulnak a reményteljes mélyszinti szénhidrogén-kutatásokat elősegítő geológiai vizsgálatok, amelyek nagyobb biztonságot nyújtanak az eredményes kőolaj- és földgázkutatásokhoz. A verseny eredményei Jobb hatékonyság a gumigyárban Több hangszer exportra A Taurus szegedi gumigyárának dolgozói vállalásukban elsődleges célul tűzték ki a hatékonyság fokozását. Ezt az elmúlt évhez képest 130 millió forint értékű, 110 százalékos többlettermelési értékkel, a gazdaságos termékek részarányának további növelésével és nagymérvű anyag- és energia' megtakarítással érték el. 1977-re 14 millió 500 ezer forintnyi anyag- és energiamegtakarítást terveztek, ezt már az első félévben túlszárnyalták, a tény: 18 millió forint. A termékszerkezet további javítása érdekében szállítottak például holland exportra hat darab tengeri kábelfektető JET-tömlőt, mintegy 10 millió forint értékben. Különösen a láng- és fagyálló speciális hevederek, valamint a nagynyomású tömlők gyártását fokozták az első félévben. Vállalták a jobb gép- és munkaidő-kihasználást is, a kulcsgépek kapacitásának kihasználása 63,7, a munkaidő-kiesés csökkenésének aránya 10 százalékos volt Különösen kiemelkedtek a versenyben a szocialista brigádok. A híressé vált Puskás Tivadar brigád mellett például a Bánki Donát brigád gázolajból és motorbenzinből a megnövekedett szállítási feladatok ellenére is 4 százalékkal kevesebbet használt fel a tavalyihoz képest, a Kandó Kálmán brigád pedig gépeinek állásidejét 2 százalékkal csökkentette A Szegedi Hangszergyárban a teljes termelési értéket 8,8 százalékkal, 8 millió 750 ezer forint helyett 9 millió 518 ezer forintra teljesítették. Az export a tervezetthez képest 5,3 százalékkal emelkedett. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a csellóknál jelentkezett terven felüli igényeket sikerült kielégíteniük. Az amerikai vevőnek „műsoron kívül" 1Ö4 darabot gyártottak, s ez a mennyiség mind a termelési értéket, mind az exportárbevételt mintegy 460 ezer forinttal növelte. Ez a tény annál inkább jelentős volt, mivel — az elsősorban kapacitáshiányból származó — lemaradást a hegedűgyártásban így sikerült ellensúlyozni. A gyár 7 millió 104 ezer forint értékű kivitelt tervezett — a félévi mérleg mintegy 7 és fél millió forintot mutat, bizonyítva: a jó helyzetfelismerés csak jó eredményekkel járhat Pártpropaganda és pártoktatás A Szeged városi pártbizottság üléséről Mint arról tegnap már tudósításban beszámoltunk, az MSZMP Szeged városi bizottsága pénteki ülésén megtárgyalta a párttagság marxista—leninista felkészültségéről, a párt propagandamunkájának tapasztalatairól szóló jelentést. A jelentés a bevezetőben megállapítja: Szeged társadalmi struktúráját, az ipar gyors fejlődését figyelembe véve a legnagyobb gondot a társadalmi, politikai életet meghatározó munkásosztály politikai-ideológiai színvonalának növelésére kellett fordítani az elmúlt években, és a jövőben is ez a törekvés követeli a legnagyobb figyelmet. A szegedi munkásság öntudata, közéleti aktivitása, felelősségérzete és erkölcsi színvonala növekedik, politikai tájékozottsága, ismeretanyaga gazdagodott. Mindez szoros összefüggésben van azzal, hogy a pártoktatás hallgatóinak mintegy 60 százalékát már évek - óta a fizikai munkások és a termelés közvetlen irányítói alkotiák. A termelőszövetkezeti parasztság nézetei is egyre közelebb kerülnek a munkásosztályéhoz, a kollektív munka, az iparszerű termelés terjedése következtében. Az értelmiség a munkásosztállyal együtt ter vékenyen, jó minőségű munkával vesz részt a Szocializmus építésében, és nagy szerepet vállal Szeged gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztéséből. Politikai nézetéi egyértelműen közel kerültek a párt politikájához, ideológiája, tudatvilága, ismeretanyaga egyre jobban kötődik a marxizmus—leninisimushoz. Ezekben az eredményekben igen nagy szerepük van a munkahelyi pártszervezeteknek, a párttagság ideológiai egységének. A városi pártbizottság ugyanakkor azt is megállapította, hogy a politikai műveltség fokozása és tartalmának korszerűsítése feltétlenül időszerű, hiszen a szocialista építés intenzív szakaszában és á nemzetközi ideológiai harc jelenlegi körülményei között csak magasabb képzettséggel lehet tájékozódni, az ellentmondásokat feloldani, a kor sajátosságalt megérteni. Ezért a párt propagandamunkájának abba az irányba kell fejlődnie, hogy a párttagság és a dolgozók szélesebb rétegei is ennek megfelelő marxista—leninista tudást és gyakorlatot szerezzenek, politikai felkészültségük minősége korszerűvé váljon. Szegeden a propagandamunka jó feltételek között folyik. Évente mintegy 54 ezren tanul mányo2zák a marxizmus—leninizmust a párt- és tömegszervezeti oktatásban és a felsőoktatás intézményeiben. A szervezett pártoktatásban évente 10—11 ezren vesznek részt, ami azt jelenti, hogy a párttagságnak közel 75 százaléka tanul. A pártonkívüliek érdeklődése is megnőtt a pártoktatás iránt, különösen a szocialista brigádok tanulási mozgalmának hatására. így tulajdonképpen a pártoktatás is erős kapocscsá vált á párttagok és a pártonkívüliek között. A munkások részvétele különösen fontos, hiszen az oktatás révén vitaképesebbek, tájékozottabbak lesznek, tudatosabbá válik bennük a szocializmus gondolatvilága, könnyebben feltalálják magukat a közéletben, az üzemi életben. A munkások politikai, szakmai és kulturális színvonalának fejlesztése, közéleti aktivitásának növelése a társadalom fejlődésének továbbra is kulcskérdése marad. A mezőgazdaságban dolgozók körében azonban csekélynek tetszik a 7,4 százalékos részvétei a pártoktatásban. A mezőgazdasági munkák szezonális jellege miatt elsősorban rugalmas szervezéssel lehet növelni a részvételt. A nem termelő ágazatokban a résztvevők aránya 22,2 százalék. A párt- és tömegszervezeti oktatást Szegeden 1901 propagandista vezeti, nagyobbrészt szellemi, értelmiségi dolgozó. Igen népszerű a marxizmus—leninizmus esti egyetem, melynek különböző tagozatain évente 300-an tanulnak. Hasonló a részvétel a marxizmus—leninizmus esti középiskoláján. A fiatal értelmiségiek ideológiai nevelésében a felsőoktatási intézmények marxizmus—leninizmus tanszékeinek jut döntő szerep, melyek a szaktanszékekkel együtt arra törekszenek, hogy a végző fiatal értelmiségiek aktívan be tudjanak kapcsolódni a társadalmi, politikai életbe. A Szeged városi pártbizottság elismeréssel állapította meg a szegedi közművelődési és művészeti intézmények és szövetségek hozzájárulását a szocialista eszmék terjesztéséhez. Különösen méltányolta, hogy mind határozottabban törekszenek a munkások, munkáskollektívák körében végzendő tartalmi munkára. A testület a pártoktatásról szólva összefoglalóan azt állapította meg, hogy tartalmi színvonala emelkedett, és a korábbinál jobban igazodik a társadalmi fejlődés igényeihez és a helyi politikai szükségletekhez. A párttagság politikai és ideológiai felkészültsége jó. Az oktatás hatékonyságát a szocializmus építéséért végzett munka minőségén, a közvélemény és a közgondolkodás kedvező alakulásán, a szocialista brigádok tevékenységén és a munkaverseny eredményein mérhetjük. A több és jobb munkát egyre inkább meggyőződésből vállalják a dolgozók, s különösen a szocialista brigdámozgalomban érzékelhetjük a jó termelési eredmények mellett az új típusú, szocialista emberré válás törekvéseit. Hiszen a pártpropaganda minősége akkor fejlődik igazan, ha nemcsak ismeretet nyújt, hanem fejleszti a kommunista jellemvonásokat, meggyőzően mutatja be, hogy a fejlett szocializmus fejlett életmódot is követel és jelent, melyben alapvPtő a szocialista módon végzett munka és közéleti tevékenység. A pártpropagaada fejlesztésének feladatai között a pártbizottság kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a marxizmus—leninizmus forradalmi tanításait azzal az igénnyel terjesszük mind szélesebb körben, hogy az tovább erősítse a gondolkodási és cselekvési egységet és a tudatosságot a párthatározatok következetes és egységes végrehajtásában Adjon marxista választ szocialista építőmunkánk és a nemzetközi életben végbemenő változások új kérdéseire. Igen fontos a fejlett szocialista társadalom jellemzőinek megértetése, annak széles körű ismertetése, hogy ez hosszú időszakra szóló feladat és tartalmát a párt, programnyilatkozata vázolta fel. A hatalom jellegével és a szocialista demokráciával összefüggésben célszerű előtérbe állítani annak magyarázatát, hogy a szocialista építés során a proletái diktatúrának más-más funkciói kerülnek előtérbe aszerint, hogy a társadalmi fejlődés mit igényel. A szocializmus valóságos demokráciáját, az emberi jogok tényleges biztosítását bátran szembeállíthatjuk a burzsoá demokrácia harsányan reklámozott formáival. Annak fokozott tudatosítása is időszerű, hogy a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus a rendszerünk és eszményeink iránti elkötelezettség két egymást kiegészítő oldala. A jövőben is kiemelt feladatként kell kezelni a munkások, a fiatalok és a nők politikai iskoláztatását. A városi pártbizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. évfordulója gazdag lehetőségét kínálja a propagandamunkának, különösen a magyar—szovjet barátság, a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus elmélyítésére, a világforradalom folyamatának, a békés egymás mellett élés politikájának szélesebb körű ismertetésére, magyarázatára, a tudati és érzelmi azonosulás fokozására. Az ismertetett jelentós nagy érdeklődést váltott ki a pártbizottság tagjaiból és a meghívottakból, hiszen tízen kértek szót a vitában. Árendás József, a szegedi Üj Elet Tsz pártszervezetének titkára arról szólt, hogy a gazdaságpolitika eredményessége igen kedvezően befolyásolja a téeszparasztság gondolatvilágát, melynek legfőbb tartalma már a szocialista nagyüzem fölényének elismerése, az új életformához való meggyőződéses ragaszkodás. Emellett azonban egy vékony rétegben tovább él a kispolgári szerzés, a túlzott anyagiasság szemlélete. Ezért fontos, hogy a propagandamunka hatósugarát kiterjesszük, és a tömegszervezetekkel szoros együttműködésben dolgozzanak a pártszeervezetek. A propagandamunka nemcsak a pártszervezetek, a politikai testületek kötelessége — fejtegette dr. Piros László nyugdíjas —, hanem az üzemek, téeszek, intézmények vezetőinek is napi dolga, ők sem mondhatnak le a tudatformálásról, nem háríthatják át ezt a feladatot. A mindennapi termelő-, alkotómunka számos alkalmat kínál ennek gyakorlására, hiszen a munkát nem lehet elválasztani a társadalom ideológiai életétől. Az agitáció, a nevelés készsége soha és sehol nem hiányozhat a gazdasági vezetőkből sem. A bejáró dolgozók politikai nevelésére különösen oda kell figyelni, valamilyen szervezeti formát és gyakorlatot erre is ki kell dolgozni. Ma már tervszerű a politikai iskoláztatás és a káderképzés, öt évre előre gondolnak a pártszervezetek — mondotta dr. Faragó László, a Szegedi Gabonakutató Intézet pártszervezetének titkára —, ám ez a terv elkülönülve valósul meg leglöbb helyen a vállalati, intézeti, intézményi szakmai oktatási tervektől. Egyesítésük vagy együttes kidolgozásuk praktikus volna. Ugyanakkor tovább lehetne fokozni bizonyos oktatási formák népszerűsítését kihelyezett oktatással és a munkahelyről fölkért oktatokkal. A marxizmus—leninizmus oktatásának tekintélyéről beszélt Marosi János, a KSZV vezérigazgató-helyettese. Különösen olyan nézetekkel szemben íontos ennek fokozása, miszerint a szakmai képzés az egyedül mérvadó és mindenek fölött való. A szakma i6 csak a marxizmus—leninizmus ismeretével válik teljes értékűvé, hiszen a munka nemcsak termelőtevékenység, hanem közösségi tevékenység, meghatározott társadalmi célkitűzésekkel. A gazdaságpolitikai kérdéseknek az oktatásban ismét nagyobb szerepet, jogosultságot kellene adni. A pártpropagarida, a pártoktatás módszertani kérdéseiről beszélt dr. Uoruczi László egyetemi docens. As eredményesség egyik alapvető feltétele, hogy a propagandisták jól ismerjék a hallgatóságot, pontosan tudják, kihez szólnak, kinek közvetítik a marxizmus igazságait. Ez az ifjúság körében különösen jelentős. Sajnos, még nem terjed ki kellő mértékben a figyelem a társadalom minden rétegére. Olykor késésben vagyunk bizonyos témák magyarázatával, s nem mindig időben reagálunk a' közvéleményben megfogalmazódott kérdésekre. Az ifjúság körében végzett própagandarr.unka eredményeit vázolta felszólalásában Halász Anna, a KISZ városi bizottságának munkatársa. A fiatalság erkölcsi-politikai arculata pozitív iriányba fejlődik, kötelességtudata, politikai és társadalmi aktivitása növekszik. Még eredményesebb lehetne az ifjúság tudatformálása, ha a KISZ is megfelelő számú és felkészültségű propagandistával rendelkezne. Dr. Tamasi Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezetője elismeréssel szólt a pártbizottság elé terjesztett beszámolóról, annak problémaérzékenységéről és konstruktivitásáról, majd elmondotta, hogy a kényelmességet, a rutinszerúséget és a sematizmust száműzni kell ebből a munkából. A politikai oktatási formák egymásra épülnek, biztosítják a fokozatosságot, a magasabb képzettséghez vezető természetes utat Tudatns?á kell tenni, hogy az ellentmondások születése és leküzdése a társadalomépítés természetes velejárója; az ellentmondások megoldása a fejlődés egyik rugója. A fejlett szocialista társadalom építésének folyamatában a tudati tényezők szerepe nő — nagyobb igényű gazdasági és társadalmi feladatokat ró ránk, s a társadalom és a gondolkodás szocialista vonásainak erősítése nélkül ezeknek nem tudnánk megfelelni. A propagandista személyiségének fontosságáról beszélt Komár János, a Pénzügyminisztérium Bevételi Igazgatósága pártszervezetének titkára, majd a pávtoktatás tervezésének jelentőségét méltatta. A képzésben részt vevők tudják, mit vállalnak évekre előre, milyen elvárásoknak akarnak megfelelni — s ezzel a felelősséggel, a kollektíva előtt vállalt kötelezettséggel végzik tanulmányaikat. A marxista képzés színvonalának emeiése a pártszervek és pártszervezetek állandó kötelessége — mondta Kapás Sándorné, a KSZV pártbizottságának titkára —, s ennek a káderkéozésben betöltött szerepéről beszélt a továbbiakban. A propagandamunkában új erőt ad a szervezőknek és a propagandistáknak az a tapasztalat, hogy a munkások" körében a politikai öntudat és felelősség egyre erösebb, s mind jobban kamatozik a munkában, a közösségi életben, a közéleti aktivitásban. A pártoktatás igen vonzó a pártonkívüliek számára is, s a szocialista brigádmozgalom pezsdüléséhez is nagymértékben hozzájárul. . , Novoszáth Lászíór.é, a cipészszövetkezet pártalapszervezetének titkára zárta a hozzászólók sorát. A párt szervezeti szabályzatából következő kommunista kötelességekre hívta fel a figyelmet a képzésijén és az önképzésben, majd hozzátette: a politikai képzés eredményessége lényegesen összefügg azzal, hogy miként kapcsoljuk mondanivalónkat az emberek közvetlen érdekeltségi és érdeklődési köréhez, a helyi sajátosságokat mennyire tiszteljük. A szocialista életmód, életforma alakításához akkor tudunk hatásosan hozzájárulni, ha ismerősek vagyunk a nevelésünkre bízott közösségben. A beszámoló és a vita alapján a városi pártbizottság megfelelő határozatot hozott.