Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-04 / 208. szám

Vasárnap, 1977. szeptember A Vöröskereszt megyei küldöttértekezlete Teljesítették feladataikat Jelentfis állomáshoz érkezett a Vöröskereszt Csongrád megyei Szervezete. Az október 29—30-ra összehívott V. kongresszusra való készülődés jegyében tartotta meg számadását tegnap Szegeden, á Tisza Szálló koncerttermében 514 helyi szervezet 43 ezer 500 tagja képviseletében 174 küldött. A megyei küldöttértekezleten megjelent többek között dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, Horváth Árpád, az MSZMP KB munkai ársa. dr. Vidosfalvy Magda, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese. Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Dobóczky Károlyné, az SZMT titkára, Tóth Zsuzsanna, a KISZ megyei bizottságának titkára, valamint Pádár Lászlóné, a megyei úttörőelnökség elnöke is. A meghívott vendégeket és a küldötteket dr. Rózsa József, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője köszöntötte, aki egyben az elnöki teendőket is ellátta e tanácskozáson. Majd a Ságvári Endre gyakorló általános iskola és a Rigó utcai nevelőotthon úttörő egyenruhás ifjú vöröskeresztesei kedves szavakkal kívántak jó munkát a felnőtteknek felelősségteljes munkájukhoz. A negyedik kongresszus óta végzett munkáról Vecsernyés Béláné megyei titkár adott számot. A Vöröskereszt megyei Szervezetei a határozatok szellemében végezték munkájukat. Feladatukat teljesítették, melynek következtében tartalmilag gazdagodtak. Tevékenységüket meghatározta a "megye gazdasági és társadalmi életének dinamikus fejlődése, egészségügyi és : demográfiai adottságai. Az elmúlt négy év során a szervezetek hozzájárultak az egészségügyi és szociálpolitikát célkitűzéseink megvalósításához. Fejlődött a Vöröskereszt tömegszervezeti jellege. Növekedett az aktivisták tábora, fokozódott társadalmi ténykedésük. A vöröskeresztes tagság létszáma több mint ö ezerrel, a szervezetek száma 85-tel növekedett. A megyei szervezettség aránya jelenleg 9,2 százalékos. Különösen jó az arány a mezőgazdaság területén. Az egészségügyi állomások és segélyhelyek száma ugyancsak jelentősen gyarapodott, hiszen 631-et hoztak létre. Az egyes területeken végzett munkákról megállapította a beszámoló, hogy összességükben igen eredményesek voltak. Az egészségnevelési felvilágosítási tevékenység jól szolgálta az egészségkultúra fejlesztését. A népesedéspolitikai határozatokból adódóan e munka homlokterében a családi életre való felkészítés áll. Részben szemléletformálás, részben egészségügyi ismeretterjesztés útján. Minőségileg változott az üzemegészségügyl és elsősegély-nyújtási ismeretek terjesztése is. Minden szervezetben voltak tanfolyamok, előadások, fórumok, kiállítások, ismeretterjesztő anyagok e témakörben is. Szorosabbá vált a kapcsolat a MENCScsel és a TIT-tel. Családvédelmi munkájukba beépítették a népesedéspolitikai határozatokból adódó feladataikat, az anya-, gyermek- és ifjúságvédelmet, továbbfejlesztették az idős korúakról és a nehéz körülmények között élőkről való társadalmi gondoskodást. Az alkoholizmus elleni tevékenység a felvilágosítás, a felderítő, gondozó és utógondozó területeken jelentkezett. A környezetvédelem érdekében tisztasági mozgalmakat indítottak minden évben a lakóterületeken, a munkahelyeken és az iskolákban. Széles körben kapcsolódtak be fásítási, virágosítúsl, parkosítási akciókba a Vöröskereszt tagjai. A térítésmentes véradás egyik legeredményesebb tevékenysége a mozgalomnak. Jelenleg 92 százalékos, mely eredménynycl országosan is elsők között állnak a megye véradói. Humanista magatartásukat kitüntetésekkel, ünnepségekkel köszönik meg a helyi szervezetek. Az elsősegélynyújtás oktatása a hagyományos feladatok közé tartozik. Ipari és mezőgazdasági üzemekben, lakóterületeken, intézményekben évente 200— 250 tanfolyamon közel 6 ezer főt képeznek ki. Az igényekhez képest ez a szám kevés. A Vöröskereszt elsősegélynyújtó aktivistái száma 3 ezer 608, akik évente 17—18 ezer esetben végeztek elsősegélynyújtást. Megyénkben jelenleg 127 önkéntes ápolónő van. Az arra rászorulóknak minden évben segélyeket juttat a szervezet. Az elmúli két esztendőben 1743 belvízkárosultnak adtak segélyt, 16 millió forint értékben. Szociális segélyre 10—13 .ezer forintot fordítottak évente. Az ifjúsági vöröskeresztes munka az oktatási intézményekben folyik. A 274 iskolai csoportnak 10 ezer 273 tagja van. Fontos feladatuk elősegíteni a tanulók felkészítését az egészséges életre, a családi életre, környezetük védelmére, elsősegély-nyújtási ismeretekre, közéleti, mozgalmi tevékenységre. Sok helyen tartottak versenyeket, vetélkedőket. Eredményesen segítették a felnőttek munkáját. A vezetőség beszámolója után hozzászólásokra, javaslatokra került sor. Felszólalt többek között dr. Koncz János, dr. Vidosfalvy Magda es Tóth Zsuzsanna is. A vitát Vecsernyés Béláné foglalta össze, majd a küldöttgyűlés elfogadta a beszámolót, és a határozati javaslatot. A Vöröskereszt főtitkárhelyettese az eredményesen dolgozó tagoknak, aktivistáknak kitüntetéseket adott át. A Vöröskereszt Munkáért kitüntetést kapta: arany fokozat: Sztraka Józsefné (Makó), dr. Gyenes József (Szentes), dr. Osvár József (szegedi járás), dr. Kókai István (Vásárhely), Bárdos Istvánná (Csanádpalota). Ezüst fokozat: Róth Ferencné (Szeged), Zsarkó Imre (Szeged). Bronz fokozat: Balog Lászlóné (Vásárhely). Ezt követően a küldöttgyűlés megválasztotta a megyei vezetőség 29 tagját. Titkár lett: dr. Török Judit. Elnök: dr. Gaál György. Elnökhelyettesek: dr. Hős Erzsébet és Bagdi Sándor. A tanácskozás résztvevői végül megválasztották az V. kongresszuson megyénket képviselő 21 küldöttet. „Gólyák" a bölcsődékben Augusztus végefelé minden évben összeül az a bízottság, amely a bölcsedei felvételekről dönt. Az idén is elkészült már a fölvett gyermekek névsora. S hamarosan megjelennek a legkisebbek gyermekintézményében is a „gólyák". Hogy hányan lesznek az idén a kis közösségek tagjai, s hány édesanya kényszerül még odahaza maradni gyermekével, noha csábítaná már a munkahely, erről beszélgettünk dr. Tápai Teklával, a Bölcsödeigazgatóság igazgató főorvosával. — Látom, levelek garmada hever az asztalon, és minduntalan félbeszakít bennünket a telefoncsörgés is. Hogy érzi magát a „fölvételi" nem éppen népszerű munkájának befejeztével? — Köszönöm, most már jobban. A férőhelyek száma adott a bölcsődékben, s adott a jelentkezők száma is. tgy igazságos, ha a környezettanulmány és a havi kereseti alapján döntjük el, kik azok, akiknek gyermekét különösen indokolt elhelyeznünk. Csak akkor keseredek el, ha hiába magyarázom ezt annak a szülőnek, akinek kérését egyelőre elutasítottuk. Nem tehetünk mást, mint türelmet kérünk. Akár az egyetemen, nálunk is van előfelvételi. — Hány szülőnek kellett nemet mondaniuk az idén? — Kétszázötnek. Közülük azonban 17 üzemi bölcsődébe tudja vinni gyermekét. 32-vel pedig együtt izgulok, hogy az év végére megnyíljon a Retek utcában az új, 60 személyes bölcsőde, amelyre még 25, oda jelentkezett kisgyerek várakozik. — Es hány családba kézbesített örömhírt a postás? — A 693 jelentkező közül 489-nek. Hogy a tavalyihoz képest jobb-e ez az arány? Akkor a „pályázók" 57, az idén 74 százalékát helyeztük el. — Ez mit jelent: engedékenyebb a bizottság, vagy több a bölcsődei férőhely? — Bölcsőde is épült tavaly óta, 80-nal több a hely, jelenleg 830, önmagában azonban ez nem magyarázat arra, hogy az 1200 helyett az idén 1446 bölcsődés van Szegeden. Egyszerűen több a jelentkező. Míg 1973-ban 1742 gyerek született, tavaly 3006. Ezt az 1974-tól kezdődő „megugrást" érzik a gyermekintézmények. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk az egy főre eső keresetet ls. márpedig a kisgyermekes családokban ez igen alacsony. — Érthető, hogy az igazságos döntésnél ez is számit. Nyugdíj után népművelő Amikor ide jött Csengelére. öt-hat házból állt még csak a falu. Az iskola négy tanterme fél-fél kilométerre esett egymástól, a tanárok biciklivel jártak egyik óráról a másikra, öt tanyai iskola volt akkor, most csak három van. Huszonhat évvel ezelőtt viszont 680 gyerek tanítási gondját vette a nyakába Dorogi Géza igazgató, most, amikor elköszönt az iskolától, az anyakönyvekben csupán fele anynyit tartanak számon. Vonattól, úttól messze esett a falu, nehezen mozdult. Akit ide helyeztek tanárnak-tanítónak, nem vágott föl vele. Sok minden változott, csak egy nem — mondja most. az iskola udvarára sajátkezűleg ültetett nagy fűzfa árnyékában beszélgetve: — Bármikor kérdezték értekezleteken, milyen szakos nevelőre van szükség Csengelén, azt mondtam, bármilyen jöhet. Matematikát, biológiát, gyakorlatit, testnevelést és földrajzot tanító szakos tanár most sincs még ebben az iskolában. Volt, amikor 12 képesítés nélküli nevelővel kezdte az évet úgy, hogy először megmutatta, mit kell a naplóba beírni. Hozzáteszi azonban nyomban, óriási terheket vállalt évről évre magára a tantestüVántus-művel készülnek a Zenebarátok A jövő, esztendő májusában, az' együttesvezető, Vaszy Viktor 75. születésnapján, ünnepli fennállásának két évtizedes jubileumát a Szegedi Zenebarátok Kórusa. A több mint száztagú énekkar — mely elsősorban oratóriumok bemutatására hivatott, s ebbeli minőségében különleges missziót vállalt a hazai zenekultúrában — a nyáron föllépett a Szegedi Szabadtéri Játékok Aida és A cigánybáró előadásain, az elmúlt napokban pedig Miskolcon énekelte — Vaszy Viktor vezényletével, a szegedi színház operaénekeseinek; Karikó Teréznek, Lengyel Kdi'cónak, Gregor Józsefnek, Vaghclyi Gábornak és Szúts Istvánnak közreműködésével — a Szent Erzsébet legendát. Liszt oratóriumát októberben, Vaszy Viktor vezényletével, a Szegedi Szimfonikus Zenekarral és ugyanazokkal a szólistákkal, megszólaltatják Békéscsabán, Gyulán, Kaposvárott és Szegeden is, a filharmóniai évad főbérleti koncertjén, a színházban. Pál Tamásnak, a szegedi szimfonikusok vezetőjének irányításával három bemutatóra készülnek a közeljövőben. Monteverdi Glóriája hazai ősbemutató lesz; eléneklik a szegedi komponista, Vántus István: Himnusz az emberhez című művének kórusait (Juhász Gyula versére), melyet jövő májusban Budapesten, a zeneakadémia nagytermében is megszólaltatnak, valamint Vaszy Viktor dirigálásával Honegger Dávid királyát, mely szintén a szegedi filharmóniai programban szerepel. Tárgyalásokat kezdtek a drezdai szimfonikusokkal és kórussal, a tervek szerint kölcsönös vendégszereplést bonyolítanak le 1978-ban vagy 1979-ben. Az új évad gazdagnak Ígérkező műsorához holnaptól, hétfőtől kezdik a próbákat, este 8-tól, a zeneiskola Tábor utcai nagytermében, ahová természetesen új jelentkezőket is várnak. Elsősorban férfiakat, a tenor és basszus szólamokba. let. hiszen azokat ls helyettesíteni kellett. akiket hiába vártak ide. Mindöszsze egyetlen olyan tanárra emlékszik, aki nem végezte el vállalt föladatát., — Nyugdíjas igazgatónak már ne legyen gondja, mégis megkérdezem, minek örül és mi miatt bánkódik, amikor megszólal a csengő. — Legnagyobb bánat természetesen az, hogy nem nekem szól már. Fölkelek hatkor, készülödöm, mint máskor, pedig nem kell mennem sehova. Örülök annák, hogy jól fölszerelt iskola marad utánam, és sokat' vállaló tanári kar. Elszomorít viszont, hogy a három tanyai iskolából kettőben végeredményben visszafelé, léptünk. Annyira lecsökkent a tanulók száma, hogy egytől nyolcig egyszerre. egy tanár keze alá jár mindenki. Figyeltem egyszer, óra végéig csak a negyedik osztályig jutott el a pedagógus, a felső négy osztálynak még a föladatot se volt ideje kiadni. A pedagógus azt szeretné. ha minden gyereket elláthatna egész életre szóló útravalóval. Egytől nyolcig egy tanteremben — megoldhatatlan föladat. Ha van hátrányos helyzet, ez az. — őket nem lehet behozni a faluba? — Messze van az iskola, de a gyerekek még onnan is messze laknak. Jó út nem visz; busz nem jár. — Más falvakban hallani olyat is, hogy összetársulnak a szülők, és személykocsival fölváltva viszikhozzák a gyerekeket iskolába. — Ott belátták a szülők, legtöbb, amit adhatnak a gyereknek, az iskola, és legtöbbet vesznek el tőlük, ha ezt nem adják. Csengelén sokat változott ugyan a világ, szép házak épülnek, mint bárhol máshol, szépen be is rendezik, mint akárhol, de az iskola még nem jelent minden szülőnek annyit, mint máshol. Megkockáztatom most is, kimondom, hogy áldozatok árán is vállalnia kellene az államnak legalább az alsó és fölső tagozat különválasztását, hiszen ha egyetlen gyerek akad. aki többre vinné jobb iskolában, már akkor megérné az áldozat. A pedagógus optimista, és azt mondja, mind a 16-18-nak szüksége lenne rá. — Mi.vel tölti idejét majd a nyugdíjas igazgató? —r Iskplagzagot szívni bebejövök majd, de vannak más terveim is. Amikor kezdtem, népművelési ügyvezető is voltam, havi harminc forintért. Most ismét megkértek, vállaljam el ezt a munkát. Akkor volt színjátszó csoport, tánccsoport, és olyan hét nem múlt el, hogy legalább egy ismeretterjesztő előadást ne tartottunk volna. Igaz, sokan eljárnak dolgozni, főleg a fiatalok, de megpróbálom megint, és bízom is benne, hogy sikerül. A legnagyobb baj, hogy nincsen művelődési házunk. — Domaszéknek sincs olyan, amilyen kellene, kétműszakosra fogták tehát a tánácsházát: nappal hivatal, este a kullúra háza. — Köszönöm az ötletet, más megoldás nálunk sem képzelhető el egyelőre. Ügy hírlik, épül nemsokára művelődési ház, először csak olyan terem, amelyik napközben tornaterem lehet, egy darabig az építkezés is ad tehát munkát nekem is. Nem tudom elképzelni egyelőre, hogy semmit nem csinálok, kell a munka, szívesen vállaltam, sőt örültem is neki. amikor először említették. A tanárokkal a közművelődés is segít továbbra is kapcsolatot tartani, ha ezt mind figyelembe veszem, talán nem is lesz rossz nyugdíjasnak lenni. Mindig az volt a törekvésem, hogy értelmesen rendezhesse be mindenki az életét, ezt a tanácsot kell most magamnak is figyelembe venni. — A család az ország másmás részében, mi köti még ehhez a faluhoz? Az. hogy mivé lett. Huszonhat évem benne van, jól érzem itt magam. És az a tudat, hogy nem elég a ház. az autó, az új bútor, a jó ruha, a férjre is gondolni kell. Segíteni kell az embereket, hogy minden lehetőséget használjanak ki, és legyenek műveltebbek, mint az előző nemzedék. Ez még ad föladatot, és amíg föladatom van, addig nem mehetek e' innen. Horváth Dezső akárcsak az, ha az anya egyedül neveli gyermekét, vagy ha az apa katonai szolgálatát teljesíti. A nappali tagozaton még tanuló házaspár sem tudná kifizetni havonta az ezrest a pótmamáért. De nyilván az elutasított szülők közül is legtöbbnek komoly gondot — anyagi hátrányt, az anya szakmai elmaradását — jelenti a „nem". Vajon őket mivel tudná megvigasztalni vagy meggyőzni a gyermekgyógyász igazgatónő? — Megint csak a tényekkel, amelyek önmagukért beszélnek: Újszegeden például 40 helyen 103 (!) gyerek szorong, Szerintem ez már tudatos egészségrontás. És még sok egyéb, ami ezzel jár: a beteg gyerek mellett gyakran otthon marad táppénzen az anya. A fiatal szervezet károsul az örökös betegségek miatt, az anya is elesik keresete egy részétől, a munkahely sem jár jól. Ahol kevés a hely és sok a gyerek, napirenden vannak a konfliktusok, a kicsik idegrendszere is megsínyli ezt. önámítás ilyenkor a „család érdeke". — Minderre kézenfekvő lenne az anyák kérdése: miért nem építenek elég bölcsődét? A követelőzés jogos is, meg nem is, hiszen a gyermek 3 éves koráig valami megoldást csak kínált az állam: a gyes-t. Így érthető, ha az óvodaépítés lendült föl — a társadalmi összefogás is szorosabb lett — a népesedéspolitikai határozat hatására. Csak hát azóta eltelt néhány év, kiderült, nem minden anya érdekeivel áll összhangban ez a megoldás. — Mint orvos mégis azt tanácsolom: az ideig-óráig tartó hátrányt a gyermek érdekében jobb, ha elviselik az édesanyák. Sok öt-hathónapos csécsemőhk váti;. Könyörögtünk áz anyáknak,: néhány hónapot szánjanak fnég a gyerekre. Sajnos, néni ment. Pedig legalább 15?—17 hónapos koráig szüksége van a csecsemőnek az anya állandó közelségére. Aztán ..; aztán már föl is támad bA igénye a közösségre, s' eh nem is baj. Máshogy lép aa óvodába a „bölcsődét járt", hároméves. — Es végül: mi a teendője annak az édesanyának, aki először adja át szerepét a bölcsödének? — Jó. lenne, ha a munkahellyel egyezkedhetne az anya, s az első bölcsődei napokon még nem kellene dolgoznia. Így csak egy-két órás vendégségbe mennének a bölcsődébe, szokni a gondozónőket, a környezetet, az ottani légkört; így elkerülhető lenne, hogy egymást túlkiabálva, keservesen sírjanak a gyerekek a mama után. — Mikor várják a legkiseh. beket? — Szeptember 15-től, da egy-két héttel később is szívesen fogadjuk őket. S ez alkalmas idő lehet a szoktatásra is. Az első napok így válhatnak kellemesebb élmény, nyé a gyerek, a szülő és a gondozónő számára is. Chikán Ágnes Ma este Görög színház Szegeden Euripidész: Iphigeneia a tauruszok között című drámáját mutatja be Elza Vergi színháza ma. vasárnap este 7 órai kezdettel. Szegeden, a Kisszínházban. A görög színház ezzel a darabbal bonyolította le hagyományos nyári turnéját Közép-Euróoában. A címszereplő és együttesvezető Elza Vergi mellett Oresztész: Hrisztosz Franeosz lesz. a rendező Viktor Pagulatosz. 4 i