Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-04 / 208. szám

Vasárnap, 1977. szeptember A Vöröskereszt megyei küldöttértekezlete Teljesítették feladataikat Jelentfis állomáshoz érke­zett a Vöröskereszt Csongrád megyei Szervezete. Az októ­ber 29—30-ra összehívott V. kongresszusra való készülő­dés jegyében tartotta meg számadását tegnap Szegeden, á Tisza Szálló koncerttermé­ben 514 helyi szervezet 43 ezer 500 tagja képviseletében 174 küldött. A megyei küldöttértekezle­ten megjelent többek között dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, Hor­váth Árpád, az MSZMP KB munkai ársa. dr. Vidosfalvy Magda, a Magyar Vöröske­reszt főtitkárhelyettese, Sza­bó G. László, a megyei ta­nács elnökhelyettese. Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Dobóczky Károlyné, az SZMT titkára, Tóth Zsuzsan­na, a KISZ megyei bizottsá­gának titkára, valamint Pá­dár Lászlóné, a megyei út­törőelnökség elnöke is. A meghívott vendégeket és a küldötteket dr. Rózsa Jó­zsef, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának ve­zetője köszöntötte, aki egy­ben az elnöki teendőket is ellátta e tanácskozáson. Majd a Ságvári Endre gya­korló általános iskola és a Rigó utcai nevelőotthon út­törő egyenruhás ifjú vörös­keresztesei kedves szavakkal kívántak jó munkát a fel­nőtteknek felelősségteljes munkájukhoz. A negyedik kongresszus óta végzett munkáról Ve­csernyés Béláné megyei tit­kár adott számot. A Vöröskereszt megyei Szervezetei a határozatok szellemében végezték mun­kájukat. Feladatukat teljesí­tették, melynek következté­ben tartalmilag gazdagodtak. Tevékenységüket meghatá­rozta a "megye gazdasági és társadalmi életének dina­mikus fejlődése, egészségügyi és : demográfiai adottságai. Az elmúlt négy év során a szervezetek hozzájárultak az egészségügyi és szociálpoliti­kát célkitűzéseink megvaló­sításához. Fejlődött a Vöröskereszt tömegszervezeti jellege. Nö­vekedett az aktivisták tábo­ra, fokozódott társadalmi ténykedésük. A vöröskeresz­tes tagság létszáma több mint ö ezerrel, a szervezetek száma 85-tel növekedett. A megyei szervezettség aránya jelenleg 9,2 százalékos. Kü­lönösen jó az arány a mező­gazdaság területén. Az egész­ségügyi állomások és segély­helyek száma ugyancsak je­lentősen gyarapodott, hiszen 631-et hoztak létre. Az egyes területeken vég­zett munkákról megállapította a beszámoló, hogy összessé­gükben igen eredményesek voltak. Az egészségnevelési felvilágosítási tevékenység jól szolgálta az egészségkul­túra fejlesztését. A népese­déspolitikai határozatokból adódóan e munka homlokte­rében a családi életre való felkészítés áll. Részben szem­léletformálás, részben egész­ségügyi ismeretterjesztés út­ján. Minőségileg változott az üzemegészségügyl és elsőse­gély-nyújtási ismeretek ter­jesztése is. Minden szerve­zetben voltak tanfolyamok, előadások, fórumok, kiállítá­sok, ismeretterjesztő anyagok e témakörben is. Szorosabbá vált a kapcsolat a MENCS­csel és a TIT-tel. Családvé­delmi munkájukba beépítet­ték a népesedéspolitikai ha­tározatokból adódó feladatai­kat, az anya-, gyermek- és ifjúságvédelmet, továbbfej­lesztették az idős korúakról és a nehéz körülmények kö­zött élőkről való társadalmi gondoskodást. Az alkoholizmus elleni te­vékenység a felvilágosítás, a felderítő, gondozó és utó­gondozó területeken jelent­kezett. A környezetvédelem érdekében tisztasági mozgal­makat indítottak minden év­ben a lakóterületeken, a munkahelyeken és az isko­lákban. Széles körben kap­csolódtak be fásítási, virágo­sítúsl, parkosítási akciókba a Vöröskereszt tagjai. A térí­tésmentes véradás egyik leg­eredményesebb tevékenysége a mozgalomnak. Jelenleg 92 százalékos, mely eredmény­nycl országosan is elsők kö­zött állnak a megye véradói. Humanista magatartásukat kitüntetésekkel, ünnepségek­kel köszönik meg a helyi szervezetek. Az elsősegély­nyújtás oktatása a hagyomá­nyos feladatok közé tartozik. Ipari és mezőgazdasági üze­mekben, lakóterületeken, in­tézményekben évente 200— 250 tanfolyamon közel 6 ezer főt képeznek ki. Az igények­hez képest ez a szám kevés. A Vöröskereszt elsősegély­nyújtó aktivistái száma 3 ezer 608, akik évente 17—18 ezer esetben végeztek elsőse­gélynyújtást. Megyénkben jelenleg 127 önkéntes ápo­lónő van. Az arra rászorulóknak minden évben segélyeket jut­tat a szervezet. Az elmúli két esztendőben 1743 belvíz­károsultnak adtak segélyt, 16 millió forint értékben. Szociális segélyre 10—13 .ezer forintot fordítottak évente. Az ifjúsági vöröskeresztes munka az oktatási intézmé­nyekben folyik. A 274 iskolai csoportnak 10 ezer 273 tagja van. Fontos feladatuk előse­gíteni a tanulók felkészítését az egészséges életre, a csa­ládi életre, környezetük vé­delmére, elsősegély-nyújtási ismeretekre, közéleti, moz­galmi tevékenységre. Sok he­lyen tartottak versenyeket, vetélkedőket. Eredményesen segítették a felnőttek mun­káját. A vezetőség beszámolója után hozzászólásokra, javas­latokra került sor. Felszó­lalt többek között dr. Koncz János, dr. Vidosfalvy Magda es Tóth Zsuzsanna is. A vitát Vecsernyés Béláné foglalta össze, majd a kül­döttgyűlés elfogadta a be­számolót, és a határozati ja­vaslatot. A Vöröskereszt fő­titkárhelyettese az eredmé­nyesen dolgozó tagoknak, ak­tivistáknak kitüntetéseket adott át. A Vöröskereszt Munkáért kitüntetést kapta: arany fo­kozat: Sztraka Józsefné (Ma­kó), dr. Gyenes József (Szen­tes), dr. Osvár József (szege­di járás), dr. Kókai István (Vásárhely), Bárdos István­ná (Csanádpalota). Ezüst fo­kozat: Róth Ferencné (Sze­ged), Zsarkó Imre (Szeged). Bronz fokozat: Balog László­né (Vásárhely). Ezt követően a küldött­gyűlés megválasztotta a me­gyei vezetőség 29 tagját. Tit­kár lett: dr. Török Judit. Elnök: dr. Gaál György. El­nökhelyettesek: dr. Hős Er­zsébet és Bagdi Sándor. A tanácskozás résztvevői végül megválasztották az V. kongresszuson megyénket képviselő 21 küldöttet. „Gólyák" a bölcsődékben Augusztus végefelé minden évben összeül az a bízott­ság, amely a bölcsedei felvételekről dönt. Az idén is elké­szült már a fölvett gyermekek névsora. S hamarosan meg­jelennek a legkisebbek gyermekintézményében is a „gó­lyák". Hogy hányan lesznek az idén a kis közösségek tagjai, s hány édesanya kényszerül még odahaza maradni gyer­mekével, noha csábítaná már a munkahely, erről beszélget­tünk dr. Tápai Teklával, a Bölcsödeigazgatóság igazgató fő­orvosával. — Látom, levelek garma­da hever az asztalon, és minduntalan félbeszakít ben­nünket a telefoncsörgés is. Hogy érzi magát a „fölvételi" nem éppen népszerű munká­jának befejeztével? — Köszönöm, most már jobban. A férőhelyek száma adott a bölcsődékben, s adott a jelentkezők száma is. tgy igazságos, ha a környezet­tanulmány és a havi kereseti alapján döntjük el, kik azok, akiknek gyermekét különö­sen indokolt elhelyeznünk. Csak akkor keseredek el, ha hiába magyarázom ezt annak a szülőnek, akinek kérését egyelőre elutasítottuk. Nem tehetünk mást, mint türelmet kérünk. Akár az egyetemen, nálunk is van előfelvételi. — Hány szülőnek kellett nemet mondaniuk az idén? — Kétszázötnek. Közülük azonban 17 üzemi bölcsődébe tudja vinni gyermekét. 32-vel pedig együtt izgulok, hogy az év végére megnyíljon a Re­tek utcában az új, 60 szemé­lyes bölcsőde, amelyre még 25, oda jelentkezett kisgyerek várakozik. — Es hány családba kéz­besített örömhírt a postás? — A 693 jelentkező közül 489-nek. Hogy a tavalyihoz képest jobb-e ez az arány? Akkor a „pályázók" 57, az idén 74 százalékát helyez­tük el. — Ez mit jelent: engedéke­nyebb a bizottság, vagy több a bölcsődei férőhely? — Bölcsőde is épült tavaly óta, 80-nal több a hely, je­lenleg 830, önmagában azon­ban ez nem magyarázat ar­ra, hogy az 1200 helyett az idén 1446 bölcsődés van Sze­geden. Egyszerűen több a je­lentkező. Míg 1973-ban 1742 gyerek született, tavaly 3006. Ezt az 1974-tól kezdődő „meg­ugrást" érzik a gyermekin­tézmények. Ugyanakkor fi­gyelembe kell vennünk az egy főre eső keresetet ls. márpedig a kisgyermekes családokban ez igen ala­csony. — Érthető, hogy az igazsá­gos döntésnél ez is számit. Nyugdíj után népművelő Amikor ide jött Csenge­lére. öt-hat házból állt még csak a falu. Az iskola négy tanterme fél-fél kilométer­re esett egymástól, a taná­rok biciklivel jártak egyik óráról a másikra, öt tanyai iskola volt akkor, most csak három van. Huszonhat év­vel ezelőtt viszont 680 gye­rek tanítási gondját vette a nyakába Dorogi Géza igaz­gató, most, amikor elkö­szönt az iskolától, az anya­könyvekben csupán fele any­nyit tartanak számon. Vonattól, úttól messze esett a falu, nehezen moz­dult. Akit ide helyeztek ta­nárnak-tanítónak, nem vá­gott föl vele. Sok minden változott, csak egy nem — mondja most. az iskola ud­varára sajátkezűleg ültetett nagy fűzfa árnyékában be­szélgetve: — Bármikor kér­dezték értekezleteken, mi­lyen szakos nevelőre van szükség Csengelén, azt mondtam, bármilyen jöhet. Matematikát, biológiát, gya­korlatit, testnevelést és föld­rajzot tanító szakos tanár most sincs még ebben az is­kolában. Volt, amikor 12 ké­pesítés nélküli nevelővel kezdte az évet úgy, hogy először megmutatta, mit kell a naplóba beírni. Hoz­záteszi azonban nyomban, óriási terheket vállalt év­ről évre magára a tantestü­Vántus-művel készülnek a Zenebarátok A jövő, esztendő májusá­ban, az' együttesvezető, Vaszy Viktor 75. születésnapján, ünnepli fennállásának két évtizedes jubileumát a Sze­gedi Zenebarátok Kórusa. A több mint száztagú énekkar — mely elsősorban oratóriu­mok bemutatására hivatott, s ebbeli minőségében külön­leges missziót vállalt a ha­zai zenekultúrában — a nyá­ron föllépett a Szegedi Sza­badtéri Játékok Aida és A cigánybáró előadásain, az el­múlt napokban pedig Mis­kolcon énekelte — Vaszy Viktor vezényletével, a sze­gedi színház operaénekesei­nek; Karikó Teréznek, Len­gyel Kdi'cónak, Gregor Jó­zsefnek, Vaghclyi Gábornak és Szúts Istvánnak közremű­ködésével — a Szent Erzsé­bet legendát. Liszt oratóriu­mát októberben, Vaszy Vik­tor vezényletével, a Szegedi Szimfonikus Zenekarral és ugyanazokkal a szólistákkal, megszólaltatják Békéscsabán, Gyulán, Kaposvárott és Sze­geden is, a filharmóniai évad főbérleti koncertjén, a szín­házban. Pál Tamásnak, a szegedi szimfonikusok vezetőjének irányításával három bemu­tatóra készülnek a közeljövő­ben. Monteverdi Glóriája ha­zai ősbemutató lesz; elének­lik a szegedi komponista, Vántus István: Himnusz az emberhez című művének kó­rusait (Juhász Gyula versé­re), melyet jövő májusban Budapesten, a zeneakadémia nagytermében is megszólal­tatnak, valamint Vaszy Vik­tor dirigálásával Honegger Dávid királyát, mely szin­tén a szegedi filharmóniai programban szerepel. Tár­gyalásokat kezdtek a drezdai szimfonikusokkal és kórus­sal, a tervek szerint kölcsö­nös vendégszereplést bonyo­lítanak le 1978-ban vagy 1979-ben. Az új évad gazdag­nak Ígérkező műsorához hol­naptól, hétfőtől kezdik a pró­bákat, este 8-tól, a zeneiskola Tábor utcai nagytermében, ahová természetesen új je­lentkezőket is várnak. Első­sorban férfiakat, a tenor és basszus szólamokba. let. hiszen azokat ls he­lyettesíteni kellett. akiket hiába vártak ide. Mindösz­sze egyetlen olyan tanárra emlékszik, aki nem végezte el vállalt föladatát., — Nyugdíjas igazgatónak már ne legyen gondja, még­is megkérdezem, minek örül és mi miatt bánkódik, ami­kor megszólal a csengő. — Legnagyobb bánat ter­mészetesen az, hogy nem ne­kem szól már. Fölkelek hat­kor, készülödöm, mint más­kor, pedig nem kell men­nem sehova. Örülök annák, hogy jól fölszerelt iskola marad utánam, és sokat' vállaló tanári kar. Elszo­morít viszont, hogy a három tanyai iskolából kettőben végeredményben visszafelé, léptünk. Annyira lecsökkent a tanulók száma, hogy egy­től nyolcig egyszerre. egy tanár keze alá jár minden­ki. Figyeltem egyszer, óra végéig csak a negyedik osz­tályig jutott el a pedagógus, a felső négy osztálynak még a föladatot se volt ideje ki­adni. A pedagógus azt sze­retné. ha minden gyereket elláthatna egész életre szóló útravalóval. Egytől nyolcig egy tanteremben — meg­oldhatatlan föladat. Ha van hátrányos helyzet, ez az. — őket nem lehet behoz­ni a faluba? — Messze van az iskola, de a gyerekek még onnan is messze laknak. Jó út nem visz; busz nem jár. — Más falvakban halla­ni olyat is, hogy összetár­sulnak a szülők, és személy­kocsival fölváltva viszik­hozzák a gyerekeket isko­lába. — Ott belátták a szülők, legtöbb, amit adhatnak a gyereknek, az iskola, és leg­többet vesznek el tőlük, ha ezt nem adják. Csengelén so­kat változott ugyan a világ, szép házak épülnek, mint bárhol máshol, szépen be is rendezik, mint akárhol, de az iskola még nem jelent min­den szülőnek annyit, mint máshol. Megkockáztatom most is, kimondom, hogy ál­dozatok árán is vállalnia kellene az államnak leg­alább az alsó és fölső ta­gozat különválasztását, hi­szen ha egyetlen gyerek akad. aki többre vinné jobb iskolában, már akkor meg­érné az áldozat. A peda­gógus optimista, és azt mondja, mind a 16-18-nak szüksége lenne rá. — Mi.vel tölti idejét majd a nyugdíjas igazgató? —r Iskplagzagot szívni be­bejövök majd, de vannak más terveim is. Amikor kezdtem, népművelési ügy­vezető is voltam, havi har­minc forintért. Most ismét megkértek, vállaljam el ezt a munkát. Akkor volt szín­játszó csoport, tánccsoport, és olyan hét nem múlt el, hogy legalább egy ismeret­terjesztő előadást ne tartot­tunk volna. Igaz, sokan el­járnak dolgozni, főleg a fia­talok, de megpróbálom me­gint, és bízom is benne, hogy sikerül. A legnagyobb baj, hogy nincsen műve­lődési házunk. — Domaszéknek sincs olyan, amilyen kellene, két­műszakosra fogták tehát a tánácsházát: nappal hiva­tal, este a kullúra háza. — Köszönöm az ötletet, más megoldás nálunk sem képzelhető el egyelőre. Ügy hírlik, épül nemsokára mű­velődési ház, először csak olyan terem, amelyik nap­közben tornaterem lehet, egy darabig az építkezés is ad tehát munkát nekem is. Nem tudom elképzelni egy­előre, hogy semmit nem csi­nálok, kell a munka, szí­vesen vállaltam, sőt örül­tem is neki. amikor elő­ször említették. A tanárok­kal a közművelődés is se­gít továbbra is kapcsolatot tartani, ha ezt mind figye­lembe veszem, talán nem is lesz rossz nyugdíjasnak lenni. Mindig az volt a tö­rekvésem, hogy értelmesen rendezhesse be mindenki az életét, ezt a tanácsot kell most magamnak is figye­lembe venni. — A család az ország más­más részében, mi köti még ehhez a faluhoz? Az. hogy mivé lett. Hu­szonhat évem benne van, jól érzem itt magam. És az a tudat, hogy nem elég a ház. az autó, az új bútor, a jó ru­ha, a férjre is gondolni kell. Segíteni kell az embereket, hogy minden lehetőséget használjanak ki, és legye­nek műveltebbek, mint az előző nemzedék. Ez még ad föladatot, és amíg föladatom van, addig nem mehetek e' innen. Horváth Dezső akárcsak az, ha az anya egyedül neveli gyermekét, vagy ha az apa katonai szol­gálatát teljesíti. A nappali tagozaton még tanuló házas­pár sem tudná kifizetni ha­vonta az ezrest a pótmamá­ért. De nyilván az elutasított szülők közül is legtöbbnek komoly gondot — anyagi hát­rányt, az anya szakmai el­maradását — jelenti a „nem". Vajon őket mivel tudná meg­vigasztalni vagy meggyőzni a gyermekgyógyász igazgatónő? — Megint csak a tények­kel, amelyek önmagukért be­szélnek: Újszegeden például 40 helyen 103 (!) gyerek szo­rong, Szerintem ez már tu­datos egészségrontás. És még sok egyéb, ami ezzel jár: a beteg gyerek mellett gyak­ran otthon marad táppénzen az anya. A fiatal szervezet károsul az örökös betegségek miatt, az anya is elesik kere­sete egy részétől, a munka­hely sem jár jól. Ahol kevés a hely és sok a gyerek, napi­renden vannak a konfliktu­sok, a kicsik idegrendszere is megsínyli ezt. önámítás ilyenkor a „család érdeke". — Minderre kézenfekvő lenne az anyák kérdése: miért nem építenek elég böl­csődét? A követelőzés jogos is, meg nem is, hiszen a gyermek 3 éves koráig vala­mi megoldást csak kínált az állam: a gyes-t. Így érthető, ha az óvodaépítés lendült föl — a társadalmi összefogás is szorosabb lett — a népese­déspolitikai határozat hatásá­ra. Csak hát azóta eltelt né­hány év, kiderült, nem min­den anya érdekeivel áll össz­hangban ez a megoldás. — Mint orvos mégis azt tanácsolom: az ideig-óráig tartó hátrányt a gyermek ér­dekében jobb, ha elviselik az édesanyák. Sok öt-hathó­napos csécsemőhk váti;. Kö­nyörögtünk áz anyáknak,: né­hány hónapot szánjanak fnég a gyerekre. Sajnos, néni ment. Pedig legalább 15?—17 hónapos koráig szüksége van a csecsemőnek az anya ál­landó közelségére. Aztán ..; aztán már föl is támad bA igénye a közösségre, s' eh nem is baj. Máshogy lép aa óvodába a „bölcsődét járt", hároméves. — Es végül: mi a teendő­je annak az édesanyának, aki először adja át szerepét a bölcsödének? — Jó. lenne, ha a munka­hellyel egyezkedhetne az anya, s az első bölcsődei na­pokon még nem kellene dol­goznia. Így csak egy-két órás vendégségbe mennének a bölcsődébe, szokni a gondozó­nőket, a környezetet, az otta­ni légkört; így elkerülhető lenne, hogy egymást túlkia­bálva, keservesen sírjanak a gyerekek a mama után. — Mikor várják a legkiseh. beket? — Szeptember 15-től, da egy-két héttel később is szí­vesen fogadjuk őket. S ez al­kalmas idő lehet a szoktatás­ra is. Az első napok így vál­hatnak kellemesebb élmény, nyé a gyerek, a szülő és a gondozónő számára is. Chikán Ágnes Ma este Görög színház Szegeden Euripidész: Iphigeneia a tauruszok között című drá­máját mutatja be Elza Ver­gi színháza ma. vasárnap es­te 7 órai kezdettel. Szegeden, a Kisszínházban. A görög színház ezzel a darabbal bo­nyolította le hagyományos nyári turnéját Közép-Euró­oában. A címszereplő és együttesvezető Elza Vergi mellett Oresztész: Hrisztosz Franeosz lesz. a rendező Vik­tor Pagulatosz. 4 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom