Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-16 / 218. szám

0 VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAB MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 67. évfolyam 21 i. szám 1977. szeptember 16., péntek Ara: 80 fillér Folytatódtak a magyar— csehszlovák tárgyalások Városnézés — Látogatás Agárdon Kádár János és Gustáv Husák megbeszélése az MSZMP Központi Bizottságának szék­hazában A magyar és a csehszlovák tárgyaló csoport tagjai csü­törtökön megbeszéleseket tar­tottak. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnö­ke a Központi Bizottság székházában folytatott esz­mecserét Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke • hi­vatalában Lubomir StrougaU lal, a CSKP KB elnökségének tagjával, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság szövet­ségi kormányának elnökével tanácskozott. A találkozón részt vett Huszár István, az MSZMP PB tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Roxka István külügyminiszter-he­lyettes, valamint. Peter Co­lot.ka, a CSKP KB elnöksé­gének tagja, a Szlovák Szo­cialista Köztársaság kormá­nyának elnöke, a szövetségi kormány elnökhelyettese, és itttdolf Rohlicek, a CSKP KB tagja, a szövetségi kormány elnökhelyettese, a magyar— csehszlovák vegyes bizottság csehszlovák tagozatának el­nöke. Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Gyenes András, a Köz­ponti Bizottság titkára Josef Havimnál, a CSKP KB tit­kárával folytatott eszmecse­rét. Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter Bohuslav Chnoupekkel, a CSKP KB tagjával, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság külügyminiszterével ta­lálkozott. * A Gustáv Husák vezette párt- és kormányküldöttség a déli órákban a főváros látni­valóival ismerkedett. A de­legációt elkísérte ( Szekér Gyula, Roska István, Barity Miklós és Kelemen Lajos, a fővárosi tanács elnökhelyet­tese. A vendégek először a több mint tízezer lakásos Füredi úti lakótelepet tekintették meg. Ütjük az Ond vezér utsn emelt tízemeletes lakó­épület között vezetett Zugló legfiatalabb — parkosított — negyedébe, ahol a ház­sorok közt elhajtva, kelle­mes benyomásokkal nyugtáz­ták a városrendezők munká­ját. A vendégeket a metró Fe­hér úti végállomásánál Da­czó József, a Budapesti Köz­lekedési Vállalat vezérigaz­gatója köszöntötte, aki az Örs vezér téri csomópont kiala­kításáról, s az itt várható fej­lesztésekről adott tájékozta­tást. Gustáv Husák elisme­réssel szólt a nagy forgalmú csomóipont kiépítéséróL A vendégek a tájékoztatást követően metróra szálltak: végigutaztak . a kelet—nyu­gati vonalon, miközben be­szélgetést folytattak a buda­pesti közlekedési' szakembe­rekkel. A fótitkárt különö­sén a metró legmélyebb sza­kaszainak műszaki megter­vezése és megépítése foglal­koztatta, mert — mint' mon'd­ta— a mély vezetésű metró legcélszerűbb megoldását a prágai szakemberek most ke­resik, a vonal kialakításában magyar tapasztalatokat is fel kívánnak használni. Gustáv Husák örömmel nyugtázta, hogy a két szom­szédos ország fővárosainak közlekedési szakemberei szo­ros kapcsolatot tartanak, s kölcsönösen kamatoztatják egymás tapasztalatait nem­csak a metróépítésben, ha­nem a felszíni tömegközle­kedés formálásában is. Egy korábbi tanulmányút ered­ményeként Prágában buda­pesti mintára vezették be a kalauz nélküli közlekedést. A vendégek útja a Gellért­hegyen fejeződött be, ahol Budapest panorámájában gyönyörködtek. A csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség — élén Güs­táv Husákkal — csütörtök délután az Agárdi Mezőgaz­dasági Kombinátba látogatott •el. A küldöttséggel együtt részt vett a latogatáson Lo­sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Szekér Gyula, á Miniszterta­nács elnökhelyettese. A kombinát központjában Ro­mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, va­lamint Fejér megye, s a gaz­daság vezetői fogadták a vendégeket. A megérkezést követő tájékoztatóból megis­merkedtek a II 000 hektáros, fő profilként tejet és húst termelő kombinát munkájá­val, eredményeivel, majd üzemegységeket tekintettek meg. Ma: barátsági nagygyűlés A tévé ós a rádió közvetíti Az MSZMP budapesti bi- mányküldöttség tiszteletére. zottsága pénteken 15 órakor A nagygyűlést a Magyar Rá­.... ... , dió és a Magyar Televízió 15 baratsagi nagygyűlést rendez órai kezdettel helyszíni adás­a csehszlovák párt- és kor- ban közvetíti. Jelentés az építőipar munkájáról Á tömegközlekedés helyzete Ülést tartott Szeged város tanácsa Tegnap, csütörtökön Prágai Tibor elnökhelyettes veze­tésével ülést tartott a Szeged megyei város tanácsa. Az ülésen részt vett dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke, dr. Németh Lajos, a megyei pártbizottság titkára. Török József, a szegedi pártbizottság első titkára, dr. Kolláth György, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának munkatár­sa. Az ülésen megjelentek a város országgyűlési képviselői, a napirendhez meghívott szegedi vállalatok vezetői. A tes­tület néma felállással, tisztelettel adózott a közelmúltban elhunyt dr. Pigniczky György tanácstagnak, és munkásságát jegyzőkönyvileg is elismerte, megörökítette. A tanács megvitatta és elfogadta Szeged tömegközle­kedésének helyzetéről, az építési és közlekedési osztály, az ügyrendi bizottság munkájáról készült beszámolókat. A testület elfogadta az átruházott hatáskörök gyakorlásáról szóló jelentést, valamint Miklós Józsefné (17-es számú vá­lasztókerület) és Müller Józsefné Baló Ilona (70-es számú választókerület) tanácstagok tisztségükről való lemondását. Végül interpellációkra került sor. Autóbuszok, villamosok A kivitelező építőipar az év első nyolc hónapjában a tervezettnél gyorsabb ütem­ben fejlődött és 7,4 százalék­kal több építési munkát vég­zett, mint a múlt év azonos időszakában — állapítja meg az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium most kiadott gyorsjelentése. Az építők eredményes munká­ját dicséri. ' hogy a növeke­dést az építőmunkások szá­mának 1,2 százalékos csök­kenése mellett érték el. A ki­vitelezők a létszámhiányt a termelékenység 8,7 százalé­kos növelésével pótolták. A lakásátadások üteme is kedvezően alakult. Nyolc ho­lnap alatt a kivitelező szer­vezetek összesen 23 051 la­kást adtak át. 2354-gyel töb­bet, mint a múlt év azonos időszakában. Jól dolgoztak az ÉVM építőipari vállala­tai, amelyek 2662 otthonnal többet készítettek el a tava­lyinál, s az éves lakásátadási tervének 53,3 százalékát tel­jesítették. Ezzel szemben a tanácsi vállalatok és az épí­tőipari szövetkezetek éves lakásépítési feladatuknak eddig mindössze 33.7, illetve 25,3 százalékát hajtották végre. Az építőanyagipar is to­vább bővítette termelését, a nyolc hónap alatt a múlt évi­hez képest 5 százalékkal. (MTI) A tanács 1972-ben tárgyal­ta a város tömegközlekedésé­nez helyzetét, és a IV. öt­éves tervi feladatokat. Az az­óta eltelt idóben jelentős változások következtek be, például 1973-ban módosult a város közigazgatási határa, így a mai lakosság megha­ladja a 170 ezret, és a köz­lekedési vállalatoknak na­ponta 240 ezer ember utazá­sáról kell gondoskodni. A város . tömegközlekedésének helyzetéről, készült, jelentést Ft ágai Tibor terjesztette elő, és az irááos beszámolóhoz szóbeli kiegészítést fűzött. Hangsúlyozta azt az általá­nos tendenciái, hogy a város lakóinak növekedésével ara­nyosan nő az utazási igény, s az az elvárás, hogy min­denki gyorsan, kulturált kö­rülmények között autóbu­szon vagy villamoson elér­jen munkahelyére. A tömeg­közlekedés kulturáltsága te­hát meghatározza az életszín­vonalat is, és ezért a város­politikának egyik legfonto­sabb területe. Nem véletlen, hogy mi­előtt e téma a tanács elé ke­rült volna, az építési osztály 17 tanácskozási központban ismertette a tömegközlekedés helyzeté t, fejlődésének vár­ható irányát. A lakosság na­gyon sok jó ötlettel, javaslat­tal gazdagította az eddigi el­képzeléseket Szegeden a tömegközleke­dés autóbuszon és villamo­son bonyolódik le. A villa­mosközlekedés fejlesztése az V. ötéves tervben tovább folytatódott. Átépítik a 4-es vonal Lenin körúti szakaszát, és EZ a terv, hogy 1980-ig a Dugonics térrel együtt vég­rehajtják az út- ás közmű­rekonstcukciót is. Annak el­lenére, hogy a vi'tamosok forgalma a város közlekedé­sében csökken — ezért is szüntették meg a gazdaságta­lan 2-es és 7-es vonalakat —, de még mindig jelentős a szerepük továbbra is a sár­ga kocsiknak. A színvonal növekedése érdekében a köz­lekedési vállalat pontos me­netrend szerinti közlekedés­re, a megállóhelyek ésszerű kijelölésére és a menetidő gyorsítására törekszik. Sok kérdés természetesen még eldöntésre vár. mint hol le­het és kell majd új villamos­vonalat építeni, és esetleg vonalakat megszüntetni. Nagyon sok utast szállíta­nak az autóbuszok nap mint nap. A tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy már a Marx tér és környéke alig bírja ezt a hatalmas forgalmat, a belvárosi irányító központok is túlzsúfoltak. Az ugrássze­rűen növekvő utasszám elle­nere a Volán a szolgáltatásá­nak szinvonalat állandóan emeli. A helyi autóbusz­közlekedés jelenleg megfe­lelő (többek között bizonylt­ja az. elégedettséget a ta­nácsülés mérsékelt vitája is). Viszont a villamoshálózat fejlesztésével, az Északi vá­i osrész további kiépítésével az igényekhez kell majd igazítani. Ugyanis. a villa­fnos .és az autóbusz egymást jól kiegészítve szolgálja csak a város lakosságának érde­keit. • «• • « • -, t : • > . » Célkitűzések A tömegközlekedés színvo­nala emelésének igényei kife­jeződtek a tanács határoza­taiban is. A céloknál elsők között említhetjük az utazá­si sebesség növelését, a gyorsjáratok beállítását, a villamos és autóbusz egy vonalon való, a párhuzamos közlekedtetésének megszün­tetését, a Belváros közúti ter­helésének csökkentését, a forgalmi és műszaki fegye­lem erősítését. A gépjármű-­vek egyenletesebb kihaszná­lását a lépcsőzetes munka­kezdéssel. A KPM korábban megvizs­gálta a trolibuszoknak a he­lyi közlekedésben betöltött szerepét, s arra a következ­tetésre jutott, hogy nemcsak a fővárosban, hanem a többi nagyvárosban is lehet létjo­gosultsága. Az előzetes vizs­gálat alapján Szeged kedve­ző adottságokkal rendelkezik a kísérleti üzemelés fogadá­sára, mivel a trolira már ma is igény van. Vólomónyek, javaslatok A napirenddel kapcsolat­ban Juhász Géza szólt arról, hogy az elmúlt öt év alatt a part és tanács erőfeszitései nem maradtak eredmény nélkül, mert sokat javult a közlekedés, összevetette a szegedi helyzetet más nagy­városokéval, megállapítot­ta, hogy sokkal jobb a sze­gedi. Elmondta ugyanakkor, nogy a Marx téri zsúfoltsá­gon előbb vagy utóbb változ­tatni kell, és egy új, helykö­zi pályaudvart kell 4 város más pontján építeni. Frányó József, az újszegedi szövő­gyár dolgozóinak a kérését tolmácsolta. Kérte, hogy vizsgálják felül az autóbusz­járatok indítását, mert a dolgozók gyakran elkésnek a munkából, és felvetette az M 14-es járaton miért kell 4 forintot fizetni a jegyért. Dr. Czene Mihály elmondta, nogy a közlekedés meghatá­rozza a közérzetet, befolyá­solja az életszinvonalat Ki­fogasolta, hogy az autóbusz­os villamosvezetők nem min­őig kulturáltan látják el a feladatukat, de elismeréssel és dicsérettel szólt a fejlő­désről. Dr. Ozvald Imre Alsóvaros közlekedési hely­zetéről adott képet. Fel­szólalásában foglalkozott a peremkerületek la­kóinak olykor mostoha hely­zetével. Bézi Ferenc a Bel­város tehermentesítése érde­kében kért szót. Javasolta, hogy gyorsjáratok indításá­val csökkentsék a csúcsidők feszültségeit. Börcsök Ist­oanne az autóbuszmegállók elhelyezesének felülvizsgála­tát kérte. Dr. ördögh Piros­ka elmondta, gyakran elő­fordul, hogy járatok marad­nak ki, s ez különösen Újsze­geden és Tápén tapasztalha­tó. Akkor lehet leginkább ezt érzékelni, amikor új gépko­csivezetők kerülnek egy-egy vonalra. Az utazóközönség a/t szereti, ha a vonalakon stabil gépkocsivezető-gárda alakul ki. Szabó Gyula, a KPM osztályvezetője hang­súlyozta, a lakasépítés mel­lett legfontosabb várospoli­tikai tennivaló a tömegköz­lekedés jó megszervezése. A kétvágányú villamosvonalák alkalmasak a sok utas szál­lítására, ugyanakkor a gyors­járatú autóbuszok iránti igényt is komolyan kell ven­ni. Felhívta a figyelmet, meg kell fontolni, hogy a Belvá­rosból milyen jármüveket tiltsanak ki. Czirok Józsefné a petőfitelepiek panaszát tolmácsolta, miszerint a vá­rosrész nem mindegyik kör­zetében lehet autóbusszal közlekedni. Dr. Csiszár Ká­roly, a Volán 10-es számú Vállalat igazgatója az autó­buszok kihasználtságát, ele­'neztevmajd megerősitette, a Marx téri zsúfoltságot való­ban mielőbb meg kell szün­tetni. Az építési és közlekedési osztály munkájáról készült jelentés napirendi vitájában felszólalt dr. Perjési László. Kérte az osztály komplex te­vékenységének erősítését, foglalkozott a társadalompo­litikai szempontból igen lé­nyeges lakásépítési területek előkészítésének tennivalói­val Elismeréssel szóit arról, hogy az osztály dolgozóinak jó a kapcsolata a város la. kosságával. Ugyancsak az el­ismerést és a köszönetet fe­jezte ki dr. Harangozó Lász­Ióné. dr. Czene Mihály, illet­ve Link Mihály. Dr. Olalt Ferenc a szemétszállítás megjavítását kérte, Engi Vin­ce a petőfitelepi vízellátás javítása érdekében kért szót. Nemes József az élelmi­szer-ellátás, Lángi István az iskolaépítés, Savanya Miklós a takarrriányellátás, Horváth Pálné az útjavítás érdeké­ben interpellált. Az interpel­lációkra dr. Tóth László tervosztályvezető és Bodola Miklós, a kereskedelmi osz­tály. vezetője adott választ A

Next

/
Oldalképek
Tartalom