Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-16 / 218. szám

2 \ Péntek, 1977. szeptember 16: Á magyar—csehszlovák vízi erőmű terve A Duna—Majna—Rajna- részletes éghajlati, hidroló- Az itt felépülő vízi erőmű csatorna megépitese a ruha- giai, geológiai és gazdasági 146 MW teljesítményű tur­mosan növekvő áruszállítás vizsgálatok alapján határoz- binái évente 1 milliárd kWó szükségessé teszi a hajózás ták meg. A tervek szerint a villamos energiát termelnek, biztonságossá tételét a ma- 130 négyzetkilométer terüle- összehasonlításul a kiskörei gyar Duna-szakaszon, külö- tű dunakiliti—hrusovi tá- vízlépcső erőműve csak 28 nősen a Szigetköz térségé- roló 60 millió köbméter MW kapacitású, évente 100 ben. A folyó hirtelen esés- vizet tartalékol. A gabciko- ezer kWó elektromos ener­változása nagy mennyiségű vól vízi erőmű ellátását 4000 Riát termel, biztosítja az 1350 hordalék felhalmozódását és köbméter/sec vízszállításra tonnás hajók hajózását, vi­gázlok képződését idézi elő, alkalmas 17,6 km hosszú csa- szont 300 ezer ha öntözését így legnehezebben hajózha- torna biztosítja. 700 MW-os teszi lehetővé. Természetesen tó a Rajka—Gönyü szakasz, teljesítményű erőműve éven- egy-egy vízlépcső jelentős be­A megfelelő hajózási feltété- te 2,6 milliárd kWó energiát folyással van a vízgazdálko­lek biztosítása itt 7—ö-szor ad. A nagymarosi vízlépcső dásra és a területfejlesztésre, annyi ráfordítást igényel, duzzasztási szintje kb. 1 m- A tárolók megteremtik a mint egyéb Duna-szakaszo- rel haladja meg az eddig ész. környező területek üdülési és kon. lelt legmagasabb vízállást. Idegenforgalmi célokra törté­A nemzetközi „szabvány- ezzel 18 négyzetkilométernyi nő hasznosítási lehetőségeit nak" megfelelő hajózási utat vízfelület keletkezik. H. "*'r a Budapest—Pozsony közötti 210 km-es Duna-szakasz komplex hasznosításával kí­vánják megoldani a magyar és a csehszlovák szakembe­rek. Ennek fontos láncszeme a két ország közös tulajdonát képező Gabcikovo—Nagyma­ros vízlépcsőrendszer. A be­ruházás célja a villamos­energia-termelésen (3,6 mil­llárrd kWó/év, a hajózás 1300 tonnás hajók) biztosításán kívül a környező területek sokoldalú gazdasági haszno­sítása. A vízlépcsőrendszer egyes objektumainak helyét A Schleyer-ügy fejleményei # Bonn (MTI) A kormányfő hangsúlyoz­Csütörtökön reggel a bon- ta, hogy a terrorista me­ni parlamentben Helmut rénylet valamennyi poli­Schmidt kancellár kor- tikai párt összefogásával el­mánynyilatkozatot olvasott lensúlyozható és a párt­fel a Schleyer elrablása nyo- politikai összecsapásoknak mán kialakult belbiztonsági most nincs helye. A nyugat­helyzettel kapcsolatban. Berezeli A. Károly Vándorének Vakvágányon a francia baloldal # Kommentárunk az élsó tanácskozást, siettek Miközben a kormányon leszögezni, hogy „ennek sem­levő négy francia politikai mi értelme". Röviddel utána párt svezetői ünnepélyesen Mitterrand úgy nyilatkozott, aláírták közös választási fel- hogy a szocialisták készek hívásukat, a baloldal egysé- folytatni „másik kőt partne­ge súlyos csapást szenvedett, rükkél" a tárgyalásokat. Ez A csúcstalálkozó, amelyen a azonban csak azt jelenti, Georges Marchals vezette hogy a szocialisták nem haj­Francia Kommunista Párt a ]andók egyedtn elmenni a Francois Mitterand vezette , , , „ szocialista párt, valamint a kommunistákkal való tár­Róbert Fabre vezette balol- gyalásolcra. dali radikális mozgalom vett így hát a francia baloldal részt, s amelyen az 1972-beh a parlamenti választások közösen kidolgozott kor- előtt fél évvel súlyos válság­mányprogram korszerűsllé- gal kénytelen szembe nézni, séről tárgyaltak, a radikáli­sok kivonulása miatt félbe­szakadt. Az alig néhány képviselőt magáénak mond­ható tóredékpárt, amely ál­talában a szocialisták mellé szokott állni, most egység­bontó lépésével pillanatnyi­lag vakvágányra juttatta a francia baloldalt. A radikálisok azzal az ürüggyel szakították meg a megbeszélést, hogy a kom­munisták ragaszkodnak az államosítás kérdésében tett javaslataikhoz. Csakhogy ezek a Javaslatok nem vol­tak újak az FKF partnerei számára s a velük kapcsola­tos vita konstruktív meder­ben folyt, ha voltak is nézet­eltérések a minimális bért és az üzemi demokráciát il­letően. Mindezeket azonban — húzza alá az FKP köz­jjontí bizottságának a radi­kálisok látványos kivonulása után kiadott nyilatkozata — át lehetett volna hidalni, s kár volt kenyértörésre vinni a dolgot. Az FKP leszögezte, hogy továbbra is kész minden elő­feltétel nélkül folytatni a három baloldali párt között megkezdett tárgyalásokat, s e célból csütörtök délelőttre ,,randevút" adott partnerei­nek az FKP székházában. A radikálisok azonban, akik nyilván előre megfontolt szándókkal robbantották fel német kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ebben a nehéz hely­zetben megfeleljen alkot­mányos feladatának. Schmidt a közvélemény megértését kérte azzal kap­csolatban, hogy a szélsőbal­oldali terroristákkal folyó tárgyalásokról a kormány által követett taktikáról semmit sem hoznak nyilvá­nosságra. Utalt arra, hogy az SPD—FDP-koalíció kész minden józan javaslat meg­hallgatására. és megfonto­lására. A kancellár gvilkosoknak nevezte a Schleyert elrabló terroristákat, rámutatva: egy gyilkosság attól, hogy politikai célokat tulajdoní­tanak egyesek neki. még gyilkosság marad. II békemozgalom feladatairól Magyar küldöttek sajtókonferenciája a berlini BV1 -tanácskozásról fegyverek eltiltása, az ENSZ leszerelési világkonferenciá­ja összehívásának szorgal­mazása. Felhívnak minden nemzeti békemozgalmat, _ , .... . más haladó erőket. politi­kai Pártokat, egyéb nem­na 1 zeti, regionális és nemzet­közi mozgalmat és szerveze­tet: tudatosítsák országuk és a világ közvéleményé­ben. a neutronbomba veszé­lyeit, olyanformán, hogy ., ,, , 'tömegtalálkozókat, gyűlése­szimpozionjarol. amelynek ket tüntetéseket szerveznek. e Budapest (MTI) Csütörtökön az Országos Béketanácsnál — a HNF Belgrád rakparti székházá­ban — sajtókonferenciát tar­tottak: elnöki irodájának berlini ülésén elfogadott dokumen­tumokat ismertették a ta­nácskozáson részt vett kül­döttek és beszámoló hang­zott el a nemzetközi béke intézet Bécsben rendezett a nemzetközi volt a témája. békekutatas peticiokkai fordulnak a par­lamentekhez, törvényhozók­A berlini tanácskozásról az hoz, kormányokhoz és ál­OBT két alelnöke, Lorincz lamfőkhöz, röplapokkal, ki­Tamás és Szilágyi Bélaszá- adványokkal szólítanak fel molt be. Elmondták, hogy a az új fegyver elleni fellé­BVT elnökségi irodájának pésre. szeptember 9. és 12. közötti ülésszakán nemzetközi békemozgalom | soron következő és olyan döntéseket hoz­tak, amelyek új távlatokat nyitnak a nemzetközi bé­keharc és az egyes nem­.... A berlini tanácskozásból -SL adódó hazai Eladatok kap­csán elmondták, hogy az OBT tudományos bizottsá­gának leszerelési szakbizott­sága széles körű publiká­ciós tevékenységbe kez­, . dett: politikai kiadványai zeu békemozgalmak teve- sorában%lsdként jeszere­kpnvspwhp7 °!van lés" címmel közreadta a kenységéhez. Olyan elhata rozás született, hogy az ed diginél is nagyobb lendü­békemozgalom zászlóbontá­sától 1948-tól 1976. szeptem­letet adnak a fegyverkezési beréi megjeient' mozgal­verseny megfékezeséért ki- . bontakozott nemzetközi ak­mi dokumentumokat, a fegy­verek nélküli világért. Arról is beszámoltak ber­lini küldötteink, hogy az harcának tá­cióknak, s a BVT az egész világot átfogó tiltakozó mozgalmat szervez a neut­ronbomba ellen. Ennek je- afrikaf népek ^ mogatására öt határozat szü­elítélésére világméretű ak- fefett, amelyekben a BVT ciót hirdet az október 1. és sürgős felhívással fordul 15. közötti időszakra. Úgy minden haladó szervezethez. tervezik, hogy az akciót ösz­szekapcsolják az ENSZ rend­kívüli leszerelési ülésszaká­val-, és az ÜJ, stockholmi fel­hívás nyomán kibontako­zott politikai kampánnyal. vilag é berségében, amelynek célja a fegyver­kezési verseny a világ békeszerető álla­maihoz és népeihez, hogy akadályozzák meg az im­perialista manővereket a Dr. V. Nagy Imre egye­_„_ temi tanár, az OBT tudo­megszunte- ^„yQ,. bizottságának tag­tése, az általános és teljes ja> a nemzetközi béke in­leszerelés, a tömegpusztító tézet szimpozionjáról szólt. Ideológiai aktíva­értekezlet Moszkvában # Moszkva (TASZSZ) Az értekezleten felszólalt Ideológiai aktiva-értekez- Viktor Grisin, az SZKP KB letet tartott szerdán az Politikai Bizottságának tag­SZKP moszkvai városi párt- ja, a moszkvai városi párt­szervezete. A tanácskozáson bizottság első titkára is. a politikai és a gazdasági Hangsúlyozta, hogy az SZKP képzés, valamint az ideoló- ^TlLoS^^l giai munka tokeletesitésenek ben is nagy figyelmet szentel kérdéseit vitatták meg. az ideológiai munkának. Gáspár Sándor megbeszélése Berlinben « Berlin (MTI) A Német Demokratikus Köztársasag szakszervezetei (FDGB) elnökségének meg­hívására csütörtökön dél­előtt Berlinbe érkezett a magyar szakszervezetek kül­döttsége, Gáspár Sándor­nak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Szak­szervezetek Országos Taná­csa főtitkárának vezetésé­vel. A delegáció tagjai: Duschek Lajosné és Juhász Ottó, a SZOT titkárai és Papp Sándor a SZOT osz­tályvezető-helyettese. A ven­dégeket a berlini Ostbahnho­fon Harry Tisch. a NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, az FDGB elnöke, és az NDK szakszervezeteinek számos más vezetője fogad­ta. Jelen volt dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköz­társaság berlini nagyköve­te. A delegáció hatnapos lá­togatása során tanulmá­nyozza az NDK szakszerve­zeteinek tevékenységét. ai FDGB idén megtartott IX. kongresszusán hozott hatá­rozatok végrehajtásának ta­pasztalatait. A két szak­szervezet vezetőinek talál­kozóján megkülönböztetett figyelmet fordítanak a szak­szervezetek szociálpolitikai és érdekvédelmi tevékenysé­gére az NDK-ban és Ma­gyarországon. Tájékoztatják egymást a két szakszervezet tevékenységéről, a Nagy Ok­tóber 60. évfordulója tisz­teletére a csepeli felhívás nyomón kibontakozott nagy­szabású munkaverseny­mozgalommal összefüggés­ben. Az FDGB és a SZOT hivatalos tárgyalásainak napirendjén szerepelnek idő­szerű nemzetközi kérdések, s a nemzetközi szakszerve­zeti mozgalom fontos té­mái is, közöttük a szak­szervezeti világszövetség kö­zelgő, IX. kongresszusának előkészületei, és az európai szakszervezeti mozgalom ak­cióegysége további erősíté­sének lehetőségei. A nem­zetközi munka e területei­nek mindkét szakszervezet nagy fontosságot tulajdo­nít. A magyar szakszervezeti küldöttség ellátogat. Ros­tock megyébe, az NDK egyik legfontosabb ipari-közlekedé­si központjába. Berlinben csütörtökön — Gáspár Sándor és Harry Tisch vezetésével — a Szí­vélyes barátság légkörében megkezdődtek a hivatalos megbeszélések a SZOT de­legációja és az FDGB tár­gyalóküldöttsége között. (Regény) 82. A görög alkotásokban is a.kettős oszlopsor, a zárt előcsarnok, a pillér nélküli falak, az óriási metopák és domborművek, a vörös és fekete szí­nek különös szeretete inkább az. asszír és egyip­tomi építészetre emlékeztetnek, mint a dórra. Vagy olyan művészetre, melyre a görög har­mónia és klasszicitás még egyáltalán nem, vagy alig hatott. Ez a dóm ís mecset helyére épült, még a XII. században, s jellegzetes alkotása a normann mű­vészetnek, bár örökösen toldozgatták-t'oldozt-'al­ták, s főleg bővítették, ami nem mindig járt sze­rencsés eredménnyel. A főbejárat, s a nyugati front, két tornyával, s a boltívvel, mely a régi harangtornyot köti össze a templommal, egységes képet nyújt, akárcsak a déli kapu, melyet a XV. században ragasztottak ugyan az épülethez, de ennek reneszánszba hajló, késő gótikus jellege, formáinak klasszikus tisztaságával zökkenő nél­kül illeszkedik bele a templomkolosszusba. El­lenben Fuga XVIII. századi kupolája ízléstele­nül terpeszkedik a Dóm tetején, megbontja egy­öntetű ritmusát, s elrettentő példáját mutatja a stílustörésnek hosszú időre. Miért? — töpreng az ember ott a téren. — Hiszen, egész Szicília nem egyéb, mint korok és népek sajátos stílusának egyvelege. Vagy — hogy a kémiából vegyem a hasonlatot — a korábbi stílusok vegyületté ala­kultak. s alkotóelemeik gyökeres elmódosulásar val, minőségi változáson mentek át, vagyis, új jelenségként tűntek föl, ez a kupola pedig csak elegyedni tudott a korábbi stíluselemekkel, vagy­is, jellegének megváltozása nélkül, csak csatla­kozott ezekhez, s mindvégig a különbözőség és idegenség jegyében bitorolta helyét.. S e megál­lapítás rávilágít arra a tényre is, hogy csak nagy stílusteremtő korok tudnak szervesen egybeforr­ni az előző korok formanyelvével, a XVIII. szá­zad már csak utánérez és utánoz, hevülete és ihlete nem elég magas fokú ahhoz, hogy magába olvassza a múltat, hasonuljon vele, illetve hozzá­adja szervesen a maga felfedezését. Bent a dómban rám legmélyebb benyomást II. Frigyes szarkofágja tette, nemcsak azért, mert keletiesen stilizált oroszlánokon nyugszik, s a szarkofág fedelét is az evangélisták hasonló jel­legű szimbólumai ékítik, hanem, mert ez a vilá­gosfejü császár, ez a nagy racionalista, aki fölé tudott emelkedni a világnézeti korlátoltságok­nak. hosszú évekre szóló hatást gyakorolt rám. s ott határozott megilletödést éreztem teteme kö­zelében. Azt külön merészsége érdeméül tudtam be, hogy holtában sem tagadta rneg az arabokat, akiktől sokat, talán az élet és a kultúra szere­tetét tanulta, mert mór köntösben temettette el magát, de keresztény koronával a fején, és ke­zében az ország almájával. A következő stáció a néhány utcával távolab­bi San Giovanni degli Eremiti volt, mely a Mar­toranához hasonlóan, messziről elárulta orientá­lis eredetét, bár ezt a templomot is Roger ki­rály építette. S az arab mesterek nem tagadták meg sajátos világukat, mert az öt rózsaszínű és csupasz kupola, arányosan elosztva, a templom négyszögletes tömbjén és a tornyon, érzéki göm­bölydedséggel domborodik bele az ég simogató kékségébe, mint habkönnyű ruhába a női ido­mok. S itt egy pálmafákkal, s buja déli növé­nyekkel beültetett udvaron kívül, melyet teljesen ép, gótikus folyosó . övez, még egy kéthajós me­cset maradványai is láthatók, melyek élénken igazolják azt a tényt, hogy a normann uralkodók idejében az arabok milyen zavartalanul szolgál­hatták istenüket, s milyen békésen megfértek egymással keresztények és muzulmánok. Pedig az arabok vallásos fanatizmusa közis­mert, s az is jellemző, hogy a szicíliai arab köl­tőknek egyetlen szavuk sincs az ottani görög építményekről, hiszen — mint tudjuk — Siracu­sa, Agrigento, Selinunte, vagy akár a közeli Se­gesta ma is megcsodálható remekművekkel döb­bentik meg az utódokat. Az arabok azonban mindezekről nem vettek tudomást, a görög/vilá­gosság és klasszicizmus zavarta misztikára hajla­mos keleti képzeletvilágukat, s feltehetőleg le is nézték azt. De ahogyan a normannok gótikája is módosult, vaskosabbá vált a déli fényáradatban, az arabok is tehettek némi engedményt a Szi­cíliában talált görög épületek hatása alatt. Mert az arab művészet tele van titokzatos és rejtett gondolatokkal, architektúráját feliratokkal és szövevényes ornamentikával teszi dússá, szinte áttekinthetetlenné, s ezzel a belépőt elmélyült töprengésre, sejtelmes borzongásokra készteti, mint a varázslat, melynek eszközei ismeretlenek a beavatatlanok előtt. S ha igaz az, hogy csak Palermóban háromszáz mecset volt az emirátus idején, s a város környékén még kétszáz, akkor feltehetjük, hogy ezek között sok olyan akad, amelyet szükségből vagy kényszerűségből ko­rábbi keresztény bazilikákból vagy bizánci temp­lomokból alakítottak át. s idővel eltávolodtak a keleti mecsetek megszabott konstrukciójától. Amint hogy a keresztény templomokat is arab feliratokkal, s az arab művészetre annyira jel­lemző stalaktit díszitményekkel gazdagították. (FolytatjukJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom