Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-14 / 191. szám

Vasárnap, 1977. augusztus 14. mmmi A jövő tanszékén A sci-fi értelme Doktor futurológus? K

utatni sok mindent lehet: múltat, jelent, tárgyat, eszmét, történést — de viszonylag furcsának hat a kifejezés: a jövőt kutatni! És mégis, akármilyen furcsa, sokan gyakorolják ezt az új tudományterületet. A közvélemény leginkább még a Római Klub néven ismert nyugat-európai társadalmi fórum pesszimista jóslatait ismeri. Pedig nemcsak ott és ók foglalkoznak jövőkutatással, hanem a szocialista országok tudósai is. Magyarországon szintén már évek óta létezik jövőkutatás. Fiatal tudományágunk igaz, kevesebb reklámmal, mint a Római Klub teszi, de legalább olyan szorgalommal, és lehet, hogy több, mindenesetre optimistább eredménnyel dolgozik. Ha egy új tudományterületet művelni kezdenek, születése után két veszéllyel találkozhat: , az egyik a „Parkinson-törvény" sajátos érvényesülése; amennyiben addig szervezi sajátmagát az új ágazat, amíg hatalmas, de semmirse sem jó apparátussá nő. A másik: elvész a kezdeti terminológiai vitákban. Évekig csak azon emésztik magukat a szakértők, hogy eldöntsék: egyáltalán mivel is foglalkoznak... Veszélyeztetik-e eme gyermekbetegségek a magyar jövőkutatást? A kérdést dr. Kovács Géza egyetemi tanárnak, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Népgazdaság tervezése Tanszékén működő jövőkutató csoport vezetőjének tettük fel. — Ügy érzem, mindkét buktatót sikerült elkerülni. Kis „apparátussal" dolgozunk, hatan vagyunk mindössze az egyetem alkalmazásában. Igaz, ha szakemberekre van szükség egyes munkához, szinte korlátlan a közreműködők száma: mivel az MTA kiemelt tárcaszintű kutatási főirányaként kezelik a tudományostechnikai forradalomra való hazai felkészülést, és ennek egyik témaköre éppen a nagy távlatú komplex jövőkutatás, ml koordináljuk az összes, ilyen jellegű tevékenységet. A Budapesti MűSzaki Egyetem filozófusai, az Akadémia Filozófiai Intézetének munkatársai, a debreceni egyetem közgazdászai, mérnökök, gyakorlatban dolgozó szakemberek, matematikusok, a budapesti orvostudományi egyetem kutatói, szegedi és pécsi egyetemi kutatók is részt vesznek a munkában. Gyakran doktorjelöltek, vagy kandidátusi értekezésre készülők dolgoznak a csoport keretében, és előbb-utóbb „doktor jövőkutatók" is kikerülnek innen. És ez így a jó, hiszen a fiatalok gyakorlatilag saját jövőjüket kutatják, maguk lesznek a vizsgált terület megalkotói. A terminológiai vitákon pedig, hogy a másik buktatóról is essék szó, túl vagyunk, amenynylben már elkészült, és az Akadémia kiadásában megjelent a jövőkutatás fogalomtára. Erre mindenképpen szükség volt, elvégre a pedagógusok, orvosok, matematikusok, mérnökök, filozófusok, közgazdászok, szociológusok a legkülönbözőbb szakterületekről jöttek hozzánk, és magukkal hozták sajátos, esetenként egymástól is eltéró fogalomrendszerüket, amelyet egységesíteni kellett — Elhangzott egy meghatározás: doktor jövőkutató. Nem lenne helyesebb doktor futurológust mondani ? — Ez attól függ.;; A jövőkutatás tulajdonképpen két területre oszlik. Az egyik: a jövőképalkotás, a másik a prognóziskészítés. És a futurológia tulajdonképpen csak az első' ágazattal rokonítható. A jövőképalkotás feladata: immár a XXI. századra megrajzolni a várható változások hatásait. Ehhez több gondolkodási szabadság és fantázia szükséges, mint a konkrét ágazatokhoz és időszakokhoz kapcsolódó prognózis készítéséhez. Az utóbbi tulajdonképpen a már elért eredményekhez való „visszahasonlitás". Például az oktatási prognózisok elkerülhetetlenül hosszú távra készülnek. Torsten . Hűsen svéd kutató mondta erről: a tanárképzésben századunk hatvanas éveiben hozott intézkedések egészen a jövő század közepéig hatnak ki. És ez így van, hiszen a ma iskolásai lényegében már a XXI. század munkavál• laloi. — Jelenleg milyen témákon dolgoznak? — A hazai jövőkép felvázolásának első lépéseit az 1970-es évek elején már megtettük. „Magyarország az ezredfordulón" témakörű munkánk könyv és cikkek alakjában meg is jelent Ebben nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, és munkastrukturálls összefüggéseket is vizsgáltunk. Most e jövőkép továbbfejlesztése, illetve részbeni újravizsgálata folyik, hiszen a világgazdasági fejlődés egy sor olyan gazdasági alaptényezőt megváltoztatott, amelyből kiindulva a 2000. év előrejelzésének irányait megadtuk. Továbbfejleszteni pedig azért kell, mert lassan már a tervezők tartanak 1990-nél, vagy éppen kétezernél, és a jövőkutatónak a gazdasági tervezőnél mindig egy lépéssel előbbre kell járnia, esetünkben ez a „lépés" akár fél évszázad is lehet Természetesen ez az előbbre járás nem egy gazdasági év vagy ötéves terv aprólékos részletességével történik. A jövő egyes generálóelemeit emeljük ki, azokat vizsgáljuk... Ilyen például a tudomány, az oktatás, a közlekedés, a vízhelyzet „előrelátása", mindeme témakörökből már jó néhány tanulmány látott napvilágot. Ami a lényeg: elismerték a jövőkutatást tudományágnak, annyira, hogy már egyetemi oktatási anyag is, 25—30 fiatal már „pályára állt". — A sci-fi-vel milyen a kapcsolatuk? — Röviden: jó. Ugyanis a fantasztikus írók egyes ötleteit, előrelátásait munkánk során, mint ötletet, fel tudjuk használni, elsősorban jövőképalkotásnál. Ezért figyelemmel kísérjük a sci-fi műfajt, és amit lehet, hasznosítunk belőle. SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN V

an-e a versnek, • szimfóniának, a tájképnek értelme? Elég ostoba kérdésnek látszik. Hasonlóan ostoba, de igen gyakori kérdés: van-e a tudományos-fantasztikus irodalomnak értelme? Ezt a kérdést főleg olyan olvasók teszik fel, akik réges-régen olvastak néhány, többnyire rossz vagy igen gyenge ifjúsági sci-fit, s most elég bátornak érzik magukat, hogy egy egész műfajt, egy egész irodalmi szemléletet és módszert kérdőre, sőt, kétségbe vonjanak. Mert a science fiction irodalmi műfaj, szemlélet és módszer egyszersmind. És mint minden irodalmi műfaj a világon, állandó változásokból, irányzatokból, divatokból áll össze, s akárcsak az irodalom bármely másik műfaja, körülbelül nyolcvan-küencven százaléka egyszeri elolvasásra és csöndes elfeledésre van ítélve. Azonban a sci-fl fennmaradó tízhúsz százaléka marnndadó érték, s remekműként tartja számon sz utókor. A sci-ff az ember és a kozmosz viszonyával foglalkozik, bonyolult és ellentmondásos, d'e technikailag egyre jobban fejlődő korunkban, különböző hipotéziseket modellez a jövőben, jókat és rosszakat. A tizenkilencedik századtól kezdve beszélhetünk tudományos-fantasztikus irodalomról, amióta a természettudományos szemlélet valóban áthatja az emberiség gondolkodását. Ugyanakkor a műfajra mélységesen jellemző az is, hogy a tizenkilenceriik század elején, a romantika fénykorában érte el első sikereit, ezért a legtöbb sci-fi mű hagyományosan cselekményes és romantikus történeteket dolgoz fel. Mary Shelley Frankensteln-jét szokták az első tudományos-fantasztikus műként feltüntetni (1818), amely rémregény formájában nemcsak a sci-fi egyik kedvelt alaptípusát adja, hanem azt is bizonyítja, hogy a sci-fi kezdettől fogva nemcsak közvetít tudomány és irodalom között, hanem figyelmeztet a tudomány felelősségére is, sőt egyes esetekben kifejezetten tudományellenes. Való igaz, hogy a jó tudományosfantasztikus irodalom a legritkább esetben tudományos, legfeljebb kiindulási ötleteit, helyzeteit kölcsönzi a tudománytól, ezért helytelen is ifjúsági vagy ismeretterjesztő műfajként kezelni, bár valóban vannak ilyen — többnyire irodalmilag gyengébb — kísérletei. A sci-fi művek döntő többsége valamilyen közeli vagy távoli, de mindenképpen elképzelt jövőben játszódik, ahová vagy kivetíti az író véleményét a jelenről, vagy megpróbál jelezni bizonyos — gyakran igen valószínűtlen — lehetőségeket. Valóságfeletti, elképzelt, tökéletesen szabadon kezelhető „valósággal" dolgozik, akár a mese és a mítosz, amelyhez egyébként szoros rokonság fűzi a fantasztikus irodalmat. Az elképzelt jövőben (vagy múltban) játszódó történet voltaképpen mindig utópia is, vagy éppen antiutópia: az író akarva-akaratlanul el kell, hogy képzeljen egy, a maitól lényegesen különböző emberi (vagy nem emberi) társadalmat, amely lehet a miénknél sokkal jobb, vagy sokkal iszonyatosabb. A technológiai és a társadalmi alaptémájú sci-fl közötti küzdelem napjainkban is tart, már legnagyobb klasszikusai, így Verne és Wells között is ezen az alapqn húzható meg leginkább a határvonal. Verne művei — kora szinten — tudományosabbak, míg Wells művei fantasztikusabbak, de — irodalmi értékeik miatt — jóval maradandóbbak is. A mi Jókaink ebben a küzdelemben közbülső helyet foglal el — bár érdekelték kora természettudományos eredményei is, nem kevésbé vonzották a jövő társadalmi-politikai kérdései, ahogyan ezt A jövő század regényében látjuk. A science fiction újabb történetének talán legfontosabb állomása a harmincas-negyvenes évek Amerikája, 1928-ban indult meg az Amazing Storles című sci-fi folyóirat, amelyet hamarosan a rossz papíron, de minél rikítóbb címlapokkal dicsekedő sci-fi maA

* •• rr JOVO filmen E

gy meglehetősen kényelmetlen bárkaszerűségben foglalnak az első kozmikus utazás résztvevői helyet... Így kezdődik Georges Mélis 1901-ben forgatott „Utazás a Holdba" című filmje, amely tulajdonképpen a téma első filmbeli megközelítése, és amely egyben a tudományos-fantasztikus, a sclence-fiction első filmbeli jelentkezése. A sci-fi, tulajdonképpen egyszerre született meg a mozival. Mélis nehézkes és ma már mosolyogtató alkotmánya egyre sűrűbben szállt fel a mozik vásznán, egyre nagyobb közönség előtt.. A jövő kifürkészése, újabb és újabb civilizációk megismerése mindenki számára titkokat rejteget. És a filmesek vonzódnak a titkokhoz. A legnagyobb változást az ember Holdra szállása jelentette. Az utóbbi évek csillagászati, űrkutatási eseményei érzékenyen érintették a filmművészeletlemondott az eddig használatos festői rakétákról, a tündérmesékbe illő űrkosztümökről és űrutasokról. A hetvenes évek sci-fi filmjei a külsőségek mögött, a jelen kérdéseire keresnek feleletet. A kapitalista társadalom, amely a legtöbb ilyen filmet készíti, elsősorban a rémségeket tárja fel, meglehetősen sötét színekkel festve az emberiség sorsát az elkövetkezendő évszázadokban. A környezetszennyeződés, a túlnépesség, az ökológiai egyensúly megbontása, az elhatalmasodó erőszak, a közlés hiánya — íme néhány probléma, amely a legújabb sci-fi filmek középpontjában áll. Stanley Kubrick „2001 Ürodisszea" című filmje, amelyet Magyarországon is be fognak mutatni. az első olyan alkotás, amely a felépítés harmóniájával, filozófiájával figyelmet érdemel. Ez a nagy film — amely a moszkvai fesztiválon díjat is szerzett, néhány évvel korábban — jó néhány filmparabola nyitánya is. A következők közé tartozik Richárd Fleischer „Zöld nap" című alkotása, Mickhael Critcheon „West World", vagy John Boorman „Zardoz", vagy Norman Jewison gazlnok egész sora követett. A műfaj ellenzői és szerelmesei ennek a jellegzetes indulásnak köszönhetik legtöbb érvüket a műfaj ellen és mellett is: így lett a tudományos-fantasztikus irodalom egyszerre tömegirodalom és intellektuális elitirodalom, képregény sekélyességü rémregény és filozófiai mélységű kísérleti regény. A magyar sci-fi elődei között ott találjuk Jókait, Babitsot, Karinthy Frigyest, de Igazi fellendülésnek csupán a hatvanas években indult. A hetvenes évek elején már könyvsorozatok és külön antológia, a Galaktika — Kuczka Péter szerkesztésében — szolgálja a sci-fi ügyét, s megalakul a Sci-Fi Munkabizottság az írószövetségen belül. Magyar szerzők sora — Fekete Gyula, Hernádi Gyula, Mesterházi Lajos, Csernai Zoltán, Szepes Mária, Zsoldos Péter — jelentkezik új művekkel, s a televízió képernyőjén is egyre-másra tűnnek fel — néhol vitatható színvonalú, de mindenképp érdeklődést keltő — magyar és külföldi filmek, és tévéfilmsorozatok. A magyar sci-fl elméleti műhelyei is rangos helyet foglalnak el a nemzetközi fórumokon, s úgy látszik, e viszonylag fiatal műfaj Magyarországon is elfoglalja helyét, s ha jól játssza sajátos szerepét a tudományos-technikai forradalom korszakában, akkor eredményeivel, kérdéseivel és vitáival az egyetemes kultúrát is gazdagítani fogja. SZENTMIHALYI SZABÓ PÉTER „Rellerball' című műve, amelyeit bolygónk nem is olyan távoli holnapját írják le a visszafejlődés teljes részletezésével. Atombomba pusztítása után kerülnek elénk a Zardoz főszereplői, amikor már a növények és az állatok eltűntek, és a hatalmas tűzvész után néhányan lézengenek csak a földön .., És, akik lézengenek, azok a legprimitívebb életvitelhez zuhantak vissza... A „Japán elsüllyedése" című produkcióban, földrengések pusztítják el földünket, s vulkánok, amelyek egyszerre robbannak ki az óceánok alatt, és kegyetlenül égetik el az emberekét, növényeket, állatokat... Az ökológiai egyensúly megbomlása a „Zöld nap" cselekménye. A természeti források elapadtak, lassan eltűnik a növényi és az állati világ, az emberek egyre többet éheznek, és egyre vadabbul viselkednek ... New York túlnépesedett lakossága az éhség elől a „Zöld nap" című mesterséges élelmiszer fogyasztásával próbál megmenekülni — mondani sa kell —, eredmény nélkül... A „RellerbaU"-ban ugyancsak peszszimista kép tárul elénk ... Ebben a bőséggel megáldott világban, amely vulamikor a következő évszázadokban lesz földünk, a rendező szerint, az emberi kapcsolatok teljesen visszafejlődnek, eldurvulnak ,.. Persze vannak olyan filmek is, amelyek nem a katasztrófán ét szemlélik világunkat. Ilyen a televízióban is játszott „Solaris", vagy a román Ion Popescu Gopo fantasztikus komédiája, amelyek ugyancsak a jövőről alkotott elképzeléseket viszik a nézők elé,.. azzal a nem kis különbséggel, hogy itt még az emberek biznak egymásban, szeretik egymást, erdők zöldellnek, folyók csörgedeznek ... Utazni fogunk még az űrben, más bolygók élőlényeivel is találkozunk, de hazatérüiilj, és emberek maradunk a földünkön — ezt sugallják ezek az alkotások. Egy kicsit azt is, hogy érdemes a jövőben hinni, a szebb jövőben. És az a jó, hogy ez itt — nem pusztán fantázia NLMLAHA GYÖRGY Jacques Prévert Gépkorszak Egy férfi ír írógépén egy szerelmes levelet és a gép a címzett nő nevében és az ő mondataival válaszol neki Mennyire tökéletes is már a gép a csekkek és szerelmes levelek mosógépe És a férfi kényelmesen berendezett lakó gépében olvasó gépén elolvassa az írógép válaszát És álmodó gépében számoló gépével vásárol egy szerelem gépet És álmokat megvalósító gépében szeretkezik az írógéppel a szerelemgéppel És a gép megcsalja őt egy másik géppel egy halálra kacagó géppel. (Tamkó Sirató Károly fordítása) Mlgray Ernőd A Tau Ceti alatt Ila majd a Tau Ceti alatt Az O Tannenbaum dallamát Dudorásszák az unokák — A Földből csak ennyi maradt — S tapossák a piros havat, Várva maguk karácsonyát, Hűlt gondolataink tovább Bolyonganak a föld alatt. képei —