Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-14 / 191. szám

* Vasárnap, 1977. augusztus 14. Barakonyi Attila illusztrációja a Pirx pilóta kalandjai című scifihez Koréra György Rav Bradbury Marsbeli krónikák című könyvéhez készült boritója 27-es Galaktikában 30 grafikával szerepel. A harmadik művész újból másféle módon határozza meg a sci-fi képzőművészet lényegét: nem szabad, hogy irodalmi hatás terméke legyen, csakis a saját fantáziáé. Ne legyen túl tudományos, mert az a művészi hatást rontja, de a tudományhoz mindenképpen kapcsolódnia kell, ha másképp nem, hat a pszichológia területén. Három ember, három művész — három felfogás. És mindhárom eltérő. Pedig ugyanarról beszélnek. Jelent-e ez valamit? Legfeljebb azt: az általuk követett műfaj még annyira új, hogy alkotóik sem hangolták eddig öszsze álláspontjaikat. Reméljük: mire a sci-fi képzőművészet is polgárjogot nyer (és nemcsak a közönség körében!) addigra az alkotók egységes szemléletmódja is kialakul... K. S. A

fantasztikus műfaj népszerűségét, komplexszé válását jelzi: már a zenében is hódít. A „sci-fi zenének" több áramlata, irányzata ls van. A legérdekesebb talán az, amelyet a poznani EUROCON Ill-on, az európai sci-fi alkotók és „hivők" nagy találkozóján a magyar delegáció tagjaként Dobos László képviselt. A 25 éves fiatalember konzervatóriumot végzett fagottista, aki néhány szimfonikus zenekarban való játék után a filmgyárnál „kötött ki", mint zenei rendező, majd mint hangtechnikus. Az elektronikus zenével való ismerkedése voltaképpen rövidfilmek kísérőzenéjének összeállításával kezdődött. Működött ekkoriban a MAFILM II-es telepén egy „nemzetközi" elektronikus zenei stúdió, Pongrácz Zoltán, Patachich Iván, a pozsonyi Peter Kolman, a stockholmi Belohorszky Ferenc, a stuttgarti Erhardt Karkoschka részvételével. Tőlük pedig volt mit tanulni. A stúdió tagjai elektronikus műveket írtak a MAFILM számára, amelyeknél Dobos László, mint elsőasszlsztens működött közre. Később Pozsonyban volt alkalma az ottani elektronikus stúdióban hosszabb ideig tanulni. 1974-ben írhatott volna először önállóan elektronikus zenét — még nem merte vállalni, nagynak vélte a feladatot. Az év nyarán Darmstadtban, a zenei fesztivál hathetes elektronikus zeneszerző kurzusa után már úgy érezte: talán. És 1975-ben megszületett a Játék a zongorával. Amit a többi követettIgen. Elektronikus zene. De hogy lesz ebből sci-fi zene? Dobos László esetében véletlenül. Balettet komponált NDK-beli megrendelésre. Az ottani koreográfus „fedezte fel": zenéjében fantasztikus elemek vannak, másként nem is lehet előadni. Dobos László is rájött: Igaza van. Attól kezdve tudatosan próbálkozott a sci-fi hatása alatt zenét szerezni. Nem volt nehéz: 10 éve szenvedélyes scl-fl olvasó, Bradbury a kedvence. Első „direkt" sci-fi zenéjét Frederick Pohl, az amerikai sci-fi írószövetség, az SFWA elnökének budapesti látogatása tiszteletére komponálta, Dozvald János fotóművésszel közösen készítettek zenés dlaporáma műsort, amely elnyerte az amerikai író tetszését. (A diaporáma: két vetítőgéppel egySzentmihályi Szabó Péter Credo, 2000 Hiszek egy Tudományban, Mindenható Urunkban, Mennynek és Földnek kifürkészőjében, és az Ö leszármazottjában, az Ideológiában, ki fogantaték bölcs politikusok által, születék szűznemzéssel, kínzaték Sötét Korokban, Revízió alá vevék, meghala és eltemetteték, harmadik évezredünkbe halottaiból feltámada, . fölmén a Nagy Számítógéphez, ott ül jobbja felöl, onnan lészen eljövendő ítélni intelligenciahányadosuk és génstruktúrájuk szerint eleveneket és hibernáltakat. Hiszek az Ideológiában, egy egyetemes új tudományban, hiszem ember és technika egyességet, tévedéseink tudománytalanságát, és adatlapunk örök életét a Nagy Számítógépben. Amen Dobos László portréja. (Németh Ernő felvétele _ KS) másre vetített álló képek összhatása, amely mozgó képnek tűnik. És Dozvald János képel is eleggé fantasztikusak...) Később az Ide nekem a csillagokat című, francia novellához írt kompozíciót, Dozvald Jánossal pedig már eddig négy műsort állítottak össze. Ezeket Budapesten, a Fiatal Művészek klubjában mutatták be, Poznanban pedig részleteket adtak elő. Mégis, ml a sci-fi e zeneszámokban? Dobos László szerint: „Soha nem hallott hangok keltése, rögzítése, visszajátszása elektronikus eszközökkel, amelyek képesek arra, hogy sci-fi hangulatot teremtsenek. Ilyet hagyományos zenével-énekkel előállítani nem lehet!" Mint mondja, ez nem könnyűzene, és nem is könnyű zene. A beat felől a sci-fl elektronikus zenéhez közelíteni eléggé nehéz. Legújabb kísérlete:- egy Ifjú néptáncos számára ír zenét, amelyet fantasztikus elemekkel átszőtt kanásztánc-koreográfiához használ fel. (Egy lelkes érdeklődő máris „Csillagpásztornak" nevezte el a produkciót.) Legutóbb Cannes-ban ls vetítették a Viszszaváltozások címC rövidfilmet, amelynek zenéjét szintén Dobos László állította össze. Munkájáról sokszor többes számban beszél. Miért? A válasz: mert többen ls járják ezt az utat. A MAFILM-nél működik egy kísérleti elektronikus zenei stúdió, a KISZ-szervezet támogatásával, ahol Dobos Lászlón kívül Ördögh László, Lantos György, Gorboi Tamás, Szűcs Péter foglalkoznak az új műfajjal. Következő tervek? A Kis herceg! Színpadra állítva. A változások, a csillagok zenéjét akarja benne „elkapni". Ha sikerül, a Fiatal Művészek klubjának kísérleti színpada mutatná be, majd az NDK-ban állítanák színpadra. Panner László grafikája „A tündérléptű képzelet..." A sci-fi zene mestere S

ci-fi a képzőművészetben? — Festményben, grafikában, szoborban, kisplasztikában mi lehet fantasztikus? Netán az absztrakció? Hiszen akkor a század képzőművészeti termésének felét sci-fi alkotásnak hívhatnánk ... Vagy sci-fi irodalmi művek ihlették a sci-fi képzőművészeti alkotások szerzőit? Ki miért vallja magát sci-fi alkotónak, és miért lett azzá? A kérdések tömkelegével a hazai sci-fi képzőművészet három olyan alakját kerestük fel, akik merőben eltérő álláspontokat képviselnek. Barakonyi Attila 31 éves, kirakatrendező-grafikusként dolgozik, most változtat állást: nyomdaipari grafikus lesz. Sokfelé, sok mindent tett már életében. A tudományos-fantasztikus irodalommal földmérő korában ismerkedett meg. Tulajdonképpen az űrrepülés tematikája vonzotta, így került kapcsolatba a budapesti Bocskai úti sci-fi klubbal. Az ott látottak-hallottak hatására kezdett amatőr képzőművészként alkotni. Csak sci-fi témájú grafikákkal foglalkozik, 70—80 alkotását kiállításokon több hazai sci-fi klub közönsége ismerhette már meg. A csepeli klub híradójában közöltek néhányat. Idén ő kapta a Bocskai úti TIT-klub képzőművészeti Arany Meteor díját, amely a közönség legmagasabb fokú elismerése. — A svéd Sam J. Lundvatl Alice világa című regénye „piszkált feli" annak idején. Nem tetszettek a könyv illusztrációi, elhatároztam: én is megpróbálom. Lem, Bradbury, Zsoldos Péter, A. C. Clark műveihez készítettem azóta 100 illusztráció^ és ezek „önállósultak", grafikaként. Mindig az elolvasott sci-fi késztet munkára. Itt bemutatott rajzomon Pirx pilóta közismert kalandjai közül például a szetaurt próbáltam ábrázolni. Vizuálisan olvasok — és a leírt látványt próbálom képre váltani. Színeket látok inkább, mint formákat. Különösen az idegen bolygók képzeletbeli leírása ragad meg. Hasonlóan a zenehallgatás során a szem előtt megjelenő színekhez. A sci-fi képzőművészettel általában az a problémám, hogy a képek, grafikák túl nonfiguratívak, túlzásba viszik bennük a fantáziát, a képregényekben viszont túlteng a science, a tudomány. Valahol a kettő között kell lennie a helyes útnak, ezt Korga György festőművész találta meg. Szerintem nincs külön sci-fi képzőművészet. Van sci-fi témájú, mint ahogy irodalomban, zenében sem külön „kaszt" a sci-fi, csak az adott művészet sci-fi témájú ágazata. Egy hasonlattal: sci-fi zene az lenne, amit ma még nem ismert, fantasztikus eszközökkel szereznének és adnának elő, pél\ dául a komputerzene. Hagyományos hangszerekkel csak sci-fi témájú zenét lehet játszani... Ha már szóba került Korga György neve, mutassuk be őt is: 42 éves, festőművész, 1960-ban végzett a főiskolán. 1965-ben került kapcsolatba a sci-fi képzőművészettel, amelynek ma legjobb hazai' alkotója. A találkozás erdekes volt: — Ray Bradbury Marsbéll krónikák című könyvét készültek akkor éppen kiadni. A kiadó munkatársai hónapok óta kerestek illusztrációkat a könyvhöz. Az elképzelésüknek megfelelőt nem találtak. Amikor egyik képen végre megálltak: ez az! így, szinte teljesen véletlenül kezdtem. Később már tudatosan foglalkoztam sci-fi témájú festményekkel, hiszen magam is a sci-fl gondolkodás híve vagyok, és ehhez próbálom a saját vizuális gondolataimat hozzátenni. Es hogy mi az a sci-fi gondolkodás? Egyszer, az írószövetségben, egy vita során véletlenül fogalmaztam meg, de a megfogalmazást azóta is hiszem: a sci-fi a tündérléptű képzelet ragyogó iskolája. Korga György 50—60 sci-fl témájú festmény alkotója. Jelentős részük közismert, mint a Kozmosz fantasztikus sorozat könyveinek borítólapjai. Bemutatott képünk is könyvcímlapnak készült festmény, a kérdéses könyv, a szovjet Sztrugackij testvérek Lakott sziget (A Föld nevű sziget) című alkotása, később, sajnos, mégsem jelent meg magyarul. Korga György is megkapta a közönség Arany Meteor díját. 1974-ben, tavaly, az érdi scl-fl fesztiválon pedig az írószövetség munkabizottságának emlékplakettjét. Sci-fi témájú képeit (mert „hagyományos" műveket is alkot) kiállításai anyagának részeként nemrég az NSZK-ban, Svédországban, Dániában is bemutatták. Panner Lászlót a hazai sci-fi képzőművészet másik kiemelkedő alakjaként tartják számon. 14 éve, épületgépész-technikus korában kedvelte meg a műszaki, tudományos témákat, és mint grafikus is, ezeket próbálja visszaadni. Ebből és a szürrealizmusból született nála a sci-fi alkotás vágya, saját stílusát tréfásan „szürnaturalizmusnak" nevezi. De nála a sci-fi még valamit jelent: Saját Fantáziát. Ugyanis, két művésztársától eltérően, nem irodalmi művek alapján alkot, a témákat teljesen saját képzeletvilágából meríti. Illusztrációkat is készített, például a Kozmosz-sorozat könyveihez. Egyébként ő sem csak sci-fi témákban alkot: Faulkner, Romáin Gary és Mikszáth egyaránt szerepelt illusztrációja listáján. 60 sci-fi témájú grafikája, festménye van. 1975-ben ő is megkapta az Arany Meteort, a TIT-klubbeli kiállítása után. A Panner László sci-fi grafikája 4 >