Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-07 / 185. szám

4 Vasárnap, 1977. anguszíus 7. Tanyai iskolából Mis emberek háza Két szempont miatt I* érne* nagyon odafigyelni a re: szociólis otthon lesz tthalmon, az irodasori tall Iskolából, Az első szemnt az emberé, azoké, akikgondolt a megyei tanács srehajtó bizottsága, amiT ide vonatkozó határosait meghozta. Sokszor beszélünk a magukra maradt öregekről. Iindig azt latolgatjuk, hoyan tudnánk segíteni azo<>n, akiknek dolgos életükön csak a nehéz munka és > nélkülözés jutott, és mire ?. 6 nagy erőfeszítésük révén többre jutott n társadalom, nár megöregedtek. Kttnyi yen mondhatnánk, ott a csalid, segítse a gyermek apját, anyját. Egyik gond, hogy nincs mindnek családja, a nósik. hogy néhánytól mesz,sze került a gyermek. A mi korosztályunk azt mondja erre, nincsenek ma már akadályt jelentő nagy távolságok, de tudunk olyan famíliáról ls, amelyből a fiatalok csak a legközelebbi faluba költöztek be. hívják ls az öreg szüléket, mégsem nennek. A hazát ők leszűkítették, a hozzá való rendületlen hűséget, a Szózat üzenetét, a „Bölcsőd az. s majdan sirod ls", a tanyára értődik. így mondják: Itt születtem, apám ls, nagyapám Is Itt született, itt ls kell meghalnom. Közrejátszik ebben természetesen az •i fölfogásbeli-vllágnézett küVlnbséR is, ami az Idősebb és "latnlabb korosztályokat el•álnsztla egymástól. Legtöbbször mégis azokra gondolunk, ha maRányos öregekről bes/.élünk. akik a családi kapcsolatokat se közelről, se távolról nem Ismerhetik már. támasz nélkül maradtak, és támogatásra szorulnak. Megoldás a szociális otthon lenne, de azokban nincs hely. másrészt teljesen Indokolatlanul bár, de kisért még a .„szeretetház" emléke, és tiltakoznak ellene. Maradnak Inkább egyedül, rogyadozó, beázó, öreg házukban, emberhez, méltatlan körülmények között. Dr. Rózsa József, a megyei tanács osztályvezető főorvosa azt mondja, az Irodasort iskolába, ha átalakítják szociális otthonná. Asotthalomról és Mórahalomról várnak maid gondozásra szoruló öregeket. Akiknek Szeged vagy Nagymágocs már a világ végén van, azok az Irodasoron szinte otthon maradnak Azokkal kerülnek egy (ódéi alá, akikkel régen együtt jártak iskolába — talán éppen ebbe az iskolába —. együtt legénykedtek, együtt katonáskodtak, és ha kinéznek az ablakon, az arra járók között is ismerősöket találnak. A másik szempont is lényeges Az elnéptelenedő tanyai Iskolák sorsa sokszor töltötte el aggodalommal az Illetékeseket, és e sorok írója is többször fölvetette már a gondolatot, hogy az elkótyavetyélés, a raktárrá-magtárrú alakítás fájdalmas vége egy olyan épületnek, amelyik fönnállása óta az emberek javát szolgálta, örülnünk kell, hogy a gyermekek sokkal jobban tanulhatnak, de hu sötétség borul a tanyai Iskolára, könnyen válhat megint jelképpé a tanyai sötétség akkor is, ha a közművelődésre nagy gondot fordltunk bent a faluban. Ha Idős emberek háza lehet néhány tanyai iskolából, akár telje* ellátással, ahogy az irodasorit tervezik, akár bejáráso* alapon, napközi otthonként, talán nem kell magyaráznunk, több hasznot hajt, mintha lebontják, eladják, vagy műtrágyával tömik meg Tudunk néhány községi tanácsról, ahol a napközi otthonos megoldás lehetőségeit keresik. Ide Írjuk bátorításnak, hogy a szegedi Járásban, ahol talán legtöbb ilyen intézményre lenne szükség, évről évre fölhasználatlanul mnradnuk a rendelkezésre álló forintok. A fönntartást, az ápolókgondozók bérének gondjait, az állam vállalná magára. A tervek szerint a mórahalmi szociális otthon fiókintézménye lesz az Irodasort. A szervezett kapcsolat azt jelenti, hogy sem konyhára, sem mosodára. sem más Járulékos létesítményre nincs szükség, ezt a föladatot a mórahalmi intézet látja el. Több rászorulónak tudnak tehát Így helyet adni. Negyven idős ember kényelmes elhelyezőiére gondolnak. Kedvező a környezet, nagy kert, szőlő, gyümölcsös is tartozik az épületekhez, a békés, nyugodt öregség tárgyi föltételei tehát könnyen megteremthetők. Horváth Dezső Méltó megemlékezés Ady születésének 100, évfordulójára Díszelőadás az Erkel Színházban Az elmúlt időszakban számos sikeres esemény, rendezvénysorozat zajlott le az Ady-centenárium jegyében. Az események az elkövetkező hónapokban megsokasodnak. A Magyar írók Szövetsége szervezésében október 9—16. között Budapesten rendezik meg a IV. európai költőtalálkozót „A forradalom költészete — a költészet forradalma" címmel. A költőtalálkozó vendégei között számos Ady-fordító, Irodalomtudó* érkezik hazánkba, s a találkozón, előadásokon emlékeznek a forradalmár költőre, Ady Endre születésnupján, november 22-én az Erkel Színházban díszelőadást rendeznek, amelyről a tévé helyszíni közvetítésben számol be. Ugyanezen a napon a Kerepesi úti temetőben megkoszorúzzák Ady síremlékét, s országszerte koszorúzágl ünnepségeket tartanak az Ady-emlékhelyeken, November végén a Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a helyi kulturális szervezetekkel közösen a debreceni Irodalmi napok eseménysorozatán emlékezik meg u magyar líra kiválóságáról. A Magyar Tudományos Akudémia decemberben rendezendő Ady-üléss/akán irodalomtudósok, filológusok, kutatók tartanak majd előadásokat Ady művészetéről, a méltatják napjainkig sugárzó hatását. A központi rendezvényeken kívül számos más centenáriumi eseményt ls szerveznek. A közelmúltban készült el Kis József „Mag hó alatt" című, 30 perces színes dokumentumfilmje Ady Endréről, amelynek bemutatóját (Ssszel tartják. Még forgatják Hubay Miklós—Révész György „KI látott engem" Cimű játékfilmjét, amely a forradalmár költő életének egy korszakát dolgozza fel. (MTI) SZEGED I ÜNNEP I HETEK \ Verdi: Aida. Az opera előadása a Dóm téren. este 8 órakor. Kígyós Sándor szobrászművész tárlatának megnyitója, a November 7. művelődési központban, délelőtt 10 órakor. XVIII, szegedi nyári tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában, augusztus 21-ig. Sövegjártó Mária keramikusművész kiállítása a Gulácsy Lajosteremben, augusztus 19igHajnal Gabriella kiállítása a Bartók Béla művelődési központban, augusztus 21-ig. Fotókiubok 18. szegedi szalonja a Bartók Béla művelődési központban, augusztus 21-ig. Mónus Sándor fazekas népi iparművész kiállítása a Juhász Gyula művelődési központban, augusztus 20-ig. Kátai Mihály festőművész tárlata a Közművelődési Palota kupolájában, augusztus 28-ig. Szép könyv '76-kiállitás a Technika Házában, augusztus 11-ig. A természettudományok Szegeden. Kiállítás a Somogyi-könyvtárban, augusztus 21-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Go-kart nemzetközi verseny a Széchenyi téren, délelőtt 10 órakor. kézilabdakupa. Döntők az újszegedi Kisstadionban, délelőtt 10 órától. Nemzetközi ökölvívótorna. Döntők a Szőregi úti DÉL Ép-sportcsarnokban, délelőtt 10 érától. Színek és fény Ami az Aidából látható Muzsika a Kárász utcán „Modernek és klasszikusoki Magyar nóták és operettek 1 Bartók és romantika! Könnyű- és komoly zenei Csak tessék, tessék 1 Kottát parancsoljanak!" Ilyesmit ismételgetne az utcai „kikiáltó", ha a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 201-es és 204.es boltja szerződtetne valakit erre a státusra. Ahol posztolna: az antikvárium előtt, a Kárész utcán. Az ajánlott „portéka": az antikvárium lemezgyűjteményének darabjai; az idegen nyelvű könyv- és zeneműből t kottái. De hagyjuk a feltételes módot: valóban lemez- és kottabemutató lesz a Kárász utcán, ma, vasárnap délután 5-t6l este 9 óráig. A két bolt brigádjai vállalták a különleges „rendezvény" lebonyolítását — társadalmi munkában. Az arra járó zenekedvelőknek szóban is bemutatják a lemezeket, aki ért hozzá, böngészheti a kottákat, a muzsika pedig — erősítők révén — betölti majd az egész utcát, a nyári ünnepnapjait élő város újszerű „hangfoltjaként". Katedrálisok sárból és tűzből Mária. Pozitív és negatív félbe vágott hengerek és kúpok szinte zenei ritmusából építi faliképeit, színeiben is tartózkodó, választékos. Anyag és szellem boldog-szép egymásra találásai ezek, a szintézis jegyében fogamzott katedrális parafrázisok. A Szegedi Ünnepi Hetek képzőművészeti sorozatának kiállításán az alkotó jókedve, humora, játékossága, gyermeki tisztasága és bölcsessége mesél a betérőknek. T.L. Sárból és tűzből születő művészi birodalom három tartománya várja a látogatókat Sövegjártó Mária kerámiatárlatán, a Képcsarnok Gulácsy Lajos Termében. Játszva és mesélve életre támasztotta az agyagot, formát, és színt adott képzelete játékainak, megelevenített meséinek. Virágtartók, tükrösök, gyertyatartók, söröskupák az első tartomány. Funkció és szépség, praktikusság és esztétikum találkozásait keresi ezeken a munkákon. Nagy szükségünk van rájuk ma, amikor mind többet törődünk környezetünk alakításával, formálásával. Ezek a tárgyak azon túl, hogy naponta használhatjuk is őket, otthonunk részei, díszítőelemek és színfoltok, színük, formájuk oldja, kiegészíti, gazdagítja környezetünket. A második tartomány egy különös hadsereg. Don Quijotók és Sanchók gyertyalándzsákkal, Münchausen bárók kilövésre készen, ele. fántos hodzsák, kacsintó, bumfordi, ágyút vigyázó török vitézek.,, Valamennyien bővérű humorral, fantáziát indító jókedvvel, gyermeki bölcsességgel, romlatlan szívvel és lélekkel világra segítve. A harmadik, tízéves munkásságának legmagasabb csúcsán levő tartomány, a gótika katedrálisainak ünnepi újrafogalmazása. Van abban valami megfoghatatlanul csodálatos, hogy abból a nagyon is hétköznapi agyagból a korong, a kéz és a szellem segítségével Ily nagyszerűen lehet megidézni az ünnepet. Pedig eszközökben nem dúskál Sövegjártómas menetnek. A századforduló táján épült színházakban lehet talán még olyan vasfüggönyöket látni, amelyre bordó bársonyt festettek •— „élethű" ráncokkal — a régi díszletfestő iskolában tanult mesterek. Az utánzásnak ez a fajtája idejét múlta manapság, a szakmai tudás újabb elemei kiszorították helyéről a drapériát, tájképet nagy méretekben is festeni tudó készséget. Forray Gábor Aida-díszletének ürügyén beszélgettünk erről a játékok műszaki vezetőjével, Vastagh Attilával, az egyik késő éjszakába nyúló világítási próba kényszerszünetében. Az időpont nem volt véletlen. Hiszen aki egyegy színpadkép születésének körülményeiről érdeklődik, aki szeretné nyomon kísérni a megvalósulás folyamatát, az első vázlattól e néző értékelő pillanatáig, aligha találhatna alkalmasabb helyet, s időt a díszletet Igazán életre keltő fények megszületésénél. Ahogy a színpadi én nézőtéri világítótornyokból elindul a sugárnyaláb, s kibontja a megálmodott színeket — szép pillanatai ezek a színházi alkotómunkának. De ezek már az utolsó mozzanatok. Pontosan talán a díszlettervező sem tudná megmondani, hány skicc, alaprajz-variáció készült el, mire Míkó András és Forray Gábor előzetes elképzelései fedték egymást És akkor még mindig közbeszólhatott a kivitelezők vezetője. Hiszen a tervelfogadásnak nevezett megbeszélésen 6 a műszaki szakemberek szószólója, neki kell számolnia köbmétereket ós végnyi vásznakat látnia kell a rajzból, a makettből, hogy egyáltalán meg tudják-e a szegedi műhelyben valósítani a tervező elképzeléseit hogy futja-e rá a pénz, hogy az előadás közben néhány másodperces gyorsváltozással vagy percekig tartó átdíszú tűssel cserélhetök-e az elemek.,, S ekkor még mindig csak papíron van a díszlet, néhányan látják csupán térben is, a Dóm elé képzelve. ök már tudják, még mielőtt az Eötvös utcát birtokba veszik az asztalosok, lakatosok, díszlet varrók, hogy hány mázsa festék, mennyi szög fogy majd el, sejtik előre a nehézségeket is. Hogy például a K/l nevű alapozót nagyobb protekcióval lehet szerezni, mint jegyet A cigánybáróra. S tudják, hogy a nagyobb diszletet — Ilyen az Aidáé — a műsortervben is váltogatni kell a kisebb díszletü előadással, mert különben egyetlen napon nem lehet lebontani az egyiket, s próba- vagy előadáskezdésre felépíteni a másik díszletet. Ha pedig már kész a szerkezeti váz, kész a díszlet vászonburkolata, akkor jöhetnek a festők, lapozhatják az egyiptomi művészettörténeti könyveket, tanulhatják a speciális rajzolási technika alap- és magasiskolájának anyagát egyszerre. S ekkor már ismét előre kell látniuk, gondolniuk a majdani fényhatásokra. így derült ki, az Aida díszlete esetében, hogy a kikevert nyolcféle alapszín egyike sem az igazi, majd a kilencedik Idézi fel a sivatag homokszínét, az ókori agyagvárak sárgáját. Arra Is többszöri próbálkozás után adhattak csak választ önmaguknak a díszlet alkotói, hogy a színes figurák az oszlopsoron hány centiméterrel emelkedjenek ki a vászoníe* lületből. Hungarocellből vágták ki az alapokat, a hieroglifákat, é« vászonnal ragasztották lo mindegyiket, hogy festhetők legyenek. És bar a takarékosság sem elhanyagolható szempont — a hungarocell köbmétere ezer rorint —, mégis az „így fest a legjobban" érv döntött a két centiméteres dom borúság mellett. Az Aida 25 ezer nézője közül csak kevesen veszik észre, hogy a festőműhely mesterei tudatosan választották az emberalakok testszínéül a dóm tégláinak tónusét — így teremtve kapcsolatot a két eltérő stOue kö-: zött. „Mert 3 templomháttér ti vállalnunk kell tornyokkal együtt, olyan tömegű a dóm, hogy kér lenne ellene hadakoznunk. Elég korán felüli mertük — az Esmeraldában a Johanna, a máglyán című oratóriumban —, hogy a templom önmaga is lehet díszletelem. Es ráadásul kárpótlás i«: ha mar fölülről éa szemből nem világíthatjuk meg a színész arcát, legalább hátulról küldve a fénynyaláb bot a toronylábakhoz, érhetünk el — ahol funkciójuk van — érdekes fényhatáso-j kat" Négyen ülnek a nézőtér közepén. A rendező, a díszlettervező, a műszaki vezető és a íővilágosító. A toronyóra már éjfél utáni éjszakát mutat. Azon vitatkoznak, milyen színű legyen a sírkamra belső világítása.., Páify Katalin Lakodalom volt. Ilyen lakodalom még sohasem volt. Az újjáalakult ÉDOSZ Szeged Együttes mostanra „nevelte ki" első házasulandó korú tagjait. Az újjászervezéstől számított történetében Kozma Erzsébet és Orosz Sándor esküvője az első. „Ezt meg kell ünnepeint" — mondhatták, a gondolatot tett követte, és tegnap délben állt a bál, azaz a lakodalmas — uteahosszat. Nem valószínű, hogy volt már esküvő Szegeden, ahol ennyi bámulója akadt menyasszonynak. vőlegénynek, lakodalMert igazi, nagy lakodalmat csaptak az ÉDQSZ-tagok. A közülük kiröppent első fecskék (mutassuk be őket kicsit bővebben, a menyasszony hat éve táncol, a szakmája cipőfelsőrész-készítő; a vőlegény „új", mármint az együttesben, csak másfél éve tagja; géplakatos), nyjjván sohasem felejtik el ezt a „kivonulást". Székházukból, a Juhász Gyula művelődési központból indultak — miután a vőfély kikérte a szülőktől a házasulandókat. A menet — tarka népviseletben volt mindenki —. élén a legkisebbek haladtalt, az ÉDQSZ-os utánpótlás: következett a vőfély és a klsvőfély, a két násznagy, aztán a vőlegény a koszorúslánnyal —• a „férfitársak" kíséretévet. A menyasszonyt természetesen a koszorúslegény vezette, őket a lónyok követték. A városháza előtt megtörtént a vőlegénybúcsúzta'ó —• a fiúk táncával. A hiteles tápat szövegű menyasszonybúcsúztatás Után a pompás lakodalmas lányok ropták. Aztán láthatott munkához az anyakönyvvezető. A házasságkötés után — kt ne tudná —, menyasszonytánc következik. melyben az elsőség, mint ez is tudnivaló, a vőfélyt illeti. Ezután elszabadult a jókedv, aki csak élt, mozgott, a Széchenyi téri össztáncban. Íme, az első ÉDOSZ-lakodalom hiteles története — már, amit belőle a kívülálló láthatott. Csak még annyi engedtessék. hogy boldogságot kívánjunk az új párnak. S. E. ft