Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-28 / 202. szám

,1 / <0 I ú <5*7 VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÖLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 67. évfolyam 202. szám 1977. augusztus 28., vasárnap Ára: 1 forint Jubileumi verseny Több áru a Felszabadulás Tsz-bul Takarékos gyufagyáriak A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet szocialista^ brigádjai az év eleién — elsők között Csongrád megyében — csatlakoztak a csepeliek jubileumi munkaverseny-felhívásához. A téeszbrigádok vállalásaiban szerepelt a termelési eredmények és hozamok növelése, a meglevő termelőeszközök, valamint épületek jobb kihasználása, a fokozottabb takarékosság, a mezőgazdasági munkák szervezett és kellő időben való elvégzése, a termelési módszerek és technológiák szigorú betartása, a termelés hatékonyságának növelése. A vállalások nagysága tükrözi, hogy a szocialista kollektívák sokkal többet akartak tenni a kötelezettségnél, s példát kívántak mutatni a pontos munkában, a fegyelemben, és a minőség javításában is. A növénytermesztési. állattenyésztési, kertészeti és fogatos szállítási ágazatok felajánlásaival a termelési érték közel 4,8 millió forinttal emelkedik, s emellett egymillió forintos költségmegtakarítást is akarnak. Az eddigi eredményeket a napokban munkaversenybizottság értékelte, s megállapította. hogy a vállalások teljesítése és a tervfeladatok végrehajtása jól halad. A kedvező termelési eredmények mellett előrelépés tapasztalható a közösségi szemléletben is, valamint lényegesen javult a művelődési és kulturálódási igény. A brigádok lelkiismeretesen végezték első féléves munkájukat, és különösen a Technika, a Kossuth, a Veres Péter, a Csonka János, a Tyereskova. a Dobó István, a Lenin és a Haladás szocialista brigádok értek el szép sikereket. Ennek alapján a növénytermesztési ágazatban a gabonatermelési tervet 63 vagonnal. 1 millió 764 ezer forinttal túlteljesítették. Jelenleg is szervezetten készülnek a kapásnövények betakarítására és a talajmunkák elvégzésére. Szerveztek kommunista szombatot, és jó a brigádok egy^ más közötti kapcsolata is. A brigádok képviselői az üzemi demokrácia keretében beleszólnak a termelőszövetkezet gazdálkodásába. és gyakran tesznek javaslatokat a termelési feladatok jobb végrehajtása ügyében. A szocialista brigádok tagjai tudják, hogy a vállalások és a tervfeladatok megválósulásához továbbra ls az eddigiekhez hasonlóan kell helytállni. Ezért határozták el, hogy a teljesítés érdekében a szocialista brigádok ezentúl is részt vesznek a munkaszervezésben, ügyelnek a technológiai fegyelem maradéktalan betartására, segítik a saját munkaterületükön az anyaggal, energiával, berendezésekkel, valamint a munkaidővel és munkaerővel való ésszerű és takarékos gazdálkodást. Elsődleges feladat marad. hogy példamutató magatartással végezzék munkájukat, és csökkentsék a fegyelemsértéseket. Nagy segítség, ha a munkahelyi vezetés irányítja a szocialista közösségek tevékenységét, és támogatja az új kezdeményezéseket, hogy a jubileumi munkaversenyben a kitűzött feladatok az év végére a. vállalásoknak megfelelően teljesülhessenek. A munkaverseny-vállalások egyik kiemelkedő fontosságú része az anyagtakarékosság. A Gyufaipari Vállalat szegedi gyárában az év elején átadott üzemcsarnok új, NSZK-beli gépei a 330 millió dobozos évi termelésből mintegy 230 milliónyit papír alapanyagból készítenek. Ez tizennégyszeresére növelte az önköltséget, így tehát még fokozottabb mértékben került előtérbe a takarékoskodás követelménye. Idén a papírfelhasználásban félmillió forintos költségmegtakarítás várható, amelyhez a gépek gondosabb karbantartása, jobb kiszolgálása, s a csak kis mértékben megrongálódott dobozok megjavítása szükséges. Jelentős feladat hárul a szocialista brigádokra, akik dicséretes módon eleget is tesznek a termelés kívánalmainak: az automata gépeken a nyolc óra alatt megengedett 2500 dobozos selejtmennyiséget ezer dobozra „szorították le". Különösen az új üzemcsarnok Alkotmány és Ady Endre brigádjai. valamint a tmk ifjúsági brigádja bizonyult élen járónak a takarékossági feladatok végrehajtásában. Természetesen, maga a gyár is igyekszik takarékoskodni. azzal, amivel lehet: a földgázfogyasztás például tavaly két és fél millió forintba került. Építettek egy faés papírhulladékokkal fűthető kazánt — ami fél millió forint megmentését jelentette. Ugyanakkor mégis a dolgozó emberen, az egyénen múlik a legtöbb: egy-egy figyelmetlen mozdulat több órás munkaidő-veszteséget jelenthet, ami persze az anyagtakarékosságot is érinti. Ha például csak egy roszszul vágott gyufaszál kerül a gépbe, öt-hat köbméternyi anyag megy veszendőbe — s vele vész mindaz, amivel ez a mennyiség egyenlő: félnapos termelés és mintegy hatezer forintnyi érték. Vagy ha ha a gyufa külső dobozára egyenetlenül kerül a festék, mondjuk másfélszeres anyagfelhasználással. A minőséget nem javítja, de a szükséges 16 mázsa helyett 18—20 mázsót pazarol — az import vörösfoszforból. A gyufagyár évi százmillió forintos termelési értékéből mintegy 2 milliót takarít meg. A technológiai folyamatok minden részmozzanatán végigvonul az ésszerű, ET gondos és jól szervezett munkán alapuló „anyagmentés". S a takarékosság haszna nem marad el. H belvíz és a vízrendezés Tervek, lehetőségek — A lakosság feladatai Hagy eredmények a csepeli gyáróriásban A Csepel Vas- és Fémművekbc-n, ahonnan az országos, majd nemzetközi méretűvé bontakozott jubileumi munkaverseny elindult, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntő mozgalom középpontjában a minőség és a hatékonyság javítása, az exportszállítások pontos teljesítése áll. A gyáróriásban az egyik legfontosabb feladat a tervezett 2 százalékos önköltségcsökkentés, amely 300 millió forint megtakarítást jelent. Eddig több mint 160 millió forint értékű anyag- és energiamegtakarítást könyvelhetnek el a szocialista és munkabrigádok. Az idén eddig benyújtott mintegy 2000 újítás 55 százalékát megvalósították, ami máris 70 millió forintnyi eredménnyel járt. Köztudott, hogy Csongrád megye az ország legmélyebben fekvő területe, s így a belvizektől mindig veszélyeztetett. (Igaz, most, a nyár végén sehol sincs belvízveszély, annál több gondot okoz a víz év közben, ezért a téma mindig időszerű.) Mert minden évben visszatérő gond: lassan vonulnak le a belvizek, nem eléggé kiépített a csatornahálózat, lassú a vízrendezés és nagyok a károk. Például 1975-ben 739 millió forint volt a belvízkár, és ekkor ötezer épület dőlt össze vagy rongálódott meg. A helyzetet nehezíti, hogy a környező megyék felszíni vizeinek egy része is Csongrád megyén keresztül vonul le. Nyilvánvaló, hogy e téma nem ismeretlen sem a közvélemény, sem az illetékes fórumok előtt, hiszen állandóan napirenden van. (Legutóbb az országgyűlés nyári ülésszakán is tárgyalták a vízgazdálkodás helyzetét, és akkor az ország közvéleménye képet kaphatott Csongrád megye gondjairól is.) A vízrendezéssel szemben támasztott, egyre növekvő társadalmi-gazdasági igények miatt már évekkel ezelőtt foglalkoztak a megyei pártós tanácsi szervek a belvíz helyzetével és a vízrendezés fejlesztésével. A rendezési tervet más vállalatok, kutatóintézetek, társszervek közreműködésével az ATIVIZIG dolgozta ki. A terv hosszú távú, legalább három ötéves tervidőszakot magába foglal, a szükséges vízművet, csatornát 1990-ig építik ki, mintegy 4 milliárd forintos költséggel. Az elvégzendő feladatokat elsősorban a népgazdasági érdekek határozzák meg, s aszerint sorolták a feladatokat. Így már elkezdték a Maros bal parti és a Tisza—Maros szögi belvízrendszer kiépítését. Ezt követi majd a mártélyi, a percsora—sövényházi, a Kurca, Sámson, az algyői, gyálai belvízrendszer építésp. Ha ez a munka befejeződik, akkor 240 ezer hektáron lehet eredményesen védekezni a belvíz ellen és biztonságosan termelni. Egyébként az V. ötéves tervben 1 milliárd 31 millió forintot fordítanak a belvízrendezésre. A települések nem egyenlő mértékben veszélyeztetettek. Különösen sok bajt okoz a belvíz Szeged, Makó, Hódmezővásárhely egyes részein, valamfht Apátfalván, Földeákon, Óföldeákon, Marosleién, Kiszomboron és Szegváron. Ezekben a városokban, illetve községekben már épült csapadékvíz-elvezető csatornarendszer, de karbantartásig valamint egyéb műszaki hiányosságok miatt funkciójukat még nem tudták betölteni. A csatornarendszer 50—60 százaléka nem felel meg a korszerű vízelvezetés követelményeinek. Csak az utóbbi időben készült csatornák elfogadhaForrasztás, mikroszkóp alatt Az Egyesült Izzólámpa RT Gyöngyösi Félvezető- és Gépgyárában új. korszerű, integrált áramkört gyártó iizem kezdte meg működését. A 620 millió forintos költséggel létesült gyárrészlegben az amerikai FAIRCHIID cég szállította a gyártóberendezések többségét, adta a technológiát, a szakemberek egy részét is az Egyesült Államokban képez, tok ki. A tervek szerint 1978-ban 12 millió integrált áramkört készítenek majd az új üzemben a hazai és a tőkés piacra. Képünkön: Mikroszkóp alatt forrasztják össze az integrált áramkörök elemeit. tóak. A karbantartási munkákat megnehezíti, hogy a nyílt csatornáknak mindössze 2 százaléka burkolt. Asotthalmon, Forráskúton, Ópusztaszeren, Pusztamérgesen, Rúzsán, Zákányszéken még egyáltalán nincs kiépített csatornarendszer. A belvízmentesítési program keretében a tanácsok részben saját, részben központi keretből folyamatosan rendelik meg a községek, városrészek vízrendezési tanulmányait, és a kiviteli terveket. ' Szegednek is van az egész varosra vonatkozó csapadékvíz-élvezeté si tanulmányterve. Ez meghatározza a vízelvezetéshez szükséges csatornahosszakat, azok jeilegét, és javaslatot ad a megvalósítás sorrendjére. Nyilvánvaló, nincs mód a megoldás minden összetevőjének körvonalazásóra. Az biztos, hogy a munkák gyorsításának a kapacitásfeltételei adottak. A gépek rendelkezésre állnak, s a kézi mun-x Ica számottevő részét az érintett területek lakossága társadalmi munkában, a KISZ védnökségében pedig az ifjúság vállalta. A fiatalok a nyári építőtáborokban szép eredményeket értek el. Nyilvánvaló az is, hogy jobb pénzügyi feltételekkel a rendezési munkákat tovább lehetne gyorsítani. Azonban nem mellékes körülmény, hogy a lakosság fegyelmezett állampolgári magatartásával segítheti a belvíz elleni küzdelmet. Fillanatnyilag nincs gond, az esős időszak még nem köszöntött be. De a nyílt szelvényű csatorna tisztán tartására ilyenkor is kell gondolni. Sajnos, visszatérő jelenség, hogy -nagyon sok helyen hulladékkai, szeméttel tömik el a csatornákat. Ez persze már akkor derül ki, amikor a viz nem tud lefolyni, elönti az utcákat, a mélyebb területeket. Így a központi eröfeszíiések meghiúsulhatnak. H. M. Növekvő feladatok előtt a posta Pécsett, a Pollack Mihály Főiskolán szombaton befejezte munkáját a IX. országos postás konferencia. A kétnapos tanácskozás alatt négyszáz postai szakértő, valamint a távközlés- és híradástechnika szakemberei megvitatták a fejlesztéssel \kapcsolatos feladatokat és ti napi munkával kapcsolatos gondokat. A konferencia összefoglaló záróülésén felszólalt Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter is. A konferencia keretében, szombaton délelőtt tartott sajtótájékoztatón Horn Dezső, közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes egyebek között elmondotta, hogy a posta legtöbb szolgáltatási ága tervszerűen fejlődik. Kimagasló például a növekedés a hírlapterjesztésben: idén százmillió sajtótermékkel terjeszt többet a posta, mint 1975-ben. az előfizetők száma pedig tízezerrel emelkedett.