Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-28 / 176. szám

Csútortők, 1977. július 28. oz R-22-es főbérietbe költözik q munlgaf egyelem és a pártszervezet Nagy tudású, drága gép Folyamatosan foglalkoztatják Kőhajításnyira az új híd építkezése. Az ember arra gondolna, hogy a kisebbik sürgés-forgásról el is vonja a figyelmet; ám a városla­kók sűrűn megállnak a Pil­lich Kálmán utca sarkán is, ahol a DÉLÉP munkásai se­rénykednek. Az alapozást már befejezték, kibontako­zóban a DÉMÁSZ új számí­tóközpontjának képe. — Az épületet Tarnai László, a Szegedi Tervező Vállalat építésze álmodta ilyennek — mondja a DÉ­MÁSZ beruházási főosztály­vezetője, Szabó Sándor — háromszinten lesz, négyzet­alakú. — Méretei? — Egy oldalfal hossza hu­szonhét méter. — Lakhatása? — A földszinten kap he­lyet a számítógép, s itt lesz­nek a közvetlen kiszolgálók irodái. A második szinten az adatrögzítők és a programo­zók dolgoznak majd. Az épü­let tetején levő gombában lesznek a fürdők, az öltö­zők és az ebédlő. — Hogyan haladnak az építési munkák? Sok beru­házás készül el késedelme­sen — ezért kérdem. — óraműpontossággál. — Mennyibe kerül a szá­mitóközpont? — A tervek szerint össze­sen nyolcvanhat millióba. Ebből a gép értéke 57 mil­lió. — A KGST-országokban használt R—20-as család leg­ifjabb gyermeke költözik be az épületbe — mondja Kiss András, a számítástechnikai osztály vezetője. Ennek a géprendszernek ez a legmo­dernebb konstrukciója. Egyébként ezzel a beruhá­zással válik teljes körűvé a komputerizáció a Magyar Vlllamosművek Tröszt válla­latainál. — A számítógép fabatkát sem ér hozzáértő emberek nélkül... Somogyi Károlyné felvétele Újszegeden az Odesszai körút és a Pilüch Kálmán utca sarkán épiii a DÉMÁSZ új számítóközpontja zás. Nem így van. A vállala­ton belüli információrend­szer forgalmának gyorsítása is a gép dolga, s neki kell majd elvégezni a hatékony­sági és a gazdaságossági szá­mításokat is. — Hány ember fog az új épületben dolgozni? — Körülbelül hetven. . — És mikor kezdhetik? — Az épületet a jövő ta­vaszon adják át. Augusztus­ban — az addig befejeződő próbaüzem után — duruzsol­ni kezd a gép. Addig vizs­gázik a Jászberényben ké­szülő klímaberendezés is. — A gép — ahogy mon­dani szokás — nem más, mint egy buta matematikus. Okossá a beletáplált prog­ramtól válik, azaz az embe­ri tudástól. A DÉMÁSZ-nál tulajdonképpen már több mint hat éve elkezdődött a géphez értő szakemberek kiképzése, s egy sor dolgot már most számítógépeken oldunk meg, holott saját ma­sftiánk még nincs. Mindenki megfigyelhette, hogy az áramszámlák eddig is gépi adatfeldolgozással készültek, igaz, hogy más és más he­lyeken. Albérlők voltunk a Tröszt ' vállalatainak számí­tóközpontjaiban. — Az R—22-es nagy tu­dású, drága gép. Ki tudják-e használni? — Folyamatosan üzemel­tetjük a komputert. Jelenleg is volna már, ha működne, két és fél műszakra való fel­adata. — Milyenek? — Sokan azt gondolják, hogy csak az adatfeldolgo­— Mit jelent mindez ne­künk, ahogy önök mondják, fogyasztóknak? — Azt, hogy még kevésbé veszik észre a vállalat je­lenlétét; úgy gondoljuk, hogy egy szolgáltató cég akkor működik tökéletesen, ha lé­tezéséről nem kell létezésé­nek hibái miatt tudomást venni. P. F. Ki a Tisza vizét issza... Hiába figyelmeztet a KÖJÁL A régi mondás — Ki a Ti- bakteriológiailag fertőzött, ződés sem képes az ürítő sza vizét issza... — befe- (Megjegyzendő: nemcsak az nyílásokon át távozni, jező tagmondata nem is le- 1977-es állapotokról van szó.) De ha a másik összetevő, hetne időszerűbb. De a gye- A KÖJÁL már eddig is min- az elegendő vízmennyiség rekként naphosszat szajkó- den tőle telhetőt megtett: biztosított lenne, többször zott mondás valamit vesz- rendszeresen felhívta a víz- cserélhetnék a vizet, s ez tett eredeti bájából. Vala- művek figyelmét, hogy mi- esetben nem okozna fertő­mit? Elég sokat. A mai tar- nél többször cserélje a me- Zést a helytelen üzemeltetés, talom — ahogy mondani dencék vizét. Vízből azonban sosem elég, szokták — „véresen" ko- A megoldás pedig egy tehát a szabályos üzemelte­moly. cseppet sem tűnik bonyolult- tési módot kell betartani. Tiszavirág helyett ugyan- nak — még a laikus számá- Amihez hozzátartozik még is ma más is belepi a víz ra sem. Két dologtól függ valami: a zsúfoltság meg­színét. Egy illetékes fogai- ugyanis a SZUE vizének szüntetése is. mazta meg így: a zöldborsó- tisztasága: az egyik a me- Az illetékesek a fentebb szezon idején a konzerv- dence megfelelő üzemelteté- leírtakkal bizonyára tisztá­gyárból leves sűrűségű bor- si módja, a másik az elegen- ban vannak. Eddig azzal só és egyéb keveréke zúdul dő vízmennyiség. Van tehát dobták vissza a labdát, hogy a folyóba. Nem titok: csa- két összetevőnk, a kettő he- nincs szabvány a medence tornák százai okádják a Ti- lyes variálása a megoldás vizének összetételére vonat­szába a szennyvizet. Hosz- nyitja. kozóan. Nos, á tervezet már szú partszakaszok hasznosít- Az elsőhöz szükséges egy megvan, rövid időn belül el hatatlanok az üdülés, kikap- rövid magyarázat: A meden- is fogadják. Ideje lépéseket csolódás számára akkor, ami- C(jk kiürítése után takaríta­kor Szeged amúgy sem ren- nak; fertőtlenítenek, s utána delkezik a város zajától tá- kezdenek hozzá a feltöltés­volabb eső zöldövezettel, pi- bez Mikor a medence a töl­henőkkel, sétálókkal. A Kö- tőnyílásig megtelt, a vízbe JÁL néhány üdülőkörzet klórt és meghatározott meny­mentén is kénytelen volt nyjségű más fertőtlenítő sze­megtiltani a fürdőzést — a reket tesznek, s csak ezek betegségek megelőzése érde- feloldódása után lehet be­kében. Amíg a szennyvíz- engedni a fürdőzőket. Az tisztító fel nem épül, csak előírások szerint így törté­így, tiltásokkal és a szemé- njk az úgynevezett töltő­lyes emberi felelősségérzetre ürítő rendszerű medencék hivatkozva lehet valamitel- karbantartása, érni. A valóságban azonban más Természetesnek látszana az a helyzet. Még félméteres a következtetés, hogy a stran- vfz sincs a medencében, ami­don, a SZUE-ban kevesebb kor már engedélyezik a für­veszély leselkedik az ember- dőzést. Így eleve lehetetlen­re Sajnos, nem így van. Ép- né válik, hogy fertőtlenítő pen mostanában hallani vá- anyagok kerülhessenek a pen iilUBvaim Vízbe. Egészségügyi rendsza­rosszerte, hogy sok gyereket bályok írják el6> ba fürde­vittek kötőhártyagyulladás- nek a medencében, nem sza­sal orvoshoz. A KÖJÁL, va- bad klórozni a vizet. To­lamint a megyei népi ellen- vábbfűzve a gondolatot: ha őrzési bizottság is megálla- a medence nincs tele, a víz pitotta, hogy. a SZUE vize felszínén lerakódó szennye­tenni addig, amíg közmon­dássá nem válik, hogy Ki a SZUE vizét issza... Fekete Klára Az energia- és az alap­anyagárak emelkedése min­den felhasználót arra kény­szerített, hogy kétszer is gon­dolja meg, míg egyszer vá­sárol. S természetesen újra ráirányította a figyelmet a meglevő tartalékok föltárásá­ra, a racionálisabb energia­gazdálkodásra. A magyar népgazdaság ötödik ötéves tervtörvénye határozottan utal erre. A XI. pártkong­resszus arra kérte a párt tagjait, képviseljék követke­zetesen a párt gazdaságpoli­tikáját, a népgazdasági ter­vet, és személyes helytállás­sal mutassanak példát a munkában. Talán könnyű lenne milliós eredményekről beszámolni egy nagyvállalat­nál, mégis a kevésbé látvá­nyosat választottuk, amikor fölkerestük a szegedi szén­hidrogén-medencében a feltá­ró- és kutatóüzem egyik párt­alapszervezetét. A Fúrás II. pártalapszerve­zet tagjai, harmincnégyen, szállítási és előkészítési mun­kákat végeznek kétszázötven társukkal együtt. Ahogyan mondják, nem az övék az ér­dem, hanem azoké, akik utá­nuk jönnek és vallatják a föld mélyét. Az alapszervezet titkára. Szilágyi Mihály, szál­lításrendező. A nagy tapasz­talatú szakember közel két évtizede szegődött az olajo­sokhoz, végigjárta az egész liszántúli országrészt. Leg­főbb tennivalójukat egy mon­dattal kifejezi: — Feladatunk a fúrótor­nyokat áthelyezni egyik pontról a másikra. Ez egyszerűnek tűnik, de igen komoly munkát követel a szállítást végző 196 ember­től, gépkocsivezetőktől és ra­kodóktól, valamint 60 előké­szítő munkástól, akik alapo­zók és toronyszerelők. Dacol­niuk kell az időjárással. Kü­lönleges szállítókocsijaik oly­kor harminctonnás szerkeze­teket mozgatnak, ami nagy szakértelmet, begyakorlottsá­got, összehangolt tevékenysé­get igényel. A pártalapszer­vezet hat hónappal ezelőtt már áttekintette, milyen a munkafegyelem. Most, júli­usban visszatértek a korábbi értékeléshez, újra megvizs­gálják, mennyit javult, vagy romlott a helyzet. A pártvezetőség üléséről jegyzőkönyvet vezettek. Esze­rint az elmúlt félévben ja­vult a munkafegyelem, s né­mileg a létszámmal is rend­be jötjek. Az előkészítőknél hiányzik nyolc fő, éppen egy munkacsoport. Ezért kényte­lenek továbbra is „idegen munkaerőt" foglalkoztatni: építőipari szövetkezetek és más szervezetek dolgozói vé­geznek előkészítő munkála­tokat megbízásuk alapján. Ebből a kényszerűségből igen komoly ellentmondások szü­letnek. amelyek morálisan zavarják az olajipariakat. Vajon miért? — Mett nincs összhang a teljesítmények és a jövedel­mek között — mondja Szi­lágyi Mihály párttitkár. — Amíg az olajipar dolgozói há­rom alapozást elkészítenek, addig a bérmunkában dolgo­zó csoportok legfeljebb egyet. Az elkerülhetetlen, hogy szü­netekben, fizetésnapokon ne beszélgessenek a keresetek­ről. S mi derül ki ilyenkor? Az, hogy a bedolgozó embe­rek többet keresnek, mint a mieink. Aligha kell magya­ráznom, hogy ez milyen ha­tással van a munkafegye­lemre. A pártszervezet következe­tes: a munkafegyelem érde­kében nem szabad eltűrni a legkisebb lazaságot sem, sha szükséges, a fegyelemsértőket felelősségre kell vonni. A ve­zetőségi ülés jegyzőkönyve szerint az elmúlt íelévben a szállításnál italozás miatt öt fegyelmit kellett adni, ezen­kívül 12 esetben vontak el prémiumot Az előkészítőknél öten kaptak Jegyeimit. Még­sem ez jellemző a kollektí­vára, hanem a helytállás. Van egy igen kiváló dolgo­zójuk, aki csak félévenként néz a pohár fenekére, de ak­kor oly mértékben, hogy másnap képtelen bemenni dolgozni. Még vele szemben sem lehetnek elnézőek. További bejegyzések a jegyzőkönyvbe: „Dolgozóink szociális körülményei igen mostohák az algyői terüle­ten. A fürdőkben zsúfoltság van, mire munkásaink beér­keznek a fúrótornyoktól, oly­kor még hideg vfz sem fo­lyik, nem tudnak lemosa­kodni, s morognak — jogo­san." A párttitkár: — Az algyői medence szo­ciális létesítményei nem két üzem számára készültek. A vízzel egyébként is nagy gondok voltak már május­ban. Történt intézkedés, egy dekorációs műhelytermet és a fotószakkör helyiségét át­alakították öltözőkké. Hasz­nálni ugyan még ma sem tudjuk, mert nincsenek szek­rények. Most van folyamat­ban a barakkváros újjáépí­tése, mivel az épületeknek lejárt a „kihordási idejük". Egy barakk már átalakult, szép háromágyas szobákban laknak a dolgozók, konvek­tor, hideg-meleg víz szolgál­ja a komfortot. Reméljük, ebben az évben megoldódnak a mai problémák. Az alapszervezet tagjai négy pártcsoportban végzik munkájukat. Fegyelemsértést egyet sem követtek el, álta­lában példásan végzik a dol­gukat. A szocialista munka­versenyben élen járnak, leg­többjük brigádtag. Örömmel állapították meg, hogy az utóbbi esztendőkben sokat javítottak a munka minősé­gén, s a jobb szervezés, a nagyobb begyakorlottság eredménye, hogy ma öt nap alatt átszerelnek egy fúró­tornyot, míg korábban ez 6—7 napot vett igénybe. Ügy végzik a szállítók is munká­jukat, hogy minden szerke­zet, anyag a leendő pontos helyére kerüljön, s ne kell­jen kétszer cipekedni, eme­lőgépeket igénybe venni. A társadalmi tevékenységük is dicséretes. Szilágyi Mihály mondja: — Amikor elhagyunk egy fúrási pontot, igyekszünk gyorsan rendbe hozni a kör­nyéket. Ez kettős haszonnal is jár, sőt hárommal. A vál­lalatnak nem kell fizetni a termelőszövetkezeteknek a területért, a téeszek termel­hetnek rajta, s így a nép­gazdaság is jól jár. Nem a bérleti díjra van szükség, ha­nem mezőgazdasági termé­kekre. Az ilyen munkákat általában - szombaton és va­sárnap végezzük el, nem ké­rünk érte ellenszolgáltatást. Nem eget rengető az, amit e kis pártalapszervezet tag­jai, és az ott dolgozó pár­Ionkívüliek végeznek, fegyel­mezett, pontos munkájuk mégis nélkülözhetetlen. Az olajipari pártbizottság leg­utóbb elismerését fejezte ki a Fúrás II. pártalapszervezet­nek. Gazdagh István Lakóházak—több típusban Növeli termelését a Kecskeméti Házgyár Naponta kilenc lakás ké- pusban gyártott lakóház­szül el a kecskeméti ház- paneleket. Jövőre újabb gyárban, amelynek termeié- két típussal bővítik a vá­sét 1980-ig lekötötték az lasztékot. alföldi városok építői. A A választéknöveléssel egy­gyárat, amely második éve idejüleg növelik az üzem termel, az idén eddig 1150 kihasználtságát, s így jövőre lakás hagyta el, s az év már 2600 lakást, 1980-ban hátralevő időszakában még pedig 3300 lakás gyártását I160_at adnak at a megren- tervezik. Így a gyár műkö­delőknek. Elsősorban a Du- désének első öt évében 12 na—Tisza közi városok fo- ezer házgyári lakás kerül gadják a kecskeméti ház- beépítésre az alföldi városok gyár termékét, a négy tí- új lakónegyedeiben. (MTI) Fúvószene a Napsugár táborban Acs S. Sándor felvétele Közel 400 gyerek gyűlt össze tegnap délután a Tar.jánt szegélyező töltésen túli Napsugár táborba. A szegedi Gora Sándor munkásór-zászlóalj zenekara látogatott ki a gedói, a Szirmai István és a Napsugár tábor Iskolás gyermekeihez, s adott nagy sikerű műsort. Népszerű fúvószenekari számok mellett operarészlctek átiratalt Ls megszólaltatták, sőt rövid ismertetés is elhangzott szerzőkről, művekről, hangszerek, ról. Este tábortüzet raktak, s a tanulókkal a munkásőrség életéről, a zenekar tevékeny hétköznapjairól beszélgettek

Next

/
Oldalképek
Tartalom