Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-24 / 147. szám

VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÖLJETEK! i s: J V A 0 % VK 67. évfolyam 147. szám 1977. június 24., péntek Ára: 80 fillér A M A G Y A tá M U N S P Á R T L A P J A Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. június 22-én Kádár János elvtárs elnökletével kibő­vített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság tit­kárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gjjenes András elvtársnak, a Központi Bizottság tit­kárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdé­sekről szóló tájékoztatót; — Borbély Sándor elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a párttagsági könyvek cseréjé­nek végrehajtásáról szóló összegező jelentést; — Övári Miklós elvtársnak, a Politikai Bizottság tag­jának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a kulturális politika időszerű kérdéseiről szóló jelentést. I. A Központi Bizottság át­tekintette a nemzetközi hely­zetet. Megállapította, hogy bár a szélsőséges imperialis­ta körök megélénkült tevé­kenysége következtében az enyhülési folyamat lelassult, a nemzetközi élet fejlődésé­nek meghatározó irányzata változatlanul a békés egy­más mellett élés, az enyhü­lés. 4 A Központi Bizottság *• rámutatott: az embe­riség jövőjének sorsdöntő kérdése a világbéke megőr­zése. Minden nép alapvető erdeke a katonai költségve­tések csökkentése, a fegyver­kezési hajsza megfékezése, a nukleáris fegyverkísérletek teljes eltiltása, a tömegpusz­tító fegyverek minden fajtá­jának megsemmisítése, új tömegpusztító eszközök elő­állításának megakadályozá­sa. A Magyar Népköztársa­ság a testvéri szocialista or­szágokkal együtt támogatja a leszerelési világértekezlet­nek és — ehhez vezető lé­pésként — az ENSZ leszere­lési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszakának megtartását. A Központi Bizottság is­mételten hangsúlyozta egyet­értését a Szovjetunió konst­ruktív leszerelési javaslatai­val, kezdeményezéseivel. Ki­fejezte a magyar kommunis­ták, egész népünk óhaját és bizakodását, hogy a hadá­szati fegyverek korlátozásá­val foglalkozó szovjet—ame­rikai tárgyalásokon a reali­tások figyelembevételével és az egvenlő biztonság elvének tiszteletben tartásával sike­rül újabb megegyezésre jut­ni. O A Központi Bizottság ^••'-bangsúl.vOTfta. hogy a nemzetközi enyhülés kiter­jesztésében nagy jelentőségű az európai földrész bizton­ságánál: megszilárdítása. A helsinki értekezlet óta eltelt időben megkezdődött a záró­okmány ajánlásainak meg­valósítása. tJjabb erőfeszíté­sek szükségesek az államok közötti politikai kapcsola­tok, a bizalom további erő­sítéséért, a megkülönbözteté­sektől mentes gazdasági együttműködés bővítéséért, a kulturális együttműködés fejlesztéséért, a népek köze­ledéséért. A Központi Bizottság hang­súlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság kész konst­ruktív módon hozzájárulni a belgrádi találkozó munkájá­hoz, kifejezte reményét, hogy a jugoszláv fővárosban jú­nius 15-én megkezdődött ta­nácskozás eredményesen ké­szíti elő az érdemi tárgyalá­sokat. O A Központi Bizottság tájékoztatást kapott legutóbbi külpolitikai lépé­seinkről. Megállapította, hogy a helsinki záróokmányban foglaltak valóra váltását, az európai biztonságot és a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű államok együttműködését jól szolgálták hazánk és az egyes tőkés országok közötti magas szintű találkozók. Kádár János elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának az Olasz Köz­társaságban tett hivatalos lá­togatása erősítette a két or­szág széles körű kapcsolatait. Az olasz politikai élet veze­tőivel folytatott tárgyaláso­kon kifejezésre jutott a köl­csönös készség az együttmű­ködés továbbfejlesztésére. Kádár János látogatása VL Pál pápánál a Magyar Nép­köztársaság és a Vatikán kapcsolatának jelentős ese­ménye volt. A látogatáshoz kedvező fettételeket terem­tett, hogy különböző világné­zetű emberek egyaránt érde­keltek Európa és a világ bé­kéjének megőrzésében, vala­mint az, hogy hazánkban az állam és az egyház viszonya rendezett. A jól fejlődő kétoldalú kapcsolatok szélesítését elő­mozdította Rudolf Kirchschla­ger osztrák államfő magyar­országi látogatása, valamint Lázár György miniszterelnök finnországi útja. Az európai együttműködés ügyét ered­ményesen szolgálta a magyar és a norvég miniszterelnök tárgyalása. A Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének ma­gyarországi látogatása szoro­sabbra fűzte országaink, né­peink barátságát és együtt­működését. J A Központi Bizottság az európai biztonság ós együttműködés kérdései mellett nagy figyelmet- szen­telt az afrikai nemzeti fel­szabadító mozgalomnak. A magyar kommunisták, a ma­gyar nép határozottan elítéli az Etióp Köztársaság, az An­golai Népi Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság elleni provokációitat, fegy­veres támadásokat. Megerő­sítette szolidaritását a zim­babwei, a namíbiai, a dél­afrikai népeknek a szabad­ságért, a faji megkülönböz­tetés ellen folytatott harcá­val. 5 A Központi Bizottság • megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt to­vább erősítette internaciona­lista kapcsolatait a testvér­pártokkal. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Román Kom­munista Párt, a Magyar Nép­köztársaság és a Román Szo­cialista Köztársaság együtt­működésének szélesítését, a két ország népei közti sokol­dalú kapcsolatok elmélyíté­sét jól szolgálta Kádár Já­nos és Nicolae Ceausescu elvtársak Debrecenben, illet­ve Nagyváradon lebonyolí­tott baráti találkozója. A Központi Bizottság nagyra értékelte azokat a megállapo­dásokat, amelyek megkötése hozzájárul a két ország együttműködésének tovább­fejlesztéséhez a gazdasági, kulturális és más területe­ken. Megállapította, hogy a tárgyalások megerősítették a két ország érdekazonosságát a szocializmusért és a béké­ért folyó harcban. A Központi Bizottság hang­súlyozta, hogy jól fejlődnek a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége baráti kapcsolatai, a Magyar Nép­köztársaság és a szomszédos Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság sokoldalú együttműködése, erősödik a két ország népeinek barátsá­ga. Az együttműködés széle­sítéséhez, a barátság erősíté­séhez eredményesen járult hozzá Szjane Dolanc elvtárs­nak, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége elnöksége vég­rehajtó bizottsága titkárának látogatása hazánkban. Kétoldalú pártkapcsolata­ink fejlesztését és a nemzet­közi kommunista mozgalom egységének ügyét szolgálták az MSZMP Központi Bizott­sága első titkárának megbe­szélései az olasz, az iráni, a kolumbiai és a perui testvér­párt első titkárával, továbbá az MSZMP képviselőinek ta­lálkozói a szovjet, a lengyel, a belga, a finn, a francia, a japán, a koreai, a norvég és a svéd kommunista párt ve­zetőivel. Jelentős esemény volt Luis Corvalán elvtárs látogatása hazánkban, amelynek során a magyar nép ismételten ki­fejezte szolidaritását a chi­lei testvérpárttal, a népctuyo­mó, fasiszta junta ellen küz­dő haladó chilei erük harcá­val. / A Magyar Szocialista Munkáspárt fontosnak tartja a szocialista—szociál­demokrata mozgalom pártjai­val folytatott rendszeres esz­mecserét a közös érdekű kér­désekben, a béke és a biz­tonság megszilárdítása érde­kében. Ezzel a törekvéssel összhangban került sor az elmúlt időszakban az MSZMP képviselőinek találkozóira a Belga Szocialista Párt, vala­mint a Francia Szocialista Párt vezetőivel. II. A Központi Bizottság ér­tékelte a párttagsági köny­vek cseréjének végrehajtá­sát, és megállapította: 4 A XI. kongresszuson elhatározott tagkönyv­cserét a pártszervezetek — a Központi Bizottság 1975 októberi határozatában fog­lalt előírásokat érvényesítve — gondosan készítették elő, az időszerű politikai, gazda­sági, ideológiai, kulturális teendőik egyidejű elvégzésé­vel nagy fokú szervezettség­gel bonyolították le. A tagkönyvcsere jól szol­gálta a párt felkészítését a kongresszus határozataiban és a programnyilatkozatban megfogalmazott feladatok megoldására. *> A párt tagjaival foly­tátott beszélgetések nyílt, őszinte eszmecserék voltak politikánkról, a kong­resszusi határozatok meg­valósításáról, a párttagok kö­telességeiről, a párt életéről, valamint közéletünk minden fontos kérdéséről. A Központi Bizottság meg. állapította, hogy a párttag­ság az egyéni beszélgetések során is reálisan, nagy fele­lősséggel nyilatkozott a párt politikájáról és annak meg­valósulásáról. A párt eszmei, politikai, szervezeti egysége szilárd, érvényesülnek a le­nini normák, a kommunis­ták lelkiismeretes, példamu­tató munkával vesznek részt a szocialista építés feladatai­nak megoldásában. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt eredményesen tölti be tár­sadalmunkban, irányító, ve­zető szerepét. O A Központi Bizottság a tagkönyvcsere poli­tikai tapasztalatai alapján a következőkre hívja fel a fi­gyelmet: — Továbbra is nagy gon­dot kell fordítani a pártépitó munkára. A pártba jelentke­zők elé magas erkölcsi és politikai követelményeket kell állítani. A tagfelvételi munkát annak tudatában kell folytatni, hogy a pártot körül veszik a szocializmust meggyőződéssel építő szim­patizánsok széles tömegei. Közülük egyéni elbírálás alapján — minden mecha­nikus kategorizálást mellőz­ve — a munkások, mezőgaz­dasági dolgozók, termelőszö­vetkezeti parasztok, értelmi­ségiek és alkalmazottak leg­jobbjait kell párttaggá ne­velni. — A párt belső életét be­vált gyakorlatunk szerint, a lenini normák alapján kell tökéletesíteni. Ennek fontos eleme. hogy minden párt­szervezetben mindenkor biz­tosítani kell a párttagok sze­mélyes véleményének sza­bad kifejtését, és erre a ve­zetőségnek munkájában tá­maszkodnia kell. Az éven­kénti beszámoló taggyűlése­ket úgy kell előkészíteni, hogy a párttagoknak módjuk legyen a fontos politikai kér­désekben véleményt nyilvá­nítani, s emellett személyes gondjaikat is megbeszélni. — A párton belüli demok­rácia a párt eredményes működésének egyik döntó fettétele, ugyanakkor alapja a közéleti és a munkahelyi demokrácia fejlődésének is. A szocialista demokrácia tár­sadalmunkban akkor válik mind teljesebbé, ha a párt életében, egész tevékenységé­ben a lenini elvekkel össz­hangban érvényesül a de­mokratikus szemlélet. — A tagkönyvcsere iga­zolta a Központi Bizottság korábbi döntésének helyes­ségét, hogy fokozott figyel­met fordít az alapszerveze­tek munkájára. A pártmeg­bízatások rendszerével to­(Folytatás a 2. oldalon.) Befejeződött a KGST ülésszaka A magyar küldöttség hazaérkezett Varsóban csütörtökön be­fejezte munkáját a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsa 31. ülésszaka. A ta­nácskozás záróaktusaként a delegációkat vezető kor­mányfők, köztük Lázár György, a Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsá­nak elnöke, aláírták az ülésszak munkájáról k'észült jegyzőkönyvet. Á tanács ha­tározata értelmében az ülés­szakról szóló hivatalos köz­leményt későbbi időpontban hozzák nyilvánosságra. Az aláírást követően Piotr Jaroszewicz, . a. vendéglátó lengyel Népköztársaság Mniis/.tertanácsának elnöke méltatta a tanácskozás je­lentőségét, majd befejezésül Manea Mánescunak, a KGST soron következő 32. üélsszakát rendező Románia miniszterelnökének adta át a szót A KGST végrehajtó bizott­ságának soros elnöke Mihai Marinescu román miniszter­elnök-helyettes lett. A Lázár György vezette magyar delegáció tegnap ha^ zaérkezett. Napirenden A lakosság ereskedelmi ellátása Ülést tartott a megyei tanács Csongrád megye tanácsa dr. Perjést László tanácséi* nÖK vezetésével tegnap, csütörtökön Szegeden ülésezett. A testület munkájában részt vett dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Kolláth György, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának megyei referense, dr. Berecz Dénes, a Belkereskedelmi Minisztérium föosz.­tályvezető-helyettese, dr. Hartai Henrik, az Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője. A tanácsülésen részt vettek a megye országgyűlési képviselői, a városok, járások párt­és tanácsi szerveinek vezetői, a tanácskozás napirendjében érdekelt vállalatok meghívott igazgatói. A testület megvi­tatta és elfogadta a végrehajtó bizottság két tanácsülés kö­zötti munkájáról készült beszámolót. Nagy érdeklődést vál­tott ki a lakosság kereskedelmi ellátásáról és a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának munkájáról szóló be­számoló, melyet Farsang Lászlóné dr., a kereskedelmi osz­tály vezetője terjesztett elő, és az írásos beszámolóhoz szóbeli kiegészítést fűzött. A megyei tanács elfogadta dr. Kun Lászlónak, a megyei bíróság elnökének a megye bíró­sagainak működéséről adott tájékoztatóját. Regöczi Ist­ván, a kereskedelmi és idegenforgalmi bizottság elnöke beszámolt a bizottság munkájáról, majd előterjesztésekre került sor, s végül a testület személyi kérdésben döntött. Forgalomnövekedés Első ízben került tanácsi kereskedelmi szakigazgatás tevékenysége a tanácsülés elé. Azért is váltott ki nagy érdeklődést a napirend, mi­vel a téma a lakosság min­den rétegét érinti. A keres­kedelem fontos szerepet ját­szik az életszínvonal-politika megvalósításában. Csongrád megyében 1974 óta az országosnál dinami­kusabb a kereskedelem for­galomnövekedése. Ebből a szempontból a megyék sor­rendjében a negyedik helyet foglaljuk el. Az idei árukí­nálat a tavalyinál kedve­zőbb. Ez annak is köszönhe­tő, hogy a kereskedelmi vál­lalatok az iparral javították kapcsolataikat, továbbfejlesz­tették az árubeszerzést. Álta­lában kiegyensúlyozott a la­kossag élelmiszer-ellátása, és a főbb kereskedelempolitikai célkitűzések megvalósultak. A kereskedelmi szervek ki­emelt feladatuknak tekintet­ték a tanyai lakosság alap­ellátásának javítását, fokoz­ták a háztáji és a kisegítő gazdaságok segítését A vál­lalatok a mezőgazdasági nagyüzemektől támogatást kaptak ahhoz, hogy a húster­mékek választékát bővítsék. A fogyasztás a korszerű és az egészséges táplálkozás kívá­nalmainak megfelelően ala­kult. Ezt mutatja az is, hogy mérséklődött a kenyér, a liszt, a zsír, s növekedett a tejes termékek, a baromfi forgalma. A burgonya-, zöldség-, gyü­mölcsellátásnál a kívánt szin­tet nem érték el a kereske­delmi vállalatok, öt év alatt zöldségekből csak 7 százalék­kal emelkedett a forgalom. Az idén primőr árukból az ellátás a tavalyinál kedve­zőbben alakult. Ruházati és vegyesipari cikkeknél csökkentették a hiányzó termékek számát. A kereskedelmi vállalatok első­sorban arra törekedtek, hogy az ipari vállalatokkal együtt olyan üzleteket létesítsenek Szegeden és Hódmezővásár­helyen, amelyekben a minő­ségileg legjobb és legdivato­sabb árukat is lehet kapni. Jó kezdeményezésnek bizo­nyult, hogy a Komplett Ru­házati Vállalat a közelmúlt­ban megnyitotta a Sevró női cipó és bőrdíszmű boltját és itt jelentős mennyiségű im­portárutkínál a vásárlóknak. Azonban a minőségi kötött­divatáru, szőrmekínálat még mindig nem elegendő. Az elmúlt évben a vegyes­iparcikk forgalona növekedett a legjobban. Hiányos volt azonban a főző- és fűtőké­szülékek, a hazai kerékpá­rok, kismotorok és alkatré­szek kínálata. Az import el­lenére sem tudták a kereske­delmi vállalatok biztosítani a háztáji és kisegítő gazdasá-, (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom