Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-24 / 147. szám

Péntek, 1977. június 24. Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) vábbra is biztosítani kell a párttagság aktív részvételét a politikai munkában. Az alapszervezetek erősítsék kapcsolataikat a pártonkívüliekkel, gyakoroljanak nagyobb hatást környezetük szocialista szellemű formálására, a politizáló légkör fejlesztésére. — A párt és az ország előtt álló feladatok sikeres megoldásához elengedhetetlen eredményes szövetségi politikánk következetes folytatása. Ehhez kedvező lehetőséget teremt az a tény, hogy a XI. kongresszuson elfogadott országépitő céljaink nemzeti programmá váltak. Szövetségi politikánk eredményeire támaszkodva, a lehetőségeket jól hasznosítva tovább kell erősíteni a párt tömegkapcsolatait. Pártonkí. vüll szövetségeseinket fokozottan kell bevonni a közéleti munkába. Következetesen érvényt kell szereznünk annak a gyakorlatunknak, hogy pártfunkció kivételével minden tisztséget betölthetnek pártonkívüliek is, ha erre egyébként alkalmasak. A párt tömegkapcsolatainak fejlesztésében, szövetségi politikánk megvalósításában különösen jelentős szerepük van a tömegszervezeteknek s tömegmozgalmaknak. A A XI. kongresszus megállapította, hogy a fejlett szocialista társadalom építése fokozott követelményeket támaszt a párttal, a párttagsággal szemben. Ezzel összefüggésben a tagkönyvcsere során megváltak a párttól azok, akik valamilyen okból nem tudtak eleget tenni a növekvő követelményeknek. A pártból ily módon — saját akaratukból, vagy az alapszervezet kezdeményezésére — a tagságnak 2,7 százaléka maradt ki. Ugyanezen idő alatt a pártépítő munka azt eredményezte, hogy a taglétszám nem csökkent, a tagkönyvcsere lezárásakor azonos volt az egy évvel korábbival ; a Magyar Szocialista Munkáspártnak 1976. december 31-én 765 566 tagja volt C A Központi Bizottság kötelezi a párt minden vezető szervét, hogy biztosítsa a tagkönyvcsere tapasztalatainak, a párttagok véleményének és javaslatainak szervezett hasznosítását. A Központi Bizottság nagyra értékeli, hogy pártszervezeteink a tagkönyvcsere időszakában megnövekedett aktivitással dolgoztak; elismerését fejezi ki mindazoknak, nkfk e felelősségteljes munka eredményes elvégzésében részt vállaltak. III. A Központi Bizottság megvitatta és jóváhagyta a kulturális politika néhány időszerű kérdésével foglalkozó tájékoztató jelentést. 4 A Központi Bizottság megállapította: művelődéspolitikánk alapelvei, amelyeket húsz esztendővel ezelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt 1957. júniusi országos értekezlete, majd ezt követően részleteiben 1958ban a művelődéspolitikai irányelvek fogalmaztak meg, kiállták az idő próbáját. Ezeket az irányelveket erősítették meg és fejlesztették tovább a párt kongresszusai. A XI. kongresszusnak a kulturális kérdésekre vonatkozó határozatai és a párt programnyilatkozata ezekre az alapokra építve jelölte meg hosszabb távra a kulturális építés irányát és Xő feladatait. Az MSZMP a marxizmus —leninizmus orientáló erejével, következetes elvi irányitó munkával, a nem marxista nézetekkel folytatott elvi vitákkal gondoskodik arról, hogy a tudományos kutatás, az irodalom, a művészet, az oktatásügy és a közművelődés eredményesen segítse szocialista céljaink elérését. A párt fő politikai irányvonala a kulturális életben is kedvező feltételeket teremtett valamennyi haladó, hazáját szerető, alkotni és a közösségért munkálkodni kész erő összefogásához. E politika Jegyében a párt a jövőben is minden lehetőt megtesz a szocialista kultúra felvirágzása, a tudományok fejlődése, a műveltség terjesztése érdekében. O Pártunk számos doku• mentumban fogalmazta meg a kulturális élet egyes területein Jelentkező feladatokat. Megfelelően halad a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelveinek végrehajtása. A tudományos kutatás fejlődése meggyorsult és eredményeinek gyakorlati alkalmazása mind nagyobb mértékben járul hozzá népgazdaságunk fejlődéséhez és társádalomépftő feladataink megoldásához. A tapaszfálatok 'azt mutatják, hogy a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelvei helyeseknek bizonyultak, s még hosszú időro megszabják az alapvető feladatokat. A tudománypolitika és a tudományirányítás néhány területén, elsősorban a műszaki és agrárkutatásfejlesztésben azonban új követelmények és új feladatok is körvonalazódnak. A tudományos és a technikai haladás nyomán a tudomány mindinkább közvetlen termelőerővé válik, az egyik legfontosabb népgazdasági tartalékunk, s egyúttal a hatékonyabb termelésnek és gazdálkodásnak, a versenyképes termékek gyártásának is fontos tényezője. A gazdaságpolitikai célok fokozott érvényesítése, a kutató-fejlesztő tevékenység javítása megköveteli a szellemi és anyagi erők koncentrálását és a fokozott bekapcsolódást a nemzetközi tudományos munkamegosztásba. A tudomány távlati fejlődése és a gyakorlati gazdasági feladatok megoldása a jövőben is megköveteli az alapkutatások növekvő mértékű támogatását. Az alapkutatások fejlesztése, a szakemberképzés feladatainak eredményes megoldása érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az egyetemi kutatás és oktatás feltételeinek javítására, kiemelt fejlesztésére. O A Központi Bizottság 1972. évi oktatáspolitikai határozatának és a XI. kongresszus iránymutatásának szellemében folyik a közoktatás fejlesztése. Csökkent az iskolák közötti színvonalkülönbség; a tárgyi és személyi fettételek javulásával emelkedett az oktatás színvonala; korszerűbbé vált az alapfokú oktatás és a szakmunkásképzés; előtérbe került a nevelőmunka; valamennyi oktatási szinten jelentősed emelkedett az esti és levelező tagozatokon tanulók száma. Társadalompolitikai céljaink megvalósítása, s ezen belül a felnövekvő nemzedék számára az egyenlő tanulási feltételek biztosítása még hosszabb időszakon át elsőrangú fontosságú feladattá teszi az általános iskolai oktatás színvonalának emelését és kiegyenlítését. A Központi Bizottság rámutatott, hogy a következő években is a legfőbb feladat az 1972. évi oktatáspolitikai határozat végrehajtása, az új tantervek bevezetése, a feladatokhoz szükséges feltételek megteremtése. Ezek a folyamatok a közoktatás adott szerkezetének gyökeres megváltoztatása nélkül valósulnak meg. Az időszerű korszerűsítési munkálatokkal egyidőben tovább kell dolgozni a fejlett szocialista társadalom követelményeinek megfelelő iskolarendszer tartalmi, pedagógiai, szervezeti és más kérdéseinek komplex kimunkálásán. A Társadalompolitikai feladataink megoldása szorosan összefügg a közművelődés és a művészetek fejlődésével. Fokozott erőfeszítéseket kell tenni a klasszikus és a mai kultúra értékeinek közkinccsé tételéért. Erősíteni kell a művelődés iránti érdekeltséget és felelősséget az egyénekben és a közösségekben agyaránt. Növelni kell a mai magyar művészet elkötelezettségét társadalmi valóságunk kérdéseinek szocialista eszmeiségű megválaszolása iránt. A Központi Bizottság 1974. évi közművelődési határozata nyomán kedvező változás bontakozott ki a közgondolkodásban, a kulturális munkában. A kulturális, művészeti műhelyek közművelődési tevékenysége szembetűnően fejlődött. Az előrehaladás azonban nem egyenletes. Alkotó művészeink többsége azonosult a párt politikájának fő vonalával. Több művészeti ágban erősödött a törekvés a szocialista életmód és erkölcs fő kérdéseinek, a dolgozó osztályok életének ábrázolására, s fokozódott az ilyen művek népszerűsége. Folyamatos feladat művészetünk szocialista eredményeinek kritikai elemzése, értékelése, új vonásainak bemutatása. A marxista—leninista elmélet propagálása, az ideológiai kérdések folyamatos tisztázása, a szövetségi politika érvényesítése egymással összefüggő, egyidejűleg megoldandó feladat. Ez növekvő követelményeket támaszt a kulturális élet, párt- és állami irányításával, a művészetpolitikai gyakorlattal, az alkotóműhelyek felelős vezetőivel szemben. C Művelődéspolitikánk céljai a nemzetközi méretekben folyó ideológiai harc és a kulturális értékek fokozódó cseréjének bonyolult feltételei között valósulnak meg. Tudományos és kulturális életünk tényezőinek fontos feladata, hogy nemzetközi síkon is helytálljanak, és hozzájáruljanak a haladás és a szocializmus eszmélnek térhódításához. Kulturális kapcsolataink a szocialista országokkal eredményesen fejlődnek, s arra törekszünk, hogy tartalmas együttműködés jöjjön létre az emberiség kultúrájának minden haladó képviselőjével. Népünk kész arra, hogy befogadja az emberiség múltjának és jelenének minden kulturális értékét, és ugyanakkor büszkén tárja a világ elé saját alkotásait. £. A Központi Bizottság megállapította: értelmiségünk magáénak vallja a szocialista társadalmat, alkotó munkájával támogatja építését, s ez megfelelően tükröződik kulturális életünkben is. Pártunk politikája, szocialista rendszerünk, értelmiségünk helytállása biztosíték arra, hogy kulturális fejlődésünk a jövőben is eredményesen folytatódik. A Központi Bizottság a továbbiakban szervezeti és személyi kérdéseket tárgyalt és döntéseket hozott: — Kozári József elvtársat, a KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjét más megbízatása miatt felmentette beosztásából; — Karakas László elvtársat, a Központi Bizottság tagját kinevezte a KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjévé; — ezenkívül ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. JOSHUA NKOMO BUDAPESTEN A Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására csütörtökön Joshua Nkomo elnök vezetésével Budapestre érkezett a Zimbabwei Hazafias Front küldöttsége, Joshua Nkomót és kiséretét a Ferihegyi repülőtéren Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke fogadta. Ezt követően a HNF OT Belgrád-rakparti székházában megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Zimbabwei Hazafias Front vezetői között. FEGYVERZETCSÖKKENTÉSI TÁRGYALÁSOK Csütörtökön Bécsben, a Hofburg Redouten Saaljában megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet- kölcsönös csökkentéséről folyó tanácskozássorozat újabb plenáris ülését. Az ülésen, amelyen De Vos van Steenwijk nagykövet, a holland küldöttség vezetője elnökölt, felszólalt Luc Smolderen nagykövet, a belga delegáció vezetője. A legközelebbi plenáris ülést június 30-án rendezik. LOSONCZI PÁL FOGADTA KOLUMBIAI NAGYKÖVETÜNKET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta dr. Beck Jánost, hazánk első, a Kolumbiai Köztársaságban akkreditált, rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTEREK ERTEKEZLETE A szlovákiai Pöstyénben befejeződött a szocialista országok egészségügyi minisztereinek 18. értekezlete, amelyen 11 ország delegációja vett részt, közöttük Magyarországé, dr. Schultheisz Emil vezetésével. Kádár János fogadta az NSZK bodapesti nagykövetét 0 Budapest (MTI) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta Hermann Kerstinget, a Német Szövetségi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A látogatást a nagykövet kérte. A belgrádi találkozónak Jövőcentrikusnak kel! lennie 0 Belgrád (APN) A keresés jegyében teltek el a belgrádi találkozó első napjai. A mostani előkészítő szakasz napirendjében — konszenzus alapján — már megállapodtak a küldöttségek, nincs azonban még egyetértés az őszi, fő találkozó tartamára és napirendjére vonatkozólag. Ebben a kérdésben sok függ attól, mennyire sikerül összeegyeztetni a szovjet és az angol— amerikai javaslatokat — írják az APN szovjet hírügynökség belgrádi különtudósítói. A szovjet álláspont kezdettől fogva a helsinki záróokmányajánlásán alapul?,, Az előkészítő találkozó döntést hoz a külügyminiszterek által kinevezett képviselők találkozójának Időpontjáról, a találkozó tartamáról, napirendjéről és egyéb körülményeiről." Az angol—amerikai javaslat szerzői viszont azt szeretnék, ha a záródokumentumnak a belgrádi fórum napirendjére vonatkozó megfogalmazásait „szétszednék". Az angol—amerikai közös javaslat nem kívánja rögzíteni az őszi találkozó kezdetének időpontját, valamint tartamát. Véleményük szerint annyit kell vitatkozni, amennyi a megállapodás eléréséhez szükséges. Ez az elgondolás azonban olyan veszélyt rejt magában, hogy az őszi találkozón a fő figyelem részleges, mellékes kérdésekre fog összpontosulni, és háttérbe kerülnek az európai biztonság és együttműködés fontos problémái. Az angol—amerikai megközelítési módot sokan úgy ítélik meg Belgrádban, hogy az bizonyos mértékig eltávolodást jelent a helsinki záróokmánytól. A nyugati országok többsége egyelőre várakozó álláspontra helyezkedik. A 35 részt vevő ország közül eddig több mint 10 ország fejtette ki kormányának nézeteit az őszi találkozó jellegéről és céljairól. A felszólalások többségének lényege a következő: amíg az európaibiztonsági értekezlet lezárta a második világháború eredményeit, kielemezte Európa 30 éves, háború utáni fejlődését, a záródokumentum pedig rögzítette az európai kapcsolatok jövőjére vonatkozó megállapodásokat, addig a belgrádi találkozónak elsősorban jövőcentrikusnak kell lennie. Többségében pozitív visszhangra lelt J. Voroncov nagykövet, szovjet képviselő felszólalása. Voroncov emlékeztetett arra, hogy a mostani előkészítő találkozó feladatait a helsinki záródó, kumentum rendkívül világosan és határozottan szögezte le. Az a cél — mondotta —, hogy a belgrádi fórum egészében a Helsinkiben meg-kezdett pozitív, sokoldalú fo-í lyamat folytatása legyen, és figyelmét a jövőre irányítsa. A Helsinki óta eltett nem egészen két év, maguk aa európai fejlemények megerősítették az összeurópai tanácskozás jelentőségét és a záródokumentum rendelkezéseinek gyakorlati értékét. Aa európai helyzet stabilabbá vált, kiszélesedtek a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, megélénkült a kulturális, az oktatási és az információs csere. A Szovjetunió az enyhülési folyamat folytatását és elmélyítését akarja. A belgrádi találkozó résztvevői részletesen megismerkedhetnek azokkal a konkrét . intézkedésekkel.amelyeket a Szovjetunió a cél érdekében tett, vagy a jövőben tenni szándékozik — mondotta Voroncov. Szovjet békemozgalmi küldöttség hazánkban 0 Budapest (MTI) Az Országos Béketanács — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében — 32 tagú szovjet békemozgalmi küldöttséget hívott meg magyarországi látogatásra. A vendégekkel baráti találkozót rendeztek csütörtök délután a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában. Az összejövetelen az OBT részéről Réczei László alelnök töltötte be a házigazda szerepét, és Sebestyéh Nándorné főtitkár adott tájékoztatást a magyai; békemozgalom sokrétű munkájáról. Ezután — szívélyes légkörben, kellemes hangulatban — kötetlen beszélgetés alakult ki a vendégek és vendéglátók között a Szovjetunió és Magyarország életéről, eredményeiről, társadalmi, mozgalmi kapcsolatairól. A delegáció tagjai két hetet töltenek hazánkban. Programjuk során megismerkednek a főváros nevezetességeivel, vidékre is ellátogatnak, részt vesznek számos barátsági gyűlésen, eszmecserét folytatnak az Országos Béketanács vezetőivel, békemozgalmunk aktivistái-, val, különféle gyári és munkahelyi kollektívákkal. Élelmiszertámogatás Vietnamnak 0 Manila (UPI) Vietnam küldötte a Fülöpszigetek fővárosában, Manilában folyó FAO-értekezleten kérte, hogy a szervezet nyújtson országának élelmi-. szergondjai megoldásához segítséget. A FAO. az élelmezési és mezőgazdasági szervezete és Vietnam között a múlt hónapban már létrejött egy megállapodás, amelynek keretében a szervezet 4,94 millió dollár értékű élelmiszer-segítséget nyújt Vietnamnak. % 4