Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-30 / 152. szám

2 « Csütörtök, 1977. június 30: Megkezdte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Faluvégi Lajos beszéde Sághy Vilmos felszólalása Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter országgyűlési expozé­jában többek között hangsú­lyozta : Az 1976-os év, amelynek, gazdálkodásáról most számot adunk, az új középtávú terv­időszak első éve. Céljainkat az V. ötéves tervben megfo­galmazott társadalmi törek­véseink határozták meg. Szi­gorúbban figyelembe vettük a világgazdasági körülmények­ben az elmúlt 2—3 évben be­következett változásokat is, amelyek — hasonlóan sok más országéhoz — megbon­tották külkereskedelmi és pénzügyi mérlegeink egyen­súlyát. Gazdasági fejlődé­sünk ütemét, a termelés és a nemzeti jövedelem felhasz­nálásának arányait ezért az egyensúlyi követelményekhez Igazítottuk. A népgazdaság az elmúlt évben egészében véve kielé­gítően, az V. ötéves tervben meghatározott irányban fej­lődött. Tovább nőtt a terme­lés és a fogyasztás. Bővültek nemzetközi gazdasági kap­csolataink. Az egyensúlyhi­ányt legjobban kifejező be­hozatali többlet mértéke csökkent. A nemzett jövede­lem növekedési üteme azon­ban — és emiatt az életszín­vonalé ls — elmaradt a ter­vezettől. A nemzeti jövedelem las­súbb növekedése más feltéte­leket teremtett a jövedelem felhasználásában is; ugyanis e lelassulás mérsékelte a vá­sárlóerő-gyarapodást. A fo­gyasztás csak kevéssel emel­kedett, mert a lakosság reál­jövedelme a tervezett 3 szá­zalék helyett csupán 1 szá­zalékkal nőtt. Ennek egyik oka a kisebb termelés és az ezzel egyúttjáró alacsonyabb kereset., másik oka pedig az, hogy a fogyasztói árak a ter­vezettnél valamelyest jobban emelkedtek. Központi bérin­tézkedés 1970-ban három te­rületei! volt: a papíriparban, a bölcsődékben és az óvo­dákban. Valamennyi költség­vetési intézményben 3-ról 5 százalékra növeltük az éven­kénti béremelés keretét. Az előző ötéves tervidőszak régén a vállalatok a folya­matban levő beruházások Özembe helyezésére összpon­tosították erőiket. 1976-ban, az üj ötéves tervidőszak első évében viszont, a kezdésekre fordítottak nagyobb ener­giát. A vállalati döntésű be­ruházások nagyrészt kapcso­lódnak a központi fejlesztési programokhoz, vagy az ex­portbövítő fejlesztéseket szol­gálják, amelyeket a hitelezé­sen túl támogatásokkal, ked­vezményekkel is segítünk. Az ötéves tervidőszakra megállft­pított hitelösszegek több mint feléről az elmúlt évben már döntöttek. A lakásépítés 1976-ban meghaladta a ter­vezettet: .94 ezer új lakás ké­szült el a tervezett 82 ezerrel szemben. A lakásépítés meghaladta a tervezettet A külkereskedelmi elszá­molásokban — a nemzetközi valutákhoz képest — javítot­tuk a forint árfolyamát. Ez­által tíz importárak növeke­dése mérsékelten hatott a ha­zat árakra. A termelési költ­ségek szerkezetében emelke­dett az anyagköltségek és a bérköltségek aránya, érdeme­sebb lett takarékoskodni az anyaggal és a munkaerővel. Az anyagárak emelkedésének hatására csökkenthettük a költségvetésből fizetett tá­mogatást, a felhasználóknál pedig — átmenetileg — a nyereség lett alacsonyabb. A nyereségcsökkenéa azonban a számítottnál kisebb, fóleg azért, mert egyes területe­ken még mindig több ked­vezményt és támogatást adtunk, mint amennyit ösz­ezességében szándékoztunk­Az ipar ágazatai közül az jf I 4 'Ú. •Sr+r áijll : SÉÉ IlJiii ÜÉÉs-­§::.... EL -- p-1 Je£ sÜK f | JÉ' • JB Má^mm : : , | W \ . -yíl 4 ^^^ • J • SÍ előző évi növekedési szintet meghaladta a vegyipar és a villamosenergia-ipar terme­lésnövekedése. A többi ága­zatban az ütem elmaradt a korábbi évekétől és a terve­zettől ls. Ebben közrejátszott, hogy a belföldi kereslet és a KGST-tagországokba irányu­ló, rubel elszámolású export növekedése kisebb volt a ter­vezettnél, í.oTffjj H531/ :> ji,; Az energia­gazdálkodás — súlyponti kérdés Az ipar, sőt az egész nép­gazdaság növekedésének súly­ponti kérdése az energiagaz­dálkodás. Az ország energia­ellátása biztosított, nagy erő­feszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a követke­ző években Is zökkenőmen­tes legyen. Közismert, hogy épül a paksi atomerőmű, megkezdő­dött az úgynevezett eocén­program végrehajtása. Részt veszünk az energiaforrások bővítését szolgáló szocialista nemzetközi együttműködés­ben. Betejező szakaszába ér a közös hozzájárulással épü­lő orenburgl gázvezeték, s megfelelő ütemben folyik a 750 kV-os távvezeték építé­se la. A források növelésével egy­idejűleg nagy figyelmet kell fordítanunk az energiataka­rékosságra, hiszen 1 mega­watt erőművi teljesítmény kiépítése 25—30 millió fo­rintba kerül. Kidolgozás alatt áll az energiatakarékosságot elősegítő program, amelynek keretében pénzügyi támoga­tásokkal segítjük elő az ener­giafogyasztó berendezések át­alakítását. Kedvező első félévi eredmények 1977 első öt hónapjában az Ipar 6 százalékkal emelte ter­melését. A fejlődés üteme gyorsabb volt, mint az elő­ző év azonos időszakában. A mezőgazdaságban 1976­ban mind a növénytermesz­tés, mind az állattenyésztés termelési eredménye kisebb volt az előző évinél. Kenyér­gabonából rekordtermést ta­karítottak be a gazdaságok, nőtt a sertésállomány, emel­kedett a tejhozam, ezzel szemben jelentős terméski­esés volt kukoricából, zöld­ség- és gyümölcsfélékből, va­lamint szálas takarmányok­ból. Megérett a feltétele annak is, hogy az azonos tervezési és gazdasági körzetbe tarto­zó megyék együttműködje­nek azokon a területeken, ahol a közös érdekek, a má­sik megyét is érintő jelentő­sebb fejlesztések, a megkö­zelítően azonos gazdasági sa­játosságok ezt lehetővé te­szik. Hasznos, hogy néhány megyei képviselőcsoport a közelmúltban együttes ülé­sen megvitatta az együttmű­ködés lehetséges területeit és gyakorlati formált. A pénzügyminiszter szólt az önkéntes társadalmi munka jelentőségéről: kifejezik az erősödő közéletiséget szocia­lista társadalmunkban. Az ország gazdasági gya­rapodása megelégedéssel tölti el népünket, látja és érti a gondokat is, részt vállal az erőfeszítésből, amellyel a ne­hézségek leküzdhetők. Mun­kájának lendületet ad a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója iránti tiszteletet kifejező munka­verseny, és a szocialista bri­gádmozgalom számos nagy­szerű kezdeményezése, közös­séget formáló ereje — mon­dotta többek között Faluvégi Lajos. Dr. Sághy Vilmos belke­reskedelmi miniszter felszó­lalásában egyebek között hangsúlyozta: A termelés­ben és a megtermelt javak felhasználásában kialakult folyamatok a kereskedelem­ben is éreztették hatásukat. A lakosság fogyasztása a tervezettnél mérsékeltebben emelkedett. így a kiskeres­kedelmi forgalom is — folyó áron — a tervezett 9 száza­lék helyett csak mintegy 7 százalékkal növekedett. Vál­tozatlan áron összehasonlítva a forgalomnövekedés nem érte el a 2 százalékot I Ez elsősorban a vásárlóerő csök­kenéséből eredt, de az is igaz, hogy a kereslethez, job­ban igazodó árukínálattal javíthattunk volna a forgal­mon, kivált a tavalyi első félévben. Javult a közellátás 1976. második felében. A ke­reskedelem belföldi és lm. portbeszerzése jobban alkal­mazkodott a vásárlók igé­nyeihez. A népgazdasági terv sze­rint az. idén dinamikusabban fejlődik a kiskereskedelmi forgalom: folyó áron 8,5, vál­tozatlan áron pedig 4,4 szá­zalékkal haladja majd meg az egy évvel korábbi szintet. A kiskereskedelem ez év el­ső öl hónapjában folyó áron számítva tíz százalékkal na­gyobb forgalmat bonyolított le, mint a múlt év azonos időszakában. Jelenleg a kiskereskedelem forgalmának 18 százalékában importcikkeket értékesít. En­nek aránya a nemzetközi munkamegosztás és a vásár­lók igényeinek fejlődésével tovább nő. A belföldi kínálat javulá­sa és az import nüVékedése az Idén tovább emelte a közellátás színvonalát. Élel­miszerekből és élvezeti cik­kekből választékosabb, a ke­reskedelem árukínálata, mint volt az előző években. Sokat javult a hús- és húskészít­mény-ellátás. Az emelkedő tejfelvásárlás nyomán gon­doskodhatunk arról. hogy növekedjék e biológiailag fontos táplálék fogyasztása. Ebben az évben újabb 200 helvséget látunk el pasztőrö­zött tejjel. A zöldség-gyümölcs terme­lés ösztönzésére hozott kor­mányintézkedések eredmé­nyességét mutatja. hogy ezekből a termékekből a fel­vásárló szervek a tavalyinál jóval nagyobb mennyiség át­vételére szerződtek. A ter­melési szándék tehát meg­van. Most minden azon mú­lik, hogy kedvez-e az idő­járás ezeknek a nagyobb­részt csapadékigényes ter­mékeknek, mennyire hasz­nálják ki mezőgazdasági üze­meink az öntözési lehetősé­geket. S nem utolsósorban azon. hogv felvásárló szer­veink a folyamatos átvétellel gyorsan eljuttassák ezeket a termékeket a fogyasztókhoz. Ismeretes, hogy a kertészeti termelés ösztönzésével egy­idejűleg a kormány határo­zatot hozott a zöldségfelvá­sárlás új szervezeti rendjére is. Azt várjuk ettől az új szervezettől, hogy gyors és határozott Intézkedésekkel gondoskodjék minden fo­gyasztásra alkalmas termék átvételéről, arról, hogy a termékek a lehető legrövi­debb úton kerúllenek a fel­használás helyére. Érzékelhetően javult a la­kosság áruellátása ruházati és vegyes Iparcikkekből. Az év második felében az tparral, külkereskedelemmel együtt sok még a tenniva­lónk az ellátás további Javí­tására. így például javítani kell a tartós fogyasztási cik­kek alkatrészellátását. Nem elég sok árut, meg­felelő választékot kínálni, gondot kell fordítanunk a vásárlási körülmények ál­landó fejlesztésére is. Ki­dolgoztuk V. ötéves közép­távú fejlesztési koncepción­kat. Alapvető cél, hogy a la­kosság élelmiszerekből és a naponta szükséges egyéb cik­kekből lakhelyéhez közel elégíthesse ki igényeit. Bő­vítjük a széles választékot kínáló, nagy forgalóm gyors, kulturált lebonyolító-' sára alkalmas és gazdaságo­san működő nagy alapterü­letű ABC-áruházak, önkiszol­gáló éttermek, ételbárok há­lózatát. A kiskereskedelmi és vendéglátó hálózat alapterü­lete az V. ötéves tervidő­szakban mintegy 900 ezer négyzetméterrel bővül. Prog­ramunkban kiemelt helyet kapott a budapesti hálózat­fejlesztés, amelynek meg­valósulását jelentői! állami támogatással ls segítjük. A fogyasztáslclkk-keres­kedelemben jelenleg 380 ez­ren tevékenykednek. Ter­veink szerint a kereskedel­mi dolgozók száma évente 2 százalékkal növekszik —, mondotta végezetül dr. Sághy Vilmos. A T. Házban semmi nyo­ma a forró nyárnak, ha­csak az nem, hogy ott is tataroznak, építőmunkások szorgoskodnak; a gyönyörű nagy kupolaterem egyik ol­dalát restaurálják. Korán érkeztem, s mit tehet az újságíró ilyen esetben? Vagy leül a folyosón és jegyzetelt rendezi, vagy a büfét választja, ahol meg­ihatja a második kávéját. Arra viszont rájöttem, hogy az újságíró sohasem a leg­korábbi vendég: Takács Imréne, a szegedi textilmű­vek pártbizottságának tit­kára, Süli Mihályné, a sze­gedi konzervgyár brigédve­zetője, városunk országgyű­lési képviselői legalább olyan korán megérkeztek a Parlamentbe. Sétálgattak, beszélgettek. S amilyen ki­csi a világ, a mi országunk sem nagyobb; pécsi képvi­selőkkel váltottam egy-két baráti szót, majd Juratovics Aladár olajmérnök mondta el, hogy a szegedi meden­cében miként alakult az első félév termelése, s hogy örömmel nyugtázzák a ha­marosan bevezetésre kerülő műszakpótlékot. Az országgyűlés nyári ülésszaka lassan kezdetét vette. A képviselők még rágyújtottak egy cigarettá­ra — már aki dohányzott —, sokan gratuláltak két új miniszterünknek: dr. Ábra­hám Kálmánnak és dr. Trethon Ferencnek, nagy Jegyzet a T. Házból szeretettel üdvözölték Ká­dár János elvtársat, pár­tunk első titkárát, aki 11 óra előtt 2 perccel moso­lyogva mondta'' a folyosón, hogy „Induljunk és dolgoz­zunk". S tizenegy órakor megszólalt a csengő, Apró Ántal, az országgyűlés el­nöke köszöntötte a nyári ülésszakon megjelent kép­viselőtársait., elmondta, mi­lyen törvényeket alkotott az Elnöki Tanács, javasla­tot tett a napirendre, majd kezdetét vette a parlamenti ülés. Berregtek a filmfelvevők, a tévékamerák lámpái is kigyulladtak, s Púja Fri­gyes külügyminiszter be­számolt a Magyar Népköz­társaság és az. NDK közötti együttműködési és gazda­sági szerződés részleteiről. Örömmel hallottuk, hogy hazánk egyre jobban bővíti kapcsolatait az NDK-val. A legújabb megállapodások értelmében az NDK 20 ezer darab autóbuszt vásárol tő­lünk a városi és távolsági Járataira, valamint a ma­gyar gépipar atomerőmű­vekhez szükséges berende­zéseket is szállít. Az NDK­ból villamoskocsikat kap Budapest, a barnaszénbá­nyászat szárítóberendezése­ket, s közösen gyártunk ga­bonakombájnokat. Aláhúzza a két állam közötti gazda­sági kapcsolatok jelentősé­gét az a tény is, hogy a Szovjetunió utan Magyaror­szág a második legnagyobb partnere az NDK-nak. Természetesen nagy ér­deklődés előzte meg a tava­lyi költségvetésről szóló be­számolót, amelyet Faluvégi Lajos pénzügyminiszter ter­jesztett elő. Ha dicsekedni nem is lehet, mégis meg­nyugtató volt —. ebben az állandóan változó gazdasági helyzetben —, hogy a ma­gyar népgazdaság nem tar­tozik a labilis háztartások közé. Megszívlelendő meg­állapítást is hallhattunk, főleg ml, vidéken élők. Azt tapasztalják, hogy a nagy­városok jobban fejlődnek, mint a falvak, a községek. Ez talán nem is volna oly gond. ha jobban összehan­golnák a fejlesztést. Sőt — s ez egy kicsit újdonságnak ls számít — kifejezték a zárszámadási összegezésben azt a kívánalmat, hogy a gazdasági életben egymás­sal összefüggő és egymásra ls utalt területek (megyék) gyakrabban konzultáljanak a távlati fejlesztési elkép­zelésckiben. Környezetünket is meg­említették a zárszámadási értékelésben. Igen hasznos­nak tartják azt a társadal­mi tevékenységet, amelyet az állampolgárok az utóbbi esztendőkben tettek. Négy magyar települést említett meg a pénzügyminiszter, közöttük Szentes város la­kóinak tiszteletre méltó munkáját. A szünetben meg is kérdeztem Mag Pál szen­tesi képviselőt, mivel érde­melték ki ezt a dicséretet. — A szentesi dolgozók az elmúlt években igen sokat tettek azért, hogy hoz­zájáruljanak városuk elő­rehaladásához — mondta a képviselő. — A Kontakta dolgozói, a termelőszövet­kezetek tagjai, s a mi gyá­runk, a baromfifeldolgozó munkásai ls jó szívvel sei gítenek. A mi dolgozóink tavaly 19 ezer óra társa­dalmi munkát végeztek. Óvodát, bölcsődét bővítet­tünk Szentesen. Büszkék vagyunk arra, hogy Csong­rád megyében az elsők kö­zött végeztünk a társadal­mimunka-akciókban. Ma tovább folytatja mun­káját az országgyűlés nyári ülésszaka. Az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke beszá­mol a vízgazdálkodás ak­tuális kérdéseiről. E témá­ban ml is érdekeltek va­gyunk, s minden valószínű­ség szerint hallatjuk is sza­vunkat. Interpellációkra ls sor kerül. Bármilyen meleg j is a nyár, az ország min­dennapos élete, a termelés, s a képviselők tevékenysé­ge sem mehet nyári sza­badságra. Gazdagh István

Next

/
Oldalképek
Tartalom