Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-25 / 148. szám

SzomÜat, TD77. Június 25. 3 Vizsgálat A munkaidő és a nagy értékű gépek kihasználásáról Á Munkaügyi Minisztérium és a népi ellenőrzés egész sor vállalatnál behatóan vizsgálta a munkaidő, illetve a nagy értékű gépek kihasználását. Egyértelmű az a következtetés, hogy a gépek és a munkaidő kihasználása távolról sem kielégítő, s ami ezzel összefügg, igen sokat kell javítani az üzem- és munkaszervezésen, a teljesítménykövetelményeket is reálisabban kell megszabni. A vizsgált vállalatok a negyedik ötéves tervidőszakban összesen csaknem 1800 korszerű. nagy értékű — darabonként 800 ezer forintnál drágább — gépet, berendezést szereztek be, de ezeket sok helyen csak részben — a gépipari vállalatoknál 52, az építőiparban 35 százalékban — használják ki. A könnyűiparban viszonylag a legjobb a helyzet, ahol a kihasználható munkaidőnek 80 százalékában működnek a korszerű gépek. Az összességében nem kielégítő eredmény természetesen összefügg azzal, hogy két vagy három műszakban általában viszonylag kevesebben dolgoznak. Az építőiparban alig több mint egy műszakban használják ki a berendezéseket Amíg a nagy értékű berendezéseket nem használják ki kellőképpen, igen sok elavult, korszerűtlen, alacsony termelékenységű gépet tartanak üzemben. Különösen ez a helyzet a vizsgált gépipari vállalatoknál. Sok tehát a javítanivaló a gépek kihasználásában, de még nagyobbak a tartalékok az élőmunka hasznosításában. A munkaidőalap 1,1 százalékát teszik ki csupán a törtnapi hiányzások. Közismert, hogy a tanácsok és egyéb hivatalos szervek fogadóórái egyre jobban alkalmazkodnak a dolgozók munkaidejéhez, mégis gyakran a munkaidőből szakítanak ki néhány órát a személyes ügyintézésekre. A népgazdaság számára a legnagyobb veszteség azonban az, hogy a munkahelyen eltöltött időt is alig 80 százalékban használják ki. Gyakran kell várakozniuk a dolgozóknak anyagra, alkatrészre: ha elromlik a gép, sokára jön a karbantartó, a karbantartási munkákat gyakran nem a termelő műszakon kívül. hanem olyankor végzik, amikor már a gépnek dolgoznia kellene, lazák a műhelyek között és még inkább a különböző gyárak közötti kooperációs kapcsolatok, késve, egyenlőtlenül érkeznek a feldolgozásra váró alapanyagok vagy félkésztermékek. A vállalatoknak azonban többnyire nincs is teljes képük arról, hogy milyen okok miatt, mennyi munkaidő vész kárba, mert veszteségtanulmányokat csak kevés helyen végeznek. Pedig az alaposan és rendszeresen vezetett veszteségtanulmányok jó támpontot adhatnak a vállalatok vezetőinek a kieséseket okozó tényezőkről, segítséget azok felszámolásához. A munkaidő jobb kihasználására ösztönözhetnének a teljesítményhez kötött különféle bérformák is. Ezt a lehetőséget sem mindenütt használják ki. 1974 és 1976 közepe között csökkent a munkanormán alapuló teljesítménybérben dolgozók száma. Ez a kedvezőtlen folyamat azóta megállt, némi javulás is tapasztalható. Továbbra is az a helytelen szemlélet uralkodik azonban, hogy teljesítménykövetelményeket csak a produktív munkán dolgozóknak lehet szabni, s például a műszaki előkészítés területén szinte ismeretlen fogalom a teljesítmény-előírás. A minisztériumok most sorra megvizsgálják, hogy milyen intézkedések szükségesek a kapacitás-kihasználásban, a munka- és üzemszervezésben meglevő tartalékok feltárására és kihasználására, s a vállalati ösztönzés és számonkérés eszközeivel is hozzá akarják segíteni a népgazdaságot a nagy értékű berendezések hatékonyabb kihasználásához. Jó eszköznek ígérkezik a műszakpótlék július 1-én életbe lépő általános rendezése, emelése is, amely érdekeltebbé teszi a dolgozókat abban, hogy a legértékesebb termelőeszközöket több műszakban kihasználják. Vezetők és beosztottak egyetértenek azonban abban, hogy a legfontosabb módszer továbbra is a munka- és üzemszervezés jelentős mérvű javítása. Tanácskozott a KISZ Központi Bizottsága Pénteken ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője, dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese Nádor György az Állami Ifjúsági Bizottság titkára. Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára tájékoztatta a résztvevőket a párt Központi Bizottságának június 22-i üléséről. A KISZ KB a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette. Ezután Deák Gábornak, a KB titkárának előterjesztésében megtárgyalták a tavaszi értékelő és az akcióprogramot elfogadó taggyűlések, valamint a küldöttgyűlések tapasztalatairól szóló jelentést A KISZ-szervezetek és -bizottságok gondosan készítették elő a tavaszi taggyűléseket és küldöttgyűléseket. A tanácskozásokat döntő többségükben munkaidőn kívül tartották, s azokon a K1SZtagságnak mintegy 80 százaléka megjelent. A KISZ Központi Bizottsága Pásztor Gabriellának, a KB titkárának előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta az 1976/77. évi ifjúsági parlamentekről szóló jelentést. A szociálpolitikai gondok és feladatok között — az elért eredmények ellenére is — változatlanul a lakáskérdés állt az első helyen. Sokat foglalkoztak a munkakörülmények javításával, az erkölcsi és anyagi ösztönzés, az ösztöndíjrendszer kérdéseivel, a munkásszállások és a kollégiumok ellátási színvonalának emelésével. Számos észrevétel hangzott el a tananyag- és jegyzetellátás, a szakmai képzés színvonalának javításáról, egyes foglalkozások szakmásításáról, a munka melletti továbbtanulás támogatásáról, a szakmai továbbképzés korszerűsítéséről, a szabad idő eltöltéséről, a kulturális és sportlétesítmények jobb kihasználásáról. r Úttörő-olvasótábor Szegeden Július 3-án úttörő-olvasótábor nyílik a szegedi Somogyi-könyvtár és a megyei Ifjúságpolitikai Bizottság közös szervezésében. A tábort támogatja az írószövetség dél-magyarországi csoportja és a Szeged megyei városi tanács vb művelődésügyi osztálya is. A július 10-ig tartó táborozáson 50 Csongrád megyei és szegedi felső tagozatos tanuló vesz reszt. A tábor színhelye a szegedi Kőrösy József közgazdasági kollégium Moszkvai körúti epülete. A programban könyvtárlátogatás, asotthalmi nap erdei játékokkal és tábortűzzel, művészeti foglalkozások, strandolás, kirándulások, városnézés és más hasznos fog lalkozások szerepelnek. A programok vezetésében írók, művészek, játékmesterek vesznek részt. A megnyitó július 3-án 15 órakor lesz a kollégiumban. A résztvevőket a városi, járási könyvtárak szállítják be, és viszik haza művelődési autókkal. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége, valamint a Minisztertanács javaslatai alapján személyi kérdésekben döntött. Az Elnöki Tanács Bondor József építésügyi és városfejlesztési minisztert — nyugállományba vonulása miatt, érdemeinek elismerésével — felmentette tisztségéből és dr. Ábrahám Kálmánt, akit felmentett a közlekedés- és postaügyi minisztériumi államtitkári tisztségéből, építésügyi és városfejlesztési miniszterré megválasztotta. Karakas László munkaügyi minisztert felmentette tisztségéből és dr, Trethon Ferencet munkaügyi miniszterré megválasztotta. Dr. Dabrónaki Gyulát — kérésére, nyugállományba vonulása miatt, érdemeinek elismerésével — felmentette a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöki és az államtitkári tisztségéből, Szakali Józsefet a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökévé megválasztotta és kinevezte államtitkárnak. * Az Elnöki Tanács a szocializmus építésében kifejtett több évtizedes eredményes munkásságuk elismeréseként, nyugállományba vonulásuk alkalmából Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszternek és dr. Dabrónaki Gyula államtitkárnak, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta, A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Pénteken délelőtt a Parlament Munkácsy-termében dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter és Szakali József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke letette a hivatali esküt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. A kitüntetés átadásánál és az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Vass Istvánná, az Elnöki Tanács tagja. A Balatonnál javultak az ellátási feltételek A Belkereskedelmi Minisztérium — a tavalyi tapasztalatok, a gyakori panaszok alapján — a fővároson kívül elsősorban a Balatonnál rendelte el, hogy különös gonddal készüljenek a vendégek fogadására és ellátására úgy, hogy az idegenforgalom előnyei, haszna a helyi lakosság ellátásában is érezhető legyen. A tóparttól öt kilométeres sávban ugyanis az állandó lakosok száma 135— 140 ezer, míg a szezonban 400—430 ezer ember tartózkodik rendszeresen ezen a területen. Ezenkívül a hazánkba érkező mintegy 8 millió külföldi többsége sem kerüli el a tavat, s az ötmillióra tehető hazai turistaforgalom nagy része is oda irányul. A rendelkezés végrehajtását anyagi lehetőségeiktől függően megkezdték, s a szezon kezdetére többségében befejezték a vállalatok. A balatoni főidényre több mint 160 millió forint felhasználásával a tó északi partján 390 a délin 400 kereskedelmi és vendéglátóipari létesítményt — az árusítópavilontól a szállodáig — újítottak fel. korszerűsítettek, s több új egységgel bővítették is a hálózatot. Javult az ipar szállítási készsége, a tej-, a hús-, a konzervipar és a hűtőipar az igényeknek megfelelően szállít, és a söripar is pontosan adja az üzleteknek a keretekben meghatározott meny, nyiséget. Dr. Trethon Ferenc Dr. Trethon Ferenc 1923-ban született Egerben. 1948-tól a párt tagja. Első munkahelye a Komlói Szénbányáknál volt, később a Bánya- és Energiaügyi, majd a Szénbányászati Minisztériumban dolgozott. 1957-től 1974-ig a Nehézipari Minisztérium pénzügyi 4és revizori főosztályát, illetőleg közgazdasági főosztályát vezette. 1974-ben nevezték ki pénzügyminiszter-helyettessé. Dr. Trethon Ferenc 1969-től címzetes egyetemi docens, tagja a Magyar Tudományos Akadémia ipargazdasági és szervezéstudományi bizottságának, elnöke az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület ipargazdasági bizottságának. Tagja • a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének. 1965-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. 1974-ben Eötvös Loránd-díjat kapott. Dr. Ábrahám Kálmán Dr. Ábrahám Kálmán 1931-ben született Budapesten. 1951 óta a párt tagja. A Budapesti Műszaki Egyetemen gépész-* mérnöki, majd az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen közgazdasági mérnöki oklevelet szerzett, műszaki doktor. Az Üt- és Vasúttervező Vállalat magasépítési irodájának vezetője, majd 1964-től a vállalat műszaki igazgatója volt. 1970-ben lett a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közúti főosztályának vezetője, 1974ben nevezték ki közlekedés- és postaügyi államtitkárrá. 1971 óta címzetes egyetemi docens, több szakkönyve jelent meg. 1977ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Megkezdődtek az egyetemi felvételik Az idén 16 ezren kezdhetik tanulmányaikat Pénteken országszerte megkezdődtek az egyetemi és főiskolai felvételik. A matematikából, fizikából és biológiából közös erettségi-felvételi dolgozatot írt fiatalok már szóbeliznek, a többiek az első napokban az írásbeli követelményeknek tesznek eleget. Ezt követően állnak a felvételi vizsgabizottságok elé, hogy a szóbeli vizsgán is számot adjanak felkészültségükről. A felvételiket általában július 10-ig lebonyolítják, majd az intézmények felvételi bizottságainak döntése után azonnal — Írásban — értesítik a pályázókat az eredményről. Az értesítéseket a fiatalok július második felében kapják meg. Az elutasítottak, de fellebbezesre jogosultak nyolc napon belül nyújthatják be fellebbezésüket az egyetemhez, illetve főiskolához, azt az illetékes főhatóság vezetőjének címezve. A fellebbezéseket a felsőoktatási intézményeket irányító tárcák, főhatóságok augusztus végén bírálják el. A májusi közös írásbeli felvételiken néhányszor előfordult, hogy a pályázók elfelejtették magukkal vinni személyi igazolványukat. Az illetékesek ezért felhívják a figyelmet arra, hogy ez nélkülözhetetlen a vizsga megkezdéséhez, és be nem mutatása a vizsgáról való kizárást vonhatja maga után. Az idén az egyetemek és főiskolák nappali tagozatának első évfolyamán mintegy 16 ezer fiatal kezdheti majd meg tanulmányait. A pályázók száma meghaladja a 36,5 ezret, a túljelentkezés több mint két és félszeres. A lehetségesnél mintegy ötször többen szeretnenek továbbtanulni a pesti bölcsészkaron és négyszer többen a pécsi jogi karon. A budapesti műszaki egyetem közlekedésmérnöki karának 200 helyére is például félezren jelentkeztek. Örvendetes, hogy lényegesen megnőtt az érdeklődés a pedagógusképző főiskolák iránt. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a fiataloknak tudásuk legjavát kell nyújtaniuk ahhoz, hogy szeptembertől az intézmények hallgatói lehessenek. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is 20 pont az elérhető legmagasabb pontszám. Ebből legfeljebb 10 pontot hozhatnak a diákok a középiskolából, és ugyanennyit szerezhetnek a felvételin. (MTI)