Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-25 / 148. szám

4 Szombat, 1977. június 25. Emlékezés Karinthy Frigyesre Karinthy Frigyes humoris­ta, regényíró, költő, elbeszé­lő, kritikus, műfordító ki­lencven esztendeje, 1887. jú­nius 25-én Budapesten szü­letett. Matematikai-fizikai, majd orvosi előadásokat hall­gatott, de tanulmányait fél­behagyva újságíró lett, s több fővárosi napilap mun­katársaként működött. A meginduló Nyugat írócsoport­jához csatlakozott. Atiltő si­kert és hírnevet irodalmi ka­rikatúráival aratott. Az I. vi­lágháború idején bátran fel­lépett az embertelen, eszte­len pusztítással szemben, s benne is munkált a polgári demokratikus forradalom igénye. A Tanácsköztársaság alatt az írói választmány tagja volt. A 20-as években is radikális hang, haladó gondolatok csengenek kl mű­veiből. Ennek volt a követ­kezménye, hogy több műve nem jelenhetett meg Itthon, emigráns íróbarátai segítsé­gével Bécsben láttak napvi­lágot. Az évtized végén mind karcolatatban, mind prózájá­ban, mind verseiben a> pol­gári radikális humanizmus álláspontjáról Ítélte el n tár­sadalom embertelenségét, a fajmítoszt, majd a fasizmust. Nem szűnt meg ostorozni az irodalom modorosségát, az emberi kapcsolatok elgéple­sedését. 1938-ban agyműtétet hajtottak végre rajta Stock­holmban. A műtét után két évvel váratlanul agyszélhű­dés érte, s 1938. augusztus 29-én halt meg Siófokon. Karinthy Frigyes a legere­detibb tehetségek egyike a század prózairól közt. Ter­mészetének nyugtalansága nem engedte meg. hogy tel­jes értékét feltáró, nagyará­nyú művekben foglalja ösz­sze, amit a világnak mon­dani tud: ha valaki meg akarja állapítani világképét, sok kisebb könyvből, apró újságcikkek óriási töme­géből kell a fontosa­kat és jellemzőket kike­resnie. Első sikereit az így irtok ti c. művével aratta (1912). Ezekben az elmés kis tréfákban sorra vette a kor­társ írókat, s kivételes képes­ségével másolta le stílusuk és képeik modorosságát. Óriási hatást ért el velük, ország­szerte olvasták, sokan abban a hiszemben, hogv az erede­ti műveket hallják, Beleta­láltak abba a közhangulatba, amely a nagy elenpropagnn­da hatása alatt szeretett gú­nyolódni az ú,1 írók új stílu­sán. Nem ls voltak olvan ár­tatlanok ezek a kritikák, sza­tirikus támadások voltak a stílus modorossága ellen. Et­től fogva a közönség Kn­rinthyban a humoristát, a nevettetőt kívánta látni. Az embereket megnevettetni rit­ka és hálás adomány. Az egész európai Irodalomban alig van a huszadik század­ban Igazi Jó humorista. A közönség, az újságok, a könyvkiadók humort követel­tek Karinthytól. és tollából élő írónak alig lehet az ilyen követelés elől elzárkóznia. Tömegesen írta a humoresz­keket, krokikat, tréfákat. A humor bennük egyáltalán nem bohóckodás a tömeg ne­vettetésére, mélyebb, sőt nem­egyszer mély értelmük is van. Nagyon éles szemű író művei, kinek szemlélete kü­lönlegesen van beállítva az élet visszájának felismerésé­re és rajzoló tolla könnyen hajlik a torz vonások papír­ravetésére. A karikatúra, ha igazi, tulajdonképpen mindig kritika, és Karinthy kitűnő kritikusa az életnek. A ko­mikus külső alatt majd min­dig ott van az emberi szen­vedés és az író részvéte: Ka­rinthy fedezte fel az emberi szenvedés keserű komiku­mát. Egy-egy tréfával sok­szor jobban rávilágít az em­bert lélek valamely állapo­tára, mint akárhány lélekta­ni tanulmány. Tanár úr ké­rem c. műve példája annak, akt felületesen olvassa, csak mulatságos tréfák sora az is­kolai életből; aki mélyebbre néz, megláthatja benne a kis diák lelki képét; a gyengé­nek reszketését az erőselőtt, a tanulás kényszere alatti szenvedést, a kibúvók kere­sését, n kis lélek ellenállását. Mint minden Igazi humo­ristában, benne van egy fi­lozófus is. Szenvedélyes gon­dolkodó, nem épít filozófiai rendszert, arra nincs türel­me. a gondolatok üvegcsere­peivel játszik, rajtuk keresz­tül nézi a Világot és olyan­nak látja, amilyen színű a cserép, nem filozófus filo­zófiája ez, hanem a költőé. Szeret filozofálni, nemcsak társadalmi és lélektant té­mákról, hanem metafizikáról ls. Folyton működésben le­vő agyveleje kifogyhatatlanul dobálja magából a gondola­tokat, mélyeket és könnyel­műen kimondottakat vegye­sen. Szatírája is közel jár a filozófia határterületeihez. Capillaria c. könyve, mely­nek modorát és stílusát a Gulliver fordítása közben öl­tötte fel, valóban Swlfthez méltó keserű, szenvedésből és szégyenkezésből eredő szatí­rája a férfi és nő viszonyá­nak a szerelemben. Jelentősebb művelnek egyi­ke, az Utazás koponyám kö­rül (1937), melyben a rajta végzett agyoperáció történe­tét mondja el, az operáció elébe menő és az operáción átesett beteg ember olyan hajszálnyi árnyalatokig ható lélektani rajza, amelyhez ha­sonló aligha van a betegség roppant Irodalmában. Mint stllisztának legfőbb érdeme, hogy olvasás közben alig venni észre stílusát, amely attól szép, hogy nem akar szép lenni, csak pontos, világos és szabatos. Nem használ feltűnő vagy színes díszítéseket, nem hajhákz ere­deti képeket vagy jelzőket, nincs benne stilisztikai póz és modorosság. A nyelve nem gazdag, de kifejező és tiszta — fő gondja, hogy a szó pon­tosan a tartalma szerint használtassék, egyenértékű legyen azzal, amit kifejez. Karinthy, a humorista, egyi­ke legkomolyabb íróinknak. Karinthy Frigyes a leg­népszerűbb XX. századi ma­gyar írók egyike, a XX. szá­zadi magyar irodalom sokol­dalú. kiemelkedő képviselő­je. Mohó kíváncsiság, párat­lan képzeletgazdagság, magas szintű humor és mély huma­nizmus jellemzi, s ezt sugá­rozzák szellemes, meghök­kentően pontos megfigyelő­képességgel írt, természettu­dományos műveltséget is ma­gukban hordozó művei. Dr. Für István Karinthy Frigyes születé­sének 90. évfordulója alkal­mából pénteken, a Mező Im­re üti temetőben megkoszo­rúzták a neves író és pub­licista sírját. Bolgár hafógyártás Az idén húsz százalékkal több hajót és különféle vízi járművet készítenek a bol­gár hajógyárakban, mint 1978-ban. ü.i, százezertonnás tankhajókkal, nagy űrtartal­mú ércszállítókkal, konténer­hajókkal, uszályokkal, toló­hajókkal egészítik ki a bol­gár flottát. A bolgár hajó­gyárak sok nagy teljesítmé­nyű vízi járművet exportál­nak. A legjelentősebb vevő a Szovjetunió, amely a ru­szei hajógyár teljes termelé­sét átveszi. Románia és Len­gyelország is szívesen vásá­rol bolgár hajókat. A terme­lés növelése érdekében fel­újítják a burgaszi és ruszéi hajógyárakat. Szódás, a szódás... Vallás, egyház napjainkban (2.) Lehet-e hivő a párta, a KISZ-ben? A szervezeti szabályzat zíti, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt tagja az lehet, aki magáévá teszi a marxista-leninista eszméket, elfogadja a párt politikáját, Irányvonalát, szervezeti szabályzatát és önzetlenül küzd valóra váltásukért. A párttagsággal együttjáró követelmény az erkölcsi, politikai feddhe­tetlenség, a szocialista életmód, a kommu­nista példamutatás a munkában, a maga­tartásban, a társadalmi tevékenységben. Ugyahakkor a párt szervezett szabályza­ta nem tekinti eleve kizáró oknak a mar­xizmus-leninizmustól eltérő világnézeti meggyőződést. Másképpen szólva, a párt­ba való belépésnél nem kizárólagos köve­telmény a tudatos ateista meggyőződés, azok Is beléphetnek, akik világnézetileg még nem Jutottak el a tudományos ateiz­mus meggyőződéses elfogadásáig, kommu­nista világnézetük még nem teljesen ala­kult ki, de közelednek a marxizmus—leni­nizmus világnézetéhez, és megfelelnek a felvétel követelményeinek, amelyeket a szervezeti szabályzat rögzít. Reálisan számol a párt azzal, hogy so­raiba nemcsak ateisták, hanem világné­zetileg még nem egészen kiforrott, ese­tenként a vallásos világnézet maradvá­Elmaradhatatlan kelléke volt a vendéglátósnak, söt, mondhatjuk a magyar étke­zésnek a szódavíz. A szóda­víz patronos szifon alakjá­ban ma is sok háztartásban megtalálható, de a régi üve­ges szóda lassanként a múl­té lesz. Néhol még fel-fel­hangzik a „csatakiáltás": „szódás, a szódás, itt a szó­davizes". A sztentori felhí­vás után megindul a búcsú­járás az öres szódavizes üve­gekkel, a régi lovaskocsi, esetleg oldalkocsis motorke­rékpár, vagy utánfutót hur­coló gépkocsi felé, hogy Is­mét szódavízhez jusson a család. A szódavíz nem régi ta­lálmány, alig több 100 éves­nél és kevesen tudják, hogy „felfedezése" a nagy magyar fizikus, Jedlik Ányos nevé­hez fűződik. Igaz, csak affé­le kikapcsolódásnak, szóra­koztató szellemi Játéknak te­kintette a szódavízzel való foglalatosságot; gyakorlati megvalósításán, iparszerű al­kalmazásán már nem mun­kálkodott. így az első muze­ális értékű, kettős falú és drótfonattal védett szifonfe­jes szódásüvegek gyártása Franciaországban kezdődött meg, a múlt század kilenc­venes éveiben. Tömegesen, a mai formában a századfor­dulón jelent meg a szódavíz és bámulatosan rövid idő alatt meghódította a vendég­látóipart és a száraz torko­kat. Ügyes csaposok két mé­terről spriccelték a szénsa­vas vízsugarat a poharakba; a fröccs, a spriccer, a hosszú­lépés, mind a szódavíz ré­vén vonult be a vendéglátó­ipar történetébe. Tréfás mondások Is kelet­keztek a szódásokkal, a szó­davízzel kapcsolatban. De valószínűleg sohasem fogjuk megtudni, melyik szódás volt az, aki olyan nagyon verte a lovát, hogy szólásmondás lett belőle. Az üveges szódavíz felett eljárt az idő. Gyártá­sa megszűnőben van. Nemzetközi balettverseiy Immár harmadik alkalom­mal zajlik Moszkvában a ba­lettművészek nemzetközi ver­senye. A szervező bizottság elnö­ke, Olga Lepeslnszkaja, a Szovjetunió népművésze, a verseny megnyitóján méltat­ta a szovjet-orosz balett nemzetközi jelentőségét, hi­szen nemcsak művészi tehet­ségeket adott a világnak, ha­nem új Irányt is mutatott a balettművészet fejlődésének. A Szovjetuniót „balett nagy­hatalomhak" nevezik, és jog­gal, hiszen negyven balett­színház és tizenkilenc kore­ográfiai iskola működik szer­te az országban. A világon elsőként alakult főiskolai szinten balettintézet. E szá­mok mögött száz meg száz ragyogó tehetség áll, mind a tizenöt szovjet köztársaság fiataljai és a tánc mesterei­nek egész generációja. Az ösztönző nyugdíjpótlékról B. J.-né szegedi olvasónk a napokban töltölte be az 55. életevét. A vállalatánál közöl­ték vele, hogy ha van kedve, tovább dolgozhat, mert mun­kájára szUkség van. Azt ls közölték, hogy ha tovább dolgozik, akkor jogosult lesz ösztönző nyugdíjpótlékra. Ol­vasónk arra kíváncsi, ha a nyugdíjkorhatár után még két évet dolgozna — mint szakmunkás —, a jelenlegi 65 százalékos nyugdíj helyett hány százalékos lesz a nyug­díja? A társadalombiztosítási jog­szabályok szerint a tovébb­dolgozásra ösztönző nyugdíj­pótlék annak jár, aki öreg­ségi nyugdíjra jogosultságá­nak a megszerzése után — a nyugdíj igénybe vétele nél­kül — munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagként legalább egy évet (365 naptári napot) munkában töltött. Munkaviszonyban vagy ipa­ri szövetkezeti tagként mun­kában töltött idő számításá­nál azt az idő lehet figye­lembe venni, amely alatt az igénylő munkaideje a mun­kakörére jogszabályban meg­állapított teljes munkaidőt el­érte és munkabért kapott. A keresőképtelenség, a táppén­zes állomány ideje nem szá­mítható be. Figyelmen kívül kell hagyni nz ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító idő számításánál a bedolgozóként, továbbá az 1976. január 1 -ét megelőzően mezőgazdasági termelőszövetkezetnél mun­kaviszonyban vagy tagként munkában töltött időt is. Az ösztönző nyugdíjpótlék a termelésben és a forgalom­ban, valamint a lakosság el­látásúval kapcsolatban álló fizikai munkakörben — a nyugdíjra jogosultság meg­szerzése után — munkában töltött minden év után nz öregségi nyugdíj hét, egyéb munkakörökben pedig három százalék. Az 1972. január 1-ét megelőzően munkában töltött Időre az ösztönző nyugdíjpótlék mértéke fizi­kai munkakörben az öregsé­gi nyugdíj három, egyéb munkakörben pedig egy szá­zaléka. Abban az esetben, ha a munkában töltött idő egy évnél több, ösztönző nyugdíj­pótlék a 365 napot mér el nem érő töredékidőre is jár. Nem jár ösztőhző nyugdíj­pótlék a harminc napnál rö­videbb időre. Az ösztönző nyugdíjpótlék­kal kiegészített öregségi nyugdíj összege a nyugdíj alapját képező havi átlagke­reset kilencven százalékénál nem lehet több. A felső ha­tár kilencvenöt százalék abj ban az esetben, ha az összes munkában töltött Időből leg­alább egy évre hétszázalékos ösztönző nyugdíjpótlék jár. Az évenkénti kétszázalékos, minimálisan 30 forint össze­gű rendszeres emelés a nyug­díj és az ösztönző nyugdíj­pótlék együttes összege után jár. A kétszázalékos emelés­sel az egvüttes összege az említett 90, Illetőleg 95 szá­zalékos felső határt túllép­heti. A havi 110 forint (50+60 Ft) kiegészítés természetesen az ösztönző nyugdíjpótlékra jogosult nyugdíjast is megil­leti. Más a helyzet akkor, ha az Öregségi nyugdíjat á nyugdíjak legkisebb összegé­re vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. Ebben az esetben ugyanis az ösztönző nyugdíjpótlék a megállapítás évére szóló havi 30 forint emelést és a havi 110 forint kiegészítést már tartalmazó minimum összeg után Jár. Olvasónk, ha két évet még munkahelyén ledolgoz —• mint fizikai munkakört ellá­tó —. akkor a nyugdíja 63+14, vagyis 79 százalék lesz, és ehhez az összeghez járnak még a fentebb közölt kiegészítések. Dr. V. M. nyaival rendelkező emberek is bekerülhet­nek. Itt természetesen nem azokról van szó. akik fanatikusan, bigottan vallásosak, vagy nyíltan hirdetnek antimarxista, szo­ciálist aellenes nézeteket. Őket a pártba nem lenne helyes felvenni. Azokat viszont Igen, akik világnézete részben kiforratlan, még nem alakult ki bennük a tudomá­nyos ateista meggyőződés, nem Ismerik mélyebben a marxizmus-leninizmus ta­nításait, de munkájukkal, személyes éle­tültkel, a szocializmus ügye iránti tudatos elkötelezettségükkel bebizonyították, hogy kommunistához méltóan képesek élni, dol­gozni, gondolkodni. A párttagok között ma ls vannak olyanók, akik téves néze­tekkel rendelkeznek, világnézetük, eszmei felkészültségük, meggyőződésük nem min­denben felel meg a követelményeknek. Okét mindenekelőtt neveléssel, meggyő­zéssel kell segíteni abban, hogy szemléle­tük, felkészültségük magasabb színvonal­ra emelkedjék, tegyék magukévá a mar­xizmus-leninizmus tanításait. Ilam Ifntrntbflfilr természetesen mind­flSIil KUVGlilCÍhl ebből, hogy a párt­ban a vallást egyszerűen magánügynek le­hetne tekinteni. Lenin írja: „A szocialista proletériátus pártja szempontjából a vallás nem ma­gánügy. Pártunk a munkásosztály felsza­badításáért küzdő tudatos, élenjáró harco­sok szövetsége. Ez a szövetség nem lehet és ne ls legyen közömbös a vallásos meg­győződésben megnyilvánuló tudattalanság­gal, szellemi sötétséggel, vagy obskuran­tizmussal szemben." Mit Jelent az, hogy a pártban nem ma­gánügy a vallás? Mindenekelőtt azt, hogy a párt megkövetelt tagjaitól: sajátítsák el a marxista—leninista világnézetet, fogad­ják el a párt politikáját, szervezeti sza­bályzatát, éljenek a szocialista erkölcs sza­bályai szerint, mutassanak példát a köz­életben és egyént életükben. Ugyanakkor a párt soraiban megengedhetetlen a vallá­sos nézetek terjesztése. A kommunisták ma már világosan látják, hogy nem vállal­hatnak tisztséget egyházi szervezetben, nem hirdethetnek vallásos nézeteket, nem végezhetnek szervező műnkét az egyház javára, anyagilag, erkölcsileg nem támo­gathatják az egyházat, nem tekinthetik magánügyüknek a vallást, aktív módon nem vehetnek részt egyházi szertartáson, vallási rendezvényen. való pasz­szív rész­vételt másként kell megítélni. Több évvel korábban a párt általában tudomásul vet­te, hogy tagjainak egy része passzívan részt vett egyházi esküvőn, keresztelésen, bérmdláson, konfirmáción, megjelent egy­házi szertartáson anélkül, hogy abban ak­tívan közreműködött volna. Azóta meg­A vallási szertartáson változott a helyzet, ma már magasabbak a követelmények: a párttag csak az egy­házi temetésen vehet részt. Természetesen itt sem vállalhat aktív szerepet,- ilyen te­metést nem szervezhet, azon kommunistá­hoz méltóan köteles viselkedni. Más a helyzet akkor, ha párttag egyéb vallási szertartáson — esküvő, keresztelő, bérmálás, konfirmáció stb. — vesz részt bármilyen formában. Ez megengedhetet­len, sérti a pártfegyelmet. Egyesek arra hivatkoznak, hogy a családi béke. a ro­koni, baráti jó viszony miatt vállalják a3 egyházi szertartáson való megjelenést. Ezzel nem lehet egyetérteni, mert a kom­munista családi élete, rokoni, baráti kap­csolata nem épülhet elvi engedményekre, megalkuvásra. A gyakorlat igazolja, hogy, amikor a kommunista meggyőződésére hi­vatkozva nem vállal szerepet egyházi szer­tartáson, nem jelenik meg vallási rendez­vényen — leszámítva az egyházi temetést —, ezért családja, rokonsága, baráti köre nem ítéli el, megérti és tiszteli. Hazánkban már kialakultak a családi élet szocialista ünnepei: a névadás, a kis­dobos- és úttörőavatás, a társadalmi há­zasságkötés stb. Ezek sok helyen vonzób­bak, színvonalasabbak, élményszerűbbek', felemelőbbek, mint az egyházi szertartá­sok. A párttag kötelessége családi életét úgy rendezni, igazítani, hogy önmaga és családja száméra is a család szocialista ünnepel Jelentsék az élet nagy eseményei­nek ünnepi kereteit, formáit. Volt olyan időszak, amikor az egyházi szertartásokon való részvételt lehetett a > /

Next

/
Oldalképek
Tartalom