Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-25 / 148. szám

2 Szombat, 1977. június 25. Közlemény a KGST XXXI. ülésszakáról (Folytatás az 1. oldalról.) jelentek a KGST-tagorszá­gok számos nemzetközi gaz- saság Minisztertanácsának dasági szervezetének képvi- elnöke, a lengyel küldöttség selői is. vezetője elnökölt. A Nagy Október századunk legnagyobb eseménye A KGST ülésszakának cialtsta Forradalom 60. év­Az üléseken Piotr Jarosze- és a KGST XXX. ülésszakán az erőfeszítéseket elsősorban ködés a Jugoszláv Szocialista wicz, a Lengyel Népköztár- hozott határozatok megváló- azoknak a megállapodás- Szövetségi Köztársasággal. sftásával kapcsolatos mun- tervezeteknek a kidolgozásá- A KGST-tagországok, ele­kák megszervezésében és ban, amelyek a fűtőanyag- get téve internacionalista kő­végrehajtásában fejtettek energetikai és nyersanyag- telességüknek, két- és sokol­ki- ágazatok területén megváló- dalú alapon segítik a Viet­Nagy jelentőséget tulajdo- suló együttműködés, az élei- nami Szocialista Köztársasá­nítva a ' KGST-tagországok miszerek alapvető fajtái ter- got • nemzetgazdaságának közötti együttműködés hosz- melésének kiszélesítése, vala- helyreállításában és fejlesz- sérletek szú távú, a komplex progra- mint e faladatok megoldásá- tésében. Megelégedéssel álla- is. mot konkretizáló célprogra- hoz szükséges gépek és be- pitották meg, hogy a Vietna­moknak az anyagi termelés rendezések biztosítása hosszú ml Szocialista köztársaság résztvevői ünnepélyes lég- fordulójával kapcsolatban !c!gfont?sabb ágazataiban az távú célprogramjai kidolgo- belépett a Nemzetközi Gaz­c,"; ülésszak megvitatta a KGST zásával kapcsolatosak. dasági Együttműködési Bank tervezési együttműködési bi- Az ülésszak hangsúlyozta és a Nemzetközi Beruházási zottsága által készített, e cél- az atomerőművekhez szüksé- Bank tagjainak sorába, programok kidolgozásáról ges berendezések gyártása— Kialakulóban van a sokol­szóló beszámolót. Az ülés- a lehetőségekhez képest ma- dalú együttműködés a Laoszi EGK és az EGK-tagországok szak ismét kiemelte, hogy ximális — fejlesztési prog- Népi Demokratikus Köztár- közötti megállapodások a milyen nagymértékben idő- ramjának fontosságát, az sasággal és az Angolai Népi kölcsönös kapcsolatok alap­szerű ez a munka, amely atomenergetika fejlesztésével Köztársasággal. Az ülésszakon nagyra ér- üieghatározza az üzemanya- kapcsolatos kérdések, vala- Sikeresen valósul meg a tékelték azokat a tapasztala- Rok- 82 ener8i«. az élelmlsze- mint az üzemanyag-energe- KGST és a Finn Köztársaság tokát, amelyeket a testvéror- rek ®s a közszükségleti cik- tikai problémák komplex együttműködéséről szóló szégok a szocialista társa- kek ősszerű szükségleteinek megoldása szempontjából, és megállapodás, és megkezdő­dalom építésére vonatkozó biztosításával, valamint a ajánlotta a KGST iagorszá- dött a Mexikói Egyesült Al­áttalános törvényszerűségek gépgyártás és a szállítás fej- galnak: 1980-ban kössenek lamokkal és az Iraki Köz­saját konkrét körülményeik lejtésével kapcsolatos égető megállapodást a sokoldalú társasággal kötött megállapo­közötti alkotó alkalmazása, problémák együttes és koor- nemzetközi termelési szako- dés realizálása is. valamint a közöttük fennálló, dinált megoldásának módo- sodásról és kooperációról, va- Az ülésszakon hangsúlyoz­a marxizmus-leninizmus, a r.atait a szocialista országok lamint az atomerőművekhez ták, hogy évről évre bővül­körben meghallgatták Piotr Jaroszewicznek, az ülésszak elnökének, a Lengyel Nép­köztársaság Minisztertaná­csa elnökének beszámolóját „A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulójáról és a KGST-tagor­szágok testvéri együttműkö­déséről". A beszámoló és a KGST­tagországok küldöttségveze­tőinek felszólalásai hang­súlyozták, hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom el nem múló Jelentő­séggel bír; a XX. század leg­nagyobb eseménye, ÚJ kor felszólalt a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztár­saság, az Angolai Népi^Köz­társasag. a Vietnami Szocia­lista Köztársaság és a Lao­szi Népi Demokratikus Köz­társaság küldöttségének ve­zetője is. lem, a szállítás és az ener­getika fejlesztése témakö­rében. Ugyancsak pozitív hatása lenne a szocialista or­szágokkal szemben alkal­mazott hátrányos megkü­lönböztetés, a belügyeikbe való beavatkozásra tett ki­megszüntetésének A KGST-nek az Európai Gazdasági Közösséggel tar­tandó tárgyalásokra vonat­kozó javaslatával kapcsolat­ban az ülésszak részvevői hangsúlyozták: a KGST és a KGST-tagországok, illetve az szakot kezdett az emberiség szocialista internacionnllz- által. történetében — a kapítallZ' musból a szocializmusba va­ló átmenet korszakát, a né­peknek a kizsákmányolás és az elnyomás valamennyi for­mája alóli teljes felszabadu­lásért, a tartós békéért ví­vott harcának korszakát. A szovjet nép a kommu­nista párt vezetésével egy emberöltő alatt felszámolta évszázados elmaradottságát, megteremtette a fejlett szo­cializmus társadalmát és ma­gabiztosan halad a kommu­nlzmushoz \ cz«tő ÚtotuHH 1917. októberében megkezdő­dött forradalmi folvamat minőségileg új szakaszt ért el azzal, hogy a világ szá­mos országában győzött a szocialista forradalom, és ki­alakult a szocialista világ­rendszer. szükséges berendezések köl- nek és mélyülnek a KGST­mus, a teljes egyenjogúság, Az ülésszak rámutatott ar- csönös szállításáról az 1981— tagországok és a fejlődő or­valamennyl állam szuveieni- ra: célszerű összpontosítani 1990 -es időszakra. szagok gazdasági kapcsolatai. tásának tiszteletben tartása, az e°"más belüvvelbe való be nem avatkozás, a kölcsö­nös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás el­kulása során szereztek. Sikeresen valósul meg az Hosszú távú célprogramok A KGST országai aktív mó­don járulnak hozzá ezen or­szágok nemzetgazdaságának fejlesztéséhez és erősítéséhez. . Az ülésszak megvitatta a műszaki problémák kidolgo- Az európai biztonsági és ve.n a apuló u, t pusu nem- KGST tudományos-műszaki zásábun elért eredmények együttműködési értekezlet zetkozi kapcsolatok kiala- együUmak6désl / bizottságé- felhasználása meggyoraS a^!ásaÍ ™egvalósításának nak beszámolóját, a komplex A népgazdasági térvek program Intézkedéseinek koordinálásának kertében. nagy jelentőséget tulajdo­jalról — amelyek azt céloz­nák, hogv kedvező feltétele­ket teremtsenek az egyenlő­ségen alapuló és kölcsönö­sen előnyös gazdasági együtt­működéshez — pozitív hoz­zájárulást jelentenének a két szervezet tagországai kö­zötti kereskedelmi-gazdasági együttműködés fejlesztésé­hez, s egyben hozzájárulnaK az európai béke és enyhü­lés megvalósításához a hel­sinki értekezlet záródoku­mentumában foglaltak szel­lemének megfelelően. Az ülésszak kifejezésre Juttatta meggyőződését, hogy a KGST-tagországok testvé­ri, sokoldalú, egyre bővü­lő és mélyülő gazdasági, műszaki-tudományos együtt­együttmüködés további laví- rflTK"ko°rdmaias;malí etében a tásának és tökéletesítésének, £egVI* KGST-tagországok által vál­a KGST-tagországok kö- tV^íli Ai? alt kötelezettségek- a ielen" zöttl szocialista gazdasági In- KGST"taSorszagok közötti iegi ötéves tervidőszak sok­Az tegráctó^íejlesttlsének komp- tudományos-műszaki együtt- oldalú Integrációs intézkedé­nítva, a KGST-tagországok működése a jövőben is fon­lépéseket tesznek annak ér- Jfs tényező lesz amely ax­lex programja. A program megvalósítása során, min­den egyes szocialista állam működés hatékonyságának seit tartalmazó megállapodá­fokozása területén. sok, valamint az 197C—1980­| | A KGST ülésszakán hozott ra szóló hosszú távú keres­gazdaságának növekedésével határozatok olyan intézkedé- kedelmi egyezmények telje­párhuzamosan egyre átfő- seket jelöltek ki, amelyek a Sítéséről szóló beszámolót át­góbban nyilvánul meg a KGST-tagországok közötti tekintve, az ülésszak megelé­testvérl országok nemzet- tudományos-műszaki együtt- gedéssel állapflotta meg: az gazdaságai közötti kapesola- működés elmélyítésében rej- egyes országok között üssze­A testvérorszAgok népei in- tok elmélyülésének törvény- 10 lehetőségek további ki- hatigolt intézkedések, egészé­tcrnucionalistn szolidaritásá­nak újabb kifejeződését je­lentik a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulójának méltó megün­neplése érdekében folyó szé­les körű tömegpolitikai ren­dezvények. A tanácskozás ünnepi ülé­•én a Nagy Októberi Szo­Korszerűen — a tudomány segítségével szerű folyamata, gazdasági használását, az együttműkö- ben véve sikeresen valősill­fejlődési szintjük fokozatos dés hatékonyságának fokozd- nak meg. , kiegyenlítődése. E feladatok sát célozzák. Az ülésszak jóváhagyta a megoldásában fontos szere- Külön hangsúlyt kapott, KOST-tagorszógok 1981—i pet játszik a Kölcsönös Gaz- hogy biztosítani kell a tudo- 1985-re szóló népgazdasági dasági Segitseg Tanacsa mányos-műszaki együttmű- tervel koordinálásának prog­pr. a nemzetközi szervezet, ködés tervezése tökéletesítő- rumját. A delgeucióvezetők amely biztosítja a valóban sé, a gazdaságl együttműkö- hangsúlyozták, hogy a nép­^-Ü+i8? Ra R együtt" déssel való szoros összekap- gazdasági tervek következő működést. csolását, az anyagi termelés Öt évre szóló koordinálásá­területén jelentkező kulcs- nak alapvető feladata az fontosságú problémák meg- együttműködés hosszú távú oldását célzó hosszú távú cél- célprogramjai kidolgozásakor programok tudományos-mű- jelentkező és kölcsönös ér­szaki biztosítását szolgáló deklődésre számottartó leg­alapvető erőfeszítések kon- fontösabb gazdasági problé­centrúcióját, a tudományos- mák összehangolt megoldása. dekében, hogy az egyenjo­gúság és a kölcsönös elő­nyök alapján bővítsék gaz­dasági együttműködésüket a fejlett kapitalista országok­kal. Az ülésszakon Ismételten rámutattak, hogy a Kapita­lista országokkal való konst­ruktív együttműködés to­vábbi fejlesztésére pozitív hatással, lenne összeurópai vagy államközi kongres­szusok, tanácskozások ösz­szehtvása a környezetvéde­tív módon járul hozzá a kommunista és munkáspár­tok által kitűzött társadal­mi-gazdasági feladatok si­keres megoldásához, a KGST­tagországok testvéri együtt­működésének megszilárdítá­sához, a KGST nemzetközi tekintélyének és befolyásá­nak növekedéséhez. A KGST XXXI. üléssza­kának munkáját a barátsag, a teljés, kölcsönös megér­tés, az elvtársi együttmű­ködés légköre jellemeié. ségét arra, hogy szakadatla­nul erősítik nemzetköti szo­lidaritásukat. Az ülésszak áttekintene a végrehajtó bizottságnak a H-tv KGST XXX. és XXXI. ülés­JÖve- „unka közötti tevékenyséRé­A kommunista és mun­káspártok kongresszusai ál­tal kitűzött feladatokat tel­jesítve. a KGST-tagországok népei magabiztosan meg­kezdték az üj ötéves teljesítését. Nemzeti delmük az elmúlt évben 5,5 szóló beszámolóját. Jó­szazalékkal, az Ipari ter- váhagvta a végrehajtó bi­melés volumene, 3,9 száza- sottságnak, valamint a KGST KOST tagországainak, hőgy a bi időpontig, lékkai emelkedett, fokozó- g^-vcinek a tevékeny- programban foglaltak által Az ülésszak rámutatott, dott a doWzök anyagi ló- amelyet a KGST-tag- vezéreltetve folytássák és fe- hogy a KGST tagországai sl­(éte és életük kulturálté 0t(,E;!g0k egVüttműkodése to- lezzék be a népgazdasági ter- kérésén fejlesztik és mélyí­Wlntje. Továbbra is sike- V!lbbi elmélvítéséhek és tö- vek koordinálását, és írják tik gazdasági együttmüködé­resen fejlődnek a KGST- kéletesílésének, a szocialisia alá a megfelelő dökumentu- süket a többi szocialista or­•agorszagok külga/.dusági gHZdasági integráció ' .jlesz- mokat — köztük a kormány- szággal. Tökéletesedik és bő­kapcsolatal. A tagországok ^„ének komplex programja közi megállapodásokat is — vül a gyümölcsöző együttmű­közöttt kölcsönös árucsere ' A népgazdasági tervek koordinálása Az ülésszak javasolja a 1980 első felénél nem későb Közéleti napló PÚJA FRIGYES FOGADTA JOSIIUA NKOMOT Púja Frigyes külügyml- társelnökét és kíséretét. A niszter pénteken hivatalá- Joshua Nkomo vezette kül-, ban fogadta Joshua Nkomót, döttség a nap folyamán lá­ü u . , togatást tett dr. Berecz Ja­a Zimbabwe Afrikai Nepi noBgnál> az MSZMP KB kül­Szövetség (ZAPU) elnökét, ygyi osztályának vezetőjé­a Zimbabwei Hazafias Front nél. MSZMP-IÍÜLDÖTTSÉG UTAZOTT ALGÉRIÁBA A Magyar Szocialista Mun- si osztálya vezetőjével a* káspárt Központi Blzottsó- élen — pénteken Algériába gának küldöttsége — Kovács utazott a Nemzeti Felszaba­Antullal, a Központi Bizott- dítási Front (FLM) köz­ság tagjával a KB Ipari, ponti vezetőségének meghí­mezőgazdasági és köziekedé- vására. BISZKU BÉLA COSTA RICA-I KÜLDÖTTSÉGET FOGADOTT Btszku Béla, az MSZMP berto Vargast, a Costa Ri­Polltlkal Bizottságának tag- ca-i Népi Elcsapat Párt fő­ja, a Központi Bizottság tit­kára, pénteken fogadta o hazánkban tartózkodó Hum­titkár-helyettesét és Eduardo Mora Valverdet, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bizottság titkárát. 1976-ban 11,8 százalékkal nö­vekedett, a gépgyártás sza­kosított és kooperációs ter­mékötnek exportja egy év alatt 51 százalékkal nőtt, a gépek és berendezések össz­exportjában való részesedé­se elérte a 35 százalékot. A KGST-tagországok al­kotó tevékenysége -egyre Jobban megerősíti a szocia­lizmust, mint a világ fej­lődésének és a nemzetközi kapcsolatok egéri rendsze­re demokratlkíV nUpokra történő áthelyezésének dön­tő tényezőjét. A szocialista országok átfogó támogatást nyújtanak a gyarmati iga alól felszabadult országok­nak, az imperialista kizsák­mányolás teljes felszámo­lásáért. önrendelkezési Jo­guk biztosításáért vívott har­cukban, a nemzetközt élet­ben kóvetkezatesen érvény­re juttatják a különböző tár­sadalmi rendszerű országok köt (AH békés egymás mel­lett élés, va»amint a». egyen­jogú, kölcsönösen előnyös együttműködés alapelveit. Az ülésszak megerősítette a szocialista országok eltökélt; Berezeli A. Károly Vándorének (Ittgíny) A herceg különben senkivel sem érint­kezett, néha hallották ugyan berregni motor­csónakját, amellyel elzúgott egyik ki köt öböl a másikba, de bevásárlásait ott Is egy Iván nevű alkalmazottjával végeztette, aki gyerekkora óta a herceg szolgálatában állt, mód felett tisztelte és hűségesen követte őt az emigrációba is. Mert a szigeten csak ők hárman laktak: a hercegi pár és Iván, a szolga. Ez utőbbi hamar megta­nult olaszul, s mert az italt igen kedvelte, szí­vesen elfecsegett itt-ott, egy-egy kocsmában, ha ő indult útra egyedül, élelmiszerek bevásárlásá­ra Sorrentóba, Amalfiba, vagy akár Positanóba ls. A hírek általában az ő révén szivárogtak ki, és terjedtek el szerte a partvidéken, s így ér­tesültek az itteniek, hogy a fiatalasszonyt Marju­sának hívják, s olyan földöntúli szépség, hogy Hófehérke ls elbújhat mellette. Mert azonkívül, hogy még húszéves sem volt, s az arca tejfehér, a haja aranyszőke, a szeme tengerkék, az ajka korallpiros, még bája és kedvessége csak fokozta varázsát. Igazán nem csoda, ha a herceg elzárta a világtól, mert Marjusát meglátni és nem bele­szeretni elképzelhetetlen volt. Itt Iván mindig nagyobbat hörpintett a jó Vesuvlóból, önkénte­lenül jelezve, hogy végeredményben ő is halá­losan szerelmes úrnőjébe, de ezt persze, még önmagának sem vallhatja be. Egyetlen hibája volt csak ennek a csodálatos leánynak, hogy tüdőbajra Volt hajlamos, s a herceg azért köl­tözött erre a varázslatos vidékre, hogy imádott asszonyát meggyógyítsa. S az asszonyka valóban javult ebben az örök verőfényben, de azért most is ha túl sokáig fürdött, vagy nagyon pajzánul ugrándozott a sziklákon, hatkan, alig hallhatóan köhécselni kezdett, s ilyenkor gyönyörű, kerek mellecskéi riadtan megrezzentek. A mese Iván jóvoltából egyre bővült, színeződött, s a végén már mindenki úgy emlegette a titokzatos her­cegnét, mint a férfiálmok megtestesítőjét, vagy mint valami rejtelmes szirént, aki van, de soha­sem látható, mert ha valaki idegen közeledett a sziget partjaihoz, Iván rögtön ott termett, s a magántulajdon szentségére hivatkozva eltessé­kelte az illetőt. Egyszer azonban mégis az történt, hogy egy fiatal, nem mindennapi külsejű férfi vetődött a sziget partjára, aki mit sem tudott a rejtelmes tulajdonosról, mert Szicíliából Indult el csónak­jával, s az volt a célja, hogy felevez egészen Nápolylg vagy tovább is, ha futja erejéből. Nem Volt sportember, s az egész utat szórakozásnak, üdülésnek s kitartása, akarata próbájának te­kintette. Arra sem esküdött meg, hogy minden­képpen Nápolyig fog felcsónakézni, s fenntartot­ta magának a jogot, hogy útját bármikor abba­hagyja, ha valami rendkívüli élmény vagy lát­vány ezt indokolná. A Li Galli szigeteknél ötlet­szerűen kötött ki, abban a hiszemben, hogy leg­jobb esetben egy kis halászviskóra akad, vagy valami vllágítóőrre, aki a toronyban lakik, s onnan jelzi cápa vagy egyéb szerencsétlenség közeledtét. Legnagyobb meglepetésére Iván top­pant elébe, és barátságosan felszólította, hogy távozzék, mert a sziget magántulajdon, s a tu­lajdonos nem ad senkinek engedélyt, sem kikö­tésre, sem ott-tartózkodásra. A szicíliai ravasz fickó volt, nemcsak jóvágású, s bár átvillant rajta a gondolat, hogy Ivánt egyszerűen félre­löki, s megy a torony felé, hogy megismerje a sziget mogorva gazdáját, de mégsem tette, ha­nem hosszadalmas bocsánatkérés és sajnálkozás után visszafordult a csónakja felé azzal, hogy azonnal útnak indul. Iván, aki ilyen módon meg volt elégedve eré­lyével, ott állt és várta, hogy az Idegen eltá­vozzék. A szicíliai azonban hátratekintett az utolsó pillanatban, s kiemelve csomagjából egy konya­kosüveget, meginvitálta Ivánt egy koccintásra. Ivánnak gyöngéje volt az ital, s mert a hercegné iránt táplált titkos vonzalmán kívül csak ez volt igazi szenvedélye, nem tudott ellenállni a csábításnak. Előbb azért óvatosan körülnézett, (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom