Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-24 / 147. szám

Péntek, 1977. június 24. 3 frr: • Borsócséplük Vásárhelyről A hódmezővásárhelyi HÓDGÉP-nél elkészült az első magyar gyártmányú, vontatott borsócséplő első sorozata (húsz darab). A gépek az idei betakarításban már dolgoz­nak a környék állami gazdaságaiban és téeszeiben, telje­sítményük naponta mintegy 40 hektár. Képünkön: Szere­lőszalagon a borsócséplő. Napirenden A lakosság kereskedelmi ellátása (Folytatás az 1. oldalról.) gok részére a kisgépeket. El­maradt az országos átlagtól a bútorértékesítés. Ebben szerepet játszott a kínálat hiánya is. Erőteljes kereslet nyilvánult meg az építő­anyagok iránt. Legtöbbször kisméretű téglát és cementet nem lehetett kapni. A ven­déglátásnál is jelentős volt a forgalomemelkedés. Saj­nos, a nyári idegenforgalmi főidényben Szegeden még mindig zsúfoltak az üzletek. Nem megfelelő a tájjellegű ételek kínálata, kevés a spe­ciális ételeket adó üzlet. A határmenti árucsereforgalom Jugoszláviával fejlődött a legjobban és a forgalom mér­téke meghaladta a 2,4 millió dollárt. A határmenti áru­csere elősegíti a lakosság jobb áruellátását, hiszen mindkét részről bővíthetik a választékot. Vásárlási körülmények Befejeződött a zárszámadási törvényjavaslat előzetes vitája Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése Miután az utóbbi napok­ban az országgyűlés állandó bizottságai közül nyolc kép­viselői munkakollektiva megvitatta — összesen hat­van képviselő felszólalásával, észrevételével elemezte — az 1976. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat egy-egy szak­ági fejezetét, csütörtökön a terv- és költségvetési bizott­ság tűzte napirendjére a tör­vényjavaslat egészének meg­vitatását. A bizottsági beszámolók sorát dr. Pesta László nyi­totta meg, aki a szociális és egészségügyi bizottság tagjai­nak azt a kérését is tolmá­csolta. hogy a terv- és költ­ségvetési bizottság a közeli jövőben foglalkozzék — az egészségügyiekkel együttes ülésen — az ország egészség­ügyének néhány sürgős meg­oldásra váró kérdésével. Ilyenek például a gyógyhe­lyek fejlesztése, a gyógyvizek hasznosítása, a közegészség­ügyi munka javítása, a ha­zai műszergyártás és -ellátás, ez indítványt elfogadta a terv- és költségvetési bizott­ság. Salamon Hugóné közölte, hogy a kulturális bizottság­ban megállapították: összes­ségében az 1976. évi költség­vetés biztosította mind az oktatási, mind a művelődési intézmények folyamatos mű­ködését. Vannak azonban gondok is, mint például az építőipari kapacitáshiány miatt elhúzódott vagy elma­radt több kulturális beruhá­zás megvalósítása. Riss Jenő, az építési és köz­lekedni bizottság vitájából azt emelte ki, hogy „örök­zöld" téma a lakásépítés. Most ts sok kepviselő szor­galmazta, hogy a mennyi­ségi tervek teljesítésekor el­engedhetetlen követelmény egyrészt a határidők pontos betartása, másrészt a minő­ségi követelmények mara­déktalan teljesítése. Dr. Cselőtei László a me­zőgazdasági bizottság véle­ményét tolmácsolta. Például azt, hogy a mezőgazdasági munka eredményességét nagyban visszavetik az ipari anyagokkal való ellátás fo­gyatékosságai, az alkatrész­ellátás hovatovább krónikus gondjai. Az utóbbi kapcsán sürgős intézkedéseket. * szor­galmaztak a képviselők, nem elsősorban behozatalt, ha­nem inkább hazai megfelelő alkatrészgy ártas biztosítását. Dr. Udvardi Károlyné a kereskedelmi bizottság ne­vében szóvá tette: a ter­mékstruktúra változása miatt „kieső" termékekből is biz­tosítani kell az ellátást, hisz tűrhetetlen az, hogy például ne lehessen kapni megfelelő ásót. kapát, vagy egy válla­lat próbáljon megszabadulni a fürdőkádak gyártásától. Ollári István az ipari bi­zottságban kialakult vita té­mái közül kiemelte, hogy a szelektív iparpolitikát elvei­ben és gyakorlatában csakis folyamatosan lehet kialakí­tani. E folyamatban is meg­engedhetetlen. hogy az eset­legesen nagyobb horderejű gazdasági elképzelések „kö­vetkeztében" eltűnjenek á boltokból a lakosság által keresett cikkek. Madarasi Attila pénzügy­minisztériumi államtitkár a bizottsági jelentések után, a tapasztalatokat összegezve arról szólt, hogy 1976-ban a gazdasági fejlődés fő irányai megfeleltek az V. ötéves tervtörvény célkitűzéseinek, mindenekelőtt annak a gaz­daságpolitikai követelmény­nek, hogy javuljon népgaz. daságunk egyensúlya. Itt si­került előrelépni. A terv- és költségvetési bi­zottság önálló vitájában szó esett arról, hogy 1976-ban a terv céljaihoz és a tényleges lehetőségekhez igazodott az elosztása és felhasználása annak a nemzeti jövedelem­nek, amely csák három szá­zalékkal haladta meg az egy évvel korábbit (a tervezett 5—5,5 százalékos növekedés­sel szemben). Kitűnt a képviselői véle­ménynyilvánításokból az is, hogy — az éves népgazda­sági terv céljaival össz­hangban — az 1976. évi ál­lami költségvetés a korábbi­nál mérsékeltebb ütemű gaz­dasági fejlődést, a célokat és a lehetőségeket jobban fi­gyelembe vevő elosztást, a termelésnél lassabban bő­vülő felhasználást tételezett fel. Az előirányzatok — nö­vekedési ütemükben és ösz­szetételükben is — ehhez igazodtak és együttesen a népgazdaság egyensúlyának javítását szolgálják. Mind­amellett tavaly még nem kö­vetkezett be olyan mértékű előrehaladás, amely az V. ötéves terv céljainak eléré­séhez feltétlenül szükséges folyamatok gyorsítását ered­ményezné. Így különösen fontos, hogy az 1977. évi népgazdasági tervben és az állami költségvetésről ' szóló törvényben meghatározott feladatok hiánytalan végre­hajtása. A nek helyzete a közlekedési vállalatoknál A nőpolitikái határozat végrehajtásáról tárgyalt a Közlekedési Szakszervezet Központi vezetősége. A köz­lekedési vállalatok az utób­bi időben sokat tettek a nők munka- és életkörülményei­nek javításáért, tovább csök­kentették a nők éjszakai foglalkoztatását, a gyerme­kes anyáknak kedvezmé­nyeket biztosítottak a mun­kabeosztásnál, a pihenőna­pok kiadásánál állapította meg csütörtöki ülésén a Közlekedési és Szállítási Dol­gozók Szakszervezetének Központi Vezetősége. A nő­politikai határozat végrehaj­tásával foglalkozó KV-ülés értékelése szerint a szakma vállalatainak többsége kol­lektív szerződésben gondos­kodik a gyermekgondozási segélyen levők bérének fej­lesztéséről, sok helyen év végi részesedést és törzsgár­da jutalmat is kapnak a gyermekgondozási szabad­ságon levők. Csökkent a férfi- és nődolgozók kere­sete közötti indokolatlan kü­lönbség is. örvendetes ered­mény, hogy a megfelelő fel­készültséggel. szakmai kép­zettséggel rendelkező nődol­gozók közül mind többen kerülnek felelős munkakör­be.. Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtit­kára a békeépítők varsói vi­lágtanácskozásának munká­járól tájékoztatta a Központi vezetőséget, amely meghatá­rozta az ebből adódó fel­adatait (MTI) A színvonalnövelésnek egyik fontos tényezője, hogy megfelelő vásárlási körülmé­nyeket tudjanak a vállalatok biztosítani. A megnövekedett igényeket a fejlesztéssel nem tudják utolérni. Különösen Szegeden érezhető, hogy ke­vés a bolt. Csongrád megyé­ben a IV. ötéves terv idő­szakában elmaradt 12 ezer 500 négyzetméternyi keres­kedelmi üzlet felépítése. Az V. ötéves tervidőszakban 51 ezer négyzetméter hálózatnö­vekedést terveztek. Az üzle­tek 55 százaléka Szegeden épül fel. Szeged kiemelt fej­lesztései, a nagyáruház, a DOMUS-áruház, 4 ezer négy­zetméter alapterületű bútor­raktár. A legfontosabb léte­sítményekhez a Belkereske­delmi Minisztérium és a SZÖVOSZ jelentős támoga­tást nyújt. Például a megye szövetkezetei fejlesztési alap­jukból 70 millió forintot hasz­nálnak fel a szegedi és a ma­kói áruház építéséhez. Indo­koltnak látszik, hogy az épí­tőipari vállalatok az eddigi­nél jobban segítsék elő a la­kásépítkezéshez kapcsolódó kereskedelmi létesítmények megvalósulását. Minden le­maradás további feszültséget okoz a lakosság ellátásában. Csongrád megyében több mint 17 ezer ember dolgo­zik a kereskedelemben. Többségük felelősséget érez a zavartalan ellátásért. Több mint nyolcezer dolgoío szo­cialista brigád tagja, s elis­merést érdemlően nagyon so­kat tesznek azért, hogy ja­vuljon a kiszolgálás kultu­ráltsága. A testület elismerte a ke­reskedelmi osztály s a keres­kedelmi dolgozók munkáját, de felhívta a figyelmet több olyan teendőre — mint a differenciált árukínálat fo­kozására; az áruforgalmi szervező munka növelésére; a piackutatás javítására; a tanyai lakosság kereskedelmi ellátásának fokozására; a ke­reslet—kínálat összhangjá­nak javítására; a munka- és üzemszervezésre, a szakmai és politikai képzés tovább­fejlesztésére —, aminek se­gítségével a kereskedelem színvonalát tovább lehet emelni. Vélemények, Javaslatok A megyei tanács vb keres­kedelmi osztályának munká­járól, a kereskedelmi ellá­tásról az írásos beszámolót kiegészítő szóbeli referátum elhangzása után a megyei ta­nács elnöke véleménycserére inspiráló hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy az osz­tálynak a tevékenysége szo­rosan kapcsolódik a lakos­ság ellátásának kérdéseihez. Az eddigi eredmények közis­mertek, ezért a feladatok és a lehetőségek meghatározása érdemel több figyelmet. Ez­után Martonosi Andrásné (Vásárhely) tett fel kérdést, az osztályvezető válaszolt és megkezdődött a vita. Dr. Kutiván Rezső (Sze­ged) mondotta el véleményét a megyei tanácstagok szege­di csoportja nevében. Felhív­ta a figyelmet arra, hogy a hálózatfejlesztési igény le­gyen reálisán megfogalmaz­va. tehát jól előkészítve ha­tározzanak egy-egy áruház, üzlet megépítéséről, s akkor kevesebb nehézség lesz a megvalósítás során. Lovas István (Csongrád) a tanács­tagok csongrádi csoportjának véleményét tolmácsolta. Meg­állapította: folyamatossavált az áruellátás, de nem hibát­lanná. Dr. Melegh András (makói járás) a takarmány­táp-ellátás zökkenőit tette szóvá, mely hovatovább az állattenyésztői kedvet veszi el. Szólt arról is, hogy Ma­kón az üzemanyagtöltő állo­más nyári időszakban igen leterhelt. Vizi András (Makó) a helyi tanács és a keres­kedelmi vállalatok jó együtt­munkálkodásáról tett emlí­tést. Javasolta a makói kem­ping bővítését, melynek igen nagy a forgalma, ebben a szezonban már több mint 30 ezer turista szállt meg. Nagy­istók Sándor (Felgyő) a ter­melők. felvásárlók és az el­adók jobb kapcsolatát jelöl­te meg a teendők között. Kü­lönösnek találta, hogy a zöld­ségszezon idején konzerv­kiárusítást rendez a kereske­delem. Regőczi István (Sze­ged) a tanács kereskedelmi és idegenforgalmi bizottságá­nak véleményéi mondotta el. Hangsúlyozta: lényeges a szemléletváltozás, az elosztás helyébe a kereskedői munka kerül. Joggal kifogásolható, hogy sok még a bürokrati­kus vonás a kockázattól való félelem egyes kereskedelmi szervnél. A hiánycikkek lis­tája akkor csökkenthető, ha a kereskedelmi vállalatok és az ipari vállalatok gyümöl­csözőbb együttműködést ala­kítanak ki. A kereskedelmi dolgozók meghatározóan be­csületes munkát, végeznek, ezért joggal elvárható, hogy a társadalom nagyobb erköl­csi és anyagi megbecsülés­ben részesítse őket. Papp Gyula szegedi ta­nácselnök hozzászólásában azt emelte ki, hogy a megye kereskedelmének egységes irányításában, az elképzelé­sek és lehetőségek egybehan­golásában az elmúlt években jelentős minőségi változás következett be. Megállapítot­ta, meglevő hálózati egysé­geken belül profilrendezésre van szükség. Bírálta azt a kereskedői álláspontot, mely kényelmességre törekszik, ru­galmatlan, s nem kellően ön­tevékeny. Szólt a közeli fel­adatokról, így arról, hogy az északi városrészben, ahol ha­marosan másfél ezer ember fog lakni, az alapvető ellá­tást biztosítani kell. Pál Ro­zália, a HÓDIKÖT vezér­igazgatója a márkabolt té­mához szólt hozzá. Az üzem­rekonstrukciók miatt anyagi lehetőségük nincs üzlet épí­tésére, dc Vasárhelyen sze­retnének a jövő évtől — se­gítséggel — üzlethelyiséghez' jutni, ahol markaboltot nyitnának. Szegeden az Aranypók áruház jobb ellá­tásával tudják az igényeket jobban kielégíteni. Telkes György, a Komplett Ruháza­ti Vállalat igazgatója arról szólt, hogy Szegeden is szük­ség van a HÓDIKÖT-tel kö­zösen üzemeltetett márka­boltra. Szabó Jánosné megyei ta­nácselnök-helyettes elemezte a kereskedelmi osztály eddi­gi tevékenységét. Kopasz Jó­zsefné, a KPVDSZ Csongrád megyei bizottsaga (átkáranak véleménye szerint mérsék­lődne a munkaerőhiány, ha a gyermekgondozási segélyen levő szakképzett kereskedők 30—40 százaléka a bölcsődé­be-óvodába vihetné gyerme­keit. Dr. Berecz Dénes elis­merően szólt a kereskedelmi osztály munkájáról. Jankó Imre, a FŰSZERT igazgató­ja a banánnal kapcsolatban közölte, mióta Kecskeméten és Szegeden a banánérlelő felépült, e gyümölcs' forgal­ma két-háromszorosára nö­vekszik. Molnár Imre (sze­gedi járás) a kereskedelmi dolgozók nehéz munkájára mondott több példát. A kereskedelmi osztály ve­zetője válaszolt a vitában el­hangzottakra. Ezután a me­gye tanácselnöke mondotta el véleményét; a mezőgazdasá­gi bolthálózat fejlesztésének elmaradása valóban jogosan bírált tény, gyors változta­tásra van szükség. Mind a kereskedelemben, mind a vendéglátásban a kényelmes­séget félretéve, naprakészen, a lehetőségeket jól kihasz­nálva lehet csak eredménye­sen dolgozni. A megye bíróságainak mű­ködésével kapcsolatban dr. Kereszty Béla megyei fő­ügyész elmondotta: jelentő­sen meggyorsult az ügyinté­zés, s ez megfelel a jogalkal­mazási és jogpolitikai irány­elvekben foglaltaknak. Mar­tonosi Andrásné (Vásárhely) a tanácsok és a bíróságok kapcsolatát méltatta, s hasz­nosnak, jónak ítélte. Dr. Har­tai Henrik arról beszélt, hogy a tanácsok és a bíróságok tevékenységükben számos te­rületen kapcsolódnak egy­máshoz. Csongrád megyében a bíróságok jól ellátják fel­adataikat. Javasolta, hogy a népi ülnökök munkahelyü­kön számoljanak be tapasz­talataikról. • A megyei tanács dr. Kul­csár Sándort, a vb igazgatá­si osztályának helyettes .ve­zetőjét július l-től kinevezte a vb igazgatási osztályának vezetőjévé. Dr. Kulcsár Sán­dor a tanácsi munkában sok­irányú tapasztalatokat szer­zett. Makón hat évig igazga­tási és négy évig pénzügyi osztályvezetőként dolgozott. A megyei tanács vb igazga­tási osztályán 1974-től látja el az osztályvezető-helyettesi feladatokat. Tanévzáró ünnepség a pártiskolán Tegnap délután tanévzáfó ünnepséget Vendeztek a me­gyei pártbizottság újszegedi oktatási igazgatóságán. Az ünnepséget dr. Kanyó Fe­renc, az oktatási igazgatóság tanszékvezetője nyitotta meg, majd „útravalóul" Eti­lemé dr. Szilágyi Júlia mon­dott búcsúztatót a hallgatók­nak. Az ünnepségen részt vett és szólt a hallgatókhoz dr. Kcmcz János, a megyei pártbizottság titkára. Az ünnepség két előadója az érvényben levó párthatá­rozatok maradéktalan végre, hajtására hívta fel minde­nekelőtt a hallgatók figyel, mét. A végzett hallgatók nevét ben Asztalos Ferenc mon­dott köszönetet az oktatási igazgatóság vezetőinek, taná­rainak, oktatóinak eredmé­nyes oktató-nevelő tevékeny­ségükért. * A sikeres vizsgák, illetve beszámolók után bizonyít­ványt kapott az egyéves pártiskola 40 és az öthóna­pos páitiskola 44 hallgatója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom