Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-15 / 113. szám

A Vasárnap. 1977. rnájtis 15. Kézfogások Hallom: hosszú Ideig gondban voltak, a szegedi restaurátorok. Öpusztaszerre készítik a Fesztykörképet, leendő nemzeti emlékparkunkba, ám a helyreállításhoz szükséges méretű vásznat Magyarországon nem tudták beszerezni. A lódzi, lengyel testvérvárosi küldöttség múzeumlátogatás közben szerzett tudomást az akadályról, amelyet mindjárt el is hárítottak: Lódz textilgyára „besegít" a szegedi restaurátoroknak. Olvasom: Bács-Kiskunban és a Krímben közös kiadású könyv jelent meg. magyar és orosz nyelven számol be a magyar és szovjet terület tizenöt évi együttműködéséről, barátságáról. Emlékezzünk csak! Amikor az emberiség figyelme Sztálingrádra összpontosult, a hitlerista Luftwaffe bombáitól oly sokat szenvedett Coventryből érkezett javaslat, hogy létesítsenek baráti kapcsolatot a két város között. Aztán megalakult a Testvérvárosok Világszövetsége, amelynek első magyar tagja Dunaújváros, éppen az angol Coventryt választotta testvérvárosnak. Majd — ez már így illik — világnapja is lett a testvérvárosoknak: ilyenkor köszöntő táviratok egész sora járja be a Földet; városok, megyék üdvözlik egymást. De ha az egész csak ennyiből állna. no, meg néhány delegáció vendégeskedéséből, akár formálisnak is bélyegezhetnénk ezeket a barátságokat. Am a kapcsolatok a bemutatkozással csak elkezdődnek. Minden egyes ismerkedéssel is erősödnek a határokon túli kézfogások, de mély barátsággá a kultúra, a sport, a gazdasági-műszaki, a tudományos együttműködés megannyi változata ötvözi őket. Hogy Szegeden, Odessza nevének hallatára mindenki az újszegedi lakótelepre gondol, vagy hogy Egerben Csebokszáriról neveznek el egy egész városrészt, az több mint egyszerű udvariassági gesztus. Jelképe a népek barátságának. A cikk elején említett példákat annyi, de annyi hasonlóval tudnánk kiegészíteni 1 Ma már hazánk legtöbb városát baráti száltik fűzik mind a szocialista, mind pedig különböző tőkésországok városaihoz. Természetesen a legszélesebb körű kapcsolat a szocialista országok között alakult ki, s ez nem szorul különösebb magyarázatra. Az azonban igen, hogy milyen fejlődési lehetőségek előtt állnak e kapcsolataink. Mindenekelőtt egy-egy város, terület barátságának konkrét tettekben is meg kell nyilvánulnia, ehhez pedig nem elég a szűken vett- protokollismerkedés, lakóiknak is mind többet kell tudniuk arról a városról, megyéről, amellyel kapcsolatot tartanak. Erre szolgálnak a tárlatok, kiadványok. a különböző barátságvonatok. vendégszereplések. Lódzban tartottak már Csongrád megyei hetet, a szegediek készülnek Lódz bemutatására és így tovább. Üj és hasznosnak ígérkező vonás, hogy egy-egy város üzemei, termelőszövetkezetei is kapcsolatokat teremtenek az illető testvérváros hasonló profilú gyáraival, gazdaságaival E kapcsolatokból egyre-másra alakulnak ki a termelési együttműködések, tapasztalatcserék, s nem ritkán szállítanak egymásnak már berendezéseket, terveket is a „szomszéd várak". Nem véletlenül használtam a szomszéd szót. Hiszen bármilyen messze vannak is egymástól a települések. lakóik olyanok, akár a jó szomszédok: örülnek a másik sikerének, segítenek ott, ahol tudnak. A határokon túli kézfogások a közösségek közelségét mérik. Nem kilométerekben. T. E. A tanulással, munkával eltelt hétköznapok után ünneplő iskolavárossá változott Szeged a héten. A felsőoktatási intézmények és a középiskolák végzős diákjai — a szép hagyományok szerint — dallal, virággal, vidámsággal búcsúztak az alma materektől tanáraiktól oktatóiktól. A JATE és a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola utolsőéves hallgatói már korábban megtartották az ünnepségeket, de a legtöbb szegedi diák az elmúlt két napon ballagott. Pénteken a SZOTE gyógyszerésztudományi karának végzősei a Sza. badság moziban rendezték meg ünnepségüket, tegnap délben pedig az orvostudományi kar 233 hallgatója (209-en általános orvosok, 24-en fogorvosok) járta végig a klinikákat, majd a Dóm téren hallgatta dr. Cserháti István retkorhelyettes búcsúszavait. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tegnapi ballagási ünnepségén, a Szabadság moziban dr. Moholy Károly főiskolai főigazgató mondott beszédet. összesen 245 jövendő pedagógusnak szóltak a jó munkára biztató szavak. A város valamennyi középiskolájában is tegnap rendezték meg a ballagási ünnepségeket. Összesen 1362 negyedikes, 471 gimnazista és 1)91 szakközépiskolás búcsúzott el iskolájától (A középiskolás ballagók között ezúttal kevesebben vannak a lányok, mint az előző években: összesen 633an.) Az is hagyomány már, hogy az ünnepségeken együtt látni a fiatal és az idősebb arcokat: ballagnak a középiskolák esti- és levelező tagozatain végző felnőttek is. Az idén összesen 894-en (702-en tanultak a szakközépiskolákban). közülük 527-en fizikai dolgozók. A szülők, pedagógusok, gyerekek közös és szép ünnepnapja után hamarosan a középiskolások nagy erőpróbája, az érettségi következik. Holnap, hétfőn írják a magyar írásbeli dolgozatokat. A gimnazistáknak Ballagnak a Gutenberg utcai közgazdasági szakközépiskola diákjai kedden, a szakközépiskolá- A matematika, fizika és biosoknak csütörtökön a ma- jógia közös (érettségi-egvetematika írásbeli követke- felvételi) dolgozatokat zik. kedden-szerdan a szak- ' " mai tárgyakból vizsgáznak 23-án es 24-én írjak a a szakközépiskolák tanulói, diákok. Szegedi karmester sikere Lezárult a II. karmesterverseny válogatója: a hat magyar versenyző közül Cser Miklós, a Szegedi Nemzeti Színház és Koncz Tamás, az Állami Operaház, dirigense jutott tovább. Az idei karmesterverseny válogatóján negyvenen indultak, közülük tizenhatan vehetnek részt az elődöntőn. A válogató fordulói a MAV Szimfonikus Zenekarának közreműködésével — a kőbányai Pataky István Művelődési Otthon színháztermében zajlottak le. Lényeges újdonsága volt az idei válogatónak, hogy a részt vevő zenekar is pontozott. s a zenészek véleménye nem minden esetben egyezett meg a zsűri döntésével. A versenyzők 20—20 percet kaptak Mozart-,Beethoven-, Schubert- és Rossini-művek életre keltésére. Az erős mezőnyre jellemző, hogy az egyik induló, aki az első karmesterversenyen bejutott az elődöntőbe, mo6t jobb felkészüléssel már nem kerül kamera elé. A válogató részfelvételeit vasárnap sugározza a televízió. Az elődöntő felvételei hétfőn kezdődnek a tévé 4-es stúdiójában. Kedden és szerdán láthatják a televízió nézői a 16 karmester versengését. Az elődöntőből a középdöntőbe kilencen juthatnak tovább. Tanulmányi versenyek eredményei Az országos középiskolai tanulmanyi versenyekről újabb szegedi gimnazisták sikereiről érkezett hír. A Ságvári gimnázium tanulói közül hárman is bejutottak a legjobb tíz közé, ahol orosz nyelvből Farkas Ildikó ötödik, Nagy Katalin tizedik (szaktanáruk: Gábris Ida), Bogáts Gábor pedig biológiából tizedik (szaktanár: dr. Minker Emiiné). Mindhárman természetesen felvételi vizsga nélkül kerülnek be az egyetemekre. Remekeltek a ságváristák a középfokú nyelvvizsgán isr. Szegeden egyedülálló, hogy 13 diákjuk tett le francia nyelvből középfokú vizsgát Budapesten (szaktanár: Kovács Béla). A Ságvári gimnáziumnak további két tanulója: Keméndy Eszter és Valkusz Pál az érettségitől függetlenül nyert feltételt az NDK, illetve a Szovjetunió egyik műszaki egyetemére. Az országos építőipari tanulmányi versenyen Lakatos István, a szegedi Vedres István Építőipari Szakközépiskola negyedik osztályos tanulója harmadik díjat kapott, így az érettségi vizsgán máris jelese van a szakmai tárgyakból, s nem kell felvételiznie a műszaki egye* temre. Pártnapok Szegeden és a járásban A most következő héten az alábbi helyeken tartanak pártnapokat. Szegeden: Május 17-én. kedden 14 órakor a MAHART-nál dr. Varga Dezső; 17 órakor a Belváros III. pártszervezeténél Hernádi János lesz az előadó. Május 19-én, csütörtökön 14 óra 15-kor az Ikarus szegedi gyáregységénél dr. Ozvald Imre; 14 óra 30-kor a kéziszerszúmgyárban Papdi József; 15 órakor a szemklinikán Fodor Gábor; 16 órakor a MÁV Petőfi Kultúrotthonban Török József, az MTA Biológiai Kutatóintézetében dr. Koncz János, a József Attiia Mgtsz ben Ludányi István tart pártnapot. Május 20-án, pénteken 14 óra 30-kor a gumigyárban dr. Varga Dezső; 15 óra 30kor a tanácsi szolgáltató vállalatok pártbizottságán Berta István: 16 órakor a levéltárban dr. Tamasi Mihály lesz a pártnapi előadó. Á szegedi járásban: Május 16-án, hétfőn 16 órakor az újszentiváni tanácsházán Takács Ferenc tart pártnapot. Május 18-án, szerdán 14 órakor a tiszaszigeti művelődési házban Horváth Irén; 15 órakor a szegedi járási hivatalnál Perényi István; 18 órakor a röszkei Kossuth Mgtsz-ben Vörös Lajos lesz az előadó. Május 19-én, csütörtökön 17 órakor a pusztaszeri művelődési házban Apró Ferenc, a kisteleki művelődési házban Perényi István tart pártnapot. Május 20-án, pénteken 14 órakor a deszki művelődési házban Gila Ferenc; 16 órakor az öttömösi pártházban Wiegand Gyula, az ópusztaszeri pártházban Kecskeméti Gáspár; 18 órakor a rúzsai pártházban Zahorán János lesz az előadó. Makón, május 18-án, szerdán > 14.30-kor a FÉG-nél dr. Perjési László tart pártnapot. Hódmezővásárhelyen, május 18-án, szerdán azSZTKban 16.30-kor Szabó Sándor lesz az előadó. íállítási napló DÉL-ALFÖLDI TARLAT SZENTESEN. Mindenekelőtt az örömöknek adjunk hangot. A Dél-Alföld művészeinek, s főként az alkotásoknak, az amúgy is zsúfolt kiállítási programban, nem kell ezentúl évenként végigvándorolni a négy várost, Hódmezővásárhelyt, Gyulát, Szegedet és Szentest. Mostantól felváltva fogadják a városok a tájegység képzőművészeit. Ez a döntés remélhetőleg egy alakuló, az eddiginél egészségesebb kiállításpolitika első fecskéje. (Nem is az első, hiszen a békéscsabai Alföldi Tárlatot ezentúl kétévenként, biennálé jelleggel szervezik!) A másik öröm, hogy Szentes város patrióta gondoskodással, nagy szeretettel, nemes hagyományaihoz méltón bábáskodott a tárlat szervezése, rendezése fölött. Nem rajtuk, a kamaratárlatokra készült kiállítóterem szűkösségén múlt, hogy nem elég áttekinthető, nem elég látványos a bemutatott anyag. (Zárójelbe kívánkozó gondolat: Szentes a tömegközlekedési eszközökkel messzebb van, mint Budapest!) Jó volna tudni, a beadott anyag és a zsűri szigora között milyen összefüggés van — 52 művész 84 munkája került közönség elé —, mert bejutott néhány átlagszínvonalat romboló mű, s patinás, vonzó nevek hiányoznak. A hiányok és örömök dísz. szemléje után a kiállítás első impressziója, hogy az előző kollektív tárlatokhoz képest megszaporodott a Konferencia a barokkról Szombaton véget ért Győrött A magyarországi barokk kezdetei című tudományos ülésszak. A négynapos tanácskozás résztvevői, a budapesti, a debreceni é6 a szegedi tudományegyetemek magyar irodalomtörténeti tanszékeinek oktatói és hallgatói előadásokat hallgattak az európai- barokk-kutatás és a magyar barokk irodalom összefüggéseiről, a barokk irodalom győri vonatkozásairól, és a 17. század eleji magyar költészet poétikájáról. Megvitatták azokat a történelmi-társadalmi körülményeket, amelyek a barokk kialakulásához vezettek. A hazai előadókon kívül külföldi szaktekintélyek is tartottak előadásokat a barokk irodalom témakörében. Az ülésszak résztvevői megismerkedtek Győr barokk belvárosának műemlékeivel, kirándultak a pannonhalmi. várba is. portré, az emberábrázolás. S nemcsak megszaporodott, hanem jó, kvalitásos arcképekkel, figurákkal gazdagodott. Kapásból föl lehet nyolc-tíz nevet sorolni, akik komolyan veszik a portréfestés és -mintázás szorító hiányát, s mind többen vállalkoznak a nagyobb ismeretanyagot, elmélyülést, erkölcsi-társadalmi azonosulást igénylő munkára. Csikós András, Dér István, Erdős Péter, Fejér Csaba, Fülöp Erzsébet, Hézső Ferenc, Nóvák András Stéhlik János, Zoltánfi István, Koszta Rozália, Lantos Györgyi, Zayzon Ágnes sorba állított névjegyzéke sokféle megközelítést, művészi színvonalat, stiláris megoldást takar, s talán ez a gazdagság az egyik erénye a portréknak. A mély, családi kapcsolatokat hordozó reális arckép, a dokumentalista pontosság, a summázott tipizálás, a lírai megfogalmazás, a dekoratív összegzés, a groteszk irónia, az oldott festőiség, a tömör jelképiség egyaránt megtalálható. Ezekkel a portrékkal nemcsak gazdagabb lett a Dél-alföldi Tárlat, hanem émberileg, tartalmát tekintve mélyebb is. Természetesen most sem száműzték a hagyományokhoz erőteljesebb szálakkal kötődő tájképeket. Közöttük a régi paraszti életforma, a tanyavilág még mindig a fő ihlető forrás, egyre apadó intenzitással, egyre kevesebb újat tartogatva. Mégis szívesen álldogálunk Szalay Ferenc Szekéren című képe előtt, nemcsak azért, mert mesterien felépített, festőileg pontosan kidolgozott, hanem azért is, mert néhanapján a „soklóerők gépkorában" fel-felkívánkozunk gyerekkorunk zörgő szekereire, de túl a nosztalgiákon, egy életforma szekerezik felénk, egyre közelebb, hogy hozzánk elérve bennünk a múlt értékes és tanulságos kristályává nemeseedjen. Zombori László, a Koszta-emlékplakett és -díj idei nyertese a festőiség olyan útján jár, ahol egyre kevesebb a valóságelem, a konkrétum, a szervező erő, mind több a fakturális bravúr, főstől vlr* tuozitás. Képeinek értékei* hez, Zombori tehetségéhez nem férhet kétség, a serpenyő megbillenésének veszélye azonban fönnáll. A grafika mostani bemutatkozása nemcsak számszerűségében vérszegény, hanem meglehetősen tanul* mányjellegű ls. A szobrok között — itt is sok a hiányzó, méltán keresett alkotó — pedig a családi élet apró életképei dominálnak, válta* kozó színvonalon. Figyelmet érdemelnek a szegényes anyagban Lapis András szobrai, Gera Katalin, Lantos Györgyi és Mladonyiczky Béla érmei. FARKAS PAL SZOBRAI. „Nagy örömmel térek haza szülővárosomba kiállítani" — írja kiállítására invitálómeghívója szövegében Farkas Pál szobrászművész. A Közművelődési Palota Kupolájában rendezett kiállítás szép művészi élmény. Farkas Pál nagyszerűen ismeri és szereti anyagát, legyen az fa, agyag vagy bronz. Plasztikáinak egyik témaköre a család: felesége, gyermekei gyakran szolgálnak modellül Ezeket egyszerre jellemzi a játékosság és szeretet, személves közvetlenség és a műfaj megkövetelte állandóság. Nagyobb igénnyel készült szegedi tárlaton már látott Érmész című faszobor, a Tavaszi oszlop címet viselő, köztérre kívánkozó a'kotás. a Baglyos című nagvméretű fadombormű és a Gyermekét féltő című szobor. Jó érzékkel ötvöz egv-egv művön belül kü-, lönböző anyagokat — régi kereket, paraszti eszközöket, széltépte-eső-áztatta kerítésdarabot. Ezek nemcsak izgalmas plasztikai alakzatok, hanem — és elsősorban! — tartalmi hordozók. Farkas Pál ebből a városból startolt, Tár»ai Antal és a szegedi iskolák tették fa. risznyájába az indulás ha-; mubasült pogácsáit, s mos-i tani kiállításán már ezen indításokhoz hű, érett művész, ként jelentkezett. Tandi Lajos sp