Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-07 / 106. szám

^XlGO VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 67. évfolyam 106. szám 1977. május 7., szombat Ára: 80 fillér Apró Antal J|agy feladatok Clíílt latoeatasa Makón g me2őgazdaság Dr. Romány Pál sajtótájékoztatója Átadta a Kossuth Tsz-nek a Kiváló Szövetkezet címet tanúsító oklevelet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke csü­törtökön délután Makóra lá­togatott. Időszerű gazdasági és várospolitikai kérdésekről •folytatott megbeszélést a vá­ros vezetőivel. Pénteken, a látogatás má­sodik napján dr. Vezér Ká­rolynak. a városi pártbizott­ság első titkárának és dr. Forgó Istvánnak, a városi ta­nács elnökének kíséretében a makói Kossuth Tsz-t kereste fel. Csertus István, a tsz el­nöke és Kozsuch István, a pártszervezet titkára a közös géptelepet, majd pedig az 1400 vagon termény tárolá­sára alkalmas raktártelepet és modern szárítóüzemet mu­tatták be a vendégeknek, majd pedig határjárás követ­kezett. Mindenekelőtt a mo­dern nagyüzemi hagymater­mesztés inódszerei és ered­ményei érdekelték a Politi­kai Bizottság tagját, az or­szággyűlés elnökét. Erről a déli órákban bemutatófilmet is megtekintett a, tsz köz­pontjában. Az élményekben és tapasz­talatokban gazdag határjá­rást a gazdaság állattenyész­tő telepeinek megtekintése követte. A 427 férőhelyes szakosított tehenészeti tele­pen többek kcteött arról tájé­koztatták Apró Antalt, hogy tiszta vérű magyar tarka ál­lományukkal a múlt. évben átlagosan 3 ezer 206 liter tej­termelési nívót értek el, s ez a körzetben a legmagasabb. Ezt az eredményt az idén, csatlakozva a csepeli felhí­váshoz, további 10 százalék­kal szándékoznak emelni. A vendégek őszinte elismerését és dicséretét váltotta ki a régi szerfás épületekből ki­alakított ISV-rendszerü ser­téstelep is, amely az idén már a korábbi 3 ezer helyett 4 ezer 500 hízott sertést ad majd a népgazdaságnak. Az elismerés szép szavait Apró Antal három állattenyésztő szocialista brigád naplójába is bejegyezte. A Politikai Bizottság tag­ja, az országgyűlés elnöke pénteken délután a Korona­szálló emeleti nagytermében ünnepi küldöttgyűlésen a szövetkezeti gazdákkal, illet­ve képviselőikkel is találko­zott. Itt elsőként Csertus István köszöntötte a vendé­geket, Apró Antalt, Szabó Sándort, a megyei pártbizott­ság titkárát, dr. Vezér Ká­rolyt, a pártbizottság első titkárát, dr. Forgó Istvánt, a városi tanács elnökét, Kan­gyalka Antalt, a város or­szággyűlési képviselőjét, a szövetkezeti gazdákat és a makói társ-termelőszövetke­zetek vezetőit, majd pedig Seres Gyula elnökhelyettes méltatta azokat a kiemelke­dően magas gazdálkodási eredményeket, amelyek 1974 után, 1976-ban is meghozták a közösség számára a mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter által adományozott kiváló címet, az ezt tanúsító díszoklevelet A következőkben Apró An­tal szólt az ünneplő szövet­kezeti gazdákhoz. Elmondot­ta többek között, hogy a ki­váló cím elnyeréséhez kor­mányszerveink. rendkívül ma­gas követelményeket állítot­tak 1976-ban. Ugyanakkor az időjárás is nagyon mostohán bánt a mezőgazdasággal. Ln­Enyedi Zoltán felvétele' Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja átadja a Kiváló Szövetkezet kitüntetésről szóló oklevelet Csertus Istvánnak, a Kossuth Tsz elnökének nek ellenére a szövetkezet tagsága bebizonyította, hogy ilyen, különösen nehéz körül­mények közoft' is lehetseges az országos állagokat maga­san meghaladó rekordered­ményeket elérni. Ezért a párt Központi Bizottságának és a kormánynak köszönetét, őszinte elismerését tolmá­csolta. Végül átnyújtotta a kiváló szövetkezeti címet ta­núsító oklevelet a tsz elnö­kének. Átadta továbbá a Me­zőgazdaság Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést Szántó Istvánné, Dobsa Imre és Tö­rök Dezső tsz-tagoknak. He­ten a tsz kiváló dolgozója ki­tiinfétést, öten pedig a Szo­cialista Mezőgazdaságért em­lékplakettet kapták a szövet­kezeti gazdák közül. Befejezésül dr. Vezér Ká­roly a város párt- és állami vezető testületeinek nevében köszöntötte a nagyszerű mun­kasikereiket ünneplő szövet­kezeti gazdákat, gratulált eredményeikhez. // Karalábévonatok' Huszonöt vagon indult tegnap Szatymazról AT A tiszaszigeti nagyüzemi kertészetben, valamint Baks, Csanylelek és Tömörkény körzetében a háztáji terüle­teken megkezdték a korai szabadföldi karalábé szedé­sét. A Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat tegnap mintegy félmillió darab primőrt vásárolt fél. A he­lyi 'ellátással egyidejűleg indult meg az export. A sz&tymazi tranzittelep hűtő­házába beszállított karalá­béval egy egész szerelvényt, huszonöt vagont raktak meg és indítottak a Német De­mokratikus Köztársaságba, illetve Csehszlovákiába, a HUNGARÜFRUCT üzletkö­tése nyomán. A szakembe­rek megállapítása szerint ki­fogástalan minőségű, kilenc­ven százalékában exportké­pes a kedvelt tavaszi zöld­ség, amelynek nagy idénye körülbelül május 25-ig tart. A ZÖLDÉRT Vállalat előre­láthatóan több mint 10 mil­lió darab karalábét forgal­maz. Egy másik primőr, a ko­rai fejes káposzta pedig va­lutát hoz, nem is keveset a népgazdaságnak. Az idei el­ső szállítmányt — négy hű­tővagonban 60 ezer káposz­tával — ugyancsak tegnap küldték Szentesről Svédor­szágba. Ez a mennyiség még csak ízelítő. A tőkés pi­ac országaiba a későbbiek­ben legalább 200 vagon ká­poszta utazik. A primőröket hálószerű, szellős zsákokba csomagolják. A praktikus zöldséges zsákok a Kender­fonó és Szövőipari Vállalat újszegedi gyárának termékei s megfelelnek annak a kö­vetelménynek is, hogy tet­szetős legyen az exportáru csomagolása. Pénteken a Parlamentben dr. Romány Pál mezőgazda­sági és élelmezésügyi miniszter a termelés, a fejlesztés és a közgazdasági szabályozás időszerű kérdéseiről tájékoztatta az újságírókat. Bevezetőben értékelte a me­zőgazdaság és az élelmiszer­ipar elmúlt évi termelési eredményeit Kifejtette: bár egész sor területen nőttek a hozamok, fokozódtak a telje­sítmények, összességében mégsem sikerült realizálni a tervezett célokat Terveiket csak az állami gazdaságok teljesítették, a szövetkezetek teljesítménye, s még inkább a mezőgazdasági kistermelésé elmaradt a számított növe­kedéstől. A terveket közepes természeti feltételekre készí­tették, sajnos, az 1976-os év időjárási tényezői a közepes­nél jóval rosszabbak voltak, s ez is megmutatkozott az eredményekben. Az élelmiszeriparban ta­valy 3,8 százalékos termelés­növekedést kellett, volna el­érni, az alapanyag-termelés­ben mutatkozó hiányok miatt azonban ez az ágazat sem érte el a tervezett szintet Mindezek ellenére az alap­vető élelmiszerekből megfe­lelő volt az ellátás, igaz vi­szont, hogy a zöldség-, a burgonya- és a gyümölcster­melésben mutatkozó kiesések élénken foglalkoztatták a közvéleményt is, annál is in­kább, ' mert tavaly a szabad­földi zöldségfélék ára is a tervezettnél nagyobb mér­tékben emelkedett Azokkal a véleményekkel kapcsolatban, amelyek szerint sokba kerül a mezőgazdaság támogatása, és az eredmény gyakran két­séges, mert mégsem elég, és főleg drága a zöldség, kifej­tette: a mezőgazdaság támo­gatása tény, és ez nem va­lamiféle magyar sajátosság, s nem csupán a szocialista or­szágokban van így, hanem mindenütt a világon megle­vő gyakorlat A támogatás mértéke Nyugat-Európában egy hektár szántóra vetítve is jelentős, de az állami tá­mogatás a szocialista orszá­gokban is általános és nem is kis összegű. Korszerű mező­gazdaság nem képzelhető el az ilyenfajta szabályozott tá­mogatás nélkül. S a támo­gatás mértékének olyan nye­reségszintet kell megalapoz­nia, ami lehetővé teszi az ágazat mind többe kerülő műszaki fejlesztését is. Ha a termelést fokozni akarjuk — márpedig ez az életszínvo­nal-politikánk egyik feltéte­le — biztosítani kell a fej­lesztés lehetőségét, azaz a ter­melők megfelelő támogatását Ezután a paraszti jövedel­mekkel foglalkozott, és le­szögezte: onnan kell kiindul­ni, hogy a hagyományos pa­raszti munka már a múlté. A ma mezőgazdasági dolgo­zója nemcsak az időjárásnak kitett ember, aki sokszor mostoha körülmények között végzi munkáját, hanem nagy értékű eszközökkel, veszélyes vegyszerekkel dolgozik, és széles körben használja fel a tudományos és műszaki fej­lődés eredményeit. Ennek nyomán éves munkaeredmé­nye, ha csak a termelési ér­téket vesszük is figyelembe, nem ritkán eléri, vagy akár meghaladja a félmillió forin­tot. Az, aki erre képes, meg­érdemli, hogy jövedelme azo­nos szinten legyen más, nép­gazdaságilag fontos ipari ágazatok dolgozóinak jöve­delmével. Hazánkban 1960­ban az aktív keresők 39 szá­zaléka élt a mezőgazdaság­ból, 10 év elteltével már csak egynegyede, 1975-ben egyötö­de, jelenleg pedig az aktív keresőknek mintegy 15 szá­zaléka dolgozik a mezőgaz­daságban. A következő években nem­csak a fiatalok megtartása, a nők megfelelő foglalkoztatá­sa, a szakképzettség fokozá­sa kíván majd nagy figyel­met, hanem a 60—64 éves, mintegy százezer főnyi kor­csoport is. Ugyanis a foko­zatosan csökkenő nyugdíj­korhatár miatt a közös mun­kából való kiválásuk gyako­risága megkétszereződhet. A közgazdasági feltétel­rendszerről kifejtette, hogy a mezőgazdasági termelést az Megkezdődött a békeépítők világkongresszusa A varsói kultúra és tudo­mány palotájának kongresz­szusi termében péntek dél­előtt megnyílt a béke építői­nek világközgyűlése. A kék­fehér színekkel és a béke­galamb hatalmas stilizált rajzával díszített nagyterem­ben a megnyitás napján 110 ország, az ENSZ és vala­mennyi szakosított szerveze­tének, valamint 50. nem kor­mányközi szervezetnek 1345 küldötte gyűlt össze, és üd­vözölte a közgyűlés elnökévé választott Romesh Chandrát, a BVT főtitkárát, Edward dereket, a LEMP KB első titkárát, Henryk Jablonskit, a Lengyel Államtanács el­nökét és Piotr Jaroszewicz miniszterelnököt, valamint a díszelnökség tagjait. A lengyel vendéglátók ne­vében Jozef Cyrankiewicz, az Ö6szlengyel béketanács el­nöke köszöntötte a közgyű­lést. — Büszkék vagyunk arra, hogy Varsó, ez az életnek a halál fölötti győzelmet jel­képező város, vendégül lát­hatja a világ békéjének ki­emelkedő építőit, azokat az embereket, akiknek közös célja a háborút örökre kitö­rölni az emberiség történel­méből — mondotta Cyran­kiewicz. Ezután a lengyel nemzet nevében Edward Gierek kö­szöntötte a közgyűlés részt­vevőit. Emlékeztetett. Len­gyelország és a lengyel nép második világháborús tra­gédiájára, szenvedéseire, és kiemelte, hogy ezek az em­lékek meghatározó jelentősé­gűek a Lengyel Népköztár­saság politikájában, amely­nek fő célja a tartós béke ügyének szolgálata. — Békében é6 szabadság­ban élni a legfontosabb, és a legalapvetőbb emberi jog. Csak akkor lehetséges min­den más emberi és szabad­ságjog beteljesedése, ha ez a jog biztosított. Éppen ez — Európa és a világ valameny­nyi népe tartós és sérthetet­len szabadságának és béké­jének biztosítása — orszá­gunk, szocialista barátaink és szövetségeseink politikájá­nak fő célja. Szeretném biz>­to6ítani önöket, hogy követ­kezetesen kívánjuk továbbra is követni ezt az utat, mert meggyőződésűnk, hogy ez a (Matatás « 2. oidabanj állam a konkrétan meghatá­rozott céloknak megfelelően igyekszik befolyásolni, mert határozott állami ráhatás nélkül 'nincs korszerű mező­gazdasági és élelmiszer-ipari termelés. A feltételrendszer módosí­tásairól szólva ismertette az állami támogatások egyes te­rületein végrehajtott intéz­kedéseket; utalt arra, hogy a gépberuházások támogatási színvonala az építési támo­gatásokkal szemben növeke­dett, és nagyobb teret kap­tak a központi elképzelések hatékonyabb megvalósítását segítő konstrukciók. Az adó­rendszer továbbfejlesztésével a jövedelemképződés és fiz elvonás összhangjának javí­tását, az üzemek közötti dif­ferenciáltság csökkentését, a jövedelem tervszerű, egyen­letes ütemű fejlődését kíván­ták elősegíteni. A folyamatos gazdálkodás feltételeinek biz­tosítására a pénzügyi és a bankszervek több operatív intézkedést tettek. Foglalkozott a miniszter a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelését meghatározó közgazdasági feltételekkel is. Ezek megváltoztatásának cél­ja egyrészt a nagyüzemek szervező funkciójának érvé­nyesítése, másrészt a közvet­len térmelői érdekeltség jal vitása volt. Ezek nyomán fo­kozódott a nagyüzemek szer­vező és segítő tevékenysége, s nőtt a kistermelés értékesí­tési biztonsága. Az idei mezőgazdasági ter­melési terv teljesítésével kapcsolatban kifejtette, hogy az megköveteli a munkafo­lyamatok fokozott gépesíté­sét, az anyagi befektetések fokozását. A mezőgazdaság kiemelt ágazatainak korsze­rűsítésére külön gondot for­dítanak, ez a gépellátásban is megmutatkozik. Különö­sen ügyelnek arra, hogy le­gyen elég zöldség-, gyü­mölcs-, szőlőtermelő gép, be­rendezés, és az állattenyész­tés, valamint a kistermelői gazdaságok is hozzájussanak a modern felszerelésekhez. Foglalkozott dr. Romány Pál az élelmiszerexport kü­lönféle kérdéseivel. Elmon­dotta, hogy a mezőgazdaság­nak és az élelmiszeriparnak az idén a rubelelszámolású exportkötelezettség mellett közel 40 milliárd forint érté­kű tőkés exporttervet kell teljesítenie, ami mintegy 40 százalékos növekedést jelent az előző évekhez képest. A miniszter szerint né­hány cikkből lehetőség van az exportterv túlteljesítésére, ilyen például a csirke, liba, tojás, tej, juh, lucernaliszt, napraforgó, étkezési borsó. Az ágazat legnagyobb vásár­lói a szocialista országok, az exportból mintegy 55—60 százalékos arányban része­sülnek. Ezután tájékoztatást adott az időszerű mezőgazdasági munkák helyzetéről — ezek időarányosak —, majd vála­szolt az újságírók kérdéseire. , (Min

Next

/
Oldalképek
Tartalom