Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-01 / 101. szám

4 i Vasárnap, 1977. május 1: Az idő vasfog a Bemutató a Kisszínházban Minden madarak között legesleginkább a veréb mél­tó a sajnálatra; szürke és ázott, repülése esendő bot­ladozás a levegőben, járása pedig legfeljebb ugrálásnak minősíthető. Megnyilatkozá­sai csiripelések és cslripolá­sok. Egyszóval a veréb, mint ornitológiai fogalom, maga a szürke középszer. A vagány pedig ugyebár vagánykodik, extrán vagy kevésbé, de vagánykodik léthelye szellemének megfe­lelően. Egy elképzelt kisvá­rosban (nevezzük Tiszaújvá­rosnak; megtehetjük, mert ebben a komédiában is így nevezik) például úgy, hogy államosítja a markecolást. (Markecolás: részeg egyedek kifosztása kocsmában és kocsmán kívül ls ...) A fen­tiekből már kitűnik, hogy a vagány nem veréb; ha pe­dig verebekkel vitatkozóban jut el odáig, hogy be kell ismerje madárságát. a sza­tíra birodalmába értünk. Csurka darabjának utolsó hangjai: Bimbi, a pesti va­gány — a megyei lap mun­katársa, börtönviselt marlte­coló. főellenőr, pózőr, két civil feleség banktisztviselő­nek hitt és becsületben kug­ligolyóvá kopaszodott férje, és még száz más, aminek­csak-akarjuk-szerepét elját­szani tudó figura — harsá­nyan csiripolni, csiripelni kezd. Bánatában. Kétségbe­esésében. Letargiájában. Le szerette volna buktatni leg­jobb barátját, példaképét, a markerolás sokszorosan bör­tönviselt. nm ennek ellenére legzseniálisabb művészét. Kenéz Palit, aki dr. Kenéz Pál (a címhez nonfK/elt' ffuís csak egy hartiis rfTplörh'n: 'a bűntény neme: okirathami­sítás ...) mezében küzdötte fel magát. Igaz ugyan, hogy akarata ellenére — az or­szágos kijózanító és gvomor­rnosó Intézet igazgatói szé­kéhe. Es?> fis nem sikerül le­buknia. Mert? A válasz roppant egyszerű. Az áldoktorról tudják oda­fönn. hogy diplomáját nem az orvosegyetemen, hanem valamelyik bentlakásos álla­mi intézetben (a kötelező egyenruha csíkos!) szerezte és nem a medicina tárgykö­rből. hanem annak egy­fajta rokonszakmájából, ámít úgy nevezünk: markecolás. A rokonszakma kifejezés ez esetben úgy értendő, hogy a professzionista markecolás­hoz is szükség van némi or­vosi Ismeretre; vagyis, hogy a páciens szervezetének és az alkohol reá gyakorolt hatá­sának élettani hatásait is­merni kell. Nem beszélve a mélylélektanról! Nem beszél­ve a környezettanulmányok fontosságáról, és másról sem. Csurka István évtizede múlt már, hogy ezt a dara­bot írta. Országunk azóta sokban előrelépett. Előbbre kerültünk — sajnos! — az egy gvomorra jutó alkohol, és az egy gyomorra jutó mo­sás tekintetében is. Ám ez rsak egyik bizonyítéka n komédia aktualitásának. A másik a íontosabb. Figyel­meztetése a szélhámia elleni küzdelem szükségességére, arra, hogy Hodácsok és Köpenlcki kapitányok közöt­tünk ls támadhatnak, ha nem figyelünk fel rájuk ide­jében. Talán az eddig elmondot­takból kitűnik, hogy Az idő vasfoga című és komédiának nevezett színdarab valóságos lényegét tekintve: szatíra is. A Kisszínházban viszont komédiát játszik a társulat. Vígjátékot. Ennek következ­tében cl is veszik az egyéb­ként dicsérendő előadáson jő néhány fontos gondolat, letompul a dolgok éle. Az ál­doktor ugyanis már a játék elején megijeszti a közönsé­get. Valódi pesti vagányok feltehetően nem látszanak ennyire puhának és tétová­nak, .mint itt. Hiszem, hogy az ól doktorok valódibbak­nak szeretnének látszani az Hernádi Oszkár felvétele Király Levente (Kenéz) és Kátay Endre (Bimbi) a második felvonásban igaziaknál, s el is játsszák ezt. Szerencsére azonban a játék további menetében visszabillen az egyensúly. A második és a harmadik fel­vonás egységes és a Léner Péter felfogása szerinti kon­cepcióban pontos is. A ren­dező kicsikét lefokozza ugyanis ezt a fajta vagány­ságot. amit a Pestről vidékre szerencsét próbálni leruccant vagányok képviselnek. Kenéz Pált. a pesti mar­kecsüót Király.levente jáfcsz­szst; az első félvört'ásban té­tován, a figura karakterét keresve, "a' másik kettőben viszont kitűnően, néha bril­liánsan. Partnerei közül Kátay Endre neve kívánko­zik előre. Az általa formált pesti vagány: remeklés. Né­hány harsány hangtól elte­kintve (az alakítás egésze olvannyira lenyűgöző, hogy kákán való csomót keresés­nek minősíthető ez a sóhaj­tásnyi kifogás!) maradékta­lanul oldja meg ezt a szere­pet. Bimbi néha annyira vaggny tud lenni Kátay bő­rében, hogy a néző eltöp­reng — ha ez valóban ilyen figura, akkor kérdés, miként buknak le a hozzá hasonlók. Markovits Bori nagyszerűen érzi a játékot; két és fél óra alatt nagy utat kell bejárnia a kisvárosi libuskaságtól a nagyvárosi proccságig, de eb­ben is, abban is hihetőt nyújt. Villanásnyi szerepé­ben emlékezetes' Nagy ZoL tán, A bugyuta vőlegényből lett ötvenezredik alkoholista alakja egyféle Út: Nagy Zol­tán kevés szóval megírt sze­repében ezt .js el .tudja ját­szani. A töfibi szerepben Gvürki Istvánt. Záfnori Ist­vánt, Szabó Istvánt, Garay Józsefet, Egerváry Klárát, Raszler Ildikót, ZádOri Ist­vánt és Szakonyi Jánost lát­juk. Nem az ilyenkor szoká­sos felsorolás miatt írom a nevüket: valóban játsszák ezeket a figurákat, és jól játsszák. A díszletet Makai Péter tervezte, a jelmezekét Vág­völgyi Ilona. Az utóbbiak tetszetlek jobban. Pelri Ferenc Szakközépiskolák és vállalatok A középfokú képzési célú szakközépiskolák, valamint a vállalatok, szövetkezetek, intézmények együttműködé­séről jelent meg a Magyar Közlöny legújabb — 34. szá­mában az oktatási és a pénzügyminiszter együttes rendelete, a tavalyi minisz­tertanácsi határozat végre­hajtásaként. A rendelet ki­dolgozásánál figyelembevet­ték az együttműködés már meglevő legjobb formáit. Növekszik a kiskereskedelem forgalma A kiskereskedelmi forga­lom az első negyedévben 12,3 százalékkal — ezen be­lül márciusban 16,0 száza­lékkal — növekedett a múlt év azonos időszakához ké­pest. Három hónap alatt több mint 56,5 milliárd forintot költött élelmiszerekre, ven­déglátásra, ruházati és ve­gyes iparcikkekre a lakosság — közölte a Belkereskedelmi Minisztérium most megje­lent áruforgalmi jelentése. Az első három hónapban különösen a vegyesiparcikk­íorgalom növekedett a ja­vuló kínálat, részben a ki­ugróan magas személygép­kocsi értékesítés eredménye­ként. Az első negyedévben például 32 200 gépkocsit ad­tak el, 7800-zal többet mint a múlt év azonos időszaká­ban. Lengyelek között a Tiszatáj stábja Itthon még gyümölcsfákat fenyegető fagyokat jósol a rádió, Varsóban viszont szikrázó reggeli napsütés fo­gadja a Báthory expressz ál­mos utasait. Fények, színek, zajok mindenütt. S néhány száz méterrel odébb maga­sodik előttünk a Kultúra és Tudomány palotájának száz­harmincöt méter magas monumentális épülete. Nem tudunk szabadulni a gondo­lattól: a romokon élet te­remtődött. A látványosan széles és tágas utca, a Mar­szalkowska, a város fő ütő­ere. Hatalmas bevásárlóköz­pontok, korszerű lakóházak sora zárja le a láthatárt. Annál szívszorítóbb képet adnak a kisebb utcácskák-* ban még látható, romokra és rombolásra emlékeztető tűz­falak. A Varsói Magyar Kultu­fális " Intézet,""-melynél? meg­hívására a "'Tiszatáj szerkesz­tősége (Vörös - László főszer­kesztő. Annus József főszer­kesztő-helyettes és Olasz Sándor) Lengyelországba lá­togat, előnyös, nagy forgal­mú helyen székel. Á magyar könyveket, újságokat, nép­művészeti tárgyakat árusító bolttól a nyelvi laboratóriu­mig, az irigylésre méltó ve­títő- és előadóteremig min­dennel ellátott intézetre a házigazdák, fí^ídás Bite Dániel igazgató és helyette­se, a Tiszatájban is gyakran szereplő Lagzi István, joggal lehetnek büszkék. Iskolák, óvodák, bölcsődék panelből A HIOB-program lehetőségei Gyakori beszédtéma az em­berek között: elkészül egy­egy új lakótelep, s még jó ideig hiányoznák a kapcso­lódó létesítmények. Magya­rán, nincsenek üzletek, nincs fodrász és Patyolat, s a legkellemetlenebb, nincs á. közelben iskola, óvoda, bölcsőde. Jó ideig gondot okozott ez Szegeden is, az új városrészekből villamo­son. buszon hozták a bel­városi iskolákba gyerekei­ket a szülök, óvodai, böl­csődei hely sokkal keve­sebbnek jutott, mint ahá­nyan azt igényelték volna. A feszültség levezetésére, a gondok orvoslására, a DÉ­LÉP hasznos ötlettel hoza­kodott elő! építsünk isko­lát, óvodát, bölcsődét ház­gyári elemekből! A felelős tanácsi szervek is foglalkoztak az ötlettel, s célravezetőnek találták. A házgyári technológia, a vá­zas, panelos építkezési mód alkalmazásával ugyanis az eddiginél lényegesen gyor­sabban, legkésőbb egy év alatt elkészülnek a lakos­ság számára oly fontos in­tézmények (építési költsé­gük áz előzetes kalkulációk szerint 12 százalékkal ma­gasabb, mint a korábbi, kis­paneles építkezéseké). 1978­tól már e módszerrel épül­nek a gyermekintézmények, létesítésük helyét, idejét a KIOB-programban (a ház­gyári iskola-, óvoda-, böl­csődeprogramban) már elő­re meghatározták. Az első, kísérleti jellegű HIOB-óvoda már elkészült a Tabán utcában. Másodikként a dorozsmai 12 tantermes iskola mellett egy 100 fé­rőhelyes. hárompavilonos, közlekedőfolyosókkal ösz­szekötött óvoda épül maid. Kiviteli terve most készül, a panelok összeszerelését már az idén elkezdik. A dorozsnlaiak, köztük a Ba­rátság üteai új lakótelep lakói már bizonyára nagyon vátják az óvodát. Előzetes­ként elmondható: alapte­rülete 731 négyzetméter lesz. A foglalkoztató termeken kívül fürdőt, ebédlőt, mele­gítőkohyhát, orvosi szobát, szárítót és vasalóhelyiséget is magába foglal. A DÉLÉP garantálja, hogy idei áron. azaz 5 millió 740 ezer fo­rintért felépiti. A teljes költség ennél magasaob lész. hozzá kell számítanunk még a több mint 2 milliós koz­múköltségeket is. A dorozsmaiaknak tehát minden okuk adott a biza­kodásra. jöVőre mar keve­sebb lesz a gondjuk. Nem érdektelen talán a HIOB­program távolabbi terveibe is bepillantani. Hasonló, vá­zas, panelos 100 férőhelyes óvoda épül majd 1980-ig Újszegeden, a Rózsa Ferenc sugárút 61—63. szám alatt, s két újabb a város egyéb területein. A célcsoportos beruházásban — az íj lakó­telepekhez kapcsolódóan — az északi városrész 1 A és l 'B üteme, s Felsőváros gaz­dagodik óvodával. Néhány új iskolára is szá­mithatunk. A tarjáni 6-os ütem es az északi városrész l/A ütemének 16 tanter­mes iskolái 1980. közepé­re készülnek el. Ugyanak­kor 8—8 tanteremmel bő­vítik a Szilléri sugárúti és a gedói iskolát, a szóregi új, 8 tantermes iskola szintén 1980. közepére épül fel. Az apróságok számára az északi városrész l/A ütemében és Felsővároson létesítenek egy­egy 80 férőhelyes bölcső­dét. Szeged megyei város V. öt­éves terve összesen 88 ál­talános iskolai tanterein, 1450 óvodai és 400 bölcső­dei féröhély létesítését tar­talmazza, s egy részük már a HIOB-programban épül. Ti. Zs. Az írókból, szerkesztők­ből, a magyar kultúra iránt érdeklődőkből álló közönség­gel az intézet rendezte Ti­szatáj-esten meglepően jó kapcsolatot sikerül teremte­ni. A Tadeusz Olszanski ál­tal bámulatos eleganciával és tájékozottsággal vezetett műsorban magyar klassziku­sok (Ady, Juhász Gyula) művei mellett Illyés Gyula, Farkas Árpád, Kovács Ist­ván és Simái Mihály versei hangzanak el neves lengyel színészek előadásában. An­nus József Egyenközű vona­lak című novellája is értő fülekre talál. Az est után pedig izgalmas beszélgetés­re, tartalmas eszmecserére kerül sor, •.•••-• Időmilliomosok persze •nem vagyunk, s ha valami, feszültséget okoz, akkor az az idő és energia kibekíthe­tetlennek látszó ellentéte, A varsói'' avárósba~' azonban nem lehet nem elmenni. Itt is kitűnő kalauzunk van, Jerzy Róbert Nowak törté­nész, a magyar történelem és irodalom szakértője, a kapcsolatok szervezésének lelkes munkása. Az olasz Canaletto XVII. századi ké­pe alapján újjáépített óváro­si főtér (piactér) látványát, hangulatát nehéz lenne le­írni. Az erőfeszítést, a múlt értékeinek példás megőrzé­sét emeljük inkább. Csak nagyszabású, anyagilag is megalapozott program bizto­síthatta a lengyel műemlék­védelem eredményeit. (A ki­rályi palota helyreállítása egyébként most folyik.) Polák, Wegier dwa bra­tanki... — Magyar, lengyel két jóbarát —, hogy a köz­ismert szállóige nem hangza­tos, elcsépelt, üres mondás, egy Visztula-parti paraszt­városban (Dobr/.yn) is bebi­zonyosodik. Nem mindenna­pi fogadtatásban van ré­szünk : a parasztasszonyok­ból alakult kórus dallal kö­szönti a szegedi vendégeket. De az igazi meglepetés még­is a tanácselnök által tartott kiselőadás a lengyel—ma­gyar irodalmi kapcsolatok­ról. A kedves városkából még visszaautózunk Varsó­ba. Jó ideig a hosszan, ké­nyelmesen, sík területen ka­nyargó Visztula partján ro­bog a kocsi. A régi magyarok, külföl­dön tanuló diákok még Bo­roszlónak nevezték az Odera (Odra) partján elterülő, több mint félmillió lakosú várost, Wroclawot. Míg Var­sóból Wroclawba utazunk, az ország méreteivel kény­szeríti munkára fantázián­kat. Ebben a nyüzsgő, ele­ven városban az Odra című folyóirat vendégei vagyunk. (Az Odrát a legjobb irodal­mi havilapok között emlege­tik Lengyelországban.) Az Irodalmi és Zenei Klubban tartott esten is Waldemar Kotowicz főszerkesztő mu­tatja be a Tiszatájt. (A te­rem falain — a kollekció nagyságát illetően is — el­bűvölő citeragyűjtemény.) Áisó-Sziiézia központjában egy napot töltünk -.^úpáa, Megcsodáljuk a főtér gotiku* épületeit, ellátogatunk a nyomdába, és kellő irigység­gel szemléljük a korszerű fényszedési eljárásokat. . 3 indulunk is tovább, a szilé­ziai iparközpontba, Katowi­cébe. Itt mar nincsenek mű­emlékek, a nehézipar szigo­rú racionalitása alá rende­lődik minden. Néhány napja még a magántulajdon meg­határozta lengyel mezőgaz­daság jellegzetes vidékét lát­tuk. Most pedig a lengyel szocializmus egyik büszkesé­ge tűnik föl. Katowicéhez közvetlenül legalább' hat­hét város kapcsolódik. Ezek összlakossága a másfél mil­lió felé jár. A környező vá­rosok persze rendkivül zsú­foltak. Egy helyen a város közepén — a környezetvéde­lem nem nagy dicsőségére — kohászati üzem épületei magasodnak. Katowicébe azonban már csak a hazautazás kedvéért megyünk. A hatalmas pálya­udvarra késő este érkezik a vonat. Kinézünk a fekete éjszakába, a csillagokon kí­vül itt-ott városkák fényei látszanak. Olasz Sándor A KSZV együttműködése szovjet intézettel A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat a legtöbb ter­mékét a Szovjetunióba szál­lítja". Nemcsak az exporttal kapcsolatos az együttműkö­dés, hanem a KSZV műszaki fejlesztésében is egyre na­gyobb szerepet játszanak a különböző szovjet gépek és berendezések. Jelentős az a tény is, hogy világviszony­latban Szovjetunió termeli a legtöbb rostkendert: a ter­mesztéssel kapcsolatos kuta­tások és fejlesztések tapasz­talatait mi is hasznosítjuk. Az áruforgalmi kapcsola­tokon kívül a KSZV közvet­len műszaki-tudományos együttműködést is kiépített. Ilyen kezdeményezés ered­ményeként júrt hivatalos deléágció a napokban Szege­den. A delegáció vezfető.ie a Szovjetunió Háncsrost K ita­tó Intézetének igazgató pro­fesszora, a Lenin- és .Álla­mi-díjas Szencsenko Gr iga. rij Ivanovics volt. Vele ér­kezett a Mezőgazdasági Mi­nisztérium képviseletében Kovalenko Nyikolaj Filipo­vics főszakértő. A szovjet * szakemberekkel eredményes tárgyalást folytatott Tóth László, a KSZV vezérigaz­gatója. Egyetértés született a szovjet kutatóintézet és a KSZV közötti közvetlen mű­szaki-tudományos együttmű­ködési kapcsolat kiépítéséről. A szovjet delegációnak magyarországi tartózkodása során a KSZV lehetőséget biztosított széles körű ta­pasztalatcserére. A vállala­ton kívül ellátogattak a mártélyi Furst Sándor Ter­melőszövetkezetbe, a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem Kutató Intézetébe, és a gép­kísérleti intézetbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom