Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-24 / 120. szám

42 Kedd, 1977. május 24. Oj alkotmánytervezet a Szovjetunióban • Moszkva (MTI) A Szovjetunió alkotmá­nyozó bizottsága hétfőn a Kremlben Leonyid Brezs­nyevnek, az SZKP KB fő­titkárának a bizottság elnö­kének elnökletével ülést tartott és áttekintette a Szov­Jetunó alkotmányának ter­vezetét. A tervezet vitájá­ban Borisz Ponomerjov, Pjatrasz Grlskjavicsusz, Alekszej Vatcsenko, Zója Puhova és Andrej Gromi­ko, a bizottság tagjai vet­tek részt. Az alkotmányozó bizottság általánosságban jóváhagyta az alkotmánytervezetet és elhatározta: javasolja a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének, hogy össznépi megvitatás céljá­ból tegye közzé a terveze­tet. A szerkesztést végző albi­zottságot és az alkotmányo­zó bizottság által létrehozott titkárságot megbízták azzal, hogy gyűjtse össze azokat a megjegyzéseket és módosító javaslatokat, amelyeket az alkotmánytervezet összné­pi megvitatása során tesz­nek, és terjessze őket az al­kotmányozó bizottság elé. A kapcsolatoknak az egyenlőségen kell alapulniuk TBSZSZ-kommentír Gromiko és Vance genfi tárgyalásairól • Moszkva (MTI) Jurij Kornyilov, a TASZSZ politikai szemleírója And­rej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter Genfben meg­tartott tárgyalásaival fog­lalkozva megállapítja: A nemzetközi sajtó szá­mos kommentárt fűz, And­előző szakaszénak eredmé­nyeit ismertető moszkvai sajtóértekezletén pontosan megfogalmazta az ezzel a kérdéssel kapcsolatos szov­jet álláspontot: „... soha nem mondunk le törvényes érdekeink, biztonságunk vé­delméről. Az Egyesült Ál­lamokkal fenntartott kap­rej Gromiko szovjet és Cyrus csolatainknak is az egyen­Vance amerikai külügymi- lőségen kell alapulnlok". niszter Genfben megtartott A genfi találkozó részve­találkozójához, amelyen meg- vői megállapodtak abban, vizsgálták a hadászati fegv- hogy folytatják valamennyi verzetek korlátozásáról kö- vitás kérdés megtárgyalá­tendő Újabb, második szov- sát Ez a találkozó ismétel­jet—amerikai megállapodás ten bebizonyította: olyan létrejöttének lehetőségét, rendkívül fontos kérdésben, A találkozón a két fél, át- mint a hadászati fegyver­tekintve a vlagylvosztoki megállapodás alapján a ha­dászati fegyverzetek korlá­tozásáról kötendő újabb egyezmény előkészítését megállapodott abban, hogy megbeszéléseik szükségesek é* hasznosak voltak és sike­rült haladást elérni a to­zetek korlátozása, az Egye­sült Államok és a Szov­jetunió között csak akkor Jöhet létre ésszerű megál­lapodás, ha Washington fel­hagy az egyoldalú előnyök megszerzésére tett semmi eredménnyel sem kecsegte­tő kísérleteivel, és konst­vábbl tárgyalások általános ruktfv, realista magatartást kereteinek meghatározásá­ban. Ennek ellenére, sajnos, még ma sem mondhatjuk el, hogy már sikerült megol­dani a hadászati fegyver­tanúsít a kölcsönösen elfo­gadható megoldások kere­sésének bonyolult munkája sorén. Ami a Szovjetuniót il­leti, kész továbbra ls min­den tőle telhetőt megtenni zetek korlátozásáról szóló azért, hogy határozottabb ha­űjabb szovjet-amerikai megállapodás előkészítésével kapcsolatos fö kérdéseket. Jelentős munkát kell még elvégezni ahhoz, hogy befe­jezhessék az egyezmény elő­készítését, Ennek oka első­sorban az, hogy az ame­rikai fél nem hagyott fel azokkal a kísérleteivel, ame­lyek célja egyoldalú elő­nyök szerzése, és olyan egyezmény megkötése, amely megkárosítaná a Szovjet­unió biztonságát és egyide­jűleg előnyhöz juttatná az amerikai felet. A Szovjetunió következe­tesen folytatva a fegyverke­zési hajsza csökkentését cél­zó irányvonalát, továbbra la a tárgyalásokon részvevő va­lamennyi fél biztonsága .ér­dekelnek szigorú tisztelet­ben tartásával fogalmazza meg Javaslatalt és kezde­ményezéseit. Ez az egyetlen realista megközelítési mód, s csupán ezen az alapon szá­míthatunk kölcsönösen el­fogadható megállapodás létrejöttére. Ezzel kapcso­latban érdemes emlékeztet­ni arra. hogy az 1972-ben legfelsőbb szinten aláírt „nyilatkozat a szovjet—ame­rikai kapcsolatok alapelvei­ről" című dokumentumban mindkét fél elismerte, hogy az egyoldalú előnyöknek a másik fél kárára történő megszerzésére tett nyílt vagy burkolt kísérletek össze­egyeztethetetlenek a békés kapcsolatok fenntartására és a nézeteltérések békés eszkö­zökkel történő rendelkezé­sére irányuló szándékkal. Andrej Gromiko a szov­jet—amerikai megbeszélések ladás következzék be a fegyverkezési hajsza meg­fékezése, a leszerelés, az enyhülés és a béke megszi­lárdítása felé. Közéleti napló HAZAÉRKEZETT PARIZS­BÚL AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÜLDÖTTSÉGE Hétfón hazaérkezett Pá, rtzsból Apró Antal, az or­szággyűlés elnökte vezette parlamenti delegáció, amely a francia nemzetgyűlés meg­hívására hivatalos látogatá­son egy hétig tartózkodott Franciaországban. A Feri­hegyi repülőtéren fogadá­sukra megjelent Inokai Já­nos, az országgyűlés alelnö­ke, valamint az országgyűlés több tisztségviselője. Jelen volt Raymond Bressier, a Francia Köztársaság buda­pesti nagykövete. SZEKÉR GYULA LIPCSÉBE UTAZOTT Szekér Gyulának, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, a magvar—NDK gaz­dasági és műszakl-tudorná. nyos együttműködési bizott­ság magyar tagozata elnöké­nek vezetésével hétfőn kül­döttség utazott Lipcsébe, az együttműködési bizottság XVI, ülésszakára. POLINSZKY KAROLY SZÓFIÁBAN Pollnszky Károly oktatási miniszter vezetésével hétfőn delegáció utazott Szófiába, a szocialista országok közok­tatási minisztereinek II. kon­ferenciájára. PULLAI ÁRPÁD LENGYELORSZÁGBAN Pullal Árpád, a közleke­dés- és postaügyl miniszter, Tadeuez Bejm lengyel köz­lekedési miniszter meghívá­sára hétfőn Lengyelországba utazott. A tárgyaló felek át­tekintik a két ország közötti közlekedési kapcsolatok hely­zetét, a személy- és áruszál­lítás időszerű feladatait, va­lamint a tudományos-műsza­ki együttműködés további fejlesztését. SZITA JÁNOS BÉCSBEN Szita János miniszterhe­lyettes vezetésével magyar delegáció utazott Bécsbe, az ENSZ iparfejlesztési taná­csának XI. ülésére. Közlemény a látogatásról (Folytatás az 1. oldalról.) tását Latin-Amerika demok- galom akcióegysége erősíté­ratikus átalakulásáért, az tének, a proletár intemaclo­badságát. Luis Corvalán elv- imperializmus, a fasizmus nalízmus elvein alapuló ösz­hü kommunista helytállása a eilen küzdö népekkel, a ha- szefogásnak. Méltatták az nehéz megpróbáltatásokban zafias demokratikus erőkkel, európai kommunista és mun­kiváltotta a szabadság, a de- Támogatják törekvéseiket, káspártok 1978-ban Berlin­mokrácia híveinek elismeré- hogy felszámolják országaik- ben tartott konferenciáját és sét szerte a világon. ban az imperialista befő- a latin-amerikai kommunista Luis Corvalán köszönetet lyást, kivívják hazájuk po­mondott pártja, valamennyi litikai, gazdasági független­chilei antifasiszta nevében a ségét. Követelik az uruguayi. Magyar Szocialista Munkás- a paraguayi, a guatemalai pártnak, a magyar népnek az és más latin-amerikai or. internacionalista szolidarltá- szagokban bebörtönzött po­sért. Méltatta az MSZMP- litikai foglyok azonnali sza­nek, a Magyar Népköztársa- badon bocsátását, ság kormányának a chilei fa- Az MSZMP és a Chilei siszta diktatúra bűntette le- Kommunista Párt Interna­leplezéséhez, az antifasiszták cionalista kötelességének te­harcához nyújtott segítségét, kinti, hogy cselekvően hozzá­Hangsúlyozta, hogy a nem- járuljon az enyhülési folya­zetközi szolidaritás döntő sze- mat erősítéséhez. Elítélik a repet játszott kiszabadulásá- nemzetközi reakciónak a né­„ban. és több más chilei po- Pek békéje és biztonsága el­litikai fogoly szabadságának 'en irányuló támadásait, a visszanyerésében. nemzetközi légkört mérgező A két testvérpárt képvise- fntikommunlsta. a szocia­lista országok ellen irányuló propagandakampányt, A két párt nagy fontossá­got tulajdonít a nemzetközi lői megállapították, hogy a fasiszta junta nemzetközi és belső elszigetelődése fokozó­dik. Kifejezték véleményü­ket, hogy valamennyi chilei hazafi összefogásával, a nem­zetközi szolidaritás erősíté­sével tovább kell folytatni a harcot a junta ellen a kon­centrációs táborokban fogva tartott, vagy eltűntnek nyil­vánított több ezer chilei kommunista, szocialista, ha­zafi, köztük Viktor Diaz, Exequiel Poncé és mások ki­szabadítása érdekében. A Chilei Kommunista Párt képviselői elismeréssel szól­tak azokról az eredmények­ről, amelyeket Magyarorszá­gon a fejlett szocialista tár­sadalom építésében elértek, s további sikereket kívántak az MSZMP XI, kongresszusa határozatainak megvalósí­tásában. Hangsúlyozták, hogy a szocialista építőmunka ta­pasztalatai, az MSZMP nem­zetközi tevékenysége segíti g chilei nép harcát, jól szol­gálja a béke. a biztonság, a társadalmi haladás nemzet­közi ügyét. Mindkét párt. képviselői kifejezték pártjaik szolidari­pártok 1975-ben rendezett havannai tanácskozását, ame­lyek nagy hozzájárulást je­lentenek az imperializmus ellen, a békéért, a demokrá­ciáért és a szocializmusért küzdő erők közös harcához. A két párt képviselői a megbeszélések során megelé­gedéssel állapították meg, hogy eredményesen fejlődnek a magyar és a chilei kom­munisták testvéri kapcsola­tai a marxizmus—leninizmus elvei alapján és jól szolgál­ják a nemzetközi kommu­nista mozgalom közös ügyét. Az elvtársi, baráti légkörijén lefolytatott megbeszélések tovább erősítették a két párt közötti szoros együttműkö­dést, a magyar és a chilei nép barátságát, a chilei fa­kommunista és munkásmoz- aizmus elleni közös fellépést. Ma érkezik hazánkba az Osztrák Köztársaság elnöke Ijosonczl Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke hivatalos látogatásra hívta meg dr. Rudolf Kirchsrhlagert, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökét. Kirchschláger elnök eleget tesz a meghívásnak, éz kedden, ma Budapestre érkezik. 1915. március 20-én Ober­mühlben született dr. Ru­dolf Kirchschláger. az Oszt­rák Köztársaság elnöke. A bécsi egyetemen 1940-ben jo­gi doktori címet szerzett, majd 1954-ben bíró volt. Ek­kor a külügyminisztérium helyettes jogi tanácsadójává, majd — két évvel később — 1958-ban főtanácsadójává nevezték ki. 1902-től a kül­ügyminisztérium főtitkárba­Győri Imre tárgyalásai Varsóban • Varsó (MTI) Győri Imre, az MSZMP KB titkára lengyelországi látogatása során a hét végét Krakkóban töltötte, ahol a LEMP vajdasági bi­zottságának vezetői tájé­koztatták munkájukról, ered­ményeikről. A magyar pártküldöttség megismerkedett Krakkó és környékének nevezetességei­vel. Nowa Hutában megko­szorúzta a Lenin-emlékmű­vet, látogatást tett az egy­kori auschwitzi koncentrá­ciós tábor területén, majd visszatért a lengyel fővá­rosba. Hétfőn délelőtt Győri Imre megtekintette Varsó műemlékeit, és a program szerint a déli órákban foly­tatta, majd befejezte meg­beszéléseit Jerzy Lukasze­wicz-csel, a LEMP KB tit­kárával. lyettese, 1964-től főtitkára lett. 1970-től 1974-ig a Kreisky­kormány külügyminisztere volt, 1974 májusában — miután Kreisky kancellár Ja­vaslatára az Osztrák Szo­cialista Párt KirchschlSgert, mint pártonkívüllt saját je^­lőttjeként fogadta el— álta­lános szavazással az Osztrák Köztársaság elnökévé vá­lasztották. Ezzel megszakadt az a tradíció, hogy Auszt­ria köztársasági elnöke az Osztrák Szocialista Párt tag­ja. Dr. Rudolf Kirchschlttger­nek külügyminiszter korá­ban is fontos szerepe volt az Ausztria és a szocialista országok közötti, ezen be­lül a magyar—osztrák kap­csolatok fejlesztésében. Köz­társasági elnökként is te­vőlegesen munkálkodik a nemzetközi békéért, orszá­ga—a semleges Ausztria, a Magyarországhoz hasonlóan 1955. óta ENSZ-tag szom­széd állam — belső nyugal­máért. s híve a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésének. Berezeli A. Károly Vándorének (Regény) 6. Az utóbbi titkos sóhajt azonban hamarosan visszavontam, mert máris megváltoztattam ter­vemet, Signe kedvéért — gondoltam —, ha ő is támogat ebben, elhalasztom az utazást, akár az egyetemi év megkezdésééig is. Végeredményben Nápoly se kutya, a világ egyik legszebb városa, itt is van tenger és tűzhányó, s ha már nagyon nyugtalanít az ismeretlen látványok öröme, in­nen ls ki-kirándulhatok Pompejibe, Sorrentóba, Caprira, semmi értelme, hogy más városba köl­tözzem. Ez a csodálatos északi fény, mely be­tört ebbe a déli sűrűségbe, nagyon megzavart, bár azt is éreztem közben, hogy semmi sem stí­lustalanabb ennél. De néha a stílustörés is meg­bocsátható, ha ez újabb ötleteket, izeket ered­ményez. A stílus: Rosa, s ő már a vőlegényét várja, Signe meg szabad. Ha ugyan az. Mert nyájasan beszélettünk tovább egymással, kl-kitérve a színház jövőjére, vagy meg-megmo­solyogva egy-egy utcai Jelenetet, de Signe egyet­len szóval sem célzott arra. hogy többször is lát­ni kíván. Arról sem nyilatkozott határozottan, hogy meddig marad Nápolyban, bár ezt többször előhoztam, így akartam a magam lehetőségei fe­lől tájékozódni. Élénken lépdelt mellettem, éde­sen kopogott kissé kemény, de ruganyos járásá­val, s ha valami szokatlan látvány vonta magá­ra figyelmét rögtön elkapta a kezemet, s meg­szorította. Már-már arra gyanakodtam, hogy ez a kézszorítás nemzeti szokás Norvégiában, s kezdtem egyre kevesebb jelentőséget tulajdoní­tani neki. Az állomás közelében, a Piazza Gari­baldin, kissé lassított s a Via Libertá felé ve­zetett. fin nem is figyeltem, merre megyek, tel­jesen rábíztam magam a leányra, s csak akkor eszméltem föl, amikor egy meglehetősen tetsze­tős szálloda ajtaja előtt megállt. Hotel Terminus­nak hívták, s anélkül, hogy biztatott, vagy el­búcsúzott volna, ment előre a diszes előcsarnok felé. En tétováztam, lassitottam, s a végén meg­álltam, míg ő a portástól elkérte szobája kul­csát. — Itt lakom — mondta kedvesen, s mikor le­hűlve, talán egy kissé elsápadva is, udvariasan meghajoltam, hogy elköszönjek tőle, s kapkod­va azon morfondíroztam, hogy mint lehetne vele valami új találkát megbeszélni, elképedve né­zett rám, majdnem úgy, mintha megsértettem volna. — Hát nem akar feljönni? Most már válóban minden összekuszálódott bennem, s nehogy valami otromba barbárnak tartson, aki nem ismeri a legmagasabb körök szokását, erőltetett természetességgel válaszol­tam: Ha megengedi... / v J — Ö nevette el magát Idegenül, s csak most vette le fekete szemüvegét. Nem túl nagy, ten­gerkék szemével nézett rám, s ahogy a pupillája egy pillanatra összébb húzódott, s azt az áttet­sző kékséget valami meleg pára vonta be, hir­telen megsejtettem, hogy ez a vágy jele volt; ez a fegyelmezett, zárkózott lány csak ennyivel ad­ta tudtomra, hogy velem akar maradni, s hogy ez a sok tudatosság, mely kemény keretbe szo­rítja őt meg tud lazulni néha, s olyankor kide­rül, hogy az a hűvös, kék szem csak üveges fel­szín, amely a távoli külső világot tükrözi, mert mélye olvadt és változékony, s néha úgy zöldell, mint az eső utáni rét s a szenvedély nagy per­ceiben lilán rózsáilik, mint a legzsongítóbb, leg­fülledtebb napszállta. Liften mentünk föl a negyedik emeletre. Hű­vös folyosó vörös szőnyegén bandukoltunk egy­más mellett szótlanul. Lopva a mellére sandí­tottam, s észrevettem, hogy az ő szive is ugyan­olyan hevesen ver, mint az enyém. Már sejtet­tem, hogy valami rendkívüli szerelemben lesz részem, de még nem tudtam, hogy végtére is mi a szándéka a továbbiakban velem. Gazdag nő volt s passzlózva Járta a világot Annyira meg­tetszettem volna neki? A szoba a szokott elegáns szállodai szoba volt, széles „házassági ággyal", dívánnyal, külön fürdő­szobával, s egy keskeny balkonnal, ahonnan messzire el lehetett látni a háztetők fellett. Mig tájékozódtam, hogy merre is lehetek. Singé el­tűnt a fürdőszobában, s néhány perc múlva már zuhanyozott ls. Felüdülve, frissen lépett kl on­nan, feszes, kék-sárga selyem ponyolába bur­kolva, s kedvesen felszólított, hogy én is mossam le magam. Ez a művelet valóban rámfért, sokat kószáltam a városban, sokat izzadtam, a tisztál­kodás valóban nem ártott mar. Szerencsére, fe­hérneműm elég elfogadható állapotban volt, így — gondoltam — nem kell röstellkednem, ha arra sor kerül. De még mindig zavart voltam, s lel­kem mélyén valami őrült szeszélyre is felké­szültem. Hátha csak megrendezi ezt az előjáté­kot, s aztán — hazája szokásainak megfelelően — akkor búcsúzik el tőlem, mikor az már való­ban nehezemre esnék. Talán eszébe sem jut az, amire én most intenzíven gondolok, csupán a beszélgetést óhajtja folytatni, kellemesebb kör­nyezetben. (Folytatjuk,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom