Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-21 / 118. szám

4 Szombat, 1977. május 2Í: Jómód és teljesítmény A társadalom boldogulása Jelkesít, a szomszéd boldogulása legalábbis elgondolkodtat ..A tsz több tagjának van milliós betétje a helyi takarékszövetkezetben. Bezzeg a bejáró munkás — egy keresetből hat gyermeket nevel — a hónap végén kölcsönből él, mert hitelt nem ád az ÁFÉSZ." „A főváros körül emeletes családi házak gyűrűje. A legtöbb portán. a garázsban ott a személygépkocsi. Ennyi embernek ennyi pénze? Miből? Még a tőkés állam is elszámoltatja polgárait". alapja is rendszerint valami magánkontóra végzett többletmunka. Köztük méreteiben és társadalmi-gazdasági hatásában egyaránt — iparban csakúgy, mint a mezőgazdaságban foglalkoztatottak körében — döntő a háztáji kertészkedés es állattenyésztés. A kisgazdaságok produktumairól a népgazdaság, a fogyasztó még hosszú időn át nem mondhat le. 2. Két vélekedés a sok kőiül. Mindkettő jelzi. hogy a falusi élethez sokféle illúzió, a háztáji gazdaságokhoz megannyi előítélet tapad. Jelzi a szocialista egyenlőség ellentmondásait és a tudat korlátait. Logikailag elfogadjuk a szinte már közhelyszerű szemináriumi tételt: A szocializmus viszonyai között a javakat — a termelő erők és a tudat fejlettségi szintjé, nek megfelelően — a végzett munka szerint osztják szét. Más szavakkal: érdekeltté tesszük a dolgozókat a termelés eredményeiben, hogy legyen elég kenyer, hűs, ruha, építőanyag, lakás, szerszám, gép stb. És ahogyan gyarapszik az ország, ügy vállalhat egyre nagyobb részt az állam a gyermeknevelés, a tanulás, az egészségvédelem költségeiből. Társadalmunkban az anyagi és szellemi javakat létrehozó munka lett a forrása az emberek megélhetésének és boldogulásának. Megszűntek a kizsákmányoló osztályok. Egyre Inkább sikerül a spekulációs jellegű jövedelem- és vagyonszerzés mellékútjait is eltorlaszolni. így hazánk állampolgárai ahogyan dolgoznak, lényegében úgy élnek, boldogulnak. Ez persze csak némi egyszerűsítéssel igaz, mivel az eltartottak, főleg a nem keresőképes gyermekek száma, a házastárs Jövedelme esetenként meghatározóbb az életkörülmenyek alakulásában, mint maga a munka. Az átlagos teljesítmény többnyire az átlagos életszínvonal fedezetét teremti meg. Az átlag egyébként 1ömeges, nagyobb arányú, mint azt a statisztikai valószínűség Indokolná. Mert. a változatlanul tapasztalható bérezési egyenlősdi óhatatlanul a teljesítmények nivellálódásának irányába hat. A bérezési gyakorlat még nem díjazza kellően a végzett munka mennyisegét, minőségét, bonyolultságát. A munka fizikai nehézsége az egyetlen teljesítménymérő, amely a munkaerőhiány kényszerítő hatására anyagilag többé kevésbé elismert. Noha társadalmi és egyéni érdek is a kiugró teljesítmény, mégis inkább csak a főtevékenység, a szervezett nagyüzem keretein kívül érhető el rendszeresen és viszonylag széles körben. Így a7. átlagtól érzékelhetően eltérő anyagi helyzet A világos egyértelmű elvek érvényesülése a mindennapi gyakorlatban nem ellentmondásmentes. Szemetszúr például, hogy némelyek a társadalmi fejlődés egész korszakát átugorva a maguk számára megteremtik a javak viszonylagos bőségét. Az viszont már kevéssé szembeötlő, hogy ki milyen teljesítményt nyújt ezért a jómódért. Ügy. hogy a heti negyvenkét órán túl még további ötven-hatvan órát, nyugdíjas családtagjaikkai, gyermekeikkel együtt pedig nem ritkán több száz órát is dolgoznak. Vannak, akik megkérdőjelezik az ilyen, néha mármár önemésztő igyekezetet. Azt mondják, hogy nem a ml emberideálunk az, aki ébrenlét állapotában nem ismer más foglalatosságot, csak a munkát. Mit lehet erre válaszolni? A meditációt kategórikusan kiiktathatnánk azzal, hogy a magánéletnek ez a szférája már nehezen szabályozható. Ez igaz. De az is, hogy gazdasági haszna, fontossága miatt még hosszú ideig nélv külözhetetlen lesz ez a tevékenység. És miután úgyis sok objektív és szubjektív tényező hat ellene, egyértelmű ösztönzést, határozott bátorítást igényel. Vannak, akik örömüket lelik a kemény munkában, az anyagi gyarapodásban Az idősebb korosztály hoszszú időn át fennmaradásáért vívott kérlelhetetlen harcot a természet, a társadalom erőivel szemben, és megedződött e küzdelemben. Egy életen át tartó szorgalom és lemondás ritka szerencsés esetben, legfeljebb néhány hold földdel gyarapította az utódok létalapját. Azzal, hogy a munka hatásfoka nagyobb, a kitűzött életcél pedig elérhető és emberi lett, a munkakedv. az ambíció csak fokozódott. A fiatalabb korosztályoknak, mivel nem járták ki ezt a kérlelhetetlen, szigorú iskolát, már más a szemléletük és más az életeszményük. Éppen a legutóbbi két-három esztendő tapasztalatai bizonyítják félreérthetetlenül, hogy igenigen nehéz a paraszti munkakedv és a kisgazdaságok elért termelési szintjének töretlen fenntartása. Bizonyítják továbbá, hogy az anyagi ösztönzés legkisebb bizonytalansága, a kemény munka érteimében és a kitűzött célok realitásába vetett hit átmeneti megingása pótolhatatlan gazdasági és politikai károkat okozhat. A legfontosabb erkölcsi ösztönző a jó közszellem. Senki ne a háztáji igyekezettől és a saját munkán alapuló személyes gyarapodástól féltse a közös gazdaság, vagy a sok gyermekes munkáscsalád boldogulását. „Aki hajlandó szabadsága idején pritaminpaprikát szedni, az keressen a háztáji földön százezer forintot. És azt is meg kell fizetni, ha a gazda és családja vasárnap nem futballmeccsre és fagylaltozni megy, hanem a dinnyeföldre dolgozni. Így majd nem tizenöt forint lesz a pritaminpaprlka és tizenhét forint a dinnye kilója a piacon. Aki öt tehenet tart otthon, s napi egy hektó tejet ad le öt forintjával, attól senki se sajnálja a havi tizenötezret. A tizenhárom éves lány dolga például a fejés. Aki ezt irigyli csinálja utána." A tizenötezer holdas termelőszövetkezet vezetősége — és szerencsére nem egyedül — mindent megtesz a háztáji termelés fejlesztéséért, az imént az elnök szavait idéztük. Sokfelé nyilvánvalóvá vált, hogy a szövetkezeti kollektíva és az egész társadalom érdeke a háztáji lehetőségek — a munkaerő, az istálló, az öntevékenység stb. — maximális kihasználása. 3. A parasztság munka-, élet- és szociális viszonyai gyökeresen átalakultak az utóbbi húsz esztendőben. Jól tudjuk, hogy ezt a változást a mezőgazdaság szocialista átszervezése hozta. De a szocialista mezőgazdaság része, szerves tartozéka, a háztáji termelés, hozzájárul az export révén a magyar népgazdaság fejlődéséhez, a jobb áruellátás révén pedig az életszínvonal s megalapozásához. Vagyis a mezőgazdaság — és ezen belül a háztáji — fejlődése a városi embereknek, a munkásságnak is közvetlen érdeke. A megépült sok százezer új családiház, a lényegében ugyancsak jórészt saját erőből megvalósult faluközművesítés és urbanizáció pedig sok milliárdos kiadástól mentesítette az államkasszát, sőt ugyaneriynyivel gyarapította a nemzeti vagyont. Kovács József Egy szabadkai könyvről ói™ktit!6ll w * ufdonsagoK Tény, hogy Szabadkán jó- Bárányi Károly (sz; 1894.) val több képzőművészeti szobrászművész „a háború kiadvány lát napvilágot utáni években rövid ideig mint Szegeden. Kötet jelent Budapesten, majd Szegeden meg Vinkler Imre (1968), működik és csak tizenkét év Hangya András (1970), Far- után, 1956-ban tér vissza kas Béla (1971) munkássá- szülővárosába. Űjvidékgáról, közkinccsé vált Ba- re ...". lázs G. Árpád (1969) és Ba- Gajdos Tibor nyolcadik ranyi Károly (1970) önélet- könyve úttörő és hézagpótló írása. A Városi Múzeum ka- munka, eredményeit a kétalógusai nem egyszer kis- sőbbi kutatások nem nélkümonográfiának is beillenek. lözhetik. A szerző kiadásáGajdos Tibor áldozatos kan megjelent könyvet gazmunkája nyomán most daf? képanyag teszi teljesebújabb könyv — Képzőmű- bé. (Szabadka, 1977.) vészeti élet, Szabadkán a két világháború között — foglalkozik testvérvárosunk képzőművészeti életének egy szakaszával. A szerző a korabeli hírlapok átbúvárlásának eredményeként a két világháború közötti szabadkai művészélet krónikáját írta meg. Hiányoljuk, hogy az időrendbe állított események pontos rögzítésén túl egy-egy életmű bemutatására, általánosítások levonására nem vállalkozott. Munkáját elsősorban filológiai teljesítménynek tekintjük, amely megbízható alapot ad minden további elemzéshez. Könyve végén az 1919 és 1941 között Szabadkán működött 28 képzőművész életrajzát ismerteti. A névsorban olyan művészek nevére is bukkanunk, akikről mi szegediek, fokozott érdeklődéssel olvasunk. A Szegeden született Hódt Géza (1881—1942) a kiskunhalasi direktóriumban viselt tisztsége miatt először Bécsbe emigrált, majd 1921 és 1926 között Szabadkán élt. A helyi rendőrség figyelmeztetést is kapott a minisztériumtól: „Szuboticán tartózkodik Hódi és Hajós ... akik mint kommunisták ismertek és akik ma is ilyen szellemben tevékenykednek ...". Megtudjuk, hogy Hódi miből tartotta fönn magát: „Ö is kísérletezett festőiskolával..., de megélhetését pártfogók és művészbarátok portréinak megfestésével. valamint a szibériai fogság emlékeit szinte nosztalgikus szépséggel és eredetiséggel megfestett képeinek eladásával igyekezett biztosítani." A 90. évét taposó Balázs G. Árpád a második világháború után került"' városunkba. „Szegeden a Délmagyarország szerkesztőségében dolgozott, majd súlyos gégeoperáción esett át... Munkája eredményeként fölvették a képzőművészek egyesületébe és számos tárlaton mutatta be alkotásait Budapesten és más városokban. 1959-ben... ismét visszatért Szabadkára, ahol műtermet kapott..." Apró Ferenc A kézzel csiszolt ólomkristálytermékeiről világhírű Ajkai Üveggyárban új készítmény kísérleti gyártását kezdték meg. Most készítik a mintakollekciót a külső színbevonattal ellátott ólomkristály kelyhekből, dísztárgyakból. A színezett üveg gyártását főleg a külföldi vevők igényeire kezdte meg az Ajkai Üveggyár. Elsősorban az NSZK Kanada és az Amerikai Egyesült Államok kereskedői kérik ezekét a különlegességeket. Kiállítási napló AZ UTCÁRA VELÜK! — fogalmazódott meg, nem először, bennem, amikor végignéztem a November 7. Művelődési Központban rendezett színházi plakátterv-kiállítást. Az utcára velük! — mondjuk, sajnos még mindig gyakran, amikor a plakátokkal — a meg nem valósult, igazi életétől megfosztott plakátokkal — kiállítótermekben találkozunk. Mert a plakát az utca művészete. Az a hivatása, célja és értelme, hogy a falakról, kerítésekről, hirdetőoszlopokról felhívja a járókelők figyelmét, informáljon és agitáljon a művészet eszközeivel is. A legtöbb plakát eseményhez kapcsolódik. Különösen igy van ez a kulturális plakátokkal, melyek sajátos eszközeikkel filmet, színházi előadást, kiállítást sik kiállításon, Fábri Judit hirdetnek, népszerűsítenek, kerámikus tárlatán, a Juhász A jó plakát — s maradjunk Gyula Művelődési Központa nyolc művész színházi pia- ban. A hódmezővásárhelyi kátterveit fölsorakoztató tár- Majollkagyár fiatal iparműlatnál —, a jó színházi pia- vésze 1971-es sajtóházbeli és kát kapocs, teátrum és kép- JATE-klubban rendezett tárzőművészet, színházi előadás lata után másodszor mutatós néző között. Propagandis- kőzik be Szegeden. Fejlődéta, agitátor és ízlést formáló, se, művészi érettsége igen Egyikük szecessziós, másikuk a legmodernebb fotóeljárásokat alkalmazza, az egyik plakát barokkosan gazdag, a másik brilliánsan szellemes, az egyik játékosan bájos, a másik ironikusan modern. Utcára velük, s a többi hasonlóan jó, kiforrott és eredeti plakáttal! Mert nem vagyunk híján kiválóan képzett alkalmazott grafikusokkal, s mint a példa bizonyítja, több más mellett, nem vagyunk híján plakáttervekkel sem, de,híjén vagyunk az utcán kiragasztott, a hatalmas tömegekre hatást gyakoroló jó plakátokkal, és híján vagyunk tömeges méretekben a korszerű ízléssel, híján vagyunk vizuális kultúránk eredményeivel. A LAKÁSBA VELÜK! — folytathatjuk a sort egy málátáskultúrát nevelő, népművelői hivatást teljesítő műalkotás. A plakát sohasem lehet öncélú,' de soha nem tud szolga sem maradni. Bakos István, Balla Margit, Bányai Isván, Felvidéki András, Helényi Tibor, Kemény György, Molnár Kálmán és Schmall Károly plakáttervei mindazokkal az erényekkel rendelkeznek, melyeket a jó, modern plakáttól elvárhatunk — valamennyien eredetiek, egyéniek, ötletesek, szellemesek. Évezredes ékszer Az Aral-tótól északnyugatra Alma Ata-1 archeológusok kutatásaik során egy kurgán sok évszázados agyagrétegében összesodort fémlemezt találtak. Megtisztítása és kisimítása után gondos vizsgálatokkal megállapítottak, hogy az idoszámi tusunk előtti 5. században élt az az aranyműves, akinek csodálatos alkotásában gyönyörködhetnek1. Az aranylemezt fémeszközzel vésett, cizellált farkas ékesíti. M. Kadiibajev archeológus szerint az arany éltszer a kazah sztyeppék egyik óslakójának ruháját díszítette. Ki a gyermek apja? L. J.-né szegedi olvasónk rósági döntés alapján. Á tör- és akkor Is, ha a terhesség fia négy hónapig járt egy vény a társadalmi lapaszta- bármely időpontjában az lánnyal, akit 3 hónapos ter- latokra építve mondja ki, anya és a férfi házastársak hesként elvett feleségül. A hogy kit kell a gyermek ap- voltak. A másik apasági végyermek megszületése után jának tekinteni. A törvény lelem arra az esetre szól, ha — egy évig éltek együtt, rendelkezésein sarkalló atya- az anya a korábbi házassámajd elváltak. Olvasónk ar- ság puszta vélelem, azaz fel- gának megszűnése után ra kíváncsi, hogy az apa tételezés, amely mindaddig újabb házasságot kőt és a személyének megállapítása- fennáll, míg az ellenkezőjét gyermek az újabb házasságnál mit mond a törvény, lc- nem bizonyítják. A törvény kötést követően — bármikor het-e az apa személyét vi- három apasági vélelmet ál születik. A harmadik apatatnl és ebben az esetben llt fel. Az első és legfonto- sági vélelem akkor érvényehova kell fordulni, tisztázás sabb apasági vélelem az, sül, ha az anya a gyermek végett? amely szerint a gyermek ap- születése után köt házassája az a férfi, akivel az anya got. A második és a harmaAz apa személyenek meg- a fogamzási idő kezdetétől a dik apasági vélelem tényálállapitása végett a, bíróság- gyermek születéséig eltelt lása között a leglényegesebb hoz kell fordulni. A bíróság idö va§y annak legalább egy különbség az, hogy amíg azt a férfit kötelezheti az része alatt házassági köte- amott a gyermek egy újabb ból származzék. A gyermek apját három féle módon lehet meghatá apaság megállapítása nélkül 'ékben állott. A fogamzási házasság fennállása is a gyermek tartására, aki idő a Syermek születésének születik meg, addig itt a az anyával a fogantalási idő- napjától visszafelé számított gyermek megszületését köbén szexuális életet élt, ki- 182 és 300 napja között el- veti a házasságkötés, véve, ha lehetetlen, hogy a telt idö- A fogamzási időre olvasónk fia esetében a gyermek ebből a kapcsolat- vonatkozo eme szabalyt a törvényi rendelkezések alaptörvény adja meg. Tehát: az iiin mindenképpen megallaanya fer.je eme apásagi vé- pílható az apa személye lelem szerint két esetben mi- Amennyiben az ellenkezőjét nósül apanak: ha a fogam- tudjók blzonyítanii akkor rozni: közvetlenül a törvény zasi ido kezdetetol a gyer- forduljanak a bírósághoz rendelkezése alapján, az apa- mek születéséig az anyával ság elismerése alapján és bi- mindvégig házasságban élt, _ Dr, V. M. szembeszökő. Kiállított alkotásait — funkcionális edényeket és dísztárgyakat — érdemes szembesíteni az iparművészet nemzetközileg is elfogadott definíciójával: „ ... Az ipari formatervezés alkotó tevékenység, melynek célja az ipar által előállított termékek formai tulajdonságainak meghatározása. Ezek a formai sajátosságok nem csupán külső jellegzetességek, hanem főleg azok a strukturális és funkcionális kapcsolatok, melyek a rendszert összefüggő egységgé alakítják át, mind a gyártó, mind a felhasználó szempontjából ..." Fábri Judit, aki a Kárpátalján született, s Lvovban végezte tanulmányait, úgy érkezett 1967-ben Magyarországra, hogy megismerte nemcsak a Kárpátalja népi kerámiaművészetét, de szinte az egész orosz kerómiafolklórt. Á Majolikagyárba kerülve sok évtizedes cserepes hagyományokkal találkozott, s e hagyomány, no meg az új feladatok termékenyítően hatottak munkásságára, fejlődésére. Fábri Judit az iparművész legszebb feladatának tartja, hogy munkáival képes megváltoztatni az emberi környezetet, alakítani, formálni, megszépíteni tudja azt. Tárlatának darabjai is ebből az igényből születtek. Tudja, hogy szükségünk van jól hasznosítható és szép edényekre. Anyanyelvi fokon igyekszik megismertetni és megszólaltatni a népművészeti hagyományok szín- és formakultúrá.iát. Alkotásaira jellemző egyfajta „orosz" stílus, mely egyéni ízt ad munkáinak. Edényeit, csészéit jó megfogni, öröm használni, funkcionális dísztárgyai, vázái. tálai esztétikailag is tökéletes élményt nyúúanak, visszafogott, letisztult formaés díszítőelemei a kis lakások környezetszervező és ízlésformáló darabjai lehetnek. Ha meg is lehetne vásárolni őket! Tandi Lajos 1