Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-18 / 115. szám

2 Szerda, 1977. május 18: Urho Kckkoien Moszkvában O Moszkva (MTI) lásokon részletesen véle- működés fejlesztésének és A Szovjetunió Legfelsőbb ményt cseréltek a szovjet— elmélyítésének 1990-ig szóló Tanácsának Elnöksége és a finn kapcsolatok kérdései- hosszú lejáratú programjaszovjet kormány megfiivósS- nek széles köréről. A tár- rak elfogadásában, ra kedden hivatalos látoga- gyalások résztvevői megvi- A Szovjetunió Legfelsőbb tásra Moszkvabn érkezett tatták az együttműködés to- Tanácsának Elnöksége és a Urho Kaleva Kekkonen, a vábbfejlesztésének elvi irá- szovjet kormány kedden a Finn Köztarsasag elnöke. nyait. nagy Kreml palotában efoéA finn és szovjet állami A felek áttekintették és det adott Urho Kekkonen -/ászlókkal feldíszített vnu- megállapodtak a Szovjetunió tiszteletére. Az ebéden Leokovói repülőtéren Urho Kek- és Finnország közötti keres- nyid Brezsnyev és Urho konent Nyikolaj Podgornij, kedelmi-gazdaságl, ipari és Kekkonen pohárköszöntőt a Szovjetunió Legfelsőbb Ta- tudományos-műszaki együtt- mondott, nácsa Elnökségének elnöke, Luis Corvalán hazánkba érkezik Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és más szovjet hivatalos személyek üdvözölték. Jelen volt Jákkó Hallatna, a Finn Köztársaság moszkvai nagykövete, valamint a szovjet fővárosban akkreditált több diplomáciai képviselet vezetője. Urho Kekkonen, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin a repülőtérről a két ország zászlóival feldíszített útvonalon rendőrmotorosok díszkiséretében a finn államfő szálláshelyére hajtatott. Kedden a moszkvai Kremlben megkezdődtek a hivatalos szovjet—finn tárgyalások. A Júrgyalásokat szovjet részről Lévnyid Brezsnyev, az. SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin, finn részről Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke vezetik. A felek a baráti légkörben és a kölcsönös egyetértés szellemében lezajlott tárgyaA azov/et—amerikai külügyminiszteri tárgyalásokra Groniki Genfbe utazott S Moszkva, Genf (MTI) Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden délután elutazott Genfbe, hogy részt vegyen a ma kezdődő szovjet—amerikai külügyminiszteri tanácskozáson. tozása és a leszerelés egyes kérdéseiről. A konzultációkon megvizsgálták az új tömegpusztító fegyverfajták és fegyverrendszerek kidolgozásának és gyártásának betiltásával kapcsolatos kérdéseket. Megvitatták többi között a sugárfegyver betiltásának problémáját. A felek megvitatták a leszerelési bizottságban megAs FDGB kongresszusán Gáspár SáíiÉr felszólalása • Berlin (MTI) ról beszélnek ott, ahol a legAz NDK szakszervezetei alapvetőbb emberi jogot, a (FDGB) IX. kongresszusának munkához való jogot sem második napján — kedden — biztosítják. felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, a kongresszuson részt vevő magvar küldöttség vezetője. A magyar munkásosztály, a magyar szervezett dolgozók Csak a hiszékenyek hinnék nevében köszöntött© a kongresszust. Kiemelte, hogy az FDGB tevékenysége meghatározó Jelentőségű az NDK társadalmi fejlődésében, az NDK szakszervezete osztály- és terA Cyrus Vance amerikai külügyminiszter ez év márciusi moszkvai látogatása során létrejött megállapodás alapján május 9—13. között valósítható közös" kezdeméGenfben a Szovjetunió és az nyezés lehetőségeit. Ez a kezEgyesült Államok küldöttsé- deméhyezés a legveszélyege konzultációkat folytatott sebb vegyi hadviselési esza hadászati fegyverek korlá- köbökre vonatkozó nemzetközi konvenció megkötését célozza, első lépésként a vegyi fegyverek teljes és hatékony betiltása felé vezető úton. E konzultációk a Szovjetunió és az Egvesült Államok között 1974. július 3-án a legmagasabb szinten létrejött megállapodáson alapul, tak. Mindez a halálthozó és más erősen mérgező vesvi hadviselési eszközökről 1976. augusztusában és 1977. áprilisában Genfben megtartott szovjet—amerikai megbeszélések folytatását jelentette. A felek megállapodtak, hogv a közeljövőben ismét találkoznak az összes megvitatott kérdés további elemzése céljából. — Ismerjük a nemzetközi burzsoázia módszereit. Fegyvertarához tartozik, hogyha belső bajokkal küzd, megkísérli másra terelni a figyelmet. Most is erről van szó. el talán, hogy a szocialista országokban vélt hibákat, vagy meglevő gondokat azért teszik szóvá, hogy a mi rendszerünket tegyék jobbá. Gáspár Sándor hangoztatta, hogy a magyar szakszerBerezeii A. Károly Vándorének (Regény) mészetesen nemzeti célokat vezetek az FDGB-vel annak szolgál, s ugyanakkor mélyen fennállása óta szoros testvétnternacionallsta. ,,Az Inter- ri, baráti kapcsolatban, nacionalizmust mi úgy ért- egyetértésben dolgoznak. A jük, hogy nemzeti érdekein- magyar küldöttség vezetője ket soha nem helyezzük a végül — nagy tapstól kísérmunkásosztály nemzetközi ér- ve — sok sikert kívánt az dekei elé. Az FDGB ennek NDK szakszervezeteinek céla kötelezettségének mindig jaik megvalósításához, eleget telt" — hangsúlyozta. Gáspár Sándor felszólalásában megfogalmazta, mi jellemzi a szocialista országok szakszervezeteit. — A szakszervezeti mozgalom a társadalom szerves része, alakitója. Bízudst mondhatjuk. hogy a mi szakszervezeteink olyanok, amilyeneket eddig még nem Ismert a történelem. A szakszervezetek a szocializmus viszonyai között a politika formálói és természetesen végrehajtói is, egy olyan politikáé, amely az egész nép, a munkásosztály alapvető érdekeit fejezi ki. A mi viszonyaink között a szakszervezeteknek törvényben blztosftott alapvető jogaik vannak, olyan jogok, amelyekkel soha szakszervezeti mozgalom nem rendelkezett tőkés viszonyok között. Olyan törvényekben biztosított jogokkal rendelkezünk, amelyekkel az egész társadalom, az osztály, az egyén boldogulását szolgáljuk — mondotta. Gáspár Sándor emlékeztetett arra, hogy vannak, akik „mostanában számon kérik tőlünk az emberi szabadságjogokat". Kijelentette: — Kik' kérik tőlünk számon az emberi szabadságjogokat, és milyen címen? Azok, akik egy letűnő társadalmi rendszert akarnak minden áron fenntartani. Egy olyan rendszer képviselői és kiszolgálói, amelyben csak a pénz biztosítja a jogot, a rangot, ahol a dolgozó tömegeket kirekesztik a hatalomból. Emberi szabadságjogokLuis Corvalán. a Chilei Kommunista Párt főtitkára, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kimagasló egyénisége, baráti látogatásra hazánkba érkezik. 1916. szeptember 14-én született a dél-chilei Puerto Montt kikötővárosban. Apja általános iskolai tanító, édesanyja parasztasszony. A chillani tanítóképző elvégzése után a concepcioni munkásvidéken tanított. 1934-ben belépett a Chilei Kommunista Pártba. 1938-tól a párt lapjának újságírójaként Chile északi részén, a sulétrombányák vidékén dolgozott. Itteni tevékenysége miatt megjárta az Iquique-i és Antofagasta-i börtönöket, majd száműzték az országból. 1939ben a chilei munkásmozgalom első lapjának, a „Munkások Ébredésé"-nek főszerkesztője lett. 1940-ben megalapították a Chilei Komunista Párt Központi . - ^ Bizottságának napilapját, az a pisagual koncentrációs tá- séretében — 1965 julius 191948-ban a Videla-diktatúra idején amikor a párt illegalitásba kényszerült, elkongresszusán a Politikai Bizottság tagjává és a Közppnti Bizottság titkárává választották. 1958-bSji a párt kiharcolta újból a legalitást. Ebben az évben Luis Corvalánt a Chilei Kommunista Párt főtitkárának választották meg. 1964-ben „A. mi forradalmi utunk", majd 1971-ben „A győzelem útján" címú könyvében felvázolta a chilei demokratikus átalakulás stratégiai és taktikai kérdéseit. 1961-től a fasizmus hatalomra jutásáig szenátor. 1973. szeptember 27én a fasiszta junta letartóztatta és a Dawson-szigeti majd a Tres Alamos-i koncentrációs táborokban tartotta. Innen 1976. december 23-án szabadult ki. Luis Corvalán — felefogták megkínozták, majd sége és Pablo Neruda ki.,E1 SigIo"-t, amelynek Luis Corvalán előbb munkatársa, majd 1946-ban főszer kesztője. 1947-ben központi bizottsága ós bizottságának lett. borba zárták. Innen a nem- 23. között járt hazánkban, zetközi szolidaritás szaba- 60. születésnapján az MSZMP dította' ki. 1951-ben tagja Központi Bizottsága táva párt lett a párt központi bizott- iratban köszöntötte. Ebben agitáci- ságának. A Chilei Kom- az évben a Kossuth vezetője munista Párt 1956-ban legálisan megtartott Kiadó il- meglelenteti Corvalán elvX. társ válogatott írásait. RÁDIÓTELEX FKP, a Francia Szocialista Párt és a Baloldali Radikális Mozgalom által 1972-ben aláírt közös kormányprogram APRO ANTAL LÁTOGATÁSA PAIUZSBAN Edgár Paure, a francia nemzetgyűlés elnöke kedden a francia nemzetgyűlés épületében ebédet adott a ma^elnöfvlSSvXr^: ^-űaitésének elórelátha. ban tartózkodó küldöttsége hónapokig tartó folyatiszteletére. Délután Couve ^fwL. ^^of, de Murvllle, a nemzetgyűlés ioíltka'a' . .ff™01* ktítm bizottságának elnöke M.tterrand, a B^cialista Part fogadta a magyar orezággyű- elso tltkar« Róbert Fabre, lés elnökét A FRANCIA BALOLDAL CSÚCSTALÁLKOZÓJA A francia baloldal vezetőinek „csúcstalálkozójával" kedden megkezdődött az A KGST vb ülése S Moszkva (MTI) Moszkvában kedden megnyílt a KGST végrehajtó bizottságának 81. ülése. Az ülésen megvitatják a KGST-tagállamok együttműködésének további elmélyítésével, a szocialista gazdasági integráció komplex programjának végrehajtásával összefüggő kérdéseket Edward Gierek és Nicolae Ceausescu vezette lengyel— román küldöttségek tárgyalásai. KADHAFI BESZÉDE Moamer El-Kadhafi a Líbiai Legfelsőbb Népi Kongresszus Legfelsőbb Titkárságának főtitkára — mint jelentettük — felszólalt az Iszlám országok külügyminisztereinek konferenciáján. Felhívta a világ muzulmánjait, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket az imperializmus, a neokolonializmus, a fajgyűlölet ellen, a békéért, a •nemzetközi biztonságért és a haladásért vívott harcban. KÜLÜGYMINISZTERI BIZOTTSÁG ÜLÉSE összehívták a Varsói Szerződés tagállamai küla Baloldali Radikális Mozgalom elnöke tegnap délelőtt tízkor kezdte meg tanácskozásait a baloldali radikálisok székházában. ROMÁN—LENGYEL TÁRGYALÁSOK VARSÓBAN Kedden délután a Varsóban tartózkodó román pártás kormányküldöttség megkoszorúzta az Ismeretlen ügyminiszteri bizottságának Katona Síremlékét. Ezt kö- ülését. Az előzetes megállavetően Nicolae Ceausescu, a podásnak megfelelően május küldöttség vezetője találko- második felében Moszkvában zott Edward Gierekkel, a kerül sor a Varsói Szerződés LEMP KB első titkárával. A tagállamai külügyminiszteri találkozó után megkezdődtek bizottságának ülésére. A római protestáns temetőben nemcsak Goethe fia nyugszik, hanem Keats és Shelley szíve is. Nem mulaszthattam el, hogy egy-egy szál virágot ne ejtsek a sírjukra. Salerno is foglalkoztatott, bár erről sem tudtam többet, mint. hogy itt halt meg VII. Gergely pápa. s hogy híres orvosi egyeteme volt már a középkorban. Vizsgálgattam a térképet s mármár majdnem Salernót választottam ki következő állomásomul, amikor a Sorrento és Salerno közötti tengerparton cikázva ide-oda. szinte ihletszerűen Positanón akadt meg a szemem. Tudós könyvem néhány sorban, futólag emlékezett meg róla. mint halaszfaluról, amelynek az Anjouk ideiében fontos kikötője volt, s most orientális épületeivel s pittoreszk fekvésével vonzza oda a német festőket Ez rögtön szöget ütött a fejembe. Az a tény, hogy halászfalu és keleti jellegű, már előre megbűvölt s szinte nyújtotta azt, amit éppen kerestem, de hogy német festők keresik föl, ez anyagi szempontból volt számomra meggyőző, mert ahová németek járnak, az általában olcsó hely, legalábbis kevésbé felkapott,, mint Capri, vagy Sorrento, ahol az életszínvonalat angolok és amerikaiak diktálják, s ezekkel nehéz egy magyar vándornak versenyre kelnie. Tehát döntöttem! Posltanóba megyek, még pedig hajón. E kemény és határozott szándékomat utóbb mégis úgy módosítottam, hogy Salernót sem ejtem el, s az ú.1 tervet már olyanféleképpen vázoltam föl, hogy az egyetemi évad megkezdéséig Salernóban fogok letelepedni, de útba ejtem Positanót, s kedvemtől teszem függővé, hogy meddig maradok ott. Azonnal átsiettem a kikötőbe s a móló bejáratánál álló pénztári bódéra kifüggesztett menetrendből megállapítottam, hogy tervem könnyen és olcsón keresztülvihető: a kis gőzös reggel indul Sorrentóbe, majd alig másfel órányi veszteglés után folytatja útját Positano és Amalfi felé. Ügy határoztam, hogy másnap útra kelek. Poroszkálva indultam hazafelé, hogy szándékomat, közöljem signora Cavalterivel s búcsút vegyek signorina Rosától is, aki, mióta Morselli, az aversai diák, újból meghódolt, s jelezte, hogy visszatér hozzá s vállalja a völegénység édes terhét, jóval öntudatosabban, majdnem fölényesen viselkedett velem szemben. Fiatal asszonyok szoktak beteltségükben elnezöen leereszkedők lenni, mintha így akarnák kimutatni, hogy ők is a „beavatottak" közé számítanak már, s úgy látszik, Rosa kisasszony már a beavatottság ígéretétől is felmagasztosult. Ebbe a fölénybe, persze. belejátszott, az a suta körülmény is, hogy ezt a szerepet, legalábbis átmenetileg, magam is betölthettem volna, ha ügyesebb vagyok, s az olasz lány izzó fekete szemének pillantásába egy kis komiszkodó gúny, sőt káröröm is vegyült. Mindenesetre igyekeztem elkerülni tekintetének tüzét, nemcsak fezért, mert röstelltem a benne villódzó megvető vádat, hanem mert még mindig a szívemig szúrt ez a sugár s égető fájdalmat okozott. A megcsillantott, de mégis elveszített paradicsom kínja még csak fokozta sóvárgásomat, s bar utazásom izgalma erősen foglalkoztatott, még a rám váró csodálatos tájuk szépsége is csak a felszínt érintette, ott fodrozódott; a mélyben ez a fekete szemű démon ü'.t, mint valami áldozatra leső. igéző szörnyeteg a tenger fenekén. Formái beléívódtak emlékezetembe, s olyan mélyen, hogy minden rezdülése, szájának minden rángása ott vibrált előttem. s ha a lehetőség átzsibongott rajtam, amit égesz teste kínált, a tenger is nevetséges tócsaként hatott, s a Vezúv leszelt hegyű homokbuckaként, mert délibábbá nőtt alakja felnyúlt az égig, s egyetlen kecses léptével befogta a nápolyi öböl két szélső fokát. Emésztődésem tehát nem szűnt meg s hihetetlen akaraterőre volt szükségem, hogy Rosu jelenlétében valami nevetségesen egzaltáltat ne kövessek el. Még remegő hangszálaimat is megfegyelmeztem, hol köhintéssel, hol nyeléssel, s azt hittem, minden gyanúját elterelem ezzel. Akkor még nem tudtam, hogy a nők nem külső jelek alapján ítélik meg az elveszett embert, hanem megérzik, mint az a pillangó, amely száz kilométeres távolságokbol indul el párja keresésére és csalhatatlanul rátalál. Nagy, férfias erőfeszítéseim teljesen kárba vesztele, mert Rosa pontosan tudta, hogy- a hatalmában vagyok, s bár nem volt velem már semmi szándéka, s így mereven elháríthatta volna még sután szemrehányó viselkedésemet is, s egyetlen rideg szavával a maga részéről lezártnak minősíthette volna az ügyet, mégsem tette, mert kellett neki a diadal, öncélúan is, fiatalsága, női ereje most élte nugy próbaidejét. S Morsellihez fűződő szerelmét is így érezte teljesebbnek, ha egyéb sikerek, hódítások készítik elő győzelmét. » A szokott úton, bámészkodva bandukoltam a Via Nilo felé. Megcsodáltam újból a Castel Nuovo roppant tömegét s a királyi palota felsorakozó szobrait, aztán felkanyarodva a Corso Umbertóra, átvágtam az egyetem előtt a Strada San Biaggio dei librai-ra. amelyből a Via Nilo ls nyílt. De a kapu előtt hirtelen megálltam, s mintha valami sugallat érintett volna meg, folytattam tovább utamat, talán azért, hogy mégegyszer végigcsatangoljam azokat a helyeket, ahol még nemrég szegény Gyurka barátommal bolyongtam a megismerés és felfedezés izgalmával. Mentem, mentem, egy kissé már megnyugodva, hogy tisztázzam további szándékaimat, bekukkantottam minden útba eső kapualjba, figyeltem Nápoly zajos, nyüzsgő, sajátságos életét. Egy csemegekereskedésben olajbogyót és füstölt sajtot vásároltam s aztán elhagyva a Piazza Cavourt is, még búcsúpillantást vethettem a múzeum épületére, s a botanikus kert felé igyekeztem. • (Folytatjuk.)