Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-18 / 115. szám

Szerda, 1977. május 18. 3 Kél kitüntetés számai Május 1. alkalmából Ki­váló Szövetkezet lett a Sze. gedi Bútoripari Szövetkezet,, a Vas és Fémipari Szövet-, kezet pedig a kohó- és gép­ipari miniszter dicsérő ok­levelét kapta. Azóta mind­két szövetkezetben vége az ünneplésnek. Érdemes visa ' szapillantani: mit végeztek;, mivel szolgáltak rá az elis­merésre. S talán útmutatás is lehet mindez: a jövőben ennél csak többet, jobbat la­het. A SZEBISZ 1976-ban az improduktív költségek csök­kentését, gazdaságosabb ter­mékösszetétel kialakítását és a tőkés export növelését tekintette legfontosabb fel­adatának. A tervezett ter­melési érték 3 millió fo­rintos túlteljesítését aján­lották fel — 4 milliót tel­jesítettek. A tőkés export 54 százalékkal, értékben 8 millió forinttal nőtt, kül­kereskedelmi értékesítésük pedig 14 százalékkal. Ezt a dinamikus fejlődést főként különféle üzemszervezési in­tézkedésekkel, valamint a gazdaságtalannak minősülő termékek gyártásának meg­szüntetésével érték el. Ma­kói részlegükben tavaly már kizárólag a svéd ex­portra kerülő székek ké­szültek — 6,5 millió forin­tos termelési többlettel. Az anyagrakodás és a -szállítás megfelelő megszervezésével és a pénzügyi fegyelem .erő­sítésével az improduktív költségeket mintegy 500 ezer forinttal tudták csökkente­ni. A Szegedi Vas- és Fém­ipari Szövetkezet 6,9 szá­zalékkal növelte termelé­kenységét az elmúlt évben. Somogyi Károlyné felvétele Készülnek a benzinlámpák a Szegedi Vas­Szövetkezetben és Fémipari Nagy gondot fordítottak a gyártmányfejlesztésre, so­kat tettek új gyártmányok kialakításáért. Például a me­zőgazdasági. háztáji mun­kák könnyítésére elkészítet­ték a rotációs fcapa proto­típusát, a kerti kocsik ter­vét és mintadarabjait, vala­mint többféle, cipőjavításra szolgáló kisgép terveit is. Nyereségük 4 százalékról 17,3 százalékra nőtt, ter­vükben pedig több mint 10 millió forintos többlet­teljesítést értek el. Pedig az 1976-os év elég nehe­zen indult: márciustól a szövetkezet makói üzem­egységét átadta a Taurus Gumigyárnak. Ennek kö­vetkeztében létszámuk kö­rülbelül 100 fővel, termelé­si értékük mintegy 11 mil­lió forinttal csökkent. Az éves eredmények, a szóm­adatok mégis, ennek ellené­re önmagukért beszélnek, bizonyítva mindkét szövet­kezet esetében: ami az el­ismerés mögött van, mind­az, amivel rászolgáltak — sok. nehéz és örömet adó munka. V Árokpart és takarmány Nemrégiben megjelent egy rendelet, amely szerint az árokpartok, töltések, gátak oldalán termő füvet az ál­lattenyésztők rendelkezésére kell bocsátani — ingyen. A Népszabadság tegnapi, keddi számában arról szól a glosz­szaíró, hogy a tanácsok és mindazok, akik illetékesek ez ügyben, szorgalmazzák, hogy valóban minden talpa­latnyi területről betakarít­sák a kitűnően fölhasznál­ható takarmányt. Nem vitás, arra törekszünk, hogy a ház­tájiban is egyre több legyen a szarvasmarha, több húst és lejet adjanak a közösségnek. Tartsanak a családi házak udvarában, istállóiban ser­1ést, birkát, baromfit, libát, kacsát, nyulat és minden olyan állatot, amelyre mind­annyiunknak szüksége van, különösen a közellátásnak. S egy kicsiny ország, mint a miénk, valóban nem enged­heti meg azt. hogy akár csak egy tenyérnyi terület is ki­használatlanul, parlagon maradjon. Azt szorgalmazzák a leg­több helyen, hogy vágják le a közterületeken — árok­partokon, töltéseken, utak mellett ingyen termő füvet és takarmányként hasznosít­sák. Akár örvendetesnek is mondhatnánk egy szőregi ember — Rakerfczai Mihály — panaszát, aki azért keser­gett, mert kevés területet adott számára a helyi tanács, hogy a töltésoldalon füvet kaszálhasson. A Maros és a ™:sza mentén, valamint a Xamara-töltés oldalán levő kaszálót a helybeli tanács osztja szét jelentkezés alap­ján. Különöseri»nem vizsgál­ok meg, hogy az illető ké­relmezőnek milyen az állat­llománya, aki kér, az kap egy-egy szelvényt a tötyés­i'dalról. De Rakonczaiéknak, kik mellesleg igen szerény myagi körülmények között kezdték életüket, s jelenleg s 'orgalmukkal azért küszköd­nek? hogy önmaguk helyzetét is ioi virágoz lassúk. Az álla­mi rendelkezéseket és anyagi támogatást igénybe véve vá­sároltak szarvasmarhát, na­ponta 15—20 liter tejet fej­nek és adnak el. A sikeren fölbuzdulva, rokoni támoga­tással vettek még egy tehe­net, mert úgy vélték önma­guknak és a társadalomnak is így lesz hasznos. De most örömükbe egy k'is üröm is vegyült, mivel a tanácsnál csak igen kevéske kaszálót garantáltak részükre. Ha minden igazságosan, körül­tekintően történt volna az elosztásnál, nem is zsörtö­lődnének. Mi a baj? Szerintük' — s úgy érzem a közösség igaz­ságérzete szerint is — az, hogy ha már ilyen kedvező környékükön a töltések ka­szálói iránti igény, akkor valamiféle sorrendet kellene meghatározni. Például így: elsőként a tejelő szarvasmar­hát tartóknak adnak elsőbb­séget, ezután a húst terme­lőknek, majd a Juh- és a sertéstartóknak, s csak az­után következnek a többiek. Az említett fiatal családfő a szegedi egyetemen kazán­fűtő, s a reggel hattól délután kettőig tartó munka után még vállalta azt is, hogy hajnalban és késő estig szorgoskodik szarvasmarha tartásával. Jogosan kér te­hát a közösség területéről hasznosítható takarmányt. Legfőképp az bántja, hogy sokan már árulják a szá­mukra kiírt kaszálót talpon, még azt a fáradságot sem véve, hogy levágják a füvet. Akkor már inkább annak' adjanak akár három szel­vényt, aki valóban önmaga fáradozik, szabadidejét, ün­nepnapját és szórakozását is föladva mindannyiunk érde­kében, az egész népgazda­ság érdekében. Gazdagh István Ülésezett a TESZÖV nőhizottsága SZÖV nőbizottságának tag­ja, a nők II. országos konfe­renciájáról referált. A nagylétszámú és aktív résztvevőknek dr. Bodó Mi­hályné, a TESZÖV főmunka­társa, az időszerű nőpolitikái feladatokról tartott rövid be­számolót. A napirend után a jelenlevők kérdéseket tet­tek fel a TESZÖV nőbizott­sága munkatársainak, majd vita következett. Tegnap délelőtt 9 órai kezdettel Szegeden, a Tisza Szálló tükörtermében a Csongrád megyei Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Terü­leti Szövetségének nőbizott­sága a termelőszövetkezetek­ben működő nőbizottságok elnökei részére értekezletet tartott., A tanácskozást Cyovai Mihályné, a TESZÖV nőbi­zottságának elnöke vezette. Első napirendi pontként a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusának határo­zataiból adódó feladatokat Ábrahám. Vince, a TESZÖV titkára ismertette. Fekete Ivánné dr., a TESZÖV fő­munkatársa a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításá­ról (ártott rövid tájékozta­tót. Tánczos Jánosné, az Or. szagos Nótanács és a TÉ­Párttaggá nevelés a KlSZ-szervezetekben Kell-e bizonygatni, hogy a KISZ-szervezetek legfelelős­ségteljesebb tartalmi munká­jának egyike a párt utánpót­lásának nevelése, a párt jö­vendő tagjainak formálása, szellemi és fizikai edzése? Az MSZMP X. kongresszusa a pártba való felvétel alsó kor­határát 18 évben határozta meg, s ez még nagyobb fel­adatokat ró a KlSZ-szerve­Miksa Szakközépiskolában, egyet a Vasútforgalmi Szak­középiskolában vettek fel,) Ha jól belegondolunk, nem intézhetjük el csupán annyi­val, l\ogy ezért a gyér szá­mért a középiskolai pártszer­vezetek a felelősek. A gon­dok összetettebbek, bonyo­lultabbak. Valóban sürgős megoldásra vár. hogy azok a sági mozgalomban, ám ered­ményeink bizonyára még jobbak lennének, ha ezt az időt a 18—20 éves fiatalok felvételének szorgalmazásával meg lehetne hosszabbítani. Mert itt van a munka má­sik gyengébb pontja. Mégpe­dig az, hogy a párttagaján­lási tevékenység javulásával nem jár együtt a fiatal párt­tagok KISZ-ben való tevé­kenységének erősödése, növe­kedése. A jövő feladatai kö­zött nem hanyagolható el: a KISZ-vezetők, mozgalmi ak­zetekre. Fokozottan igényli a tivisták, akik tanulásban, köz­KISZ- és pártszervezetek ösz- életi tevékenységben egyaránt szehangolt munkáját, s lehe- élen jártak két-három-négy tővé teszi, sőt javasolja, hogy évig, kerüljenek már közép- KISZ-szervezetek fokozottab az ifjúkommunisták párttag- iskolásként a párt tagjainak felt ételekor az egyik ajánló sorába. Lehet-e ennél szebb a RISZ-taggyűlés legyen. A 18. születésnapi ajándék?! KISZ-szervezetek pártépítő Csakhogy... A középiskolák munkájáról az MSZMP XI. pártszervezetei jórészt kis kongresszusa, majd a KISZ létszámúak, szinte évenként legmagasabb fórumának kerül be az iskolába újabb és munkája új lendületet adott, újabb fiatal pedagógus, aki tartalmasabb és komolyabb szintén szeretne párttag len­nevelő tevékenységre serken- ni, nem beszélve néhány idő­tette a KISZ-szervezeteket, sebb tanárról. A szakmun­ennek nyomán a tagfelvéte- kásképző intézetekben a te­leknél mindinkább az alkal- nulók jelentős része 17 éve­masságot, politikai-ideológiai sen, szakmával a kezében el­bán Igényeljék a pártszerve­zetektől, hogy a felvett fia­talok pártmegbízatásként az ifjúsági szervezetben végez­zenek meghatározott munkát. Ez a KISZ tartalmi és minő­ségi munkája további emel­kedésének egyik záloga. A felsőoktatási intézmények szinte általános jellemzője, hogy a párttagajánló munka az utolsó évesekre szorítko­zik, akik munkát, valódi fel­kítandó együttműködés ered­ményeképpen — erőteljesebb lehetne a párttaggá nevelő munka. Nem is beszélve ar­ról, hogy ezen a területen fo­sai mind több arra érdemes fiatalt kellene ajánlani párt­tagnak, hiszen ezek a leendő munkások alkotják a párt bázisának utánpótlását. Annál is fontosabb a kö­elkötelezettséget vették figye­lembe. • A szegedi KISZ-es párt­építő munkát jól jellemzik az elmúlt évi számadatok: 1976­ban 561-en lettek a párt tag­jai, közel kétharmaduk 30 év alatti, közülük 239-en tagjai a KISZ-nek, s 233-at a KISZ­taggyűlés ajánlásával vettek fel. Ez a több mint 80 száza­lékos arány bizonyítja, hogy nemcsak jelentősen nőtt a pártba felvett fiatalok szá­ma, de növekszik a KISZ ál­tal felkészített és ajánlott zépiskolák, szakmunkásképző ifjúkommunisták aránya is. intézetek KISZ- és pártszer­Még inkább szembetűnő a vezetetnek ilyen irányú mun­KISZ-szervezetek felelősség- kája, mert altalános tapasz­teljes nevelő munkája, ha az talat, hogy a kikerülő fiata­ajánlott és felvett fiatalok lóknak — egyetemeken, fő­felkészültségét, alkalmasságát iskolakon, munkahelyeken — vizsgáljuk. A jó előkészítés uJra bizonyítaniuk kell, új jellemző a textilművek, a körülmények között kell el­KSZV, az olajipar, a MÁV, kezdeniük a munkát, a moz­a konzervgyár, valamint a §almi életet, s — ez sem JATE, a tanárképző főiskola hagyható figyelmen kívül — és az élelmiszer-ipari főiskola be kell állniuk a sorba. Mire ez irányú munkájára. Az is parttagokka jelölnék őket, a jelentős eredmény, hogy a fiákat várja a katonaság, s pártszervezetek a KISZ-bi- leszerelés után ismét nem kis zottságokkal, alapszervezetek feladat az újbóli beilleszke­vezetőségeivel közösen dol- des, es a megannyi szemé­gozzák 1U, készítik el párt- f/es S°nd> torlódó esemény, építési terveiket. Figyelembe lSy aztán — a statisztika is adatokat már nem is tudnak hagyja az iskolát. Ám* az vállalni-teljesiteni. Ennek kö­érettségizettek között — ép- vetkezménye, hogy a lehető­pen a középiskolákkal kiala- ségekhez képest kevés a párt' tag hallgató (a JATE-n 59i a SZOTE-n 49, a tanárképző főiskolán 10, az élelmiszer' ipari főiskolán U hallgató tagja a pártnak, az egészség' kozott körültekintéssel és ügyi főiskolán és a zenemű­még gondosabb kiválasztás- vészeti főiskola szegedi tago­zatán egyetlen párttag hall­gató sincs). * Többek között ezeket a kérdéseket vitatta meg leg­utóbbi ülésén a KISZ Sze­ged városi Bizottsága. A vá­rosban folyó párttagé neve­lési munkát eredményesnek ítélhette meg a testület, de nem hallgatták el a fent em­lített nehézségeket sem. Aa elfogadott feladatok között szerepel e munka javítása ér­dekében például, hogy a má­sodik félévben beszámoltat­ják azokat a bizottságokat, ahol van javítanivaló a párt­tagajánló munkában, Figye­lemmel kísérik, hogy a párt­építési tervek elkészítésénél a KISZ-szervezetek éljenek javaslattevő jogukkal. Ugyan­akkor kérik a pártszerveze­teket, hogy a felvételeknél kerüljenek előtérbe azok. veszik a KISZ véleményét, támogatják javaslataikat. Ez az alapja annak, hogy az. if­júsági mozgalomban edződött és bizonyított fiatalok mind nagyobb számban kerüljenek a pártba. A KISZ KB 1974 áprilisi Ijatározata magasabb követel­ményeket támasztott a KISZ­szel szemben. Ennek pozitív hatása a párttagajánlás szín­vonalának emelkedésén is le­mérhető. Az alapszervezetek minőségi-tartalmi munkájá­nak erősödése, javulása együtt járt a KISZ-tagok na­gyobb felelősségével. • Figyelemreméltó és tanul­ságos a pártba felvettek kor­csoportok szerinti megoszlá­sét elemezni. Az 1976-ban fel­vettek között hatvanketten 18 —21 évesek, százhatvan heten 22—26 évesek, százhuszon­nyolcan 27—29 évesek. Ezen adatokból szembetűnik, hogy KISZ-korosztály idősebb korcsoportja döntő szám­aránnyal szerepel. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a múlt évben mindössze három 18 éves fiatal lett a párt tagja, már a KISZ párttaggá ne­velő tevékenységének egyik gyenge pontjára tapintot­| tunk. (Két 18 évest a Déri ezt támasztja alá — 24—26 akik KlSZ-ajánlassal rendel­évesek legtöbben, mire reá­lissá válik párttagfelvételük. Még így is lehet rájuk szá­mítani néhány évig az ifjú­keznek, s a fiatal párttagok a KISZ-szervezetben kapja­nak munkát, pártmegbízatást, Tandi Lajos Á német pártlap rovatvezetője Vásárhelyen Manfréd Grey, a Német Ezt követően a német ÚJ­Szocialista Egyeégpárt lapja, ságíró a Vásárhelyen élő e« a Neuer Weg rovatvezetője alkotó Csikós András feslő­kedden Hódmezővásárhelyen művész műtermében tett lá­folytatta Csongrád megyei togatóst, majd az Alföldi látogatását. Délelőtt dr. Sebe Porcelángyár majolika gyár­János, a megyei pártbizott- egységét tekintette meg. Dél­ság osztályvezető-helyettese után Nagy Lajos, a városi kíséretében a városi pártbi- pártbizottság osztályvezető­zottságot kereste fel. ahol helyettese kísérte el - ven­Szabó Dániel osztályvezető- déget a Marx Termelősnővet­vel folytattak — egyebek kő- kezetbe, ahol többek között zött a termelési agitáció he­lyi kérdéseiről — eszmecse­rét. a zöldségkertészet bemutatá­sa is szerepelt a program­ban. impozium Egerben kedden véget ért az országos baineológiai szimpózium. A szimpóziumon bejelen­tették, hogy a tervek szerint jövőre nemzetközi jellegű tanácskozásra kerül sor Egerben, mivel a város és Ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága A közönség és a színház új minőségű kapcsolatának megteremtésében jelölte meg színházművészetünk elmúlt öt évének legjelentősebb eredményét a Kulturális Mi­nisztérium, s e megállapítás­sal egyetértve vonta meg SS, gy*ó^ntézeteffon- Wműhelyeinek fél é^ tos tudományos tapasztala­tok birtokában vannak. tizedes mérlegét keddi ülé­sen az országgyűlés kulturális bizottsága. Az Ortutay Gyula elnökletével megtartott ta­nácskazáson részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés al­elnöke, Orbán László, az Or­szágos Közművelődési Ta. naes elnöke, Várkonyi Zol­tán. a Színház- és Filmmű­vészeti Főiskola rektora és Kazimir Károly, a Színház, művészeti Szövetség főtitká­ra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom