Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-15 / 113. szám

ÍM I . VILÁG wo proletárját, egyesüljetek! IO SrJL* ÍT sa\ vb — DELMA6YAR0RSZAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 67. évfolyam 113. szám 1977. május 15m vasárnap Ára: 1 forint Győri Imre Rúzsán Kiváló lett a Népszabadság Tsz Szép napsütéses idő kö­szöntötte szombat délelőtt a rúzsai tájat és embereket, akik ünnepi közgyűlésre igyekeztek a falu művelődé­si házába. A Népszabadság nevet viselő termelőszövet­kezet életében első ízben ju­tott ez az elismerés, kitünte­tés gazdaközösségnek: Kiváló Szövetkezet címet nyertek a téesz tagjai. Amikor Zahorán János főkönyvelő, a közgyű­lés elnöke a tagságot üdvö­zölte. a vendégek között kö­szöntötte Győri Imrét, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkárát, dr. Koncz Jánost, a megyei pártbizott­ság titkárát, Jáhni Lászlót, a szegedi járási pártbizottság első titkárát, Bibók lstván­nét, a választókerület or­szággyűlési képviselőjét, Tóth. Imrét, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetőjét, dr. Kiss Imrét, a járási tanácsi hiva­tal elnökét, Széli Ferencet, e TOT főosztályvezetőjét, s Ábrahám Vincét, a megyei téeszszövetség titkárát, aki előzőleg a rúzsai Népszabad­ság Tsz elnöke volt. A tagság élőtt Gyuris De­zső elnök 6zámolt be a kö­zösség munkájáról, a tava­lyi évben elért igen szép és tiszteletre méltó eredmé­nyekről. Rúzsa község kis te­lepülés, a 300Ü lakos közül ma is tanyákon él a többség, a szövetkezet, is a kicsik kö­zé tartozik, hiszen mindössze 2000 hektáron gazdálkodnak ötszázan, akik közül 300 em­ber aktívan vesz részt a ter­melómunkában. A szövetke­zet fő profilja a növényter­mesztés és kis mértékben az állattenyésztés. Zöldséget — elsősorban fűszerpaprikát és paradicsomot —, valamint burgonyát, gabonát, kukori­cát termelnek. Gyümölcsösük kic6i, 12 hektáron almafákat ültettek. Az elnök elmondta beszá­m< lójában a tavalyi terme­lési eredményeket. Igazán di­cséretes a törekvés, a szor­galom, amelynek eredmé­nyeként élre törtek. Huszon­nyolcmillió ' forint értékű árut adtak a népgazdaság­nak, jövedelmüket jelentősen növelték. fűszerpaprikából hektáronként 90 mázsás ter­mést takarítottak be, para­dicsomból megháromszoroz­ták a korábbi eredményt, s 371 mázsa volt a hektáron­kénti termés mennyisége, burgonyából 106 mázsa, s tessék figyelni; búzából egy hektárról átlagban 34,1 má­zsa volt a termés. Azért is érdemes ezt az adatot meg­jegyezni, hiszen a homoki vidéket ismerő émberek jól tudják, hogy valamikor di­csekedni lehetett 6—7 má­zsás rozzsal is a futóhomo­kon, de a ruzsaiak meghono­sították — s igen jó ered­ménnyel — a kukorica ter­mesztését is határukban. Kitűnt a beszámolóból, hogy mindezeket az eredmé­nyeket nem az „óhajoknak" köszönhetik, hanem annak a ténynek, hogy kihasználták a párt és a kormány által lehetővé tett állami támoga­tást, följavitották a földjei­ket, s egy 70 ezer köbméte­res. 50 hektár területű víztá­rozót alakítottak ki, s így öntözni is képesek földjeik egy részét. A gépesítésre is áldoztak: a ruzsaiaknak van Rába—Steiger traktoruk, a teljes gépi fölszerelésekkel, s ezt a géprendszert a szom­szédos szövetkezetekkel kö­zösen használják. A szövet­kezet támogatja a fiatalsá­got, hogy jó kedvvel és örömmel maradjanak a falu­ban, ösztöndíjat adnak a me­zőgazdasági szakmákat ta­Befejeződtek a magyar—jugoszláv pártközi megbeszélések Sztane Do/anc elutazott hazánkból Sztane Dolanc és a küldöttség tagjai szombaton el- Szocialista Szövetségi Köz­utaztak hazánkból. A Keleti pályaudvaron Biszku Béla, társaságban folyó szocialista az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi- építőmunka eredményeiről, zottság titkára, Gyenes András, a Központi Bizottság tit- országaik gazdasági fejlőde­kára, dr. Berecz János, a Központi Bizottság külügyi tének és tarsadalmi-politikai osztályának vezetője búcsúztatta. Ott volt dr. Vitomir életének időszerű eseményei­Gasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa- ről. Kölcsönös tájékoztatásra ság budapesti nagykövete. került sor az MSZMP XI, „.,._, „ . ., , és a JKSZ X. kongresszusa A Magyar Szocialista Mun. ügyi osztályának vezetője, határozatai végrehajtásának káspárt Központi Bizottsága Varga István, a KB osztály- menetéről és tapasztalatairól, meghívására 1977. május 12 vezető-helyettese. Megelégedéssel állapították —14. között baráti látogatást A baráti légkörben lefolyt meg, hogy népeik javára jól tett hazánkban Sztane Do- tárgyalásokon tájékoztatták fejlődnek az MSZMP es a lanc, a Jugoszláv Kommu- egymást a Magyar Népköz­nisták Szövetsége Központi társaságban és a Jugoszláv (Folytatás a 2. oldalon.) Bizottsága Elnöksége Végre- . » * Acs S. Sándor felvétele Győri Imre átadja a Kiváló Szövetkezel kitüntetést iga­zoló oklevelet Gyuris Dezső elnöknek. Előtérben, balról jobbra: Jáhni László, dr. Koncz János és Ábrahám Vince nuló ifjaknak. S szép, hogy si szerkezetet alakítottak ki. az idős emberekről sem fe- Hivatkozott beszédében a KB ledkeznek meg, nyugodt éle- titkára Erdei Ferencre, aki tet biztosítanak számukra. a szövetkezeti mozgalom Ezután Győri Imre szólalt "agy harcosa volt, s aki fel. A Központi Bizottság tit- gyakran hangsúlyozta, hogy kára megköszönve a szíves eljön az ae idő, amikor a meghívást, átadta Kádár János személyes üdvözletét, jókívánságait a szövetkezet gazdaközösségének, majd gratulált a ruzsaiak szép eredményeihez, kitüntetésük­höz. Meleg hangon emléke­zett vissza a közel másfél évtizeddel ezelőtti időkre, amikor Komócsin Zoltánnal együtt részt vettek a rúzsai szövetkezetek közgyűlésén, és bizony nem 6ok jót tapasz­taltak akkor. Mégis bízva bíztak a falu kommunistái­val együtt abban, hogy a szövetkezeti mozgalom a mezőgazdaságban is győze­lemre jut, s jólétet, fölemel­kedést biztosít a parasztság­nak, és velük együtt az egész nemzetnek. Fölvázolta Győri Imre a szövetkezeti mozgalom elmúlt évtizedeit, a nehézségeket, azokat a vál­tozásokat, amelyek az utób­bi esztendőkben végbemen­tek, majd így folytatta: — A rúzsai Népszabadság Termelőszövetkezet múlt évi eredményeit vizsgálva arra a következtetésre lehet jutni, hogy az átgondolt tervezés­nek, a körültekintően, gon­dosan megszervezett munká­nak, a helyes politikának, az állami támogatás céiszerü, oko6 felhasználásának beérik a gyümölcse. A szövetkezet életében az 1974-es esztendő fordulópontnak számított. Ettől kezdve — sok-sok el­nökváltás után — határozott fejlődés indult meg a szövet­kezetben, és fokozatosan megvalósult a tagság és a vezetőség közötti összhang, az adottságoknak megfelelő ésszerű termelési szerkezet megválasztása, a tagság ön­tudatos, fegyelmezett munka­végzése, a helyes üzem- és munkaszervezés megteremté­se, az újabb, fejlettebb ter­melési módszerek széles kö­rű alkalmazása. Hangsúlyozta Győri Imre, hogy a ruzsaiak igen jól sá­fárkodtak az állami támoga­tások lehetőségeivél, jól is­merték föl az együttműkö­désekben rejlő lehetőségeket, megváltoztatták a hajdani monokultúrát és jó. lermelé­homokvilágban is tisztes ter­(Folytatás a 2. oldalon.) hajtó Bizottságának titkára. Kíséretében volt Dusán Alimpics, a JKSZ KB el­nökségének tagja, a Vajda­sági Kommunisták Szövetsé­ge Tartományi Bizottságának elnöke, dr. Vitomir Gasparo­vics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság bu­dapesti nagykövete, Borisz­lav Milosevics, a JKSZ KB Elnöksége külügyi osztályá­nak osztályvezető-helyettese és Andrej Zseljeznik. az El­nökség Végrehajtó Bizottsá­ga titkárának kabinetfőnöke. Sztane Dolancot fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Magyarországi tartózkodá­sa során Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára és Gyenes And­rás, a Központi Bizottság tit­kára folytatott megbeszélése­ket a JKSZ küldöttségével. A megbeszélésen részt vett dr. Berecz János, a KB kül­Május 18—26. Tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár Az idei tavaszi Budapes­ti Nemzetközi Vásáron, ame­lyet a HUNGEXPO ren­dez a Budapesti Nem­zetközi Vásárközpontban, négy világrészből 29 ország és Nyugat-Berlin 1700 kiál­lítója mutatja be figyelem­reméltó termékeit. A külföl­di kiállítók száma megköze­líti az ezret, s ennek több mint fele egyéni kiállítóként, jelenik meg árucikkeivel a budapesti vásárcentrumban. A szocialista országok hiva­talos kiállításai mellett hi­vatalos és kollektív kiállítá­HEB-rizsgálat kezdődik Környezetvédelem Ha egy vállalat, üzem ve­zetőjének most íeltennénk a kérdést: ön mit tett az 1976/II-es törvény végrehaj­tásáért, alighanem nagyot nézne: melyik törvény is az? Ha az egészségügyi, valamint az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter 1970-ben alko­tott 9-es számú együttes ren­deletéről faggatóznánk, ha­sonló pillantás lenne a vá­lasz. Ám, ha a kérdések meg­fogalmazásakor elhangzana a vezérszó: környezetvédelem, biztosan „kapcsolna" minden megkérdezett. Ki-ki a saját szakterületéről szólva elmon­daná, milyen gondokkal küszködik, hogy drága a szű­rőberendezés, a gyárkémény tehát tisztítatlanul ontja a füstöt, hogy a szennyvíztisz­tító felépítésének ezer aka­dálya van, hogy az üzemi hulladék megsemmisítésének feltételei csak öt-tíz év múl­va teremthetők meg, hogy az építkezések 9arából kika­paszkodó teherautók kerekeit lehetetlenség minden indulás előtt megtisztítani, és így to­vább. . Sokféle szállal kapcsolódik mindennapi életünkhöz a környezetvédelem, ugyancsak alapos vizsgálódásnak kell tehát lennie annak az elem­zésnek, amely a környezetvé­delmi és köztisztasági intéz­kedések végrehajtásának ta­pasztalatait összegezi, mely az esetleges hatástalanság okait próbálja feltárni. Nem a teljesség igényével, hanem az emberi környezetet köz­vetlenül befolyásoló, alakító tényezők feltérképezésével, tehát „csupán" a levegő, a víz, a közterületek tisztasá­gának felmérésével kezdődik meg még ebben a hónapban a Csongrád megyei Népi El­lenőrzési Bizottság dr. Csaja Klára vezette munkabizottsá­gának kétlépcsős vizsgálati programja. A vizsgálat első felében Szegeden, Hódmezővásárhe­lyen, Csongrádon és részben Makón a városi tanácsok il­letékes osztályain tájékozód­nak majd a többnyire köz­egészségügyi, illetve műsza­ki felkészültségű szakembe­rek. Népi ellenőrként gyűjte­nek adatokat arról, rendel­keznek-e a tanácsok környe­zetvédelmi tervvel, s ha igen, ennek végrehajtásához mi­lyen pénzeszközök állnak rendelkezésükre, illetve mi­ként használják fel azokat. A környezetvédelemben érde­kelt vállalatok ellenőrzésé­nek következményei, a társa­dalmi szervekkel, a lakos­sággal tartott kapcsolatok hatékonysága, a közérdekű bejelentések foganatja — mértéke lehet majd az ösz­szehasonlító vizsgálatnak. Ezt egyébként adatokkal is alá­támasztják: az üzemek leve­gőt, vizet szennyező hatásá­nak pontosításával, a kifize­tett bírságok összegének, a városi víz- és csatornaháló­zat, a szeméttelepek állapo­tának, a társadalmimunka­akciók értékének felmérsésé­vel pontos kép alkotható majd egy-egy város erőfeszí­A NEB a KÖJÁL ellenőr­ző szerepének, s beavatkozá­sainak foganatját is vizsgálja majd, s a tájékozódás má­sodik felében azokat a vál­lalatokat keresik fel a népi ellenőrök, amelyek „hivatá­sos" védelmezői a városok tisztaságának, illetve azokat, amelyek feliratkoztak a kör­nyezetszennyezők listájára. Megkérdezik többek között, hogy az évek alatt kifizetett bírság összege vajon nem fe­dezte volna már a szűrőbe­rendezés költségeit, s hogy a bírságot milyen számlán, ki­nek a terhére számolták el... A vizsgálat lezárásaképpen — a következtetések megerősí­tésére, hitelesítésére — vá­rosszemlén bizonyosodnak meg a népi ellenőrök és a közreműködő aktivisták az utcák, a villamos- és busz­megállók tisztaságáról, shogy például van-e elég hulladék­gyűjtő, milyen gyakran ürítik a kukákat, konténereket. A népi ellenőrök májusi környezetvédelmi, köztiszta­sági vizsgálatának alapossá­gát az adatszolgáltatók őszin­tesége segítheti', segítségükre okkal, s remélhetőleg joggal számítanak hát a megyei né­pi ellenőrzési bizottság szak­emberei. son mutatja termékeit Ang­lia, Ausztria, Belgium, Hol­landia, Franciaország, Japán, az NSZK, Olaszország. Egyé­ni kiállítóként vesznek részt a vásáron Dánia, Finnország, Liechtenstein, Svájc, Svéd­ország, az USA és Nyugat­Berlin egyes érdekelt cégei. A Tavaszi Budapesti Nem­zetközi Vásár 9 árucsoportra bontva mutatja be a ma. gyár és a külföldi kiállítók termékeit. A műszeripar; a híradástechnika, irodagép, és számítástechnika; az ener­giatermelés és villamosgép­gyártás; a fémmegmunkálás és a kohászat; az építőipar, a klímatechnika, a vízgépek; a kereskedelmi, valamint a vendéglátóipari gépek és be­rendezések; a közlekedés és anyagmozgatás; a faipari gé­pek; a vegyipar és a bá­nyászat szektoraiban rende­zett bemutatók mellett kör­nyezetvédelmi kiállítást ren­deznek. Számos világcég már évek­kel ezelőtt kooperációs kap­csolatokat létesített magyar vállalatokkal. Ilyen régi is­merősként vesz részt a Tava­szi Budapesti Nemzetközi Vásáron 1977-ben is a svéd Volvo cég. Jelen van a BNV-n a Siemens cég, a hol­land Philips elektromos és elektronikus műszerei, adat­feldolgozó és telefonrendsze­rei mellett rangos elektro­akusztikai készülékeit is ki­állítja. Az IBM adatfeldol­gozó és irodagépeket, a dán Rex Rotary és a svéd Linda­co másolóberendezéseket, az Ericson vasúti jelzőrendsze­reket, telefonközpontokat és készülékeket. Jelen lesz áru­cikkeivel a BNV-n a svájci Brown Boveri AG, a Monte­dison konszernhez tartozó Carlo Erba cég és a General Electric. A magyar kiállítók 26 400 négyzetméter fedett és 20 500 négyzetméter szabad terüle­ten csaknem 750 vállalat, szövetkezet, kutatóintézet és üzem termékét, exportkíná­latát mutatják be. A Tavaszi Nemzetközi Vá­sár 1977-ben is, mint a ko. rábbiakban — egyebek kö­zött — a kelet—nyugati ke­reskedelemnek is mind je­lentősebb fóruma és közvetí­tője kíván lenni. S ahogy ed­dig. természetes, hogy a BNV-n kiépített új kapcso­latok a megteremtett kere­tek. az adott és kapott im­pulzusok további számszerű­leg is mérhető külgazdasági eredményekben realizálód­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom