Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-15 / 113. szám

2 Vasárnap. 1977. május 15. Győri Imre Rúzsán (Folytatás az l. oldalról.) — A mai ünnepi közgyű- A nusy tetszéssel fogadott melési eredményeket lehet '°V, ben,s0**«f' . brötmíe,h után Győri Imre átelérni, felvirágoztatván a ba"fulaUt b°lnaf ^t fel- adta a szövetkezet elnökézöldségtermesztés kultúráját, m '£ n nui n „ k w' nek' Gyuris Dezsdnek a KiEz a homoki terület valóban ^^tTsnek az eli^mer&nek Szbvet,kazet c.^et ^ termővé vált, s gabonában . u „VÜ zol° okIevclet, majd a Maversenyre kelhet a feketeföl- 'ek'nt^ak a^"baa, ?!°r® tógazdaság Kiváló Dolgozódekkel. Elismerően említet- ia . mlniszt<-rl Wtüntetéet te meg Győri Imre azt a 1o77 Ivfff nyüJtott át Bata l3tvánnaktényt is, hogy a rúzsai Nép- ^K^rlV lllf a szövetkezet brigádvezetőszabadttóg Tsz kitűnően in- ZL Í^L^.f líl JÍnek* elnökhelyettesnek, tegrálja a közöst ró a háttá- ebb«.nv . " eyb™ J* £ Tandarl Szilveszter főagronójit, támogatja a kisgazdasa- *yea .„^"„./rr13!0' musnak, a pártalapszervezet gok tevékenységéi. Szólt a '®Valy A titkárának, Fürtön Istvánná magyar mezőgazdaság szere- ncpi k6zgyü,és cröt>l,se növénytermesztési munkáspéröl népgazdaságunk szer- vább mindannyiunkban a nőnek ró ifj. Sárközi Fekezetébon, s n világban be- meggyőződést abban, hogy a Tcncnek, a gépműhely vezetöltött helyzetünkről, s ar- jó munka> a gondos tervezés, J^^S^SSS^L^,t rol, hogy a legjobbak tapasz- ' , " ke három bngadnak adta at talatainak átvétele a mező- a B/orgalma-s kivitelezés a Szocialista brigád cím gazdaság nagy tartaléka. Be- eredményei nem maradnak bronzkoszorús jelvényét: a szódét így fejezte be: oL Befejeződtek a magyarjugoszláv pártközi megbeszélések (Folytatás az 1. oldalról.) Sztane Dolanc jugoszláviai a látogatásra hívta meg az JKSZ baráti kapcsolatai, Magyar Népköztársaság ró a MSZMP Központi BizottsáJugoszlav Szocialista Szövetségi Köztársaság sokoldalú együttműködése. Az elmúlt évek során különösen gyümölcsözően fejlődött a két ország politikai, gazdasági ró kulturális együttműködése. Kiemelték a gazdasági együttműködés korszerű fonnáinak, ezen beiül az ipari kooperáció fejlesztésének fontosságát, amire mindkét országban kedvező feltételek vannak. Aláhúzták, hogy a két ország népei barátságának elmélyítésében, kölcsönös bizalmának további megszilárdításában fontos szerepet játszanak a Magyar Népköztársaságban élő horvát, szerb, szlovén ró a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban élő magyar nemzetiségiek. Áttekintették a nemzetközi helyzet alakulását, ró véleménycserét folytattak a Helsinkiben 1975-ben megtartott európai biztonsági ró együttműködési értekezleten elhatározott belgrádi találkozó kérdéseiről. Sfkraszálltak a helsinki záróokmány egységes egészként való végrehajtásáért, ró azért, hogy a belgrádi tanácskozás építő szellemben járuljon hozzá az európai földrész békéje, biztonsága, kölcsönösen előnyös együttműködése erősítéséhez. Kifejezték készségüket, hogy folytatják erőfeszítéseiket a nemzetközi feszültség enyhülése, a béke, a biztonság ró az egyenjogú nemzetközi együttműködés előmozdítása érdekében. Áttekintve a nemzetközi kommunista ró munkásmozgalomnak a szocializmusért, a békéért, a nemzetközi biztonságért. és együttműködésért, a társadalmi haladásért folytatott harcát, aláhúzták, hogy az európai kommunista ró munkáspartok 1976-ban megtartott berlini tanácskozása nagy Jelentőségű esemény volt. Az értekezlet állásfoglalása megvalósításának tapasztalatatról szólva megerősítették, hogy a jövőben is 6ikraszállnak a kommunista ró munkáspártok együttműködésének ró internacionalista szolidaritásának erősítéséért, az egyenjogúság, a függetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján, s tiszteletben tartva a különböző utak szabad megválasztásának jógiit a haladó társadalmi átalakulásért, ró a szocializmusért vívott harcban. Sztane Dolanc budapesti látogatása során az. elvtársi légkörben ró a kölcsönös megértes szellemében lezajlott megbeszélések hozzájárultak az MSZMP ró a JKSZ, valamint a két szomszédos szocialista ország népei barátságának ró együttműködésének további elmélyi tróéhez. gának küldöttségét. A meghívást köszönettel elfogadták. Petőfi Sándor nevét viselő traktoros kollektívának, a „Műszaki" nevű gépműhelyinek é« a Marton Flóra nevét viselő brigádnak. A volt elnök — Ábrahám Vince, aki nemrégen került a megyei téeszszövetség titkári tisztségébe — ugyancsak gratulált a tagságnak, akikkel együtt érték el szép sikereiket. A kitüntetett szövetkezet tagsága az ünnepi közgyűlés után együtt maradt, közös ebéden vettek részt, és sokáig elbeszélgettek életükről, munkájukról, amely valóban szép értelmet kapott a közösségi szellem erősödésével, a szocialista hazában. Gazd&gh István Katonai küldöttségünk hazaérkezett A hivatalos baráti látogatáson a Szovjetunióban járt Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezette katonai küldöttség szombaton este hazaérkezett. Czinege Lajost látogatása során fogadta L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. A küldöttség tárgyalásokat folyatatott D. F. Usztyinovval, a Szovjetunió marsalljával, az SZKP Politikai Bizottságának tagjával, honvédelmi miniszterrel, ró a szovjet hadsereg más vezetőivel, ismerkedett a szovjet hadsereg életével, kiképzésével. A látogatás jól szolgálta a szovjet ró a magyar nép, hadseregeink barátságának erősítését, a két testvért hadsereg kölcsönös együttműködésének további szilárdítását. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Csémi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár ró a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsának tagjai fogadták. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, J. A. Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője ró F. F. Krivda vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Nemzetiségek Nyugat-Európában 3. „E nép ragaszkodása a szabadsághoz, legendás" — formálta János KáKatalánok rőt már eltérnek a vélemények, a baloldali katalánoknak igazuk van akkor, róly, a spanyolok uralkodója . . , . MrBMtok „ amikor kimondják: az 1932nehezen, de katalánul a sza- tG es katalán parlamentnek vakat 1976. februárjában, n 'Jció már m^^őlödé^Tl k*yesebb töga volt, mint amikor első ízben látogatott Barcelónába. vallja magut miaunak. ma például egy nyugat-nér matartományi parlamentművelt, liberális, támogatja n Ma Katalóntában csak egy évvel addlg- amíg azt fegyverként piciny szélsőbalod töredék jelentette ki- Barcelonát hálálhatja Madrid cent- lengeti a szeparatizmus úerv fneintr JréJni min rallzáló politikájával szem- zászlaját és csak az elszánt "7y vÁ, t ben, de azonnal szövetségre karlista tradícionalisták boregy Deieget . ls t rancoes ]ep a sparlyol nemzeU el- zonganak a hajdani KataSerrano Sufter, Franco egyik minisztere pontosan „ „,„. , . . , e fenséges királyi szavak elhangzása előtt 37 katalánokat nyom° hatalommal, amint a Ián birodalom letűnt nagya d ' ' a forradalom veszélye fül- ságán, búsan emlegetve mindent el is követtek, hogy kigyógyítsák a liberalizmus, az ateizmus, merül' a nemzeti öntudat „betegségeiből". Franco minisztere h ió, szervezptt a győztes fasiszta dühével fenyegetőzik, A katalán azokat az időket, amikor az proletariátus aragóníal-katalén birodaMa lom részeként a katalán még .. . a katalániai spanyol, kata- nem elnyomott nemzetiség, i - •• ú „„„,i„„ k. „ „lirt" Ian munkások szabadságot, hanem Mediterrán elnyomó króyeuen Doss/.u azért, autonómiát amnesztiát kö- hatalom volt, Nápoly, Szárúimért a baszkokhoz hason- ^^ szerveznek tíz. és nla Szicflia 'urB. Katalóniaszázezres tüntetéseket. Biz- ban ma a nép többsége tudvást állithatjuk: ők a spa- ja, nem az elszakadás, hanyolországi demokratikus nem a széles körű katalán erők egyik legeiszántabbéi- autonómia erősítené egész csápatét alkotják. Spanyolországban a demokA katalán értelmiség szi- ratlkus erőket. ilif XLÍlLl.,í„^itJXSl' Katalónlának nagy szűkS A katalán volna egy va,óságús f; .Jílfixv A .... „-.A hatalommal rendelkező aulamentjüket, kormányukat. SÍVT8^ tonóm kormányra. Katalán Franco győzelme után „ter- ^^tpanyoTomági de- ^gazdáwojc kimutatták: hason lóan a katalánok is keményen ellenálltak Francónak. Bár a spanyol köztársaság és a katalán nacionalisták kapcsolata 1931. és 1936. között nem volt zavartalan, a katalánok a fasiszta-centralizáló Francóval szemben szilárdan védelmezték autonóm par győzelme mészetesen" itt is eltörölte az autonómiát, betiltotta a KeCie -a'"katalán tette a katalán harcosokat. De hiába. Ma. 1977. tavaszán a „beteg" Jól van. A • („ji • t i w. t Katalónia adja a spanyol mokrat.zalódas. folyamat nomzeü |övedJeIem ^lékát. de csak 8 százaiékiadás könyvfellendiilróe. 1976. kot kap vissza. A Jóléti diktatúra" vezetőinek tertavaszán jelent meg a pol- baklövései, az egyre 5a.rb.á50^-:ta»elSí„ katf!íí! növekvő környézetszennyekntalánok ma már kitűzhe- • inrói z6dés- S7- hogy komoly hihk nemzeti zászlóikat, nyel- gj ' hetekTe többen ^Ll'an '^v^kban^ VÜk' í fizettek elő rá 1975. végén í többi kisebbségi nyelv nyollal rokon dallamos szép nyelv él (a katalánok 70 százaléka beszéli) sót, nap- Ka«nálatát~ is mellett a katalán^ nyelv ^hnikail.g jalnkban egyre öbben ta- Spanyolországban. a rtörtLelemben szinté^"X"' ka,a'"inok természetcsen , ? , 2 t8! örültek ennek, de ugyan dülálló Jelenség, a kat.a- „kkrir joeeni íeon'^cvobh'" r^nkiTem engelegnagyobb, de mégis ki- délyKheti egy „épnek sebbségi nemzetét alkotják anyanyelve használatát. ez hanyagolt a csatornahálózat, hogy a katalán ipar elmáa világszínvonaltól. mindez cáfolhatatlanul bizonyítja: racionális fejlődés Katalóniában . „^ sem lehetséges valódi deákkor teljes joggal mu- nlokratlkui intézmények nélkül. Katalónia és Baszkföld tga— ma körülbelül 6—7 mii- minden nép, minden nem- zi problémáit, mint arra Sanlióan vannak — mégis, a zetiség elidegeníthetetlen jo- tiago Carrillo, a Spanvol földjükre bevándorolt spa- ga. Kommunista Párt fótitkára nyolokat többségükben asz- pár a katalán ellenzéki legutóbb, például 1076 őszén, sztmilálnl tudták. A ka- mozgalom (hasonlóan a a Francé Nouvelle c. folyótnlánok földje, amely a Pi- baszkföldihez, spanyolor- iratnak adott nyilatkozatában reneusoktól Délre, a Földkö- sláglhofe) több tucat part- ig rámutatott, csakis a valózl-tenger pártján fekszik, ha- ril szakadt, megosztott, de ban demokratikus Sponyolgyományosan a spanyol ipar, néhány íontosabb kérdés- 0rszag0n belül lehet megotkereskedelem egyik felleg- ben mégis sikerült nénü _ " vára. Egy évszázada árad- egyetértést kialakítani. A daT11- Ez természetesen feltenak Ide a szegény spanyol katalán nacionalisták prog- telezi e népok legteljesebb paraszt tömegek, és a be- ramja világos: az 1932-es nemzeti jogainak ellsmerósét, vándorlók számára társa- autonómiát akarják visz- autol,ómi4iuk holvreállítását dalmilau. kulturálisan fel- szakapni. új értelemmel, autónómlaluk hói> ráállítását. emelkedést jelentett és je- tartalommal megtöltve. Harsai László, lent ma ls a katalén nyel- Hogy pontosan milyen is le- JATE, Üj- és Legújabb vet megtanulni. Az andalu- gyen ez az új tartalom, er- kori Történeti Intézet Compancro Corvalán Chilében több mint negyven éve így szólítják: Companero Corvalán — Corvalán elvtárs. Amióta egy tóméi cipész beszervezte a kommunista ifjúsági mozgalomba, a kommunista pártba. £s így szólítják milliók a világon, s ebben a megszólításban együtt lelhető fel az iránta való tisztelet s a chilei néppel való azonosulás, szolidaritás. Luis Corvalán, a vidéki tanító és az írástudatlan parasztasszony fia tanítónak készült. E hivatáshoz, amely oly fontos volt abban a latin-amerikai országban, ahol még ma is százezrek írástudatlanok, megszerezte a képesítést, s bár két évig tanított is, szüntelenül csak arra készült, amivé lett, forradalmárnak. Az illegalitás éveiben a kommunista sajtó munkatársa volt, majd később az El Siglo, a Chilei Kommunista Párt lapjának üldözött, keresett főszerkesztője. H)ö8-ban választották meg a párt főtitkárává, abban az évben, amikor a kommunista párt Chilében újra legálisan dolgozhatott. Azóta a központi bizottság folyamatosan újította meg Luis Corvalán főtitkári tisztségét. * Negyvennégy év a kommunista mozgalomban. Írás, agitáció, szervező munka. Luis Corvalán számára Antofagosta és Santiago a hajnalig tartó verések és kínzás városai. Pitrufquén és Pisagua a száműzetésé. Majd az illegalitás évei Conchaliban, Clsternában és sokfelé még a munkásvárosokban, a hegyek között, barátok, elvtársak, ismerősök és ismeretlenek lakásán. Hajnali és éjszakai utazások, lehúzódva a teherkocsik rakománya közé. Azután a legalitás, majd a népi egység győzelmének gyönyörű évei, nappalt és éjszakát egybetoldó munkája. Néhány héttel a fasiszta junta hatalomra jutása előtt láttam Chilében, egy nagygyűlésen. Az emelvény szélén ült, elmaradhatatlan puha kalapját a térdei között tartotta. Kezek százai nyúltak feléje. Indiánszáraz munkáskezek, maszatos gyerekujjak, szemérmesen takargatott, mosástól csúnya asszonykezek. A kalappal nem tudott mit kezdeni. Letette az emelvényre. S ahogy sorra kezet fogott a vele kezet szorítani akarókkal, csöndesen, hogy ne zavarja az éppen beszélő, másik pártból való szónokot, mindenkivel váltott néhány szót. — Companero Corvalán! Sokan akartak vele szót váltani, de hát lehetetten volt. Végül széttárta a kezét, szeme sarkában vidám ráncokba szaladt a mosolygás. A katonai hatalométvétel után elsőként keresték. S 1973 szeptemberében a népi egység vezetői közül, árulás révén az elsők között fogták el. Több mint háróm évig tartó bűrtönsörsot mért rá a Pinochet-rezsim. Bíróság elé állítani nem merte, nem tudta, mert hazugok, nevetségesek voltak a váciak, amelyeket a rendszer katona-jogászai ellene összehoztak. Nem merték és nem tudták bíróság elé állítani, mert szerte a Világon három év múltán sem csitult a Luis Corvalánért és a többi chilei hazafiért kimondott tiltakozó szavak ereje, amellyel szemben végül a Pinochet-rezsim meghátrálni kényszerült. De közben mindent megtett, hogy Luis Corvalánt megtörje, megsemmisítse. Ptnocheték Luis Corvalánt el akarták rejteni a világ elól. Koncentrációs táborról koncentrációs táborra, börtönről börtönre hurcolták, hogy elvesszenek a hozzá vezető szálak, hogy a kegyetlen börtönviszonyok megtörjék, legyengítsék, s végül elpusztítsák az elveihez, a népéhez a legnagyobb megpróbáltatások közepette is hű kommunista politikust. A chilei nép Companero Corvalánját a Junta nem tudta megtörni, elpusztítani és elzárni sem tudta a világtól, mert a szolidaritás, a tisztelet és az együttérzés ereje áttörte a Tres Alamos-i koncentrációs tábor falait, eljutott Luis Corvalánhoz, s a többi bebörtönzött chilei hazafihoz. Ez adott számára erőt, biztatást, ez az egész chilei népnek szóló, de Luis Corvalánért külön i* megnyilvánuló együttérzés. Némává sem tudta tenni a börtön. Mélységes hittel átfűtött szavai kijutottak a börtönből, s erőt, bátorítást adtak a fegyverek szavával elnémított chilei népnek. Spanyolul a munkás: el obrero, az elvtárs: el companero. A chilei katonai cenzúra utasítást adott kí a lapoknak: „A munkás sző mtnden közleményben kézműves alkalmazottal helyettesítendő 1 Az elvtárs szó a szókincsből törlendől" Az ember nyelvét szuronnyal, szegekkel át lehet döfni, késsel kt lehet vágni, elektródákkal meg lehet bénítani, de egy nép nyelvével mit kezdhet a terror? Azon a nagygyűlésen, amikor Santlagóban utoljára láttam 1973-ban Luis Corvalánt, a következőket mondotta : „Chile, Latin-Amerika, a kizsákmányoltak és elnyomottak megindultak egy Jobb élet felé. Közömbös, hogy milyen megpróbáltatások és átmeneti vereségek érik. Ez a menet halad, mert itt a történelem menetel." Chile népét, kommunista pártjának vezetőjét sok megpróbáltatás érte 1973 óta. Szolidaritásunk ereje segít enyhíteni ezeket a megpróbáltatásokat. Diósdi László Carrillo találkozása Dolores Ibarrurivol • Madrid (MTI) r« Ibarruri asszonyt, a part Santiago Carrillo. a Spa- legendás hírű elnökét, aki 38 nyol kommunista Part főtitkára, szombaton madridi évl száműzetés utón penteotthonában felkeres to Dolo- ken. tért vissza hazajaba.