Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-10 / 84. szám

Vasárnap, 1977. április 10. 5 Ötlet, gyermekbútorra Készülnek a Roli garnitúrák A Tisza Bútoripari Válla- Alföldön, hanem lat öt gyáregysége közül az országban. az egésa Mindig a pénzzel van baj, abból sohasincs elég. Azelegyik Szegeden van, ahol fő- Kapva kap az alkalomra képzelések megvalósításához leg iródabútorokat gyárta- kérdező, ha már kelendő a nem kergetnek ábrándokat a rak. Készülnek itt dolgozó- portéka, miért nem állnak szegedi gyárban. Tudják, szobákba irattartók, szekré- át teljes gőzzel a gyártására, hogy dolgozniuk kell becsünyek, hivatalos ügyekhez A választ Juhász László lettel, s ettől várható majd hosszú tárgyalóasztalok. Ta- igazgató adta meg: valy 32 millió forintos ter- — Mi már, úgymond, a melést könyvelhettek el, an- gyár születése óta irodabeexport, jó külföldi piac, ami valutát hoz a házhoz. Mert az exportáru dolgában nem nak ellenére, hogy nem a rendezéseket gyártunk. Más állnak valami jól. Az is kilegjobb esztendőt zárták. Az szempontokra is figyelem- derült, hogy több összetevőidén több mint tíz százaié- mel kell lennünk. Többek je van a dolognak. Átszerkos termelésnövekedéssel között a bútorforgalmazásra vezés, átállás, piackutatás, számolnak. is. Aránylag kis gyár va- mind befolyásolja az áru keRögtön arra gondolhatunk, gyünk és nem is biztos, hogy lendőségét. a külföldi orszáha több irodabútort gyárta- bírnánk a konkurrenciát, a gokban. Gyártottak mintanak, bizonyára több asztal versenyt. Teher még a vál- bútorokat a finneknek, svéjut a hivatalokba, több lesz lunkon, hogy két helyen dol- deknek, nyugatnémeteknek, az akta és így lassabb az gozunk. de a nagytételű megrendelés ügyintézés. De ez csak felte- Mint ;srneretes a Tisza még várat magára, vés. Nem kel] mmdjárt rossz- Bútoripari Vállalat szegedi Ahogy az igazgató mondta, ra gondolnunk, mert a sze- gyáregységének egyik részié- „bedugult" a piac. Többek gedi gyárban a termelés nő- ge bent a városban a Lenin között ezért is tértek át a vekedését javarészt az uj körúton, másik meg kint a gyermekbútor gvártására, gyártmánynak koszonhetik. volt hizlalda helyén, a Vá- am't az állam is dotál. A Ugyanis nemrégiben az Al- sártér utcában üzemeL Roli garnitúrából már az idén kotó ifjúság-pályazatra a egvmillió forint kétezer „sorra" (6 ezer darab többiettriadást ^elent nekü nk ^ «««* szerződést könnyen mozgatható, prak. tikus gyermekbútort, amely évente ez a kettősség a kereskedelemmel, amelyből már 560 garnitúrát el is A szabadpiacon 3? kin trőf * be" "kel i" ház rí f" mert ís árulhatnak, saját boltjuk, kereskedelemnek is megtett j" ^'tjuk össze a bútoro. JM-ul adhatják* reOAáf rtrertttMAM«. IrXnlAlr VMVT Várható-e változás? sikert, és mint később k:de- ™ndja az igazgató -, minrült, kis módosítással jó den félkész munkadarabot esz tettek. pénzt hozott a gyárnak. A szett a szekrény, kértek hozzá még egy másikat, meg egy fiókos asztalt, s így öszszeállított sorként nagyon északi kelendőek a szegedi gyár még épülne egy csarnok, ha hoz termékei. Nemcsak a Dél- lenne pénz. termékeiket. Ez évben 300 szekrénysor vár gazdára ily módon. De ha tízszeresét — A távlati elképzelés, dobnák piacra, az is elkelne, innen elköltözünk az Egv ötlet, ami lényegében Oda filléres, de mégis milliókat a gyárnak. Majoros Tibor iparkörzetbe. Magyar opeia Villonról - Szege Előzetes, három tételben Készül a cementmü Épül a bélapátfalvai cementgyár. Az Építőipari Beruházási Vállalat szakembereinek irányításával több tucat országos vállalat sok ezer dolgozója szereli a gyáróriást. A cementmü évente 1 millió 250 ezer tonna építőipari nyersanyagot gyárt majd. A termelő berendezések üzemi próbái a jövő év második felétől kezdődnek. 1979-től szállít rendszeresen az építkezésekhez a bélapátfalvai cementgyár. Hatezer újító Csongrád megvei összesítés Nemrég értékelte a Szak- mozgalom és a szocialista szervezetek Csongrád megyei munkaverseny kapcsolatát is. Tanácsának közgazdasági Az átlagosnál kevesebb osztálya az újítók tavalyi újítást adtak be az élelmimunkáját. A korábbi évek- szeriparban, a postán és az ben tapasztaltakhoz hasonló- építőiparban dolgozók. Igaz, an 18 százalékkal növeke- hogy utóbbiaknál igen mádéit az újítók száma. A kö- gas a szakképzettség nélküzel hatezer javaslattevő fe- liek aránya, mégis érthetetle fizikai dolgozó, csaknem len a sorban elfoglalt utolsó egynegyed harminc éven alu- helyük. li, huszada nődolgozó. Az Akárcsak a korábbi háújítók 49 százaléka szocia- rom évben, tavaly is négy lista brigádtag; jóval maga- százalékkal — 4316-ra — sabb az érték a MAV Sze- gyarapodott az újítások szagedi Igazgatóságánál, a ke- ma. A javaslatok egytizedet , , , , .a munkavedelem javitusa reskedelemben es a mező- érdekében doIgozták ki. A* gazdasági üzemekben. Az újítások kilencven százaiéarányok tükrözik az újító- kát vezették be a vállalatok. 1. TÉTEL: tottuk, s készülünk az áp- ladaszerűséget igyekszik KÁVÉ ÉS KONYAK rilis 15-i premierre. hangsúlyozni. Az operát KÖZÖTT Pál Tamas nemcsak kar- Horváth Zoltán állítja szín, mestere lssz az operának, de padra, a díszleteket vendég— Ifjúkorom kedvenc kol- a színiapon fordítóként is ként Csikós Attila, a jelmetői kozé tartozott Villon es szerepel a neve. Meglehető- zeket Vágvölgyi Ilona terRimbaud, a negyvenes evek sen pikáns feladat: magyar vezte. Az operát Pál Tamás elejen József Atulaert lelke- zeneszerző művét magyarra felváltva vezényli Szalatsy sedtunk. ImadtuK Morat, el- fordítani. Ráadásul Villont Istvánnal Az előadáson felsősorban szellemes, csipke- Sok kiváló magyar műfordí- vonul a társulat szinte teljes lődö cikkeiért. A vadabb, iz- tó ültette át nyelvünkre. egésze. Több szerepet kettős galmasabb koltok alltak ko- _ En már meglehetősen szereposztásban játszanak zel hozzánk. Akkoriban sok sokat fordítgattam — mond- Villon Gyimesi Kálmán lesz Villon-balladat megzenesi- ja Pál Tamás —, de ez meg- Molienet költőbarátot a pref tettem. Egyetlenegy sem hökkentóen nehéz feladat mieren Juhász József énekli került be operamba —_kez- volt. A szövegkönyv lénye- az orleans-i herceg Réti Csádi vallomásnak is beillő vá- gében Villon verseire és ba lesz. Láthatjuk még Grelaszát Németh Amadé, a Vil- kortárs szerzők műveire gor Józsefet, Véghelyi Gálon-mű szerzője arra a kér- épül. Az egész operába mind- bort, Szabady Józsefei. Berdésre, hogyan is született össze három, a már meglevő dál Valériát Karikó Terézt meg ez az opera. — Villon műfordítást építettük be, a és költészete évtizedeken át többi az én munkám. Hallatbennem élt és munkált. 1973- ianul izgalmas és nehéz felban Belgiumban dirigáltam adat volt úgy elvégezni a az első nyugat-európai Bánk fordítást, hogy énekelhető is bánt. Azóta rendszeres ven- legyen, és ne legyen méltatdége vagyok a Genti Királyi lan a korábbi, ragyogó műOperának. Egy fehér asztal fordításokhoz, melletti beszélgetésen ke- Az aikotók véleménye egyrült szoba az en Villon iran- öntetű: nem szokványos opetí nosztalgiám, s az opera rai konfliktus készült Villon igazgatója, Bart Lotigiers a ürügyén. A bemutatásra váfeketekávé es a konyak ko- ró opera sajátossága: felzött hozott egy írógépet, és idézni. milyen is lehetett a lekopogta a címet: Francois középkori világ, az élet, a Villon. szellem, a gondolkodás, az érzelem? Ezt kétféle módon 2. TÉTEL: lehet érzékeltetni — dramaMAGYAR MÜVET turgiával és zenével. A muMAC-YARRA FORDÍTANI zsikában nincs konkrét középkon elem. Nemeth Amadé — A szinopszis még aznap szabadon használt a rendeleste elkészült. Igaz, hogy reg- kezésre álló modern zene gelre némileg módosult, de eszköztárából, hisz mi sem itt, Szegeden, a magyarorszá- áll távolabb ettől a villoni gi bemutatóra visszaigazítot- világtól, mint a professzorság, a szigorú akadémikusA premiert a rádió 3. műsora egyenesben közvetíti. — Boldog lennék, ha az első külföldi magyar mű, Villon hazaérkezne — fejezte be a beszélgetést a szerző, Németh Amadé. T.L. tok. A bemutatót a Genti Ki -ályi Operában 1974. febru- , „ , ..... >r 10-én én dirigáltam. Az- sag- Ne 'epodjon hat meg Is műsoron van. Az ooe- senki, ha ebben az ODerá-át francia szövegre komno- ban musicalmotívumokkal, háltam, ami nem kis felada- dzsesszelemekkel. songokkal, '^IM^'H'"^ sőt a beatre emlékeztető daliáknak. tehát tis'4elnem kel>tt a franriák Villon-kénét lamokkal találkozik. <"s az ottani haevománvokat. Azután egv hangszalagot át- 3. TÉTEL: adtam Pál Tamásnak és BALLADAOPERA Horváth Zoltánnak. Elfogad- Ez a műfaji megjelöles áll ták, s azóta közös munkával, a színiapon. A rendezés és a némi módosítással gazdagí- tervezői munka is ezt a balFiatal műszakiak, közgazdászok vetélkedője Áz ember feltámadása A mítoszok mindig em- ri nemnek még a szagát sem lekvés öröme, mert gigászi berarcúak: ha nem is sza- tudja elviselni többé; s Pe- feladatokhoz sem hősök kelbad betűnként keresni iga- tőfi, az egyoldalúan és dog- lenek. S a kérdésre — vazukat, sohasem hazudnak, matikusan lelkesnek-opti- jon „csak" emberek-e? — Létezésük az emberiség ön- mistának profanizált Petőfi igennel válaszolhatunk, igazolása; a megteremtett is írt ilyeneket: „Virág az Persze a mi humanizmuistenek minden jellemvoná- ember, melynek gyökere / Ott sunkra az ingadozó találhat sa elválaszthatatlan meg- lenn van a pokolban." Az ellenérveket: mit érhet mindalkotójuktól, aki kitalálta- emberiség lelkiismeretének ez, ha körültekintve a vikikövetkeztette — és aki el- szószólói tehát legalábbis lágban, a retrográd politika hiszi őket. valamennyire okát látják az hazugságai és fondorlatai, A feltámadás-mítosz nem elkeseredésnek, vagy akár a oktalan vérontások, elnyocsupán a kereszténységé, kiábrándultságnak is. S faj- más, eszeveszett fegyverkemegtalálható a legkülön- tánk erre rá is szolgált. zési hajsza látható körösköfélébb formákban sok más rúl. Nem egy-egy cáfolata-e vallásban is. Mi indíthatta • mindez bármi féle feltámadásvajon szerte a világon a . tó álomnak? Tény: egyelőre legkülönbözőbb hitű embe- A f"; T™" álom mindez. De ahogy reket arra, hogv imádott is- tSe^ T idő ^nne «™miféle ^ értelme* * tenségeik halhatatlanná té- elünkül tok még a éppen emberismeretre telével egyben az örök elunk- gazoljuk, meg sona uá]ó humanlzmus sem Igazt, Jót, Tökéletest tá- volt ^^L ^I választható el közvetlen megmásszék fel? A válasz egy- gSata"* ™re fok meg vaIÓ8ÍtÓ61 £°rmájától. a tűszerűnek tűnik: saját elvi- Sálm? wieink reSü tUíától> a P°UtUta sem füg" erkölcsi tökéletlenségük nasaiaini? idegemk rcMu tárgyátóL Ha pedig kényszerű tudomásuivetele. Jo*^ ^ embereég a ^itika, akA mítoszteremtő ember ön- ec^f Föld * Du^ztítSára kor társadalmi rendszerünk maga idealizált képét sűrí- az magasabbrendűségét éppen tette a természetfelettibe. az bizonyítja, hogy — sok hogy így imádja - azt az d™*agy ^ JulíS á"ételen, buktatón, akadáönmagát. amilyennek tudni J^ £ l*on át ~ P°ktlkaÍa em" szeretné, s amelynek^ányát ^^^Tzázad^n maga em a legfajdalmasab- nyflott meg a legnagyobb , lehetőség is — a feltáma* dásra. Persze az ember fel- Húsvét van, tavasz. ÖsAm a dolog mégsem ilyen támadásához (számtalan pél- idők óta megújhodnak ilyentetszetősen egyszerű. Az ate- dán bebizonyosodott már ez) kor a fák, növények, viráista, a felvilágosult ember — megfelelő társadalom kell. gok, a természet parancsára, éppúgy szükségét érzi a bűn- Olyan társadalom, ahol nem- egyedi-örök feltámadással, bánat, a lelkiismeretfurda- csak a lehetőségek adottak Az emberalkotta fel támad áslás valamilyen formában maximálisan a szellemi és mítoszok is egyfajta renetörténő kifejezésének, mint erkölcsi képességek kibonta- szánszot ígértek-hirdettek, akár Jézus vagy Allah hí- koztatásához és ahol a több- olyan reményen-túli reményve. Nagyon emberi: rádob- ség hatalma a biztosíték sugarakat csillogtattak vibenés ez arra a töméntele- mindehhez — hanem ahol a szont. amelyek csak az irranül sok szégyellnivalóra, feltámadásra-született is ké- cionálissal, a csodával voltak amit az emberiség történei- pessé válhat legnagyszerűbb képesek győzni a hivő emme során önmaga ellen esz- és legnehezebb hivatásának ber erkölcsi hiányosságain, telen módon elkövetett. Mű- betöltésére, amiről évezre- Azt hirdették, hogy valavészek — írók, költők — dek alatt szinte-szinte el- minek fel kell támadnia, végezték és végezik ma is feledkezett: hogy jól tudjon szükségszerűen, valaminek, az önmardosó, keserű tanul- élni 6aját emberségével. En- ami igazán emberi lenne, de ságokkai terhes önviz6gála- nek a lehetőségnek pedig csak emberfeletti erők ketot: a szocializmus társadalma a pesek rá. Szomorú kiinduló„Az emberfaj sárkányfog- letéteményese, s a szociális- pont volt ez: amit maga az vetemény / nincsen remény, ta humanizmus eszméje mö- ember feszített keresztre, nincsen remény!" — siratta gött pontosan ez rejlik. Igaz, azt a gyarló elkövető helyei az emberiséget végzetes ha tudjuk is, hogy az újjá- re nem hozhatja, kiábrándultsággal Vörös- született ember csakis a mi marty. Swift, a Gulliver fel- társadalmunkban teremtőd- * nőtteknek szóló, teljes kiadá- het meg — a feladat gigászi . .. , . ... sának végén az okos lovak méretű, s: „keserű e marxi ,Am a mitOKZOK:, "a1".01® közé menekíti hősét, mert a munka" - írta József Atü- olyannyira emberarcuak; kártékony, önpusztító embe- la. S vajon azért, mert az ^.ha » £ akarattal, a szándékkal vol- tu"Kent keres"' , 1|azuKat' ———- na baj? Tudjuk: nemcsak a n^^n Bt^ költők, a gondolkodó ember nede"; , , tartaiáltalában tudatában van máktól megfosztva s egy gyarlóságainak, s mégis, „tudom a jót, mégis a rosszat alakrtasdra-tokéletesitesere cselekszem". Azok a feltéte- törekedve vegezn, azt az onvizsgálatot, amit a feltámaBefejeződött a Szegedi ágban, Juhász Antal harTextilművekben a Pamut- madik helyet a szervezési nyomóipari Vállalat fiatal szakágban, Bodó László műszaki szakembereinek és ugyancsak harmadik helyet közgazdászainak vetélkedő- az elektromos szakágban. A je. Az összetett versenyt a szóbeli egyéni versenyben a Kelenföldi Textilgyár FMKT- következő eredményeket ércsapata nyerte, második a ték el a szegediek: a fonótextilfestő, harmadik a Sze- sok közül Horváth György, gedi Textilművek és a Pa- győzött, a közgazdászoknál mutkikészítőgyár. A szak- Csorba Pálné második hedolgozatok elkészítése a lyet ért el, a szövősök kőtextilfestőknek sikerült leg- zül Mencz Nándor második jobban, a szóbeli kérdések- lett, ugyanilyen eredményt re a szegediek és a KELTEX ért el Mucsi Mihály a gépéfiataljai adtak legprecízebb 6zek versenyében. Harmadik válaszokat. hely jutott Bodó Lászlónak szakdolgozatával az 8zak^ap. ek közül Kiss Antalné első hatodik Aklán Peternek, a helyet szerzett a fonó szak- fonósok versenyében. lek melyek révén az ősi átok szorító abroncsa szét- dás csodájában való hit pópattanna — még nincsenek tolt azelőtt: reményt és biv meg. De már megvan az az tosítékot nyújthat, hogy a eszme, amely birtokában van . , , , , ... a változás lehetőségének, s S2ornyű' évezredes bunok ez bizonyítja, hogy a vise- köve legördülhet az emberilős idő halad. Csak éppen séget a reneszánsz megújsiettetni nem lehet. Mint hodott, tiszta-friss levegőjéahogy nem található meg az tői elzáró nyílásról a hős — a számtalan közül S a feltámadásra várni —, aki maradéktalan tiszta- nem szabad: tenni kell az ságával biztosított volna hal- ember feltámadásáért, hogy hatatlanságot magának, úgy egy másmilyen, jobb és szebb a körülményele, az emberi világ, az értelem, a demoknem alakulását szabályozó rácia és a humanlzmus 6zotársadalmi folyamatok sem cialista társadalma szülessék érettek arra, hogy a feltá- és neveledjék és létezzen — madás, az igaz, új feltárna— s nemcsak remény az, hogy dás örömét érezhessük. Ara jobban és igazabban, mint érezhetünk örömet. S ez az eddig, út núadehbez: a tett, a cso- Domonkos Liszté