Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-28 / 98. szám

2 Csütörtök, 1977. április 28: m Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, testvéri barátsága! (Az MSZMP Központi Bizottságának május l-l Jelszavaiból) Befejeződött Gromiko indiai látogatása S

> Üj-Dclhi (MTI) j-Delhi ben befejeződtek Gromiko szovjet és Vadzspaji indiai külügyminiszter tárgyalásai. A két miniszter szerdai találkozóján folytatta a nemzetközi helyzet kulcskérdéseinek megvitatását Többek között áttekintette a leszereléssel összefüggő problémákat, a közel-keleti, valamint a dél-afrikai helyzetet és véleményt cserélt az Indiaióceán békeövezetté változtatásának kérdéséről. Gromiko és Vadzspaji két új szovjet—indiai megállapodást írt alá: egyet a gazdasági és műszaki együttműködésről, egyet pedig a troposzferikus hírközlésben való együttműködésről. Ezzel egyidejűleg Ivan Grisin szovjet külkereskedelmi miniszterhelyettes és P. Alexander indiai kereskedelmi minisztériumi főosztályvezető szovjet—indiai szerződést írt alá egyes áruk 1977. évi kölcsönös szállításáról. A most aláírt megállapodások újabb jelentős hozzájárulást jelentenek a Szovjetunió és India közötti baráti kapcsolatok és sokoldalú együttműködés továbbfejlesztéséhez. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminiszter befejezte Indiában tett hivatalos látogatását és szerdán elutazott Űj-Delhiből. Willi Stoph Prágába érkezett # Prága (MTI) Lubomir Strougal csehszlovák kormányfő meghívására szerdán baráti munkalátogatásra Prágába érkezett Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke. Kíséretében van Gerhard Weiss, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese és Herbert Krolikowski külügyi államtitkár is. A kormányfői szintű tárgyalásokon áttekintik a két ország együttműködésének eredményeit és kidolgozzák a kapcsolatok további bővítésével kapcsolatos feladatokat. Tények és találgatások Nemrég volt fél esztendeje, hogy Kínában a jelenlegi vezetés kiszorította a hatalomból az úgynevezett „négyek bandáját", amelynek leglátványosabb személyisége kétségkívül Mao özvegye, Csiang-csing volt. Azóta a világ legnagyobb lélekszámú országának belpolitikai fejleményei csak többszörös szűrőn keresztül jutnak a nyilvánosság elé. Miután a rendelkezésre álló kínai információk igen nagy része ellenőrizhetetlen, a különböző kombinációkra tág tér nyílik. Ebből következik. hogy a kínai belpolitika fejleményeiről napvilágra kerülő híreket kellő óvatossággal kell fogadni. Némileg más a helvzeí a küloolitika bizonyos fő vonásaival kapcsolatban. A Mao Ce-tung halála óta eltelt Időszak, majd a ..négvek bandájának" kiszorítása óta lepergett fél esztendő megmutatta, hogy a kinal vezetés mindeddig nem módosította az immár több mint másfél évtizede kibontakozott és megmerevedett szovjetellenes politikai vonalat. Sxovfeteiienas hisztéria A szovjet sajtó ezt számos cikkben bizonyította. Legutóbb az Izvesztyija március végén „Szovjetellenes hisztéria Pekingben" című elemzésben foglalkozott a kínai külpolitikával, s a cím önmagában jellemzi azt a kurzust, amelv továbbra is uralkodónak tűnik Pekingben. Természetesen kínai részről nemcsak nyilatkozatok, ról van szó. A felszín alatt folytatódik az amerikai kapcsolatok kiépítése és szimbolikusnak is tekinthető, hogy Carter elnök fia is tagja volt a legutóbb Pekingbe látogatott „jószolgálati küldöttségnek", jelezvén, hogy Carter személyesen ls érdekeltségét nyilvánította a kínai—amerikai kapcsolatok továbbépítése iránt. Szerves része ennek a képnek az a rendkívüli és voltaképpen a protokollszahályoknak meg sem felelő fogadtatás, amelyben Thatcher asszony, az ellenzékben levő angol konzervatívok vezetője részesült Pekingben. A fogadtatás olyan jelleget öltött, mintha a konzervatívok lennének kormányon és aktív angol miniszterelnök látogatott volna Pekingbe. A látogatás alkalmat adott a pekingi vezetésnek arra, hogy ismételten szolidaritását nyilvánítsa Nyugat-Európa legreakclósabb és legélesebben szovjetellenes köreivel és támo. gassa a szovjetellenesen értelmezett „nyugat-európai egység" gondolatát. Végül: a hajdani Belga. Kongó, a mai Zaire területén kirobbant fegyveres konfliktussal kapcsolatban Peking egyértelműen az intervenciójukat kiszélesítő tőkés hatalmak oldalán áll, Beésö bizonytalanság De: nem változtat azon, hogy e kínai magatartás „bambuszfüggönyé" mögött továbbra is megfigyelhetők a belső bizonytalanság jelei. Általánosan elfogadott volt fél esztendővel ezelőtt az a vélemény, hogy Csiang-csing es a „négyek" politikai veresége az úgynevezett „mérsékeltek" győzelmét jelenti a „radikálisok" felett. Belpolitikai vonatkozásban valóban előtérbe került a belső konszolidációnak, a gazdasági helyzet megszilárdításának, az államapparátus stabilizálásának az a vonala, amelyet annak idején Csou En-laj miniszterelnök képviselt. Ezzel párhuzamosan természetszerűen háttérbe kellett szorulnia a kifejezetten anarchista vonásokat mutató, a gazdaságot szétziláló, az államapparátus, a párt- és a hadsereg viszonyát megbontó szélsőséges vonalat érvényesítő kurzusnak, amelynek a „négyek" voltak a hordozói. Ezen a rendkívül általános és ma is elfogadott értékítéleten belül már csak kombinációk állnak rendelkezésre, hogy a győzelem mennyire szilárd, hogy az egyes tartományokban pontosan milyenek az erőviszonyok, s hogy melyek a határai a Mao Ce-tungot a kínai politikai piramis csúcsán követő Hua Kuofeng hatalmának. Teng — leng A legutóbbi hetekben azonban a figyelem középpontjába került egy olyan személyi-hatalmi probléma, amelynek végső megoldása közvetve választ adhat az említett kérdésekre. Ez pedig a volt első miniszterelnök-helyettes, Teng Hsziaoping rehabilitálása. Emlékezetes. hogy Teng az ún. „kulturális forradalom" idején tűnt el a politikai porondról. Ezt követően Csou Enlaj a belső harc következő fordulójában visszahozta a hatalomba és helyettesévé tette. Csou En-laj halála után, 1976 elején Teng Hsziao-ping ismét kiszorult minden hatalmi pozícióból és heves politikai kampány indult ellene. Miután a „négyek bandájának" « bukását általában úgy értékelik ma is, mint a Csou En-lajtól örökölt „mérsékelt pragmatikus" vonal győzelmét — logikus volt, hogy napirendre kerül Csou En-laj bizal masainak és kiszemelt utód jának, Tengnek a rehabilitása is. Pekingből már március kő zepén olyan jelentések érkeztek, hogy a politikai bizottság döntést hozott, amely szerint Teng Hsziao-pinget vi6sza kell helyezni miniszterelnök-helyettesi tisztségébe, valamint azokba a magas párt- és katonai funkciókba (a központi bizottság alelnöke, a vezérkar főnöke), amelyeket elmozdítása előtt betöltött. Azóta több mint egy hónap telt el és burkolt utalásokon kívül kínai részről nem hangzott el semmilyen, hivatalosnak tekinthető nyilatkozat Teng Hsziaoping sorsáról. Mindenesetre Teng esetleges megjelenése módot nyújthat olyan nyilatkozatokra és politikai lépésekre, amelyek alapján a jelenleginél megbízhatóbban lehet majd megítélni Kína politikai erőviszonyait. R. E. A százéves gyár A századforduló idején 3

Az 1890. december • 29-én létrejött Szegedi Kenderfonógyár Rt. alapításában való közreműködésre a korábbi tőkés tulajdonosok — kikhez most Back Bernát, a nagy szegedi malomtulajdonos dinasztia tagja is csatlakozott — a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Bankot kérték fel. melynek üzleti profilját kifejezetten vállalatalapítások finanszírozása képezte. Az 1891-1 első üzletév lezárása után a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara az alábbi képet festette a vállalatról : „A kerületünkben levő fonó- és szövőgyárak között az első helyen a Szegedi Kenderfonógyár Rt. áll... E gyárban több, mint 180 ezer forint értékű, öszszesen 74 angol szakgép van mozgásban és egy 300 lóerejű fő hajtógép, 2 kisebb mellékgőzgép 4 kazánból táplálva végzi az erőmunkát. A gyárban 2 igazgató és 1 műszaki vezető alatt 100 férfi- és 150 női munkás, továbbá 31 fiú. összesen tehát 284 munkás van alkalmazásban. A gyár évi termelése 700 tonna varrócérna és kötözőzsineg. szövőfonál, vargafonál, kötél, kötéláru, könnyebb és nehéz nyüstösheveder-szövetek, összesen több mint fél millió forint értékben. A gyártmányok a belföldön kívül Szerbiába és Romániába vitetnek, sőt Angliában is forgalomba kerültek. Rendkívül nagy gondot fordít a gyár a korszerű haladás követelményeire. Legutóbb ismét több szövőfonál fonógépet állít fel és készítményei folyamatosan tökéletesedve mindinkább keresettekké válnak. A Szegedi Kenderfonógyár ez évben teljesen megújította nagy kötéleresztő berendezését, és a legkorszerűbb kézi munkákhoz kitűnően nyújtott, gépileg előmunkált kenderszalagokat használ. Általában a gyár teljesen modern berendezése által a gyártási körébe tartozó külföldi áruk behozatalát rövid idő alatt teljesen kiszoríthatná, ha felette úgy, mint minden magyarországi gyár felett azon előnyben nem volnának a külföldi gyárak, hogy befektetési tőkéiket már régen leírták...". Ez a valóban Imponáló helyzetkép, illetve a mögötte meghúzódó nagyon kedvező üzletmenet az 1892. év elején arra bírta a vezetőséget, hogy a munkáslétszámot —, főleg nők alkalmazása révén — kb. 400 főre emelje. És ekkor, 1892. közepén bekövetkezett a tragédia, amely az addigi eredményeket szinte teljesen megsemmisítette, sőt úgy tűnt, hogy a Szegedi Kenderfonógyárat véglegesen kiiktatja a magyar vállalatok sorából. » A tűzvész —, melynek részletes leírása meghaladja ennek az írásnak kereteit — 1892. június 5-én délután tört ki, teljes lokalizálására csak másnap kerülhetett sor. Pusztításának irtózatos arányai a szegedi gyártelepekre mondhatni 100 százalékig jellemző, így a gyárban is uralkodó botrányosan gyenge tűzbiztonsági állapotokra, a gyári tűzoltóság teljes hiányára, a legprimitívebb tűzoltószereknek és eszközöknek ls elégtelen voltára, a gyártelep rendjének és tisztaságának kritikán aluli állapotára vezethetők vissza. Pusztításának nyomán csak a kormos falak maradtak meg a gyárból, egyedül afc iroda úszta meg sértetlenül. A kár meghaladta a félmillió forintot, és bár ennek jó része megtérült a biztosítási összegből, a tulajdonosok nem mutattak nagy hajlandóságot a gyár újjáépítésére. Ezt az álláspontjukat csak akkor adták fel. amikor a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara küldöttsége a vállalat nagy közgazdasági fontosságára való hivatkozással jelentős állami pénzsegélyt szerzett Lukács László kereskedelemügyi minisztertől, közvetett államsegélyként pedig ígéretet kaptak arra, hogy a hasonló szakmabeli vállalatok hosszabb időn át nem részesülnek iparfejlesztési támogatásban. Az elpusztult fonógyár újjáépítése és felszerelése a katasztrófa után azonnal megkezdődött, és oly ütemben haladt, hogy a részleges üzemet 8 hónap után. 1893. március elején már be lehetett indítani. Mégis a Szegedi Kenderfonógyár első 10 üzletéve igen eredményes volt. Kitűnő foglalkoztatottsága révén olyan üzleti forgalmat bonyolíthatott le,- melynek jövedelméből bőven tellett az állandó és következetes üzembővítésekre és modernizálásokra, sőt megkezdhette a részvényesek által régen óhajtott osztalékok fizetését is. Vásárlói, a fonalakat feldolgozó különböző nagyságrendű szövőgyárak és kisiparosok mellett zömmel az egyes minisztériumok felügyelete alatt működő hivatalok, intézmények és intézetek (a korábban felsoroltak mellett e korszakban például a Bosznia-Hercegovinai Dohányjövedék. a máramarosszígeti erdőigazgatóság, a bustyaházi erdőhivatal) voltak, melyek szívesen bízták meg közszállításokkal a jó termékeiről híres, többek között az 1896. évi Országos Millenniumi Kiállításon díszoklevelet, az 1900. évi párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert vállalatot A gyártmányok minőségi javulása a külföldi piacok kapuit is egyre szélesebbre tárta a Szegedi Kenderfonó kötelekből, fonalakból, zsinegekből, valamint kikészített kenderből álló exportszállítmányai előtt, melyek aa 1891—1900. közötti évtizedben Amerikába. Angliába, Ausztriába, Belgiumba. Boszniába, Bulgáriába, Németországba, Romániába, Svájcba és Szerbiába jutottak el. A Szegedi Kenderfonógyár ezek szerint a további fejlődés biztató ígéretével kezdhette meg az új évszázadot. Tovább folytatta a termelőképesség növelését célzó beruházásokat. Ez a szüntelen üzembővítés és modernizálás a termelés mennyiségi emelkedésében is tükröződött, az 1900. évben még 1600 tonnát kitevő összproduktum 1912-ben 3794. 1913-ban pedig 4016 tonnára v emelkedett. Az önmagában fekintve igen gyors felfutás azonban a számok tanúsága szerint jelentősen elmaradt a beruházások ütemétől: aa 1912. évi termelés összmennyisége közel két és félszeresét, az 1913. évi pedig pontosan két és félszeresét tette az 1900. évi össztermelésnek. E tizenhárom esztendő alatt természetesen a munkáslétszám se stagnált, aa évi 630 főről 1913-ig 900 főre gyarapodott. Ez a 43 százalékos növekedés azonban messze alatta maiadt a termelés, főleg pedig a beruházások emelkedésénél tapasztalható tempónak. Kétséget kizáróan megállapítható tehát, hogy az 1900— 1913. évi termelés emelkedésében az egyre terjedő, a munkaintenzitás fokozását jelentő akkordbérezés mellett a technikai színvonal fejlesztésének jutott a fő szerep. Dinamikusan fejlődik a szovjet külkereskedelem Értesítjük t. Ügyfeleinket, hogy 1977. május 1-én a szeged: 141. és 145. számú íoié-Lotló kirendeltségek zárva lesznek Kérjük, hogy totószelvényeik továbbításáról, illetve kollektív szelvényeik befizetéséről Időben gondoskodni szíveskedjenek. Nyitvatartási idők: 1977. április 30-án a 141. sz. kirendeltségen, 8—1900 őrátg, a 145. sz. kirendeltségen 7.30—18.00 óráig. ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTAR CSONGRÁD MEGYEI IGAZGATÓSÁGA # Moszkva (MTI) A szovjet külkereskedelem dinamikus fejlődését mutatják azok az adatok, melyeket az Ekonomicseszkaja Gazeta című moszkvai hetilap közölt e heti számában. A külkereskedelmi forgalom egy év alatt, 50,7 milliárd rubelről 56,8 milliárd rubelre bővült, s ezen belül az export fejlődése lényegesen gyorsabb volt a behozatal fejlődésénél, ami a szovjet külkereskedelmi mérleg jelentős javulását idézte elő: a behozatal 1976-ban csupán 800 millióval volt több a kivitel értékénél. A szocialista országok tavaly 52,6 százalékkal részesedtek a szovjet behozatalból, az import 9,8 százaléka a fejlődő országokból, 37,7 százaléka a fejlett tőkés országokból származott. A Szovjetunió legfontosabb külkereskedelmi partnere az NDK volt 5 milliárd 997 millió rubeles forgalommal. A második helyen Lengyelország állt, 5,2 milliárddal. Magyarország az ötödik legnagyobb külkereskedelmi partnere volt a Szovjetuniónak 3 milliárd 492 millió rubeles forgalommal. Az Ekonomicseszk'aja Gazeta statisztikájából kitűnik, hogy a magyar—szovjet árucsereforgalom értéke 1971 óta több mint kétszeresére nőtt. A fejlődő országok közül Irán, India, Egyiptom és Brazília voltak a legfontosabb partnerek, a fejlett tőkéso6zágok' vonatkozásában a szovjet—nyugatnémet kereskedelem értéke elérte a 3 milliárd rubelt. Japán 2,1 milliárd rube'es forgalommal a harmadik helyre szorult vissza. Másotok helyen tavaly az Egyesült Államok volt 2,2 milliárd rubellel. 4