Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-28 / 98. szám

Csütörtök, 1977. április 28. 3 Törekvése nem volt hiábavaló Szántó Kovács János születésének 125. évfordulóiéra emlékeztek Vásárhelyen Tegnap, születésének 125. évfordulója alkalmából egésznapos programmal em­lékeztek meg szülővárosában, Hódmezővásárhelyen Szántó Kovács Jánosról, az 1890-es évek agrárszocialista mozgal­mainak vezetőjéről. Délelőtt a városi tanács­ház dísztermében a MEDOSZ Központi Vezetősége és Csongrád megyei Bizottsága, a Csongrád megyei Levéltár, a városi tanács és a Haza­fias Népfront városi bizott­sága közös rendezésében em­lékülést tartottak. Az esemé­nyen megjelent és az elnök­ségben foglalt helyet Tóth Szilveszterné, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, dr. Koncz János, a me­gyei pártbizottság titkára, dr. Szalontai József, a városi pártbizottság első titkára, S2abó G. László, a megvei tanács elnökhelyettese. Hu­vya István, a MEDOSZ el­nöke és dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára is. Dr. Csatordai Antal, a vá­rosi tanács elnöke köszöntöt­te az emlékülés résztvevőit, akik között más megyékből érkezett vendégeket. Szán­tó Kovács János nevét vise­lő intézmények, szocialista brigádok képviselőit is lát­hattuk. A tanács elnöke megnvitó beszédében szólt a szociáldemokrata nárt meg­alakulását követő agrárpro. letár megmozdulásokról a Viharsarokban, majd azok­ról az eseményekről, amelyek révén a mozgalom központja Hódmezővásárhelyre tevődött át. Korabeli dokumentumok, ból idézve felelevenítette Szántó Kovács János alakiát és tevékenységét, az 1894 áorilis 22-i. később országos és külföldi visszhangot is kiváltó megmozdulást, maid az azt követő pert. Hangsú­lyozta: jóllehet Szántó Ko­vács Jánost ötévi börtönre ítélték, sem a bíróság elótt. sem később nem tagadta meg osztálvostársait, az ag­rároroletárok bátor kéDvise. lője. a szocialista eszmék szószólója maradt A megnyitó után dr. Rárz János, a JATE tanszékve­zető egvetemi tanára elnök­letével folytatódott az em­lékülés. amelven elsőként S Vincze Edit. a Párttörtó­neti Intézet tudománvos fő. munkatársa ..Az MSZDP meaalakulása és harca a vi­déki szervezkedés kiszélesí­téséért". maid Szabó Ferenc, a Békés megyei Levéltár ve­zetője „A Viharsarokban •megindított szervező munka kiterjedése az 1890-es év "k elejénFarkas József, a Csonerád megvei Levéltár vezetőie ..Az 1894. áorilis 12-f zendülés". Nagn Dezsó. a Munkásmozgalmi Múzeum tudománvos munkatársa r>e­dig ..Szántó Kovács János utolsó évei" címmel tartott előadást. Az élénk érdeklődéssel kí­sért referátumok után dr. Ráez János mondott zárszót. összegzésében hangsúlyozta: Szántó Kovács János egyéni­sége azokban az időkben pél­damutató jelentőséggel bírt a magyarországi agrárprole­társág előtt, s ezért alakját nemcsak a város és a me­gye, hanem az egész ország büszkén vallja magáénak. Jóllehet harca akkor nem járhatott eredménnyel, ő és sok társa mégis vállalta az üldöztetést és meghurcolta­tást — a jövő nemzedékének érdekeiért. S harcos kiállá­suk nem volt hiábavaló, moz­galmuk számos követőre ta­lált és eszméik a felszaba­dult Magyarországon való­sággá váltak. Az évforduló jegyében dél­után a Kincses temetőben Szántó Kovács János sírjá­nál koszorúzási ünnepséget tartottak. Az eseményen, amelyen ott volt Tóth Szilveszterné, az MSZMP KB tagja. Szűcs József, a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagja. dr. Sza­lontai József, dr. Csatordai Antal, dr. Ágoston József és Török István, a Hazafias Néofront városi elnöke is. a Himnusz elhangzása után Hunya István, a MEDOSZ elnöke mondott beszédet. Egyebek között hangsúlyoz­ta, hogv Szántó Kovács Já­nosra emlékezni egyet je­lent a ma társadalmi ered­ményeinek számbavételével, s a jövő tennivalóinak meg­határozásával is. Hiszen Vá­sárhely szülötte a szocializ­mus és a kommunizmus esz­méit vallotta, amikor jobb sorsot, biztos megélhetést, el­nyomástól mentes társadal­mat követelt a nyomorúság­ban élő népnek. Beszéde to­vábbi részében a MEDOSZ elnöke Szántó Kovács Já­nost példaképül állította az ifjúság elé, kiemelve, hogy az ő elszánt bátorsága, har­ca a társadalmi változáso­kért csak akkor nyer igazi értelmet, ha mai követői, a fiatalok is megvívják küz­delmüket a haladásért, a fej­lett szocializmus, a kommu­nizmus ügvéért. A beszédet a városi ve­gyeskórus előadása követte, majd a síremléknél koszorút helyeztek el a megyei és a városi pártbizottság, a ME­DOSZ a tanács és a Haza­fias Népfront, az SZMT, a Munkásmozgalmi Múzeum, valamint a Szántó Kovács János nevét viselő munkás­őrség, termelőszövetkezet, is­kola és kollégium, továbbá a szocialista brigádok képvi­selői. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. * A Szántó Kovács János évforduló tegnapi esemény­sorozata emlékkiállítás meg­nyitásával zárult: az Oldal­kosár utcai középiskolai kol­légiumban dr. Tamasi Mi­hály. a megvei pártbizottság osztályvezetője nyitotta meg a különböző dokumentumok­ból. álló tárlatot, amely má­jus 12-ig tekinthető meg. Május 4-én kezdődik az Akadémia közgyűlése Szerdán Tamássy István akadémikus és Láng István, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkárhelyettese tá­jékoztatta a sajtó munkatár­sait az Akadémia május 4-én kezdődő 137. közgyűlésének programjáról. A hazai tudóstársadalom legrangosabb fóruma a ko­rábbi évek gyakorlatától el­térően ezúttal munkaközgyű­lés jellegű lesz. A megnyitót május 4-én a budavári kong­resszusi teremben tartják, ahol átadják az akadémiai aranyérmet és az akadémiai díjakat. Ezt követően Berend T. Iván akadémikus mai gaz­daságpolitikánk történelmi összefüggéseiről tart elő­adást, amelyet vita követ. Még aznap délután meg­kezdődik az osztályülések so­ra. Az MTA tíz osztályának ülésén egyebek közt szó lesz az atomenergia hazai hasz­nosításának tudományos-mű­szaki kérdéseiről, a gépipari technológiai kutatás jelentő­ségéről és feladatairól, a magyarországi latinság szótá­ráról, a magyar népzenetár­ról és a magyar zenetörté­netről, a kritikai kiadások helyzetéről és problémáiról. Május 5-én délután Szent­ágothai János, az Akadémia megbízott elnöke terjeszti elő az MTA elnökságének beszá­molóját az 1970-es akadémiai reform tapasztalatairól, a további tennivalókról. Márta Ferenc, az MTA főtitkára ér­tékeli majd az MTA intéze­teinek négyesztendős kutató­munkáját, és vázolja az ötö­dik ötéves tervidőszak kuta­tási feladatait. Újdonság az idei közgyűlésen, hogy az elnöki, illetve főtitkári be­számolókat vita követi. A közgyűlés záró napján, május 6-án, pénteken foly­tatják a vitát az MTA ve­zetőinek előterjesztéseiről. Délután döntenek új tiszte­leti tagok megválasztásáról, s megválasztják az Akadé­mia elnökét. A közgyűlés május 6-án határozathozatal­lal zárul, t Figyelem és felelősség A kárhányszor látok hatalmas gépet a határban, a balladabéli Kerekes Péter fia, jó Kerekes Izsák jut eszembe. Biztosan azért van ez, mert előbb hallottam szép magyar balladákat, és csak jóval később láttam szép nagy gépeket. Meg azért is, mert a leírt balladának van két ilyen sora: „Egy elémentében gyalog­ösvényt vága, És visszajöttében szekérutat nyita." Hozzátoldom mindig a gondolathoz, hogy szélesedik azóta a gyalogösvény- is, és a szekérút is. Lépéssel mértem meg a kétszer-kétszáz­negyvenöt lóerős, új Rába-traktor széles­ségét a mezőgazdasági gépek legutóbbi ki­állításán: legalább négy és fél méter. Ha ez vissza is jön, már majdnem sztráda­szélességet nyit, pedig még semmi nincsen mögé akasztva. A Lajta—Accord-vetőgép egyszerre tizenegy és fél méteres csíkot vet be, és óránként nyolc és fél hektáron teszi földbe a magot. Győrben gyártják a traktort, Mosonmagyaróváron az ekét. A nyolcas eke három méter húsz centi szé­lességben szánt egy menetben. A körbe forgó öntöző hetvenkilenc méteres átmé­rőjű kört rajzol, a gördülő öntöző kétszáz­hatvannégy méteren adja az „esőt", bal­lagva. Nem tagadom, ámulattal töltenek el a nagy gépek, és a hozzájuk ragadó nagy számok. A számok akkor is, amikor az árukat nézem. Drágán mérik a gépet, akár az aranyat. Amelyik szövetkezet meg tud­ja venni, arról akár ki is állíthatjuk a bi­zonyítványt: nem áll rosszul. Legnagyobb ámulatom mégis a beléképzelt vagy benne ülő emberé. Ki lehet az, akire akkora ér­téket rá lehet, rá mernek bízni? És ha az árokba fordul? Másfél millió bukik vele, vagy a duplája? Vagy ha elfelejti ott zsí­rozni, ahol legjobban kellene, ha nem ve­szi észre az első nyikorgást? Ha két hó­nap múlva jön rá, hogy ő mégsem ilyet szeretett volna? Egy bal kézről sikerült, rossz mozdulat úgy viszi a pénzt a kasszá­ból, mintha szél kapna bele. Arról az em­berről van szó, aki feje búbjával legföl­jebb a kerék tetejéig ér föl. Számolhatom a gép árát, de akkor még messze járok az igazságtól. Hát az a mun­ka mennyit ér, amit végez? Azokban a gazdaságokban, ahol ősszel a Rába—Stei­ger-traktor dolgozott, októberben—novem­berben már nem maradt szántani való. A tavaszra hagyott őszi szántás pedig vissza­visszatérő témája volt azelőtt a humoris­táknak. Nem igaz, hogy a gép végzi ezt az iszonyatosan nagy munkát, hanem a ma­siniszta. a géppel. Ekkora értéket már nem lehet rábízni arra, aki éppen jön, arra, aki máshová nem jó. Ide már az sem elég, ha valaki megtanulja pontosan, mikor hová kell nyúlnia, és soha nem téveszt. Ezt a gépet becsülni kell, kímélni kell, mint az­előtt az érző lovat. Nagyon kényes jószág valamennyi. Aki egy ilyen gépet tönkre­tenne. nem a milliókat dobná ki az ab­lakon. egy gazdaságot vihetne kátyúba. Egy emberről beszélek, pedig legalább három kell belőlük egy traktorra. Itt vi­szont mór az sem elég, ha valósággal sze­retik a rtaev génét, az is számít, egymást mennyire bírják ki. Haragosát, ellenlábasát senki nem válthatja a nyeregben, mert annak jó vége soha nerr lehet. Általában nyolc órát dolgozik mindegyikük, úgy, hogy éjjel-nappal járjon a szerkezet. Ez a gép akkor igazán drága, ha áll. Nincs nyújtott műszak, nincs dupla műszak, csak egy műszak van, amikor még figyelni és pontosan dolgozni lehet. Pihent ember kell, és olyan, aki jól érzi magát. Furcsán hangzik, ha azt mondom, a gép követeli, hogy az emberre is legyen gon­dunk. Azért furcsa, mert mégiscsak az ember fontosabb, bárhonnan nézzük is. De sorolni tudnám a példákat, hogy a trak­torosnak hányszor engedtük, hogy ereje végső fogyatkozásáig szántson-vessen, sőt igen sokszor biztattuk is, ha sürgetett az idő. Szinte mindig sürgetett. Leginkább azért örülök az új gépeknek, mert remé­lem. hogy az úgynevezett traktorosbeteg­ségek kimennek vele a divatból. Fogal­mazhatom úgy is, hogy nem azért vigyá­zunk az emberre, nehogy tönkremenjen a • gép, hanem gépet veszünk neki, nagyon drágán, hogy az egészségét védjük. Azt hi­szem, ez a fogalmazás a jó. Ezután már bátran írhatom, hogy így a kettő együtt gazdaságos is. Kényelmet ad az új traktor — és amit külföldről hozunk be, annál is előre lépett az értékelés sorában a kényelem is —, de cserébe figyelmet és felelősséget köve­tel. Keze-lába nem fárad úgy a traktoros­nak, belső részét nem rázza alkatrészeire, egészen a gyomorbajig, vagy a vibrációs betegségekig. Fejjel többet dolgozik, mint izommal. V annak ilyen traktorosok és kombáj­nosok? Jólesik leírni, hogy mahol­nap csak azok maradnak, akikre ekkora felelősséget rá lehet bízni, és aki tartósan el is bírja. Régi hagyomány, hogy új gépet mindig a legjobb traktorosok kapnak. A sokéves gyakorlat, a napon­kénti próbatétel azonban kevés, ezeket a gépeket meg kell tanulni, vizsgázni kell belőlük újra meg újra. Olyan masinisz­ták kellenek tehát, akik a vizsgákat is bír­ják. Mi lesz a folytatása? Ügy tudom, akt repülőgépre megy pilótának, nagyon a szemébe néznek annak. Maholnap legalább olyan feltételeknek kell megfelelnie a földi gépek pilótáinak is, mint levegőben röp­ködő, permetező vagy fejtrágyázó társaik­nak. És legalább akkora megbecsülést is érdemelnek. Horváth Dezső Tovább korszerűsítik az építési módokat Aczél György az összességében javuló el­látás. az V. ötéves terv hát­ralevő időszakában biztató termelésfelfutás —, így vé­lekedett az építőanyag és szerelőipar helyzetéről szer­dai ülésén az Országgyűlés építési és közlekedési bizott­sága. A képviselők azt vizs­gálták: hogyan készült fel az építőanyag- és szerelőipar 1980-ig szóló feladatainak el­látósára. Sáros! János építésügyi és városfejlesztési minisz­terhelyettes tájékoztató elő­adásában egyebek között el­mondotta, hogy az országos építőiparnak az V. ötéves tervidőszakban évi átlagban 5,7 százalékkal kell növel­nie termelését. Ez megkö­veteli a termelési szerkezet átalakítását, a korszerű épí­tési módok és technológiák széles körű alkalmazását, a hatékonysági követelmények érvényesítését, az anyagi­műszaki ellátás lényeges ja­vítását. Az elmúlt ötéves tervidő­szakban a fontsabb épí­tőanyagok (tégla. burkoló­anyagok, azbeszt-cement, síküveg termelésében sike­rült az építöanyagipari le­maradását megszüntetni, il­letve — cementből csökken­teni. A mostani ötéves terv­ben a termelést 30 százalék­kal kell növelni, úgy, hogy ennek döntő hányadát, kö­rülbelül 85 százalékát a mun­ka hatékonyságának, javítá­sa adja. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­helyettese szerdán ellátoga­tott az írószövetségbe. Részt vett a látogatáson Király Andrásné, a budapesti párt­bizottság . titkára és Fehér István, a VI. kerületi párt­bizottság titkára. Aczél György az írószövet­ség választmányának kibőví­tett ülésén Dobozy Imrének, az írószövetség főtitkárának megnyitó szavai után tájé­koztatást adott időszerű po­litikai és ideológiai kérdések­ről. -Foltozzák" a károsodott ültetvényeket Az egyik táblán két géppel ültetnek Paradicsomülfetés a homokon Korán kezdte meg a szabadföldi paradicsom ültetését a forráskúti Haladás Termelőszövetkezet tagsága. Szakaszo­san tűzdelik ki az előnevelt növényeket. A korai ültetés bizonyos kockázattal jár, de vállalják ezt, hogy elsőnek vi­hessenek nagy tömegű árut piacra, hozzájáruljanak a fo­gyasztók primőrellátásának javításához, és növeljék a gaz­daság árbevételét. Nagy területen, 150 hektáron termelnek az idén paradicsomot, amelyből négyszáz vagonnylt a kon­zerviparnak szállítanak. Az elsőnek kiültetett palántákat a szeszélyes időjárás, a fagyok és a szélviharral együtt járó homokverések károsították. A kipusztult növények helyére azonban újakat tesznek, kiegészítik, „befoltozzák" az ültet­vényeket. A forráskúti gazdaság sok eredményes kísérletet kezde­ményezett már a homokon. E kísérletek sorát bővítve, első ízben az idén, magról vetett cecei paprikát termelnek hu­szonkét hektáron. A fűszerpaprikánál ez a módszer, a hely­revetés — mint ismeretes — bevált, most kipróbálják az étkezési paprikánál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom