Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-24 / 95. szám

8 Vasárnap, 1977. április 24. Veteményezzünk zöldségféléket! Április második felében a fo­kozatos felmelegedés miatt már célszerű a kiskerttulajdonosoknak is a legfontosabb zöldségnövénye­ket kiültetni, illetve veteményez­ni. Lehet a káposzta és paradi­csom palántáit ültetni, a babot, a sárgadinnyét, az uborkát és a céklát vetni a szabadföldbe. A káposztafélék az egyik leg­régebben ismert és fogyasztott zoldségnövényeink. Szinte vala­mennyi talajon termeszthetők, de nagy termést csak jó minőségű, középkötött talajon adnak. Táp­anyagigényesek. ezért célszerű trágyázott területre ültetni. Istál­lótrágyából 5—6 kilogrammot kell kiszórni négyzetméterenként. Ha nem tudunk istállótrágyát besze­rezni, akkor műtrágyát szórjunk ki, négyzetméterenként 2 dkg nitrogént, 2 dkg foszfort és 30 dkg káliumot. Az így előkészí-' tett talajba lehet kiültetni a ká­posztapalántákat. A gyengébb ta­lajmenti fagyok mar nem tesznek kárt bennük. Kiültetésre a 3—4 leveles palánták a legalkalma­sabbak. Kiskertekben a rövid és közepes tenyészidejű fajták ter­mesztése indokolt. A rövid tenyészidejű faj­tából — Szentesi korai, vagy az Aranyföldi — tíz négyzetméter­re 60—70 palántát keii kiültetni. A közepes tenyészidejűből — a Braunschweigi, Hajdúsági, Palla­gi gömbölyű — tíz négyzetméter­re 28—40 palántát ültessünk ki. Elérkezett a paradicsom ülte­tésének ideje is. Az ültetés meg­kezdése előtt gondosan elő kell készíteni a területünket. Négyzet­méterenként ezért 5—8 kilo­gramm érett trágyát, 5 deka­gramm kénsavas káliumot, 8,5 de­kagramm .szuperfoszfátot szór­junk kf, és 12—15 centiméter mélységben dolgozzuk ezt a ta­lajba. Az elgereblyézés után lás­sunk csak az ültetéshez. A házi­kerti paradicsomtermesztésnél az a cél, hogy lehetőleg már július közepétől október végéig legyen friss érett paradicsom. Egy 4—G tagú család évi szükséglete 100— 130 kilogramm. Ezt a mennyisé­get 40 négyzetméternyi területen tudjuk megtermelni. Fontos szempont azonban, hogy a para­dicsomot napfényes helyre ültes­sük, mert csak így ad kielégítő­en jó termést. A paradicsompalánták a hide­get viszonylag jól tűrik. A ha­zánkban termesztett paradicsom­fajtákat növekedésük szerint két fő csoportba osztjuk: alacsony, vagy determinált és magas, vagy folytonos növekedésű fajták. Á determinált növekedésűeket 95+30x30 kötésben karózás, illet­ve kötözés nélkül eredményesen termeszthetjük. A folytonos nö­vekedésű fajtáknál a javasolható sor- és tőtávolság a 120+30x35 centiméteres ikersoros kötés. Házikertekben a következő pa­radicsomfajták termesztése aján­lott: Kecskeméti merev szárú, Kecskeméti 3 F 1 hibrid, Sorok­sári korai F 1, Kecskeméti kon­zerv, valamint a karós termesz­tést igénylő Kecskeméti üveghá­zi és a Keszthelyi üvegházi. El lehet kezdeni a sárgadiny­nye vetését is. A fészkeket gon­dosan előkészítjük a vetéshez, 120x120 centiméter tő- és sortá­volságban. A fészkek nagysága 30x30 centiméter legyen. Minden fészekbe rakjunk 1,5—2 kilo­gramm érett trágyát, amit a ta­lajjal elkeverünk. Fészkenként 4—5 esi rázta tott magot vessünk. Az elócsiráztatáshoz nedves fű­részporba tegyük a magokat, és néhány napig szobahőmérsékleten tartsuk. Ha a talaj hőmérséklete elérte a 10—12 Celsius-fokot, akkor vet­hető az uborka is. A talaj-előké­szítés ez esetben is fontos fel­adat minden kiskerttulajdonos­nak. Négyzetméterenként 4—5 ki­logramm érett trágyát, 2 dkg pé­tisót, 2 dkg szuperfoszfátot és 1 dkg kénsavas káliumot szórjunk kl és dolgozzuk be gondosan a talaj felső rétegébe, körülbelül 15—20 centiméter mélységben. Az uborka vetésekor fészkenként 4—5 magot kell kiszórni, kötött talajon 2—3 centiméter, homo­kon pedig 4 centiméter mélység­ben. Vethetjük már a babot. Ügyel­jünk azonban arra, hogy mély fekvésű, hideg talajba bab ne kerüljön, mert a várt termés­eredmény elmarad. Nyári fogyasztásra 3o centimé­teres sortávolságban, 3—4 centi mélyen vethetjük a céklát is. A kereskedelemben kapható fajták közül a Detroit, a Bíbor henger, az Egyiptomi lapos és a Bordó vetése javasolható. SZALAY CSILLA I I Már az ókori Egyiptom, • • Róma és Görögország asz­szonyai is felhasználták a kozme­tikai titkokat, igaz, akkor még varázsigék és az isteneknek ho­zott áldozatok kíséretében. A szé­pítőszerek készítésére vonatkozó legrégebbi feljegyzéseket a kő­korszak emberének barlangjában találták — bizonyos festékes gödröcskéket —, olyan festékma­radvánnyal, amivel önmagát, vagy élete párját díszítette. Bi­zonyíték van arra is, hogy a 40 000 éves1 uri ásatásoknál az Euphrates mély iszapja alatt kenöcsös tégelyeket és festett aranyálarcot találtak. A kozmeti­ka egyik legrégibb művészi áb­rázolása az időszámítás előtti 2. évezredből egy egyiptomi kődom­bormű, amelyen egy tükörtartó előkelőség frizurájába a hajtűket helyezi el egy rabszolgalány. En­nél csak néhány száz évvel fia­talabb az i. e. 1500. évből szár­mazó világhírű egyiptomi Ebers papirus. Ebben hajfestő szerek­ről, őszülés elleni gyógyszerek­ről, arcfestékről, ráncosodás elle­ni gyógyszerekről, sőt fogmosó szerekről és szájillatosító füvek­ről is olvashatunk (mirháról és borókabogyóról). Ezek között a kozmetikai szerek között találunk olyat is, amit változatlanul évez­redeken keresztül használtak, pl.: az antimonos szempillafestéket. Az egyiptomi sírokban talált ala­bástromból készült festékes tége­lyek csiszolt dugójából alabást­rom pálcika nyúlt le a tégely fe­nekéig. Ezek ma sem változtak, csak a drága alabástrom helyett olcsó üveget vagy műanyagot használunk. A kínaiak ugyaneb­ben az időben egy lépéssel talán élőbbre jutottak. A festéken és titkos szereken kívül már a mo­dern kozmetika egyik alapvető eszközét, a masszást is használ­ták. A palotákban választékos ízlés­sel berendezett fürdőkben külön medencék Szolgáltak kozmetikai gyógyfürdők céljára. A vendégek­ről való gondoskodás lábfürdővel kezdődött, és éjjel-nappal rendel­kezésükre álltak az olajjal dö­gönyöző rabszolgák. Az egészsé­ges életmód, a fürdő és a sport kialakította a test harmóniáját. Egyiptomból a kozmetikai sze­rek a föníciai kereskedők közve­títésével jutottak el a görögök­höz, akik a kozmetikát még job­ban tökéletesítették, és úgy ad­ták tovább a rómaiaknak, s tö­ménytelen aranyat hasznoltak be Ily módon az idők során. Az or­vos-papok eleinte különleges ra­vaszsággal rejtegették receptjeik titkát, de aztán az utazó kereske­dők a szépülni vágyó örök asz­szonyt a Földközi-tenger melléki A szépítkezés történetéből országokban egész Marseille-ig ellátták termékeikkel. Nero felesé­ge, Poppea volt a feltalálója a még napjainkban is használatos narancs- és eperlejnek, és a már divatját múlt szamártej fürdőnek, mely lággyá és bársonyossá tette bőrét. A róla szóló monda azt tartja, hogy amikor útra kelt, egész szamárcsordát kellett az útra vinniük, hogy szépítő fürdőit ne kelljen abbahagynia. Nem csoda, ha abban az időben a divatnak, a piperézésnek olyan korszaka kezdődött,, amit csak egy dologtalan, dúsgazdag, más gondot nem ismerő társadalmi osztály érhetett el. E kor nagy írói, költői ennek és erről az osztályról írtak. Versekből ma is teljes valóságban tárul elénk a kor élete a reggeli tisztálkodástól a napi sétáig, fürdőig, színházig, vagy cirkuszi előadásig. Ovidius az arc szépségápolásáról írt tan­költeményt. Martialis időszerű versecskében a Cosmus-féle száj­illatosító pasztillákról beszél, amit ha úgy veszünk, kétezer éves kozmetikai reklám. Sokat lehetne még írni a római szép­ségápolásáról, hiszen Czito or­vos négykötetes monográfiát is írt.. Szemelvénynek fejezetcímek­ből lássunk csak néhányat: haj­ápolás, hajfestés, hajhullás meg­akadályozása, ránctalanítás, szemöldök-, szempillafestés, fog­tisztító szerek, fogpótlás (arany lécekből foglalatot készítettek, és a csontból készült műfogat az ép foghoz erősítve viselték!). A kozmetikai túlzások, vissza­élések szintén jellemzői e kornak. Ezeknek igyekezett gátat vetni Szolon törvénye, és Liciniul Cras­sus konzul rendelkezése: eltiltot­ta az illatszerek, kozmetikai sze­rek behozatalát a provinciákból. Utána még hosszú századokon át korlátozták a nőket szépítke­zésükben. A korai középkorban a kozmetikai tudomány hordozói az arabok voltak. Nemcsak tudo­mányos műveikben, hanem az Ezeregyéjszaka csodálatos gyűj­teményeiben is gyakran találunk kozmetikai tanácsokat. Mohamed előírta, hogy pénteken jól legyen illatosítva a hivő, csak a Meccába való zarándokolás előtt kell az illato6 olajat lemosni. Az arab materialista tudomány szerint a szervezet egészségi állapota a döntő a szépség szempontjából Ezért foglalkoznak a mesékben a háremorvosok a hősnők egészsé­gi állapotával, hogy azok teljes szépségükben kerüljenek a kali­fa elé. Majdnem minden mesében szó van a gyógyfüvekről, illatos fürdőkről . CSABA ÉVA A jövő hét a múltban 25 26 Középhőmérséklet 13,4 13.8 Atl maximum 18,7 19.2 Atl. minimum 8,0 8,3 l.i. ({magasabb 27.5 27,6 hti.nérséklet 1968 1930 Legalacsonyabb ' 2,0 1,0 hőmerscklet 1929 1955 Az 1900—1976 között napon­ta végzett szegedi meteoroló­giai megfigyelések feljegyzése és rendszerezése jó alkalmat ad arra, hogy összehasonlítsuk a jelenlegi napi időjárást az egykorival, s megállapítsuk, mennyiben tekinthető rendkí­vülinek, szélsőségesnek, vagy éppen az évszaknak megfele. lőnek, átlagosnak. ÁPRILIS MÁJUS 27 28 29 30 1 13.7 13,8 14,2 14,1 14.3 °C 18.9 19.1 20.0 1921 19,4 °C 8,4 8,4 8,3 8,8 9,1 °C 27.8 29,4 28.0 28,6 29,4 °C 1909 1909 1934 1927 1934 —0,7 2.0 0.9 2.1 1.8 °C 1948 1902 1972 1902 1944 Madáchot idézzük... VÍZSZINTES: 12. Finom cérna. 14. Azo­nos betűk. 15. Sok középfoka. 16. Szakszer­vezeti Bizottság. 17. A 22. számú sor vége. 19. Részesrag. 20. GL. 22. A naprendszer egyik bolygója. 23. Személyes névmás. 24. Toktermésű növény. 26. Magasztos hangu­latú költemény. 28. Névelő. 2.9. Folyó a Szovjetunióban. 30. Becézett férfinév. 32. Kerékpánt. 34. Csacsibeszéd. 39. Férfinév. 41. Kézrff kerít 42. Dél-amerikai tevefajta. 44. Női név. 46. Kukucskál. 48. Határozat­lan számnév. 49. YA. 50. Primitív emberek szerszáma, fegyvere. 52. Fordított kötőszó. 53. Zúz. 54. Söntés. 55. Nagy Károly. 57. Oszlop. 60. Névelő. 61. Elektromos töltésű atom. 65. A máj által kiválasztott folyadék. 66. Idegen férfinév. 68. Villanykörte. 69. Vissza: e naptól. FÜGGŐLEGES: 2. Igekötő. 3. Jövendő­mondó. 4. Vigyáz rá. 5. H. M. 6. Csodál­kozó. 7. Rész, hányad. 8. Nadrágszíj. 9. Enni ad. 10. Taszít. 11. Kutya. 21. Végtag. 23. Mennyei. 25. Helyhatározó névutó. 27. Szel. 30. Nono! 31. Erre a helyre. 32. Sza­vakhoz járuló toldalék. 33. Épületelem. 35. Időhatározó szó. 36. Készen van az épület váza (három szó). 37. Jelenleg akadozik (két szó). 38. Nem ő. 40. Üdítő ital. 43. Vízzel tisztít. 45. Szúrófegyver. 47. Hajnal előtti. 50. Csapadék. 51. Névelős feriirakon. 56. Kutyának dobott húsos csont 57. Pálca­vég. 58. Vissza: egyenlő. 59. Pecsét helye. 60. Egyik szülőm. 62. Don betűi. 63. Ful­lánkos rovar. 64. Becézett Ilona. 65. Győri Sportegyesület. 67. Féltérd. 70. ÓG. BEKÜLDENDŐ: a függőleges 18., 12., va­lamint a vízszintes 1. és 35. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtt megjelent rejtvény helyes megfejtése: ... vállalja azt, amit jó társa vállal, Es győzi szívvel, győzi vállal Helyét megállja mindig, mindenütt. A megfejtők közül sorsolással nyertek és személyesen vehetnek at vásárlási utal­ványt a szegedi Móra Ferenc Könyvesbolt­ban (Kárász utca), ahol azonnal vásárol­hatnak is érte: Kálmán Ferenc, Szeged­Tarján, Erős János utca 4., Dósai M. Éva, Szeged, József Attila sugárút 45., Kohán Pálné, Szeged, Sajka utca 11., Fenyvesi La­josné, Szeged, Kamarás! utca 1/B, Szabó Anna, Szeged, Cserzy Mihály utca 26. A megfejtéseket postai levelezőlapon kér­jük beküldeni. Beküldési határidő a-meg­jelenéstől számított hat nap. Címünk: 6740 Szeged, Tanácsköztársaság útja 10. / tT" z 3 4 r 6 7 a 9 to 44 _ 1 / tT" # tó cr % 45 i 46 0% w 47 43 s 49 © 20 24 s @ 22 & 23 2 k G 25 fi 26 # 27 © 23 29 # 3O 34 % © 32 33 # 3H # 35 3G 37 38 • r 4o @ © 42 43 • r 45 • AT 612 48 p !.n A 50 i 54 © 52 # 53 © # 54 ||| 55 56 ^ f§ 57 5Q 59 # GO G4 62 @ 65 64 65 es i 1 6 T 68 69 70 L

Next

/
Oldalképek
Tartalom