Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-02 / 78. szám

4 Szombat, Í977. április 2. Hont Ferenc 70 éves Nagy utakat járt be: Sze­gedtől Párizsig. Budapesttől Moszkváig vitte sorsa, de nem volt kisebb az az út sem, melynek végén a gaz­dag Holtzer család sarja Hont Ferencként belépett az ille­gális kommunista pártba. Szegeden született 1907. áp­rilis 4-én a Korona (ma: Hajnóczy) utca 4. számú ház­ban. Csodagyereknek tartot­ták: ötéves korában verselt, tízéves korában az Uránia moziban konferált. Első ver­se is tízéves korában jelent meg — e lap hasábjain. Ti­zenöt éves korában Homá­lyos Ferenc néven Indu­lunk ... címmel közös ver­seskötetet adott ki barátjá­val, a három évvel idősebb Szabadjai (Széli) Istvánnal. (A Homályos nevet azért vá­lasztotta, mert mint gimna­zista, homályban akart ma­radni.) A kötetet méltató Juhasz Gyula a Szeged ha­sábjain (1922. június 11.) azt írta, hogy „van néhány meg­kapóan szép sora és pár igen biztató verse". Ez év őszén a József Attilát és Berezeli Anzelm Károlyt is fölvonul­tató Lírai Antológiában je­lent meg négy verse. Még nem volt 16 éves, amikor ta­nulmányban elemezte a vers­írás pszichikai tényezőit. (Csönd, 1923 január.) A ke­gyesrendi atyák nem enged­ték meg, hogy tovább tanul­jon náluk: a hatodikos diá­kot „kifogásolt" eszmék han­goztatása és Ady-versek sza­valása miatt eltanácsolták a gimnáziumból. Szülei Németországba küld­ték „jó útra térni", ő azon ban Reinhardtot és — amint írja — „a legmodernebbeket" tanulmányozta. (Hont Ferenc vagyok. Színház és Társaság, 1925. ápr. 20.) Bécsből né­hány marxista kötetet és magyar emigráns — főleg aktivista — kiadványt ho­zott Szegedre. Fiatal írókból és művé­szekből 1923-ban megszer­vezte az Igen elnevezésű iro­dalmi csoportot. (A név a cselekvés, a társadalomala­kítás, a forradalom igenlését jelentette.) Folyóiratot is akartak indítani, és a költsé­gek előteremtése céljából no­vember 25-én matinét ren­deztek a színházban. Az elő­adást a mártírhalált halt Békefi György (1901—1944) „plakátjai" hirdették a vá­rosban. Bevezetőt patrónu­suk, Juhász Gyula mondott, „elfojtott lángnak" nevezve a bukott forradalmakat. A fia­talok a 19 éves Berezeli A. Károly Bányász és csillagász cimű szimbolikus játékát mu­tatták be. A darabot Hont Ferenc rendezte, és játszotta — 16 éves fejjel — a 60 éves csillagászt. A matinén József Attila is szerepelt, aki ver­seiből adott elő. (A bevétel összege nem tette lehetővé a lapindítást.) Hont Ferenc ekkor határo­zott úgy, hogy a színészi pá­lyát választja. Budapesti meghallgatásra utazott Ódry Árpádhoz, aki Gál Gyula szí­niiskolájába irányította. Itt másfél évig színészetet és rendezést tanult, de már ját­szott is. Tizennyolc évesen — 1925 áprilisában — Ka­rinthy Holnap reggel című darabjának szegedi előadá­sán ő alakította a főszere­pet. A Színház és Társaság április ÖO-i és május 4-i szá­ma a címlapon mutatta be a fiatal szegedi színészt. A következő állomás — 1925 nyarától — Párizs volt. Heltai Jenő ajánlására az Odéon Színház baloldali gon­dolkodású igazgatója, Firmin Gémler vette maga mellé társigazgatónak. Az 1926-ban Párizsba érkező József Attila első útja hozzá vezetett, és jó ideig mindketten a Vieux Colombier-n levő Vatican szállóban laktak. A költővel kapcsolatos emlékeit az Iro­dalomtörténeti Közlemények­ben (1955/3. sz.) és a József Attila Emlékkönyvben is (Bp. 1957.) közreadta. Gémier oldalán részt vett a párizsi utcákon nagy tö­megeket mozgató Munka Ün­nepének a rendezésében, amely ünnepség a Szegedi Szabadtéri Játékok ötletét sugallotta. A Délmagyaror­náciellenes előadásairól ha­mar tudomást szerzett a bu­dapesti német nagykövetség, és tiltakozó jegyzéket kül­dött. A későbbi előadások közül kiemelkedik Moliére Dandin szág 1927. május 11-i számá- Györgye, amelyet DudaGyu­ban le is írta elgondolásának rj címmel mutattak be 1942­lényegét: „...modern szel- ben a Népligetben. Horty lemű ...tömegszínjátszás és Magyarországa nem enged­világsikert aratott darabok hette meg, hogy a darab ple­bemutatása nem köznapicin, t>ejus igazsága eljusson a tö­mindez jelentheti a vidéki megekhez: betiltották az elő­város számára: az idegenfor- adást galom növelését, a magas A nérnet megszállás után kulturális életet, és bekap- behívták munkaszolgálatra, csolodast a nagyvilág vérke- önként jelentkezett a front­ringesebe." Somogyi Szilvesz- holJ íu sebekkel ^ ter polgármesterrel is kozol- negyvenfokoS lázzal három te tervét, aki rögtön az aj- és három éjszakai bo_ tonalloert kiáltott: „János, lyongás után átszökött aszov­maradjon ttt es vigyázzon, } csapatokhoz. Kétszeres mert ez az ur' bolond!" (Ma- ^rencséje volt: találkozott gyarorszag, 1975. majus 25.) més Bélával> aki rögtön Lugosi Döme 1938-ban Moszkvába küldte. 1945 jú­megjelent példás alaposságú niusában jött haza. Volt a könyvéből (A szegedi sza- Színház- és Filmművészeti badtéri játékok története 1931 Főiskola főigazgatója (1945— —1937.) kiderül, hogy Hont 1949), az Országos Színház­mennyit harcolt, cikkezett, történeti Múzeum főigazga­fáradozott a szabadtéri lét- tója (1952—1957), a Színház­rehozásáért. O rendezte 1933- tudományi Intézet igazgató­ban a Játékokon első ízben ja (1957—1969). Tíz könyve bemutatott Az ember tragé- ^s számtalan cikke jelent diáját. A vetített hátteret is meg. Kandidátus, alkalmad díszlettervező egy Legutoljára 1974. 8zeptem. mas.k 26 éves fiatalember, feer £ á jtt az , £ cso_ Buday György volt, aki szín- ' tén ebben a hónapban tölti P°rt tagjának, a Szegeden be 70. életévét. könyvet is kiadott Török Ödry Árpád hívására 1935- Sándor (sz. 1896) naiv festő­ben Pestre ment, és három nek a kiállítását nyitotta meg évig tanított az Országos Szí- a November 7. Művelődési részegyesület Színészképző Központban. Utána éjfélig Iskolájában. Budapesten a beszélt az érdeklődőknek sze­Független Színpad cimű fo- gedi emlékeiről, lyóirat és a köréje gyűlt bal- Születési évfordulója al­oldali színjátszó közösség kalmából a televízió portré­munkáját irányította. Bár a filmet sugárzott róla. Kö­programnyilatkozat óvatos szönti a szakma és a szín­megfogalmazására kénysze- házlátogatók nagy tábora; rültek, nem volt nehéz a so­rok között olvasni: a Emlékezés Komor Imrére Hetvenöt éves volna, ha élne. És élhetne, ha szer­vezetét nem tette volna idő előtt tönkre a folytonos küz­delem, ha szívét nem kezdi ki a sok súlyos megpróbál­tatás. És ha tudjuk, meny­nyire szeretett élni, koránt­sem frázis: a mozgalom szolgálata, a harcos élet­felfogás nem ellentétes az élet szépségeinek, változa­tos értékeinek igenlésével. választott ügy szolgálatába állítani. E hajlamokat, von­zódásokat ismerve nem kü­lönös, hogy bár meglepően sokfajta poszton és megbí­zásban tevékenykedett, in­díttatása és élete vissza­visszatérő periódusai az új­ságíráshoz kötötték: a szer­kesztői asztalnál különösen jól érezte magát. Mindössze 16 éves, ami­kor bekapcsolódik a hábo­Sőt. Fontos beszélni Komor rúellenes diákmozgalomba színházművészet a társada­lomalakítás egyik jelentős eszközévé válhat, ha előse­gíti a megújulást előidéző ér­zésvilág és magatartás kiala­kítását ..." A munkásszerve­zetekben rendezett műsoros estek után 1938-ban bemu­tatták A méla Tempefőit és A civilizátort. A Csokonai­darab fölfűtött hangulatú, sok szeretettel szülővárosa is. Apró Ferenc Imre életszeretetéről, hogy az élet megbecsülendő, ép­pen ezért mindenkinek ki­járó erkölcsi, szellemi és anyagi javait miként érté­kelte. Előremutató vonás volt ez szemléletében olyan korban, amely előbb csak a kiváltságosoknak szolgált a földi javakkal, később pe­dig, amikor már adott vol­na, még igen kevés volt a szétosztható. Nem kevésbé fontos vo­nása volt nagy általános műveltsége, amelyet szinte bravúros módon tudott a és egyik alapító tagja lesz a Kommunisták Magyaror­szági Pártjának. A Tanács­köztársaság megdöntése után Bécsbe emigrál, majd ille­gálisan hazatér. Pécsett, Ba­ranyában szervezi az ifjú­munkásokat és szerkeszti a KIMSZ lapját, az Ifjú Pro­letár-t. Aztán Moszkvában részt vesz a Komintern vég­rehajtó Bizottsága ülésein, amikor hazatér, letartóz­tatják, súlyos börtönbünte­tésre ítélik, amelynek teljes letöltésétől a fogolycsere menti meg. Több évig kül­földi pártmunkát végez, majd Moszkvában dolgozik tudo­mányos és publicisztikai vonalon. A harmincas évek elején egy német nyelvű napilap főszerkesztője. ké­sőbb a KMP Központi Bi­zottsága tagjaként különbö­ző országokban, s illegáli­san Magyarországon Is párt­megbízatásokat lát el. A tör­vénysértések idején, a sú­lyos megpróbáltatások évei következnek, mígnem jóval a felszabadulás után haza­térhet és bekapcsolódhat a kommunista sajtómunkába. A Népszavánál, a Szabad Népnél, végül a Magyar Nemzetnél tölt be vezető munkakört, szerkeszti a Társadalmi Szemlét. A nyugdíjas kor hozhat­ta volna meg a szemlélődést és kielégülést egy tisztul­tabb világban, ám ezt a bé­kés öregséget nem érhette meg, 1966-ban meghalt. Hat­vannégy éves volt. , K. S. Annus József: Pányván Olvastam kilenc novellát; terük valóságos tér, idejük valóságos idő, hőseik termé­szethűek; történeteik átélhe­tők. A máig élő szegedi ha­gyomány; Mikszáth, Tömör­kény és Móra miatt volna? Szeged irodalma realista prózaírókat dajkál föl ma is; olyanokat, akik saját élmé­nyeikről írnak true relationt, igaz tudósítást; olyan mó­át. Szándékosan használom a realizmusnak ezt a kicsit leegyszerűsített meghatáro­zását; a Szeged irodalmára jellemző novellatípusra ugyanis ez a leginkább illő. A kötet második ciklusá­nak valóságos ideje; a ré­gebbi múlt — Bocskai kora, a szabadságharc ideje. Ezek­nek az írásoknak a genezise nehezebben nyomon követ­Ügy látszik, hogy a hajdani hető már. Annus maga így novellák is, a maiak is egy a zsurnalisztika határvidé­kén helyet foglaló műfaj: a tárca igényesebb továbbgon­dolásai. A tárca pedig — paradoxon ugyan, de igaz — nem is műfaj valójában, ha­vall róluk: „Hiszem, hogy az elnyargalt évszázadaink akár a hétköznaplós évti­zedei is szolgálhatnak má­ig érvényes tanulságokkal". Igazság ez, és aligha vi­tatható, hogy pontosabban don, hogy a valóság elemeit nem egy meghatározott hely mondjam: Annus történelmi önmaguk világává lényegítik Hemingway-levelek 65 000 dollárért cserélt gazdát Ernest Hemingway No­bel-díjas amerikai író ifjúkori, szüleihez intézett leveleinek egy kötege. Az 1920—1928. közötti évekből származó levele­ket egy amerikai gyűjtő vásárolta meg. Ugyancsak rekord­áron, 22 000 dollárért kelt el Hemingway „A nap is felkel" című műve eddig ki nem adott, első két fejezetének kéz­irata. A MlL-lap kiállításáról Ha a dolgozó részére ugyanabban a naptári évben ismételten állítanak ki MIL­K. J.-né szegedi olvasónk szabadságra vonatkozó ada­az 1977. január 1-től kiállí- tokát, továbbá a fegyelmi tandó „Munkavállalói igazo- büntetés és az azzal kapcso­lási lap" (MIL-lap) adatai- latos teendőket. A „B" oldal lapot, a tárgyévre vonatkozó nak megváltoztatásáról ér- kettős célt szolgál. Egyfelől adatokat az előbbiekben fog­deklődik. Kéri, ismertessük, feltünteti a dolgozót terhelő laltak szerint történő közlésé­mit tartalmaznak ezzel kap- és még hátralékos tartozáso- nél egybefoglalva kell meg­csolatosan az érvényes ren- kat: nevezetesen a tartozás adni a MIL-lapot kiállító, delkezések? nemét (például tartásdíj, kár- valamint a korábbi vállala­,. MIT térítés stb.), a hátralékos toknál elért kereset adatai a 7? 7 összeget, az egy hónapban és az osztószámul szolgáló vonatKozo ievonandó részletet, továbbá napok számát. Mindezekhez annak megjelölését, hogy a hozzáfűzi még az új jogsza­levont összeget hova kell át­utalni. A „Megjegyzés" rovatban, illetőleg szükség esetén pótív Mun- hozzáfűzésével — a térsada­lap" űrla­1977. január 1 lap kiállítására szabályokat a 18/1976. (XII. 18.) Mü. M. sz. rendelet mó­dosította. Eszerint a munkál­tató a munkaviszony meg­szűnése esetén köteles a dol­gozó részére a postahivata­lokban beszerezhető kavállalói igazolási (MIL-lap) elnevezésű pokat kiállítani és a munka­könyvvel együtt a dolgozó részére két példányban ki­bály, ha olyan dolgozó ré­szére kell 1977-ben MIL-la­pot kiállítani, aki 1976-ban máshol dolgozott, a MIL-la­pon csak a kiállító vállalat­nál elért, illetve a kiállító lombiztosítási jogszabályok vállalattal a MIL-lapon kö­figyelembevételével — fel zölt adatokat kell feltüntet­kell tüntetni mind a kiállí- ni. A dolgozó bérére vonat­tást megelőző naptári évre, kozó felsorolt adatok első­mind a tárgyévre vonatko- sorban azt a cél szolgálják. ,m MIL-lapot zólag külön-külön a dolgo- hogy a társadalombiztosítási il , ,a r?r ! ,°„nyV zónák főfoglalkozása kereté- szerv a dolgozó keresőkép­nelkul alkalmazható dolgozo ben; az években vég- telensége esetén a táppénz miinl/Qi7iC7nnvanalr ITiegSZU- .. 1 , , , , , . zett munkáért — prémium es m o ar\ I o _ * munkaviszonyának nésekor. A MIL-lap másola­tát a munkáltatónak öt évig meg kell őriznie, s szükség esetén annak alapján máso­latot kell kiadnia. A postahivatalokban be­szerezhető MIL-lap négyré­szes nyomtatvány, amely a következő fontosabb rovato­kat foglalja magában: Az „A" oldal a dolgozó szemé­lyi adatain túl tartalmazza a rendes, illetve a tanulmányi bért. jutalék, továbbá az év végi részesedés és jutalom kivé­telével — járó keresetet, va­lamint az évben kifizetett prémium és jutalék együttes összegét és az osztószámul szolgáló napok számát; — az évben kifizetett jutalom üsz­szegét; — az évben kifize­tett év végi részesedést; — a mezőgazdasági szövetkeze­teknél a kiegészítő munka­alapjául szolgáló keresetet megfelelően ki tudja számí­tani. Végül a MIL-lapot kiállí­tó munkáltatónak ki kell még tölteni a „C" oldalon le­vő címzést is, amelyen saját nevét és pontos címét tün­teti fel. Az új munkahelyen pedig a MIL-lap „D" szelvé­nyét kitöltve, 8 napon belül a kiállító munkáltatónak kö­teles megküldeni. Dr. V. M. a lapban. Vonal alatt meg­jelenő írás. Van persze tár­canovella is. Annus József most megjelent első köteté­nek nyitódarabja is ez. El­gondolkodtató. kedves írás. Egyfajta puha líraiság jel­lemzi ; ami érthető, mert a mesével, a nép meséivel tart szoros rokonságot. A maros­lelei parasztlegénynek „bé­kanyelves" bakancsot aján­dékoz Lenin. Az olvasó szin­te elképzeli a hajdani mese­nyitányt: „hol volt, hol nem volt.. Annus József prózájának a mesélni tudás az egyik éltetője. Ha az elődöt is meg akarjuk nevezni, akinek út­tárgyú elbeszélései,,, etikai parabolák; az pedig, hogy miként kell és lehet élni, mit kell felvállalni ahhoz, hogy az ember tiszta marad­hassák, becsületes — nos, az a ma emberének is dilem­mája. Az, hogy a kérdések­re adott válaszok lezárult történeti korokban szület­nek meg — nemhogy csök­kenti a feltárt igazság ere­jét; növeli inkább; a hő­sök viselkedési típusai ugyanis nemcsak valamiféle elvont etikával mérhetők, hanem a történelemmel is. Ebből a ciklusból az In­termezzó és Egyenközű vo­nalak című elbeszélések a ját folytatja: Móra Ferenc; legsikerültebbek. Megoldá­i„,„„ .. saikban néhol mar a joven­ám jelen van a szikárabban fogalmazó, a drámaibb han­gú másik ős. Tömörkény szelleme is. Elsősorban a Párbaj és a Pányván című írásokban. Az utóbbi véletlenül lett címadó da rab. A fiatal író eddigi leg. iobb írásai közül való. Eb­ben már nemcsak mesél és regisztrál, hanem ellen­pontoz is; szerkeszt; ma­gyarán felül tud emelkedni a puszta élményanyagon. A kötet első ciklusának öt novellája (a Díszoklevél és a Zörgettek címűről nem szólok külön) a felszabadu­lást követő években ját­szódik. Az író ekkor élte gyermekkorát; s miután él­ményeihez hű akart marad­ni, megőrzött valamit a gyermekkor csodálkozó ter­mészetéből is ezekben a no­vellákban. Előnyükre. dő regényírót sejtetik. Az első kötet — íróavatás. Annus József figyelemre­méltóan indult a pályán. Azokból a hagyományokból építkezik, amikből ő maga való. Korlátait pedig maga is érzi: „Harmincegynéhány éves agyam malmának ele­gendő őrletnivalót gyűjtött az élet. Mégsem tartom ele­gendőnek : tágítani szeret­ném a befogható világot. Időben is" — írja; ám ugyanakkor dicsérendő, hogy elébb a szűkebb világot fe­dezi fel, s benne önmagát. Ügy látszik, lépésről lé­pésre akarja megjárni a ma­ga írói útját. Szimpatikus magatartás, és abban is az elődeiéhez hasonló, hogy szerény: az Irodalom nap­számosainak e városban kö­telező attitűdje. p. r. Múzeum — dobozban Dobozmúzeumot állítot­tak össze a székesfehérvári István király múzeum mun­katársai a történelemokta­tás szemléltetésére. Egy-egy konténer nagyságú, kereke­ken gördülő, nyitható ajta­jú dobozba egy-egy törté­nelmi korszakra legjellem­zőbb emlékeket, műtárgy­és leletmásolatokat, diaké­peket, s az azokat kiegészí­tő írásos anyagot helyeztek el. Egyelőre az őskori és a népvándorlás korát állítot­ták össze, de ha az ötlet sikert arat, folytatják a munkát. Az újszerű szemléltető­eszközzel felkeltik a diá­kok érdeklődését a múzeum látogatásához. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom