Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-02 / 78. szám

Szombat, 1977. április 2. 5 4 Zöldség és összefő­je gás! E két szó össze­kapcsolása tájkörzetünkben új fogalmat takar, mégpe­dig azt, hogy a szegedi já­rás termelőszövetkezetei ter­melői társulás formáiában összefogtak a zöldségterme­lés növelésére. A 17 társult termelőüzem közül 15 ho­mokon gazdálkodik. A köl­csönös előnyök biztosítása mellett a társulás célkitű­zéseit csatlakozásukkal kí­vánják segíteni az egyes vállalatok is, akiknek a zöld­ségfélék forgalmazása, fel­dolgozása a feladatuk. Az összefogás így átfogja a sza­porítóanyag-ellátást, (Vető­mag Vállalat) a termelést, felvásárlást, feldolgozást (ZÖLDÉRT Vállalat, kon­zervgyár). A termeléstől az értékesítésig összehangolt te­vékenységgel kívánjuk elő­segíteni a zöldségtermelés tervfeladatainak megvaló­sítását, a népgazdasági el­várások minél jobb telje­sítését. Vajon többre vagyunk így képesek, mint eddig ugyan­ezek a termelők, forgalma­zók egyenként? Igen, több­re, mert a zöldség teljes útját követve szélesebb, tá­gabb lehetőségeket jelent a termelői, felvásárlói érde­kek összehangolására, amit elsősorban a következőkben látunk: így nyílik mód a jó termelési tapasztalatok gyor­sabb elterjesztésére; a kö­zös termelési technológia kialakítására és alkalmazá­sára; a gépesítésre, a fej­lesztésre, és ezáltal egymás kölcsönös megsegítésére, a hatékonyabb eszközhaszná­latra; valamint a felvásár­lás. feldolgozási igény jobb megismerésére. A feldolgozó, forgalmazó vállalatok tagsága révén jobb a tájékoztatás, ami a piacérzékeny zöldségnövé­nyek értékesítésénél nagy jelentőségű. A termelők gyorsabb termékváltásának feltétele a piaci hatások gyors közvetítése. Ezt a le­hetőséget a társulás előse­gíti. Lényeges az is, hogy ez­által felgyorsul az újabb tu­dományos eredmények egy­séges elterjedése, gyakorla­ti alkalmazása, a társulás és kutatóintézetek együttmű­ködése alapján. A széleskö­rű üzemi tapasztalatok fi­gyelembevételével a terme­lés területi fejlesztése, a termésátlag növelése ked­vezőbbé válik. Ugyancsak fontos, hogy a korszerű is­meretanyag nagyüzemi al­kalmazásával egy korsze­rűbb technológia elemeit tudjuk bevezetni a kisáru­termelőknél is. (Korszerű fajta, növényvédelem stb.) A társulás tevékenysége elsősorban a szabadföldi pa­radicsom, étkezési paprika, káposztafélék, valamint bur­gonya termelésére terjed ki. Feladatnak tekintjük e növényekből a megyei fo­gyasztási és feldolgozóipari igények kielégítését és az exporttervek teljesítését. Az idén társult termelőszövet­kezetekben összesen 790 hek­táron termelünk zöldségfé­lét, ebből paradicsom 438, étkezési paprika 217, káposz­taféle pedig 135 hektáron lesz. Ezen összesen 19 ezer tonna árut termelünk meg. Ezenkívül 1268 hektáron összesen 24 ezer tonna bur­gonya megtermelése is sze­repel célkitűzéseinkben. A társulás 1980-ig mintegy 1000—1100 hektárra kívánja növelni a zöldségtermelő te­rületet. A területi fejlesz­tésnél fontosabb azonban a termésátlagok növelése. A fővetésű zöldségtermelés fejlesztése mellett a másod­vetések szélesebb körű el­terjesztésével kívánjuk ja­vítani a késő őszi, és téli zöldségellátást. A társulás tevékenységét rögzítő alapító szerződésben a kisárutermelés segítése is elsődleges feladatként sze­repel. Ennek jelentősége a írócsoport közgyűlése A Magyar írók Szövetsé­gének dél-magyarországi Csoportja tegnap délután tar­totta közgyűlését a Sajtó­házban. Az elmúlt év ese­ményeiről Tóth Béla, az író­csoport titkára számolt be, értékelte az eredményeket, örömmel állapította meg, hogy Szeged irodalma újabb kötetekkel gyarapodott, ami a tizenhat tagú írócsoport erejét, ütőképességét jelzi. Ezt követően az ez évi mun­katervet ismertette. Kiemel­te: döntő fontosságú, hogy a városban élő fiatal költők antológiája minél hamarabb megjelenhessen. Beszélt ar­ról is, hogy a Móricz-évfor­duló és a szegedi árvíz év­fordulója kötelességet ró aZ itt élő írókra. Ebben az év­ben egy másik évforduló — Móra Ferencé — miatt két olvasótábor is lesz Szegeden. Az előadók nagy része az itteni írócsoportból kerül majd ki. Ezt követően Baka István költő számolt be a Fiatal Írók József Attila Körének munkájáról. A körnek ez idő szerint hat fiatal szegedi költő, író, kritikus a tagja. Elmondta, hogy a fiatal sze­gedi írók egyre nagyobb sze­repet visznek a fiatal írók szakosztályában, amit az is jelez, hogy egyiküket az el­nökségbe is beválasztották. Az írócsoport tagiai ezután döntöttek az ez évi prog­ramról. A közeljövőben elő­ször a szalámigyárat, majd a házgyárat látogatják meg. A nyáron a hódmezővásár­helyi múzeumot és a mű­vésztelepet keresik fel, ősz­szel pedig a Kner nyomdá­ba mennek el. Az írócsoport ülésén, me­lyen részt vett Szántó Tiva­dar, a városi pártbizottság osztályvezetője is. végül az írók egyéni problémái ke­rültek szóba. termelőüzemek specializáló­dásának fokozódásával ará­nyosan növekszik. Növé­nyeink között vannak na­gyon is hagyományos ter­mesztési módszerekkel elő­állíthatók, amelyek termesz­tés technológiáját csak bi­zonyos részműveletekig le­het korszerűsíteni, például a zöldpaprikánál. Az egyes téeszek a körzetükben gaz­dálkodó kisarutermelőket, háztáji és kisegítő gazda­ságokat szaporítóanyagokkal, termelőberendezésekkel, szaktanácsokka' látják el. A palántanevelő kapacitás­sal rendelkező gazdasága­ink — Ásotthalom, Baks, Forráskút, Mihélytelek — szerződéses alapon biztosít­ják az igények szerinti pa­lántákat. Ugyanakkor leg­több tagszövetkezetünk el­látja a kisgazdaságok által megtermelt áruk forgalma­zását is, a felvásárló válla­latok megbízása alapján. Ez­zel biztosítható, hogy min­den megtermelt zöldség a fogyasztóhoz, vagy a fel­dolgozóhoz jusson. Felvetődik a kérdés, hogy egy társulás létrejötte ga­rancia-e a zöldségellátás ja­vítására? Még nem az, de a közös tenniakarás és erő­feszítések eddig is mindig meghozta az eredményt. Természetesen sok egyéb do­log is meghatározza, befo­lyásolja a zöldségtermelést, -fejlődést,. elképzeléseink, terveink gyakorlati megva­lósítását. Ilyenek: lesz-e ele­gendő fólia és kisgép a kis­gazdaságok részére akkor, amikor arra szükség van. lesz-e elegendő öntözőberen­dezés, olyan választékban, amilyenben a termelő ke­resi? (Jelenleg ugyanis MA­típusú hordozható Lerende­zés nem vásárolható.) Lesz-e elegendő hatékony növény­védő szer, és így tovább. A tervek, célkitűzések mellett sajnos vannak még a zöldségtermelés fejleszté­sét gátló problémák is. Ezek megoldásában látjuk a meg­alakult és még a szervezés korában élő társulás je­lentőségét. Ettől is függ, hogy a közeli években meny­nyi zöldséget, milyen mi­nőségben tud tájkörzetünk mezőgazdasága a fogyasztók­nak, a feldolgozóknak biz­tosítani. Dr. Ginál István, az Egységes Zöldség­és Burgonyatermelő Társulás vezetője éven át pedagógusként tevé- rom gyémánt, és egy vas­kenykedett a magyar közök- diplomája van, a biológiai tatás érdekében. Biológiai ku- tudományok egyetemi ma­tatásai nemzetközileg elis- gántanára, akadémiai dok­mertek, több mint háromszáz tor, aki megkapta a Munka könyve és dolgozata jelent Érdemrend mindhárom foko­meg a világ minden részén, zatát is. Nóvák István és Novákné Juhász Márta A Csongrád megyei tanács tervező vállalatának orszá­gosan is ismert építészterve­zői. Munkásságuk külön-kü­lön is jelentős, de együttes tevékenységük olyan jelentős teljesítmények eredménye, mint Szentes város központ­ja, a hódmezővósárhely­kertvárosi oktatási együttes, a makói városi központ, a röszkei határátkelő, és több szegedi épület (koordinált raktár, vendéglátóipari szak­munkásképző, KÖJÁL stb.) Andrássy Lajos Költő. 1957 óta társszer­kesztője, s 1961-től hosszú éveken át főszerkesztője volt a Tiszatájnak, mely a közel­múltban ünnepelte 30. évfor­dulóját. Az ötvenes évektől kezdve publikált, három ön­álló lírai kötete jelent meg, legutóbb 1971-ben. Verseit a hivatástudat, a nyílt forra­dalmiság, a munkásosztály iránti elkötelezettség jellem­zi. Versei, írásai több esetben külföldön is megjelentek, szovjet és NDK-beli lapok­ban. Fqrrai Ferenc A szentesi Május 1. Mező­gazdasági Termelőszövetkezet főagronómusa. 1962 óta dol­gozik ott, s tevékenysége so­rán dinamikusan fejlődött a termelőszövetkezet. Országos szinten is jelentős eredmé­nyeket ért el a búza- és ku­koricatermelés fejlesztésében. Tavaly hektáronként búzából 53,2 mázsa, kukoricából 58 mázsa volt a téesz termés­eredménye, mely nem utol­sósorban az ő szakmai irá­nyításának eredménye. Gregor József A Szegedi Nemzeti Színház operaénekese. Művészi adott­ságai, különlegesen szép basszushangja, hivatásszere­tete révén országosan és kül­földön tette ismertté nevét. Legutóbb Szamarkandban énekelt jó másfél hónapja, Mefisztót a Faustból és Ba­siliót a Szevillai borbélyból. Neves oratóriuménekes is, több hanglemeze közül öt nyerte el Párizsban a fran­cia akadémiai nagydíjat. Igen sokat hallani a rádióban is televízióban is. Kiss Ferenc Nyárból a télbe Szeszélyes időjárásunk jel­lemző esetét éltük át nap­jainkban. Március közepé­nek és végének szokatlanul meleg, szinte nyárias idő­járása után, 29-én észak­nyugatról nagy sebességgel érkező hideg sarkvidéki lég­tömegek árasztották el ha­zánkat és 30-án országunk jelentős részén télbe fordult az idő. A Dunántúlon heves hóviharok, Alföldünkön szél­viharok tomboltak és a hő­mérséklet 2 nap alatt 20—25 fokot csökkent. A múlt hét közepén és végén 24—28-a között még országszerte 25— 28 C-fokos felmelegedéseket mértek, s a hőmérséklet 15— 18 C-fokos május végének megfelelő napi középértékei 8—12 C-fokkal voltak maga­sabbak a sok éves átlagnál. Ezzel szemben 30-án az or­szág nagy részén még a nappali felmelegedés sem érte el az 5 C-fokot, sőt a Dunántúlon egész napon át 0 fok közelében maradt. Győr-Sopron, Zala és Vas megyék területén 15—20 cm-es hóréteg hullott, s a viharos szél sok helyütt 80 cm-es hóbuckákat emelt. Hazánk délkeleti-keleti területei ugyan nem kaptak havat, de a hőmérséklet itt is igen alacsonyra süllyedt. Jellemző, hogy például Sze­geden 24-én 26.1 C-fokot, 27-én 23,1 C-fokot mértek, ami ezeken a napokon ab­szolút melegrekordnak szá­mít. viszont 30-án a hőmér­séklet minimuma 0,9 C-fokig csökkent, s maximuma is csak 6,4 C-fokot ért el. A napi középhőmérséklet váro­sunkban 24-én 8 fokkal volt magasabb a sokévi átlagnál, 30-án viszont 5 fokkal ma­radt az évszaknak megfelelő szint alatt. Dr. Péczely György, egyetemi tanár A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat sze­gedi üzemegységének főfúró­mestere. 1942-től dolgozik az olajiparban, 1950-ig fúró­munkás, 52-ig kapcsoló, majd Dunántúlról Szegedre kerül­ve fúrómester, 1958-tól főfú­rómester. Az elmúlt két év­tizedben száz kutat fúrt. Ki­váló munkájáért elnyerte már a Munka Érdemrend arany fokozatát, a Munka Érdem­érmet; Kiváló Bányász, Ki­váló Dolgozó. Szegedi Nyomda, Móra brigád Teleki István gépszedő a vezetője a Szegedi Nyomda Móra Ferenc szocialista bri­gádjának, melynek tagjai Szabó Károly gépszedő, For­gó László gépszedő, Korpo­nay József korrektor, Suták Alajos gépszedő és Kender István gépszedő. Valameny­nyien kiváló dolgozók. A bri­gád 1962-ben alakult. Az ő munkájuk is rendkívüli erő­feszítést igényel, hiszen a két megyei napilapot állandó éj­szakai műszakban állítják elő. w • • • • r ff | Zoldsegrol, gyümölcsről 11 társulás Dr. Greguss Pál Kossuth-díjas nyugalmazott Fenyőgyűjteménye egyedül­egyetemi tanár, aki hatvan álló a világon, öt arany-, há-

Next

/
Oldalképek
Tartalom