Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-13 / 61. szám

67. évfotyam 61. szám 1977. március 13., vasárnap Ára: 1 forint VILÁG PROLETÁRJALEGYESÜLJETEK! DÉL Vasasok kommunista műszakja Kábelgyáriak társadalmi munkája A vasas szocialista brigád- Három kommunista mű­vezetők február 12-i tanács- szakkal köszöntötték a sze­kozása felhívással fordult a gedi kábelgyár dolgozói a vállalati kollektívákhoz: a 100 éves vasasszakszerveze­vasasszakszervezet fennállá- tet. Tegnap, illetve mára vir­sának 100. évfordulójának radóra a központi üzemben tiszteletére f március 12-én és a kisteleki gyáregységben tartasanak kommunista mű- ötszázan dolgoztak, s hozzá­szakokat, és ezek bérét a vetőleg 3 millió forint érté­vállalati szociális létesítmé- kű társadalmi munkát vé­nyek, bölcsődék, óvodák és geztek. Hírközlő és erőátvi­más gyermekintézmények . „ kábeIokat prősáramú fejlesztésére, korszerűsítésé- teU kabelokat' erosaramu re fordítsák. vezetekeket gyártottak. Jól A felhíváshoz csatlakozva jött a kábelgyárnak a dolgo­szombaton országszerte kom- 2Ók áldozatvállalása, hiszen munista műszakon vettek • . .. ... . részt a kohászok, a gépipari ev eleJen anyagellatas, gon_ és a villamosenergia-ipari dokkal is küzdöttek, így aka­dolgozók. tiozott a .termelőmunka. Éléskamra ­Munkaverseny az olajmezőn Á cél: 57 millió forint megtakarítása Dr. Bíró József Lipcsében Vasárnap nyílik meg a nagy hagyományú Lipcsei Tavaszi Vásár, amelyen Ma­gyarország ezúttal harmin­cadszor vesz részt. Ebből az alkalomból szombaton Lip­csébe utazott dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, aki a vásáron többek között Horst Söllével, az NDK kül­kereskedelmi miniszterével folytat tárgyalásokat a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok időszerű kérdé­seiről. Az idei lipcsei vásár magyar kiállítási anyaga ki­fejezően tükrözi iparunk és mezőgazdaságunk három I évtizedes dinamikus fejlődé­sét, s azt, hogy az NDK ha­zánk legnagyobb külkereske­delmi partnere. A szegedi olajincdencc gázüzeme A korábbiakban hírt ad­tunk arról, hogy az NKFV Szegedi Üzeme is csatlako­zott a Csepel Vas- és Fém­müvek dolgozóinak a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tiszte­letére indított munkaverseny felhívásához. A felhívás alapján az üzem 92 szocia­lista brigádja, öt üzemegysé­ge tett vállalást. A vállalás teljesítését az üzem dolgozói egész éves munkájukkal ki­vánják teljesíteni. Vállalá­suk teljesítésével el ísegítik az üzemi tervfeiadatok túl­teljesítését, hiszen szénhidro­génekből a többre is nagy szükség van. Jelentős ered­ményeket érnek el az anyag­és energiatakarékosság, a termelékenység és hatékony­ság növelése, az üzem- és munkaszervezés színvonalá­nak emelése tekintetében. A vállalások teljesítésével olyan eredményeket kíván­nak elérni, amellyel méltón ünnepelhetik a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. és a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megala­kulásának 59. évfordulóját. A gazdasági vállalások kö­zül említést érdemel, hogy az üzem árbevételi tervét 325 millió forinttal túlteljesítik, ezen belül az egy főre jutó szénhidrogén-termelés üzemi árbevételét 191 millió forint­tal növelik. A feladat teljesí­tése során többek között a propán-butángáz termelé­sében 9 ezer tonna terven felüli többlettermelést, izo­pentántermelésben 1200 ton­na többlettermelést érnek el. Az olajtermelés területén a különböző technológiai és szervezési intézkedések kö­vetkeztében közel 6 millió forint, a gáztermelés terüle­tén a II. sz. gázfeldolgozó próbaüzemének egy hónap­pal történő lerövidítésével, valamint a saját felhasználás ésszerű csökkentésével kö­rülbelül 40 millió forint meg­takarítást érnek el. Az im­portanyag, valamint import hajtó- és kenőanyag-megta­karítással pedig 2,5 millió forintot. A hazai szénhidro­génipar egyik legfontosabb iparbázisának vállalásai kö­zött szerepel továbbá az üzem- és munkaszervezés színvonalának emelésével a túlóra-felhasználás 5 százalé­kos csökkentése (4 ezer óra megtakarítás). így az évi vállalások eredménye: 325 millió forint árbevétel növe­kedés és 57 millió forint megtakarítás. L.P. 20 ezer négyzetméteren A forradalmi ifjúsági napok szegedi programja A három tavaszi történel­mi dátumhoz kapcsolódva az idén tizenkettedik alkalom­mal rendezi meg a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség március 15. és ápri­lis 4. között a forradalmi ifjúsági napokat. Színvona­lasnak ígérkezik az esemény­sorozat szegedi programja is. Március 15-én. kedden délelőtt megemlékezésedet tartanak az 1848-as polgári forradalom évfordulójára emlékezve, a közép- és fel­sőfokú tanintézetekben. Tíz óiakor koszorúzás lesz a Nemzeti Emlékcsarnokban levő Petőfi-szobornál, az Aradi vértanúk terén álló szói egi csata emlékműnél és S/öregen, az emléktáblánál. Tizenegy órakor ifjúsági nagygyűléssel egybekötött iszorúzás lesz; a Klauzál té­ri Kossuth-szobornál. Ünne­ui beszédet mond Horváth Lajos, o KISZ Csongrád megyei bizottságának titká­ra. Március 21-e az ifjúkom­munistói. számára kettős ünnep. Emlékeznek az lál9­es forradalmár elődeikre, és ünneplik a KISZ újjáalakí­tásának 20. évfordulóját,. Eb­ből az alkalomból városszer­te több nemzedéki találkozót rendeznek. Huszadikán a KISZ Szeged városi bizott­sága köszönti az elmúlt húsz év KISZ vezetőit. Márcijs 21-én délután 6 órakor a Szabadság filmszínházban kerül sor a város új KISZ fiataljainak fogadalomtételi ünnepségére. Az ünnepi megemlékezést dr. Dékány Klára, a KISZ Szeged váro­si bizottságának első titkára tartja. A műsorban fellép a Szegedi Élelmiszeripari Fő­iskola irodalmi színpada. Ezt követően a fiatalok megko­szorúzzák a Tanácsköztársa­sági emlékművet, majd fák­lyákkal a Rákóczi téri Le­nin-szoborhoz vonulnak, ahol sor kefül a fogadalomtéteire. Ezen az eseményen részt vesznek a megyei KISZ-bi­zottság által szervezett nem­zedéki találkozó meghívott­jai, a munkásmozgalom ve­teránjai, az ifjúsági mozga­lom volt vezetői, a KISZ új­jászervezői és a jelenlegi KISZ-vezetők. A forradalmi ifjúsági na­pok ezen kiemelkedő prog­ramjait kiegészítik az ifjúsá­gi vitakörök foglalkozásai, ahol a szocialista életmid kérdéseit vitatják meg a fia­talok, a vetélkedők, klubfog­lalkozások, sportnapok, s „7 április 3-i szegedi hálasta­féta. A váro6 gyomrának neve­zik Párizsban a vásárcsarno­kot., Szegeden inkább élés­kamrának mondhatnánk a legnagyobb piacot, a Marx térit. Azért épp kamrának, mert e szó már utal a be­vásárló terület szűkülésére. Húszezer négyzetméterre zsugorodott a város „terített asztala" az elmúlt években, s közben a piac forgalma egyre nőtt. Tavaly 7 ezer 583 tonnányi áru cserélt gazdát Szeged piacterein, s ennek 90 százalékára a Marx téren alkudtak a háziasszonyok. A termelők s a vásárlók szívesebben keresik fel ezt a forgalmas, fedett és szabad­téri árusítóhelyet, még ha lakóhelyüktől távolabb :s van. Ezért aztán időszerűvé vált a Marx tér közlekedési és kereskedelmi rendszeré­nek módosítása, nehogy az értékesítés biztonságát, a felhozatal növekedését és az árak alakulását veszélyeztes­se a piactér állandó zsugoro­dása és zsúfoltsága. Az 1973-ban elkészült fe­dett csarnok biztonságosab­bá tette — a vásárló szem­pontjából — a piac áruellá­tását, de az asztali árusítás­ról — a termelők érdekeben — továbbra sem mondhat­tak le a piaci kereskedelem szervezői. Bevezették hát az asztalbérleti rendszert az ipari vásár C pavilonjában. A 352 árusítóasztalból lóó­öt foglalnak le bérlettel azok a kisárutermelők, akik áruikat nem gépkocsival hozzák a piacra. A személygépkocsival ér­kező árusok elhelyezési rendszerén is változtattak a közelmúltban. Ahol eddig 100—12o jármű fért el, most 242 „motorizált" árus kínai­hatja portékáját. Az autós árusok csak bérlettel hall­hatnak be a szabadtéri piac területére, mely máris telí­tett: még legalább 50—60 termelő vár bérletes autós helyre. (Az átszervezés után a lovas kocsival rendelkező termelők kiszorultak a Marx térről, s a dorozsmai piacra költöztek át.) A gyalogos és az autós ter­melők különválasztása észre­vehetően rendezettebbé tet­te a piacot, a vásárlók ha­mar megtanulták, mit hol keressenek a fedett csarnok­ban. A februári piaci felhoza­tal — talán az átszervezés­nek is köszönhetően — 40 százalékkal múlta felül a ta­valy februárit, a zöldségfé­lék kínálata például — ki­véve a fokhagymát és vö­röshagymát — duplájára emelkedett. Tavaly nem vort körte a téli piacon, az idén lehet kapni; 1976-ban 37 má­zsa fejes káposztát adtak el, most 147 mázsát. Mindez azúrban inkább csak a kis­termelők javára írható. A kedvező feltételeket, kedvezményeket ugyanis ta­valy körlevélben ismertették a környék s a szomszédos megyék termelőszövetkeze­teivel, fogyasztási szövetke­zeteivel, tanácsi szerveivel. Válasz azonban sehonnan sem érkezett. Ügy látszik, a téeszek vonakodnak a piaci árusítási formáktól, s ezt a fedett csarnok tavalyi adatai is igazolják. A 6o milliós forgalomban 37,7 százaléka húsáru, 35,8 százaléka ve­gyes élelmiszer és csak 8 százaléka volt gyümölcs és zöldség. A Szegeden eladott piaci áruknak tavaly csak 5,8 százalékát kínálták ter­melőszövetkezetek. S ez aránytalanul kevés. UJ munkásszálEok Az idén és a következő esztendőkben több új mun­kásszállót építenek a fővá­rosban dolgozó építőipari munkások részére. A fővá­rosi tanács ingatlankezelési és építési főigazgatóságához tartozó l-es, 2-es, 3-as és 4-es számú Építőipari Vállalat — ezek összesen mintegy 6800 dolgozót foglalkoztatnak — munkásainak több mint 60 százaléka lakik szállásokon.' A csarnokbeli MÉK-kirakat rendezettségével is, gazdag választékával is vonzza a vásár lókat

Next

/
Oldalképek
Tartalom