Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-13 / 61. szám

2 1 Vasárnap, 1977. március 6. Elutazott a berlini tanács küldöttsége «k Budapest (MTI) Szombaton elutazott Budapestről a berlini tanács küldöttsége, amelyet Erhard Krack főpolgármester vezetett, A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, valamint a fővárosi tanács több vezetője búcsúztatta, ott volt Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete is. , Községfanácsi választások Franciaországban Párizs (MTI) dótlanul éles kampány után Franciaország 36 575 váró- választják meg. sában és falvában több mint 33 millió választót szólítanak ma, vasárnap az urnák elé, hogy megválasszák a községtanácsokat az elkövetkező hat esztendőre. Az, A vasárnapi első fordulóban csak azokban a községekben és városokban születik döntés, ahol valame. lyik lista megszerzi az abszolút többséget. A második hogy kiket választanak meg fordulóban, egy hét múlva, a több mint egymillió jelölt- a relatív többség is elegen. bői a 475 ezer tanácsosi posztra, fontos jelzést szolgáltathat a hivatalos határidő szerint egy év múlva - sorra kerülő parla. menti választásokra, amelyeken harminc esztendeje először nyílik esély a baloldal győzelmére is. Éppen ezért a helyi vezető szerveket példő — az győz, aki a legtöbb szavazatot kapja. A baloldal közös listákon indul, de ezeken kerületenként úgy oszlanak meg a kommunista és szocialista, illetve más baloldali jelöltek, hogy az eredménytől függően kommunista és szocialista többség is kialakulhat egy győzelem esetén. Magyar—jugoszláv egyezmény € Belgrád (MTI) Az okmány a megelőző háSzombaton Belgrádban De- roméves munkatervvel összemeter Sándor, a Kulturális hasonlítva jelentős bővítéseKapcsolatok Intézetének al- ket irányoz dó tudományos, elnöke es Vaszjo Mtlincse- . . ... , , .. ... . ' vics professzor, a belgrádi oktatási es kulturális terüle- | kulturális önigazgatási érdek- ten egyaránt A most aláirt' közösség elnöke ünnepélyes megállapodás így egyebek kökülsőségek között aláírta Ma- zött jelentősen bővíti a két gyarország és Jugoszlavia . . , . 1077—1879-es évekre szóló or5i!aS kapcsolatait a nemzekulturális együttműködési «ségi együttműködés terülemunkatervét. tén. Sok hűhó Hess körül Rudolf Hess állítólag két.- a hitlerizmus milliónyi álségbeesett hangulatban van dozatának emlékét Span— elment a kedve az életé- dauban havonta váltja egytől, amelyet a nürnbergi mást a szovjet amerikai, bíróság amerikai, angol és angol és francia őrség, s a francia tagjai annak idején Hitler-ellenes koalíció négy megkíméltek. Fia, Wolf Rü- részvevőjének képviselői ködiger Hess sajtóértekezleten, zösen igazgatják a börtönt „exkluzív interjúkban", sa- Ez is emlékezetet: a világját maga fabrikálta újság- nak fellett összefognia, hogy Caglayangil Moszkvába látogat # Ankara (TASZSZ) A szovjet kormány meghívására Ihsan Sabri Caglayangil török külügyminiszter március 13-án, vasárnap hivatalos látogatásra a Szovjetunióban érkezik. a fasiszta bűnözők ne kapacikkekben igyekszik a világ tudomására hozni, hogy apja a börtönben pusztul el, Onthassák ismét kezükbe a ha hamarosan nem történik világot valami érdekében. A vádlott Hitler, helyettese volt: ha már nem akasztották fel, — életfogytiglanra ítélték — milyen más ítélet lehetett volna még valamennyire is igazságos? A Hess fiú, aki sajnos, nem kévés támogatóra talált, „emberséget" emlegetve vezényel szovjetellenes rohamot Hesst — úgymond — már kiengedték volna, ha a szovjetek is hozzájárultak volna e lépéshez. Azt követeli, hogy a nyugati partnerek szegjék meg azt a megállapodást, amelyet a hitlerista háborús bűnösök megbüntetéséről annak idején a Szovjetunióval kötöttek, s apját a negyedik szövetséges hozzájárulása nélkül is engedjék ki Spandauból. Végtére is már 82 esztendős, s olyan kétségbeesés vett rajta erőt, hogy fogságának 13 072. napján „öngyilkossági kísérletet" követett el. öngyilkossági kísérletről persze szó sem volt: ezt megakadályozná a szigorú őrizet, amelynek rendjét úgy állapították meg, hogy ne ismétlődhessék az, ami Göringgel történt. Hess cinkostársának tudvalevően annak idején sikerült megszabadulnia az életétől és ezzel a bitófától. Mindössze annyi történt, hogy egy februári estén Hess a vacsorához kapott életlen, tompa késsel a csuklóján, a 'ibén, a nyakán megsértette magát. A börtönorvos rög!ön bekötözte, s a sérült salát lábán vissza tudott menni a zárkájába. A börtönöket azért építették, hogy ott bűnhődjenek, akiknek bűnhődn'ök kell. Rudolf Hess a világtörténelem legszörnyűbb bűntettének részese volt. Számára kegyelmet követelni annyit jelent, mint elfeledtetni ezeket a bűnöket és Pintér István „A török—szovjet kapcsolatok eredményesen fejlődnek a szuverenitás tiszteletbentartása, az egyenjogúság, a területi integritás, a határok sérthetetlensége és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján" jelentette ki Ihsan Sabri Caglayangil török külügyminiszter, a TÁSZSZ hírügynökség ankarai tudósítójának. A külügyminiszter, aki hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban, megállapította: „Az országainkat elválasztó határ a béke és az együttműködés határává vált. A szovjet—török gazdasági együttműködés olyan szintet ért el, amely példaként szolgálhat a különböző politikai és társadalmi gazdasági rendszerű országok számára. A LUXEMBURGI KÜLDÖTTSÉG LÁTOGATÁSA Szombaton elutazott a luxemburgi szakszervezeti delegáció, amely a SZOT vendégeként Castegnaro Johnnak, a Luxemburgi Általános Munkásszövetség elnökének vezetésével látogatott hazánkba. A küldöttséget Ligeti László, a SZOT alelnöke búcsúztatta a Ferihhegyi repülőtéren. ELUTAZOTT AZ NSZK ÉLELMEZÉSI MINISZTERE Joseph Ertlnek, az NSZK élelmezési, mezőgazdasági és erdészeti szövetségi miniszterének vezetésével dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására március 9—12. között küldöttség tartózkodott hazánkban; tárgyalásokat folytattak a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztéséről. Látogatást tettek az állatorvostudományi egyetemen, és megtekintették a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátot. Joseph Ertlt fogadta Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes és dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. A Joseph Ertl vezette küldöttség szombaton elutazott hazánkból. AMNESZTIARENDELET SPANYOLORSZÁGBAN A spanyol kormány Suarez miniszterelnök vezetésével tartott ülésén úgy határozott, hogy kiterjeszti a politikai foglyoknak a múlt évben adott részleges amnesztiát. CA8TRO ADENBEN Szombaton megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a Fidel Gastro, a Kubai KP Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács és a Minisztertanács elnöke vezette kubai párt- és kormányküldöttség és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság vezetői között A kubai delegáció Líbiából érkezett baráti látogatásra Adenbe. Emlékezés 1937 márciusára Márciusaink, tudjuk, sokszor emlékezetesek. Am némelyikük, a kimagaslóan dicső napok árnyékában, óhatatlanul feledésbe merülne, még ha lenne is mondanivalója az utókor számára. Ilyen a negyven esztendővel ezelőtti március idusa is, egy nemes haladó próbálkozás, a Márciusi Front zászlóbontásának napja. De hát ki emlékezik I937-re? Már csak a jóval ötven fölöttiek, azok is többnyire hézagosan, szeszélyesen. És igazat szólva, századunkról, sőt a két. háború közti közelmúltunkról is történeti tudatban is olykor homályos a kép. így mindmáig méltatlanul keveset tudunk e mozgalomról is, amelynek a szó szoros értelmében vett tömegvisszhangja annak idején még vezetőit, szervezőit is meglepte, a hatalom birtokosait pedig kíméletlen ellenintézkedésre sarkallta. Gömbös halott, Darányi a miniszterelnök. Vége az oktalan, de mégis oly csábító illúzióknak, hogy megnyugtatóbb irányba lehet terelni a jobboldali kormányzat szekerét. A felülkerekedett konzervatívok ugyan nem szeretik a honi nácikat, de hatalomféltésükben szívesen kifogják a szelet a nyilas vitorlákból. Megkezdődik hát a versenyfutás, amely a fasizálódás útján előbb a háború katasztrófájába, majd 1944 gyalázatába taszítja az országot. Ám ebben a reménytelennek látszó folyamatban is akadtak pillanatok, amikor úgy tetszett, mégis lehet, sikerül valami históriai fordulatot kezdeményezni. Az 1937, március 15-én együtt ünneplő népi írók és baloldali egyetemi ifjúság, majd az a még szélesebb, valóban népfront jellegű összefogás, amelyben kommunisták, szociáldemokraták, népi értelmiségiek, haladó polgári személyiségek frontot építettek ki a „szabadság, föld, kenyér, független ország" nevében a „rabság, parasztelnyomás, munkásnyomor, gyarmati sors" ellenében, joggal nevezte magát márciusinak. Egykori vezetői közül az itthon élő Illyés Gyula, Féja Géza most visszaemlékeznek azokra az időkre. Arra is, hogy a mozgalom a pesti ünnepség után nagy lendületet kapott, a többi között Debrecenben, Hajdúböszörményben, Hódmezővásárhelyen, Pécsett, Szegeden, Győrött és Makón szerveztek gyűlést, kiáltványt bocsátottak ki. Néhány hónap elteltével a mozgalom még szélesebbé vált, az ifjúság, a szellemi élet olyan köreinek és jelentős képviselőinek is felkeltette az érdeklődését, vagy éppen rokonszenvét, amelyek, akik korábban nem szívesen keveredtek ilyen népfrontos csoportosulásba. Ez már sok volt a hatalomnak, a rendőrség közbelépett és elfojtotta a nemzet igaz lelkiismeretére apelláló szervezkedést. Nehéz idők jártak, még nehezebbek következtek Lehetnek nem teljésen feltárt részletek, vitatható lépések a Márciusi Front rövid történetében. De jót, rosszat oly könnyen feledő korunkban fontosabb ennél maga az emlékezés. Múltunk körvonalazásában egyszer túlságosan szűken, másszor talán bőkezűen mérünk. A Márciusi Front kiáltványa, 12 pontja negyven esztendővel ezelőtt a magyar társadalom forradalmi átalakítását követelte. Reményt gyújtott a reménytelenségben. így emlékezünk, emlékezzünk rá. B. J. Shvoy Kálmán titkos napióiból Közzéteszi: Pernek! Mihály 27. (Shvoy Kálmán a szegedi haszon- és örökbérletekkel, valamint a telepítések kérdéskörével azért foglalkozott, mert 1936-ban a telepítési törvényjavaslat képviselőházi vitáján felszólalni készült, és ehhez áttanulmányozta Szegeden a kérdéses téma iratanyagát, majd megírta. Mivel Szeged gazdaságtörténetében a haszonbérletek fontos szerepet töltöttek be, megállapításainak fontosabb részeit közöljük. — P. M.) Szeged városában az örökbérlet és a haszonbérlet van bevezetve. Az örökbérlet a háború után keletkezett, mégpedig a háború után a sok idegennek letelepedése, a leszerelteknek a megszállt területekről való odaözönlése következtében a város lakossága hirtélen lényegesen megnóvekedett. Az 1919. évben, a kommunizmus ideje alatt, ezeknek a lakosoknak elhelyezésére azt a módszert vették igénybe, hogy a város belsejében lakó intelligencia nagyobb lakásaiba telepítették be a legszegényebb embereket. Amikor a régi helyzet visszatért, a város hatóságának súlyos gondot okozott, hogy miként tegye ismét szabaddá ezeket a lakásokat, hogy az intelligencia visszamehessen lakásaiba. A város hatósága ekkor elhatározta, hogy a közvetlen közelében levő saját telkein telepítéseket létesít. Így Szeged közvetlen közelében három telepet létesített, valamint a már akkor mutatkozott kívánságnak megfelelően, hogy a tanyavilágban központok létesüljenek, a két, már kifejlődésben levő központon a falusítás végrehajtása céljából telepítéseket eszközölt... Ami Szeged város haszonbérleteit illeti. Szeged 1861-ben kezdte legelöterületeit haszonbérbe adni, és pedig 1861-ben 10 000 holdat adott bérbe, 1924-ben 41 000, 1935-ben pedig már 48 000 katasztrális holdra szaporodott ez a terület. Bérlőinek száma 14 000, a bérletek száma körülbelül 10 000. Ez a különbség azért van, mert egyes szorgalmas, lelkiismeretes és anyagi felkészültséggel rendelkező bérlők a kedvező anyagi viszonyaik folytán bérleteik számát szaporították. 1924-ben a Szeged város bérletei után befolyt jövedelem 1544 700 pengő, 1932-ben pedig 912 ezer 500 pengő volt. As az engedmény tehát, amelyet a város ez alaíé az ido alatt a bérőszszegekben tette, körülbelül 32 000 pengőt, vagyis 40 százalékot tesz ki. Csak egészen kuriózumként említem meg, hogy amíg Szeged városának 1934ig a bérösszeg behajtásai körül állandóan nagy nehézségei voltak — ennek okaira majd később mutatok rá —, addig 1935-ben az előirányzott 912 505 pengős bérösszegből 857 581 pengőt, vagyis a bérösszeg 93,3 százalékát befizették. A hátralék 1934. december 31-én 970 ezer pengő volt, ami a város háztartásában igen súlyos és nehéz pontot jelentett. Az összes bérletek közül, amelyeknek száma kitesz 10 697-et, a hátralékos bérlők száma 5493, olyan, aki három és fél évi bérösszegnél nagyobb összeggel tartozik, van összesen 554, ebből olyan, aki még ezenfelül is ennél még nagyobb Ősszeggel tartozik, tehát kilátástalan, hogy valaha is le tudja törleszteni adósságát, van 242, aki előreláthatólag le fogja törleszteni, van 312. Megállapítom tehát, hogy a 10 697-ből csak 554 azoknak a bérlőknek a száma, kik nagy nehézségekkel küzdenek. A folyó év elején, 1936-ban Szeged városa radikálisan hozzányúlt a bérlőkérdés rendezéséhez, és a következő intézkedéseket, illetőleg határozatokat hozta. A régi berösszegek hátralékát leszállította, vagyis, aki ma bérösszeggel' tartozik, annak a bérösszegét átszámították a mai búzaárakra, tekintettel arra, hogy a régi, sokkal nagyobb búzaárak szerint kellett volna a bérösszegeket fizetni. A hátralékosoknak megengedte, hogy csak a jövő ősztől kezdve kezdjék 10 évi részletekben a hátralékok törlesztését. (Nyilvánvaló, hogy ezek az intézkedések csak ideiglenesen könnyítettek a helyzeten, és valójában látszatintézkedések voltak. A föld hozamát kellett volna jobban arányba hozni az érte fizetendő bérösszeggel, a bérösszegek alapos revízióját kellett volna elrendelni, es végül a készpénzfizetőknek nagyobb engedményt adni. — P. M.) Rá fogok mutatni azokra az okokra, amelyek előidézték azt, hogy a bérlőtársadalom ebbe a helyzetbe jutott... Ennek oka egyrészt az, hogy a haszonbérleteket a régmúltban árverések útján adták bérbe. Ezeknek az árveréseknek óriási hátrányuk az volt, hogy nemcsak Szegedről, hanem a környező falvakból is oda mentek a földre éhes emberek, és az árverezéseknél módfelett felhajtották a föld árát Annak ellenére, hogy a hivatalos közegek látták, hogy az elért összeg messze túlhaladja azt a bérösszeget, . amelyet azért a földért lehet adni... (Ez mutatja a földéhséget! — P. M.) senki sem tudja majd a bérletet, a bérösszeget megfizetni, s kilátástalannak mutatkozott az is, hogy az adót és a terheket ia mind meg tudják fizetni. A másik ok pedig az volt, hogy mesterségesen szították fel a tanyatérület hangulatát. Ott mégjelentek ügynökök, olyan emberek, akik megalakították a bérlók szövetkezetét. Természetesen, áz évi tagdíjakat, a 6 pengőt beszedték, de egész működésük csak abból állott, hogy ezt a szegény tanyai lakosságot arra inspirálták, hogy ne fizessenek, mert a városnak úgyis el kell majd engednie a bérösszeget. Ez volt az oka annak, hogy az emberek nem fizettek, adósságuk pedig folyton növekedett, és végül az adósság nyomja el őket. Nézetem szerint, egy haszonbérlet csak hkkor megfelelő, ha a bérösszeg arányban van a földdel, másodszor pedig, ha az árverést, mint teljesen helytelen kiadási módot, mellőzik. A túllicitálás felhajtja az árat, s az nincs arányban a főid hozamával. A harmadszor pedig: a béröszszeg pontos fizetésére szorítani kell azokat, akik a haszonbérletet igénybe veszik. De érdekes momentum az is, amit a legszegényebb bérlőknél látunk, azoknál, akik Szeged városának legszegényebb részét, az ügynevezett Atokházát lakjak- Ennek már a neve is mutatja, hogy ez a legterméketlenébb föld. Itt kisbérletek vannak, s az a szegény nép, annak ellenére, hogy nem bír megélni — merem állítani, hogy az ország leginkább nyomorgó lakossága lakik ezen a területen, mert vannak itt családok, amelyek heteken keresztül nem látnak kenyeret, és sóba áztatott répán élnek (És mégis fizetniök kellett a bérösszeget! — P. M.) —, és a bérösszeget kiizzadni nem tudja, mert fizetni egyáltalán vagy alig tud, mégis ragaszkodik ehhez a kis földhöz. Es ez a szegény nép, amely azt mondhatnám, olyan nyomorban él, hogy arról senkinek fogalma sincs, március 15-én olyan hazafias ünnepet rendez, hogy az embernek a szeme önkéntelenül könnybe lábad, amikor látja, hogy az a szegény gyermek szegényes, de ünneplő ruhában jelenik meg, és hazáfias verset szaval. Szeged tanyai részében, ahol igen sűrű a lakosság. és ahol az örökföldek nagy része a tanyai lakosság, a kisgazdák kezében van, a családi szaporulat folytán a föld már annyira megosztódott, hogv egy fiúra vagy leányra 10 holdnál kevesebb föld esik, amelyen azután nem tudnak megélni. Szívesen vennének földet, de nincsen módjuk arra, hogy földhöz jussanak, mert a városnak több eladni való földje nincsen, a közelben levő Pallavicini-féle hitbizomány pedig ebből a szempontból zárt területet képez. (Folytatjuk.)