Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-12 / 60. szám

^mco­VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 67. évfolyam 60. szám 1977. március 12., szombat Ara: 80 fillér zásra használták föl. A kubai nagykövet látogatásai Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemu­tatkozó látogatáson fogadta Jose Antonio Tabares del Reált, a Kubai Köztársaság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét. (MTI) Vándorzászló vasutasoknak Pénteken Miskolcon adták át az ötödik ötéves terv el­ső esztendejében, 1976-ban elért eredményei alapján a KPM és a vasutas-szakszer­vezet központi vezetőségé­nek Vörös Vándorzászlaját a MÁV miskolci igazgatósá­gának. A munkásgyűlésen dr. Pásztor Pál, a miskolci vas­utigazgatóság vezetője ünne­pi beszédében elmondotta, hogy tavaly a miskolci igaz­gatóság csaknem 29 millió tonna árut szállított, s ezzel előirányzatát 103,8 százalék­ra teljesítette. A takarékosság Export a FÉMTEX-böl Áz ember barátja az erdőnek A fásítási hónap megnyitója Szegeden A fásítási hónap minden év tavaszán az erdészek, s a természetet szerető emberek ünnepe. A fásításért felelős­séget érző szervezetek 1958 óta adnak találkozót egymás­nak, hogy beszámoljanak az erdőtelepítés, a fásítás orszá­gos eredményeiről, terveiről, s mint az idén is, egy-egy táj, most a Dél-Alföld erdő­sítésének jelenéről, jövőjé­ről. A fásítási hónap orszá­gos megnyitóján Szegeden, a Technika Házában tegnap, pénteken délelőtt az erdősí­tés és a fafeldolgozás hiva­talos kéoviselőit, valamint az állami és társadalmi szerve­zetek küldötteit Papp Gyula, a városi tanács elnöke kö­szöntötte. üdvözölte — töb­bek között — az elnökség­ben helyet foglaló dr. Soós Gábort, a MÉM államtitká­rát, Gyenesei Istvánt, a KISZ KB osztályvezetőjét. Király Pált, az Országos Erdészet Egyesület főtitkárát, Papdi Józsefet, a megyei pártbizott­ság osztályvezetőiét, dr. Var­ga Dezsőt, az MSZMP Sze­ged városi bizottsága titká­rát és Szabó Jánosnét, a me­gyei tanács elnökhelyettesét. Ünnepi beszédében dr. Soós Gábor államtitkár át­fogó képet rajzolt az erdő­gazdálkodás helyzetéről, azokról az intézkedésekről, amelyek az ötödik ötéves terv végére összesen 95 ezer hek'ámyi erdő felújítását eredményezik majd. Az erdő­szerkezet átalakítását 29 ezer hek'ár t rületen tervezik, úí erdői'- telepítésére pedig 45 ezer ektárt készítenek elő A futóhomok megkötésével két évszázaddal ezelőtt kez­dődött erdősítés történetéből indult ki Bartucz Emil. a Szegedi Állami Erdőrende­zőség igazgatója előadásá­ban. melyben vázolta a Dél­Alföld erdőtelepítésének és fásításának terveit. Az el­képzelések Szegeden a város zöldövezeti erdő1"!—• ">b°n_ fogalmazódtak meg. A 15 Somogyi Károlyné felvétele Képünkön: dr. Soós Gábor államtitkár (jobbról) a szegedi erdőtelepítés első évének sikere emlékére ülteti a fát éves program a város kör­nyezetének védelmét, a pi­henési-üdülési területek gya­rapítását is célozza az erdők gazdasági hasznának növelé­sén kívül. Az elmúlt évben Csongrád megyében 839 hek­tár erdőt telepítettek, ebből Sfegeden és környékén 246 hektárnyi az új, 1976-ban fá­sított terület. Az erdősítési program ta núsítja: az ember barátja, védője, ápolója a természet­nek. Az akciót támogatják a társadalmi szervek, s külö­nösen az ifjúság: a KISZ KB által meghirdetett országos fásítási verseny eredményét a tegnapi ünnepségen hir­dették ki. A KISZ KB ván. dorzász.laiát. emlékolakettjét és a MÉM oklevelét az első helyezett Szolnok megyei KISZ-bizottság kapta, máso­dik lett Somogy, harmadik pedig Szabolcs-Szatmár me­gye KISZ-bizottsága. A Csongrád megyei KISZ-esek a versenyben ötödikek let­tek. A fásítási hónap ünnepé­lyes megnyitója az erdősítési programban kiemelkedő munkát végző intézmények, gazdaságok és dolgozóik iu­talmazásával zárult, majd a vendégek a Szent György tér parkjában, az erdészeti szak­középiskola szomszédságában öt emlékfát ültettek el, ezzel is emléket állítva Kiss Fe­rencnek, a „szegedi erdők atyjának", ahogy őt Móra Ferenc emlegette. P.K. Tanácskozott az országgyűlés jogi bizottsága r Az országgyűlés jogi, igaz gutási és igazságügyi bizott­sága pénteken a Parlament­ben dr. Gonda György el­nökletével ülést tartott. Meg­vitatták a közérdekű beje­lentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényja­vaslatot, amelyet várhatóan tavaszi ülésszakán tűz napi­rendjére az országgyűlés. A bizottsági ülésen részt vett Inokai János, az országgyű­lés alelnöke, dr. Korom Mi­hály igazságügy-miniszter, dr. Szakács Ödön, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke, dr. Szí­jártó Károly legfőbb ügyész és dr. Papp Lajos államtit­kár, a Minisztertanács Taná­zsi Hivatalának elnöke. A vitában felszólalt Ino­kai János, dr. Antalffy György, dr. Földvári József, dr. Gajdócsi István, dr. Ju­hász Tibor, dr. Nezvál Fe­enc, dr. Mátay Pál, dr. Németh Pál, Szokola Károly­né dr. és Szűcs Gábor képvi­selők. Az elhangzottakra dr. Korom Mihály válaszolt. A jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság a törvényja­vaslatot egy kiegészítéssel elfogadta. (MTI) Csomaguljak a svédeknek gyártott „grillett" sütőket, az idei ő0 ezer darabos megrendelésből már 17 ezer darab elment a megrendelőknek Acs S. Sándor felvételei A textilesüzemben 10 millió forint értékű női ruhát varr­nak, melyből a Szovjetunióba szállítanak 6 millió forint értékű otthonkát eredményei A szegedi FÉMTEX ipari szövetkezet kétszáz dolgozója évente 36 millió forint értékű árut készít, amelynek ne­gyedrészét exportálja. Főbb termékeik: nyári könnyű ru­hák, otthonkák (zömmel szovjet exportra), grillsütők (svéd Az OTP megyei igazgatóságának mérlege Takarékossági szokásain­kat minden év elején felele­venítjük, hisz ilyenkor jó le­hetőség van arra, hogy az otthoni gazdálkodás körül­ményeit számba vegyük. Ehhez segítséget nyújt az a statisztikai összegzés, ame­lyet az OTP megyei igazga­tósága minden évben elké­szít. A számok beszédesek, mert arról vallanak, a la­kosság mire költötte jövedel­mének egyik részét, vagy mennyit tett félre, hogy ál­mait valamikor megvalósít­sa. Az OTP-mérleg szerint a megye takarékpénztári fiók­jaiban 1976-ban 4 milliárd 296 millió forint gyűlt össze. Ebből például arra is lehet következtetni, hogy a kész­pénzkiadás a bevételhez ké­pest hogyan alakult. A betétállomány a taka­rékpénztárak eredeti elkép­zeléseit meghaladóan növe­kedett. Az OTP ugyanis 430 millió forintos betétnöveke­dést tervezett. Ezzel szem­ben a lakosság 516 millió forintot tett a takarékba. Érdekes összehasonlítást mu­tat a betétnövekedés, ha az elmúlt évek adatait nézzük. Ez az emelkedtys 1973-ban 14 sziázalékos, 1974-ben 14,8 százalékos. 1975-ben 15,6 szá­zalékos, és tavaly 13,7 száza­lékos volt. A lakosság kész­pénzkiadásainak üteme meg­haladta a bevételek növeke­dését, és a betétállomány ezért nem alakult olyan ked­vezően, mint a korábbi évek­ben. A betétállomány gyarapo­dása mellett szólni kell arrói is, hogy növekedett a lakos­ságnak nyújtott hitel össze­ge. Ez az emelkedés 1976­ban a korábbi évhez képest 27 százalékos volt. Nemcsak sokat, gyűjtöttek, hanem so­kat is költöttek az emberek. Megélénkült a családiház­építés — 660 házzal több épület került tető alá. mint 1975-ben. A lakosság családi­ház-épftésre 94 millió forin­tot fordított. Tovább bővült a gépkocsivásárlók köre. Személyautók kiutalására 172 millió forintot fizettek be, ami 67 millióval több az előző évinél. A takarékosság eredményeként az egy főre jutó betét átlagösszege 1976 végén elérte a 9 ezer 443 forintot. A pénzelhelyezés minden formája kedvelt és népszerű, hiszen emelkedett a kamatozó, az átutalási, az ifjúsági betétek száma. Fia taiok körében is egyre nép­szerűbb a takarékosság. Az ifjúsági betét segítségével mind többen jutnak köny­nyebben lakáshoz. A tervezettnél magasabb hetetnövekedés lehetővé tet­te a hiteligények zavartalan kielégítését. Az OTP Csong­rád megyében 3 milliárd'' 459 millió kölcsönt adott külön­böző célokra. Nőtt a szemé­lyi hitel (3,1 százalékkal), az áruvásárlási kölcsön (20,1 százalékkal). Ez akció ke­retein belül a legnagyobb arányú volt a kereslet a te­levízió, háztartási gépek és a bútorok iránt. Sokan hasz­nálták ki a mezőgazdasági hitel nyújtotta előnyöket, ez a jó propagandának is kö­szönhető, mert a lakosság megismerte a lehetőségeket. Szolgáltatásra is kértek köl­csönt. a legtöbben gépjármű­javításra vagy külföldi uta­megrendelésre, flekkensütésre), s jelentős mennyiségű, la­pos méretű zseblámpa, iratrendező dobozokhoz fémalkat­részek és fodrászipari apró cikkek (3,5 millió darab). Ér­deke;; a szövetkezet galvanizálóüzeme a Cserepes soron, ahol általában bérmunkákat végeznek: az Ikarus- szegedi gyárában készített cikkeket, a kéziszerszámgyár fogóit és a fémipari szövetkezet hurkatöltőit „fényesitik. A kis szö­vetkezet évente 8,5 millió forint értékű árut gyárt külföldi megrendelők részére. Különösen büszkék a svédeknek ké­szülő flekkensütőkre, amelyeket egész Európában szívesen vásárolnak Örömmel nyugtázták a szövetkezet dolgozói, hogy az elmúlt években, sokat-javítottak a munkakörülmé­nyeken, korszerűsítették a technikát. Az alábbi képek eg*' két mozzanatot mutatnak be a szövetkezet életéből. Köztudott, hogy az OTP saját beruházásból is épített akást. Tavaly 1211 társas­házlakást értékesítettek. Az otthonok 80 százalékába fia­talok költöztek. Kedvezmé­nyes pénzügyi és hitelfelté­telekkel jutott lakáshoz 522 munkáscsalád. A munkásla­kás-építési akció Szegeden és Hódmezővásárhelyen kívül Makóra, valamint Szentesre is kiterjedt. Csongrád megye vállalatai 82,2 millió forint­tal támogatták dolgozóik otthonteremtését. A galvanizálóiizemben gombnyomásra történik az anya­gok mosatása, vegyi kezelése. Régebben kézzel, nehéz mun­kával végezték ezt a munkát H. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom