Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-12 / 60. szám

2 Szombat, 1977. március 12. Befejeződött Genfben az emberi jogok bizottságának 33. ülésszaka Meghiúsult manőverek • Genf (ADN) Aí ENSZ emberi jogok bi­zottsága Genfben pénteken befejezte 33. ülésszakát. Az öthetes konferencián határo­zatokat fogadtak el, amelyek elítélik a chilei fasiszta jun­ta terrorját, felszólítják Iz­raelt, hogy hagyjon fel a megszállt arab területeken végrehajtott embertelen ak­ciókkal. és tegye lehetővé a palesztinok visszatérését ott­honaikba. Ugyancsak hatá­rozatban ítélte el a bizottság az Afrika déli részén hatal­mon levő fajüldöző rendsze­rek embertelen tevékenysé­gét, és javasolta, hogy 1978­at nyilvánítsák a fajüldözés elleni harc évévé. Genfi megfigyelők kieme­lik, hogy az ENSZ emberi jogok bizottságának 33. ülés­szakán a felszólalásokban nagy hangsúlyt kapott az enyhülés, a leszerelés, vala­mint az emberi jogok . meg­valósitasa közötti szoros kap­csolat. Ugyanakkor világos­sá vált az ellentmondás bi­zonyos tőkés országok szóbe­li megnyilatkozásai és csele­kedetei között. A tőkés ál­lamok képviselői sok eset­ben megpróbálták a vitát mellékvágányokra terelni. Az Egyesült Államok kül­döttsége például az úgyneve­zett „disszidensek" kérdésé­ben távirattervezetet terjesz­tett be, hogy ily módon szov­jetellenes kampányt szítson. A bizottságban képviselt ör szágok túlnyomó többségé­nek nyomására azonban az amerikaiak kénytelenek vol­tak visszavonni a tervezetet. Ez azonban nem az egyet­len veresége volt az Egye­sült Államoknak és szövetsé geseinek. Brady Tyson, az amerikai küldöttség tagja például a nagy számú bizo­nyíték súlya alatt kénytelen volt elismerni, hogy az Egye­sült Államoknak része volt az Allende-kormány meg­döntésében, és a chilei fa­siszta puccs megszervezésé­ben. Veszélyes értelmezés Kommentár Véget ért Genfben az ENSZ emberi jogok bizott­ságának tanácskozása. Nor­mális körülmények között, higgadt és tárgyilagos nem­zetközi légkörben a konfe­rencia nem is érdemelne na­gyobb figyelmet, mint amennyi egy ilyen nemzet­közi fórumot általában meg­illet. Napjainkban azonban az emberi jogok ügye körül valami nincs rendjén. Ponto­sabban : az értelmezésbe durva hibák csúsznak. Bizonyos nyugati körök szánt szándékkal összeté­vesztik a csakugyan becses emberi jogok védelmét a nemzetközi jog által elve­tett gyakorlattal: a beavat­kozással más országok bel­ügyeibe. Teszik ezt azzal az alig titkolt céllal, hogy Belgrádban, majd a Helsin­ki óta eltelt csaknem két esztendő eredményeit és tisz­teletre méltó erőfeszítéseit megkérdőjelezzék. Ha az emberi jogokról, e jogok megsértéséről esik szó, józan ésszel mindenki a jogtiprás ismert eseteire gondol. Chilére például, amelynek fasiszta diktatúrá­ját Genfben oly szenvedé­lyes hangon ítélték el a kül­döttek, s végül is határoza­tukban elmarasztalták a ter­Újabb segélyek 0 Bukarest (MTI) Megérkezett Románia fő­városába a földrengés káro­sultjai megsegítését célzó újabb szovjet segélyszállít­mány. Egy AN—12-es típusú repülőgép gyógyszereket, or­vosi műszereket és kórházi berendezéseket szállított Bu­karestbe. v A jugcezláv szövetségi végrehajtó tanács csütörtö­kön hozott határozatával 30 millió dináros segélyt aján­lott fel a romániai földren­gés okozta károk felszámo­lására. Tito elnök személyes megbízottja, Stevan Do­ronj6zki, a jugoszláv állam­elnökség tagja Romániába utazott a károk és az eset­leges további segélyek felmé­résére. A jugoszláv kormány különbizottságot szervezett, amely a román hatóságokkal együttműködve irányítja a jugoszláv segélyszállítmányo­kat. * A Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bi­zottságának csütörtöki ülése elemezte a főváros helyzeté­nek normalizálására hozott párt. és kormányhatározatok teljesítését, és újabb intéz­kedéseket foganatosítottak a bukaresti problémák megol­dására. A tanácskozáson Ni­colae Ceausescu, az RKP fő­titkára elnökölt Az ülés határozata szerint továbbra is óvatosan és kö­vetkezetesen kell dolgozni a megsérült toronyépületeknél — ezeknek romjait még nem szállították el — fóleg azért, mert a még épségben levő pincékből esetleg életben maradt embereket lehet ki­menteni. Országos segélybizottságot hoztak létre, amelynek fel­adata a földrengés áldozatai­nak nyújtott társadalmi se­gítség összehangolása, vala­mint a külföldi segélyek el­fogadása, és ésszerű felhasz­nálásának biztosítása. A földrengéseket és tekto­nikus átalakulásokat, vala­mint más természeti jelen­ségeket jól ismerő szakembe­rek véleménye szerint meg­állapítást nyert, hogy az ál­latok ösztönösen előre meg­érzik a földrengést. Ilyenkor ingerlékenyek, elvesztik tá­jékozódó képességüket, sőt, még a gazdájukat sem isme­rik meg. Ezt a megállapítást teljes egészében alátámasztotta a következő eset: A szerbiai Negotin köze­lében levő kuszjaki motel éttermében március 4-én este, három perccel a föld­rengés előtt vonítva bero­hant a moteltulajdono6 ház­őrző kutyája, többeket meg­támadott, és megharapta a motel egyik dolgozóját, aki egyébként naponta eteti. Negotin környékén a földrengést megelőzően több ezer baromfi pusztult el, csupán a közeli Gobisnica faluban mintegy ötszáz, fel­tételezik, hogy pusztulásu­kat a földrengéstől való ret­tegés okozta. ror és a megfélemlítés pi­nocheti poklát. Vagy felrém­lik az észak-írországi hely­zet, Ulster rettegő polgárai­nak képe, a vak gyűlölet és az elszabadult szenvedélyek véres históriája. A dél-afri­kai őslakosság szenvedése, és az intézményesített megalá­zása is ebbe a témakörbe kí­vánkozik, különös tekintettel Vorster és Smith fajüldöző rendszerére, a sowetói bor­zalmakra. Ám furcsa módon egyes értelmezésekből a fenti pél­dák hiányoznak. Még csak Haiti vagy Salvador sem pá­lyázhat a siker reményével arra, hogy bizonyos körök tudomásul vegyék — amit egyébként a nyugati polgári politikusok java része is vall —, hogy ezekben az ál­lamokban az emberi jogok egyszerűen ismeretlenek. Helyette azt próbálják bi zonygatni, hogy a szocialis­ta országokban nem tartják tiszteletben ezeket a jogo­kat. Nos. a genfi tanácskozás jó alkalmat kínált a vádas­kodások visszautasítására, s arra is, hogy lelepleződjenek az igazi szándékok. Ezek a törekvések veszedelmes kö­vetkezményekkel járhatnak: Visszatérhet a hidegháborús légkör, s az együttműködés kölcsönösen előnyös szelle­me helyett a gyanakvás csí­-áit erősítik. Ez pedig sem a szovjet—amerikai kapcso­'atok alakulását, sem a vi­lág legégetőbb problémáját, a leszerelést és az enyhülés folyamatát sem segíti elő. Gyapay Dénes Giap- Usztyiitdv megbeszélés 0 Moszkva (MTI) A szovjet fővárosban tar­tózkodó Vo Nguyen Giap hadseregtábornok, a Vietna­mi Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tag­ja, miniszterelnök-helyettes, nemzetvédelmi miniszter pénteken látogatást tett Dmitrij Usztyinov marsall­nái, az SZKP KB PB tagjá­nál, honvédelmi miniszter­nél. A találkozón részt vet­lek a vietnami katonai dele­gáció tagjai és szovjet kato­nai vezetők. Meleg, szívélyes hangú légkörben megvitat­tak egy sor kölcsönös érdek­lődésre igényt tartó kérdést. A tárgyaló felek mély meg­elégedettségüket fejezték ki a Szovjetunió és a Vietnami Szocialista Köztársaság né­pei és hadseregei közötti át­fogó együttműködés és test­véri barátság fejlődésével kapcsolatban. Amerikai küldöttség indul Hanoiba 0 Washington (MTI) Vietnami részről többször Nixon amerikai elnök 1973- emlékeztették az Egyesült ban 3,25 millárd dollár újjá- Államokat, hogy ígéretet tett építési segélyt ígért írásban újjáépítési segélyre. Ameri­Vietnamnak- a Carter-kor- kai részr-, azzal válaszoltak many azonban nem tartja magára nézve kötelezőnek az h°gy a haboru kime­íégeretet. netele felmentette őket e kö­Richard Holbrooke. az telezettség alól. amerikai külügyminisztérium ázsiai kérdésekért felelős ál­lamtitkára tájékoztatta a kormány terveiről a képvi­selőház egy illetékes bizott­ságát. Holbrooke közölte: Nixon, volt elnök 1973. február 1-én Pham Van Donghoz, a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság miniszterelnökéhez in­tézett levelében arról írt, hogy az Egyesült Államok a háború befejezése után haj­landó az említett összegű új­jáépítési segítséget folyósí­tani. (1973. januárjában ír­ták alá a vietnami fegyver­szüneti egyezményt.) Az államtitkár szerint a Carter. kormány csak idén januárban, a hivatali ügyek átvétele után szerzett tudo­mást Nixon leveléről és ajánlatáról, amelyről annak idején nemzetbiztonsági ta­nácsadója, Henry Kissínger tárgyalt. A Carter elnök által ki­jelölt amerikai küldöttség vasárnap indul Hanoiba, hogy az eltűnt amerikai ka­tonák sorsáról, valamint a két ország kapcsolatainak rendezéséről tárgyaljon. RÁDIÓTELEX TOVÁBB TART A RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT Chilében újabb hat hónap­ra meghosszabbították a rendkívüli állapotot, amely­nek értelmében a fasiszta junta hatóságai vádak vagy bírósági végzések nélkül fo­ganatosíthatnak letartóztatá­sokat, és katonai törvényszék elé állíthatnak bárkit. CSATLAKOZTAK A FELHÍVÁSHOZ A csepeli dolgozók kezde­ményezésére, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteleté­re tett felajánlására válaszul, több szovjet üzem hasonló munkavállalást tett. A moszkvai „Vörös proletár1' üzem dolgozói például vállal­ták, hogy a magyar rende­lésre készülő valamennyi be­rendezést határidőn belül, november 7-re leszállítják. KITÜNTETÉS Marjai József, hazánk moszkvai nagykövete pénte­ken a szovjet fővárosban át­nyújtotta a Vörös Csillag Érdemrendet A. A. Dunyin altábornagynak, aki 1972-től Magyarországon teljesített szolgálatot, mint az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport törzsfőnöke. SOARES BRÜSSZELBEN Pénteken délután Brüsz­szelbe érkezett Mario Soares portugál miniszterelnök. A lisszaboni kormányfő nyu­gat-európai körútjának utol­só állomásán részint a bel­ga kormány tagjaival, részint az európai gazdasági közös­ségek bizottságával folytat tárgyalásokat. Kallós Ödön ­előadása Londonban 0 London (MTI) de ezek között az angol vál­A londoni kereskedelmi lalatok csak tizedrészben és iparkamara pénteki ülé- vannak képviselve, sén Kallós Ödön, a Magyar Kallós Ödön méltatta a Kereskedelmi Kamara elnö- ket kamara jo kapcsolatait, ke előadást tartott a ma- ^ hangoztatta, hogy a Ma­gyar népgazdaság helyzetéről f&ar Kereskedelmi Kamara és fejlődéséről, ötéves ter- hasznos tapasztalatokat szer­vünk célkitűzéseiről, és a zett munkája szervezése so­brit—magyar kereskedelmi ran a londoni kamarától, kapcsolatokról. Rámutatott, Az érdeklődéssel kísért , „„ • .,,..„., előadás után Kallós Ödön hogy eddig vállalataink 417 válaszolt a Iondonj üzletem­kooperációs megállapodást berek és az angol sajtó kép­I kötöttek külföldi cégekkel, viselőinek kérdéseire. Shvoy Kálmán titkos naplóiból Közzéteszi: Perneki Mihály 26. Március 23-án fenn voltam Gömbösnél, a be­tegség nyomai még nem látszanak rajta. (Göm­bös 1936 tavaszán betegedett meg, majd néhány hónap múlva Münchenben rákban meghalt. — P. M.) Kedvesen fogadott, tartóztatott azzal, jól­esik Veled beszélgetni. Beszéltünk sok minden­ről. közben említette, hogy hamar elfárad, le akar mondani a honvédelmi miniszterségről, mert a kettő sok. Lehet, hogy képzelődöm, de az volt az impressióm, hogy engem akar erre meg­nyerni, de én azt mondtam neki: „Gyula, ne mondj le, mert Neked az a nagy erősséged, mint miniszterelnök, hogy mint honvédelmi miniszter, kezedben van a honvédség. Vegyél egy jó, meg­bízható, becsületes helyettest, mint honvédelmi miniszter, de tartsd meg a tárcát, a parlament­ben és kifelé Te képviseld a honvédséget. (Az uralkodó osztályok jelentős vezető csoportjai bel- és külpolitikai okokból egyaránt Gömbös el­len fordultak. Diktatúrára való törekvéssel vá­dolta Gömböst a kormánypárt egy része éppúgy, mint a Bethlen-féle függetlenekből, az 1935-től alkotmányvédő és liberális álláspontot elfoglaló kisgazdapártból és a szociáldemokratákból álló, szövetkezett parlamenti ellenzék. Gömbös buká­sa küszöbén állt. — P. M.) Azt felelte, igazad lehet, majd még gondolko­zom rajta, majd meglátjuk, mi lesz. Kikísért egész az előszobáig, nem gondolta, hogy fél év múlva mind a kettőről le kell mondania. Április 7-én volt Pesten a Gömbös—Eckhardt pisztolypárbaj. Előzménye külügyi bizottsági ülés, melyen Eckhardt olyan kijelentést tett, hogy külföldi szerződéseket ne írjon alá a miniszter­elnök egyedül, hanem mindig csak a külügymi­niszter, mert Gömbös nem elég garancia, s a külföld se tekinti annak. Ebből szóváltás, köl­csönös sértegetés lett, a vége két lyuk a leve­gőbe. Nem békültek ki. Ulain erre kilépett a kis­gazdapártból. Április 29-én kisgyűlés volt, melyen szó volt az utcarendezési munkálatokról, melynél szóvá tettem, hogy miért nem dolgoznak még sehol. A cserkészek adójuknak elengedését kérték. A ta­nács javasolta. Én arra az álláspontra helyez­kedtem, hogy ne engedjük el elvi okokból az adót, hanem az összegnek megfelelő segélyt utal­junk ki. Pálfy ezt ellenezte. Mindenkinek fel­tűnt Pálfy viselkedése, és visszatetszést is szült, tudva azt, hogy mit segítettem én neki, és mit jelentek én. Magam sem értettem meg, amíg meg nem tudtam, hogy az utóbbi időben gyakran járt fel hozzá Meskó és Szécsényi, ezek Piszkál­ták fel, hogy tenni kell valamit, mert túlságosan megnő a szavam. Május 2-án a XIII. választási kerületben NEP­gyűlés volt, melyen Petrik, Takács és Schwann, végül én szólaltam fel. Ezen kerületben ugyanis megsemmisítették a választást, s újat írtak ki. Három jelölt volt, aki pályázott: Petrik, Takács és Schwann. Petrik és Takács voltak th. bizott­sági tagok, tehát jogosan kívánták, hogy a listán legyenek, mint hivatalos jelöltek. Schwannt vi­szont a frontharcosok kívánták. Nehéz volt a helyzet. Én azt ajánlottam, egyezzenek meg ők hárman, ki legyen a listán. Megmondtam, ha két lista indul, akkor egymást fogják elvágni, s be­jön a szociáldemokrata lista, mert sok szociál­demokrata szavazó van. A három közül egyik sem akart visszalépni. Igazságérzetem, de a ke­rület hangulata is Petrik és Takács jelölése mel­lett volt így is döntöttünk, Schwannal nem le­hetett bírni, külön frontharcoslistával indult, eredmény: mindkét lista megbukott győzött a szociáldemokrata lista. Nehéz volt ilyen törtető, önfejű akarnokokkal boldogulni. Május 8-án a Városrendezési Bizottság tartott ülést, amelyen szóvá tettem, hogy a Szivárvány utcát mely pedig nem volt felvéve a programba, soron kívül rendbe hozták, amikor ezt megemlí­tettem, kértem, hogy a jövőben ilyen ne fordul­jon elő. Ha már felállítottunk egy bizottságot, és kimondtuk, hogy nincs soronkívüli vagy pro­tekciós munka, akkor azt tartsuk is be. Meskó felállt... hogy ő a Szivárvány utcában vett egy házat, s az üzletnek előfeltétele volt, hogy az utcát rendbe hozzák. Ezért kérte a polgármester urat, hogy hozzák rendbe az utcát. Pálfy hozzá­szólt, és pedig oly értelemben, hogy a Szivárvány utca rendbe hozatala ínségmunka keretében már korábban el lett határozva... s meg kell neki a jogának lenni, hogy ilyen munkát saját maga is elrendelhet, különben nem tudja állását betöl­teni, s akkor okosabb, ha elhagyja. Nem akar­tam kiélezni a dolgot Pálfyval, ezért nem felel­tem. Meskó, a nagy közéleti purifikátor ott állt, mint aki maga részére előnyöket eszközöl ki a th. bizottsági tagsága révén. Imecsnek megmondtam, hogy Pálfy utóbbi vi­selkedése után nem kívánok vele együttműköd­ni, csak ahol képviselői és th. bizottsági kötel­meim teljesítése ezt szükségessé teszik. Imecs ezt közölte Pálfyval, aki erre, úgy látszik, észbe ka­pott, mert kereste az alkalmat, hogy velem bi­zalmasan, négyszemközt beszélhessen. Ekkor ex­cusálta magát, s bevallotta, hogy Meskó felke­reste őt, s telebeszélte a fejét, hogy tenni kell ellenem valamit, mert diktatúrámat s terrorizá­lásomat nem lehet tovább tűrni. Bedőlt neki, be­folyása alatt állt, és úgy történtek a dolgok, ame­lyek nem fognak megismétlődni. Rámutattam Mesko—Szécsényi—Back intrikáira, és óvtam őt ezektől. Meskó igen szomorú szerepet játszott. Nyilas lett, tobzódott a zsidók ellen, s mikoris 40-ben visszavonultam a politikától, teljesen befolyása alá került a törvényhatósági bizottság. Oly fe­nyegető volt a magatartása, mint nyilas felsőházi tag. igaz, hogy ott nem vették komolyan, s ha beszélt, kimentek. 1944-ben nyugatra menekült, s mikor 45-ben kikérték, mint népellenes bűnöst, s azt megtudta, mérget vett be, s meghalt. Utol­érte a büntető igazság, áldott rossz ember volt. Május 17-én értesültem arról, hogy Gömbös Gyula beteg, s már nem tudja ellátni szolgálatát. Darányi a helyettes miniszterelnök. Kozma he­lyettesíti, mint honvédelmi miniszter. Május 6-án volt utóljára benn a Házban, az én költségvetési beszédem alatt. Bennfentesek szerint májzsugora van. s abból nem lehet kigyógyítani. (Folytat jukj

Next

/
Oldalképek
Tartalom