Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-06 / 55. szám

Vasárnap, 1977. március 13. Humán tárgyból senki sem bukott meg Ha Békéscsaba kicsi szín- Á történet röviden: a népsze- adott: tegyük hozzá, szerepe házában valaki nagyot ki- rúség-hajszoló életétől meg- is a legjobban megírt. Az el­élt, elhallik a város széléig, undorodott színész (Ats Gyu- nagyolt és a színházi műhely Hiába, kis színház, ki6 város, la alakítja) felrúgja múltját, által sem kellően megdolgo­Mondják, Csaba elbírna na- és a „tiszta" falusi életben, zott drámában a társulat gyobb teátrumot is: a bér- az igaz szerelemben igyek- sem, de láthatóan a rende­ietesek száma — lakóihoz szik meglelni boldogságát, ző, Orbán Tibor sem tudott arányítva — országosan elis- Megjelenik drámai ellenpó- hinni. Nem is alkot mara­mert. Színházszeretők a fsa- lusa: a cinikus rendező, dandót: hagyja történni a baiak, az igazgató. Lovas amolyan kétkedést támasztó jellegtelent, ilyenkor csak a Edit mondja: olyat játszanak, Lucifer-árnyék (Cserényi Bé- gondos együtt játszásra ügyel, úgy játszanak, hogy az min- la játssza). Mindkettejüknek Elemében van viszont, ha a denkinek tessék. Mindenki- további ellenpontja aztán az naivan érzelmeset fricskáz­nék? A kétkedőt leszereli a elcsapott, alkoholista színész hatja, vagy ha a mélyen in­gyore válasz: (Kovács Lajos hozza elénk), tellektuálisat mutathatja — Ne higgyük, hogy a lel- képviselve a lelkiismeretet, meg. Érdeme a darab né­ki élet csak az intellektus az emberséget; jómaga is a hány meggyőző pillanata. A öröme^kenyere. Mindenkiben másik kettő gyávaságának befejezés például telitalálat: még kell teremteni a belső köszönheti elesettségét. Vé- a játéknak vége, és a füg­hármóniét, valamennyi látó- Sül is hármójuk erkölcsi göny előtt, a békéscsabai kö­gatónkhoz egyformán kell dialógusrendszere adja a drá- zönség előtt jelenik meg a közelednünk: orvoshoz, té- mát. Talán túlságosan le- darabbeli színész és rendező, esztaghoz, tanárhoz. egyszerűsített a képlet, de Jelképesen összeölelkeznek. — Ez lenne tehát a nép- maSa a darab egyszerűsíti A kiugrani készülő főhős művelőszínház-koncepció ilyenformán azáltal, hogy vállalja a jó pénzért szer­alappillére9 következetlen. A fontos, ál- vezett közönségtalálkozót, ott — Nem vagyok teoretikus, tólánosításában közérdekű folytatja tehát, ahol abba csak egyszerű gyalogs/.ítv- alapproblémát nyakatekert akarta hagyni. Győzött tehát igazgató a Nagyalföld szélén." történetbe helyezi, amely az- a győzni soha nem akaró Ha elméletet kovácsoltam? ^n'••földhöz ragasztja a gon- konformizmus, kovácsoltunk — a körűimé- dokitokat. Az első felvonás , * nyek kényszeri tették ki. A fKynepszmmü derűjével fe­történelmi késés a hátrány luletességevel szórakoztat, a Visszatérve a nepművelő kényszeríti ránk hogy iga- másodiknak közepén válik színházhoz. Ha a színház zodjunk a szükséghez. Itt ne- aztfn világossá mit is vesz „népművelni akar", el kell künk is, a színháznak is nép- celba az lro- addlS csa* sej- hagynia a tetszeIgöt> feled­műyelöműhelyt kell terem- téseink viaskodnak a színpa- nj M „ darabokat, ke­tenie- don látott, mindvégig idegen ... . , .. . , ...„., — Türelemmel. történéssé ameW ráadásul 1 * konnyebb ellenállást. — Igen. A lassú munká- SSSn S hS *** *llen*élda lehet a hoz idő kell. Lépésben, de Kelszelesen w®2"- niszen klubszínházi dokumentum­a kijelölt nyomon haladunk, nyelvezeteben ekleUkus, ^ H ^rta Lajos Klál­Például a legutóbb bemuta- mesterkélt. t4sa tott színművel. Ezzel az anyaggal kellett Elismertck viS2ont . békés. * megbirkóznia rendezőnek, Eltemertek viszont a békés­Tóth Máthé Miklós Két színésznek — nem sok si- csabaiak gyermekdarabjai, nap az akácosban című drá- kerrel; a szerepek kidolgo- Lovas Edit így látja jelentő­maját a békéscsabai Jókai zatlanságán, a darab tempót- ségét: Színházban a szegedi körzeti Janságán közepes játékkal , tévéstúdiós művészeti veze- nem segíthettek. Kovács La- — Negy es tel ezer gyer­tője, Orbán Tibor rendezte, jos viszont élményt, teljeset mekbérletünk van. Az álta­lános Iskolások kilencven­Jó érzékkel - új utakra Földrajzi Acta Megjelent az Acta Geog- lova a mezőgazdaság és a raphia 1976. évi száma; a környezet kölcsönhatása ér­József Attila Tudományegye- tékclésének néhány új mód­tem földrajzi tanszékeinek szerét mutatja be. Krajkc évente jelentkező idegen Gyula és Abonyi C-yuldné. nyelvű kiadványa idén 13 Szeged ingavándor-mozgai­szerző 11 tanulmányát pub- mának néhány vonása című likálja. tanulmányokban vázolják föl Jakucs László cikke — Az az elmúlt 15 év alati k.aJa­curópai Fekete-tenger és a kult helyzetet, és prognózist Kaspi-tó asztroblem eredete adnak a munkaerő-gazdálko­— egy merész, kialakulóban úás alakulására. Krajkó Gyu­levő munkahipotézis a ne- la—Kajdócst Katalin—Mé­vezett tengerek geneziséről, szúrós Rezső közös dolgozata Az eddigi ismeretektől telje- (A települések közlekedés­sen idegen elmélet a jelen- földrajzi helyzete és a né­legi holdkutatási eredmények pesség mobilitása közötti analógiájára épült, mely még összefüggés a Dél-Alföldön) sok bizonyításra szorul. An- a népesség térbeli mozgásfo­dó Mihály: A Maros horda- lyamataira ható tényezők lekkúp rendszerének tulaj- rendszerét vázolja fel, Tóth víz-földrajzi és hidrogeológiai József—Simon Imre pedig viszonyai című tanulmánya a szempontok az alföldi váro­hordalékkup szerkezetűnek , ,,,,_,. . , rétegviszonyait elemzi a víz- sok fejlodesi utemenek meg­háztartás szempontjából, rá- ítéléséhez címmel az elmúlt mutatva a talajvízszint vól- 20 év adatai alapján szólnak hidrogeológiai a várható fejlődésről, okaira, különös tekintettel a vízutánpótlódás nyolc százaléka színházláto­gató. Békéscsabán az elmúlt tanévben senki sem bukott meg humán tárgyból, s eb­ben szerepe lehetett a szín­háznak is. Neveigetjük a jö­vő közönségét. Heltai—Ránki zenés játékát, a Szépek szé­pét idén elvittük a szegedi gyerekeknek is, akiket szin­.én igazi közönségünknél tekintünk. Várkonyi Balázs A képlet igazán egyszerűnek tűnik: kis létszámmal, kevés anyagigénnyel, a legkorszerűbb technikával olyan termékeket gyártani, amelyeket bármely piacon előnyösen lehet értékesíteni. Ez volna az ideális állapot. Persze ezt nem minden iparág, vagy vállalat képes megvalósítani. Szerencsére a kábelgyártás — legalábbis annak jelentős része — elindulhat a jelzett ideális állapotok felé. Kényte­lenek is irányt változtatni, erre ösztökéli őket a gazdasági világhelyzet, s népgazdaságunk komoly érdeke. Azt csak külön dicsérni lehet, hogy a Magyar Kábelművek a gyors cselekvés útján halad. Jó érzékkel határozták meg fej­lesztési terveiket, s beruházási politikájukban a legjárha­tóbö utat választolták: magas színvonalú technikára ala­pozzák a szegedi kábelgyárat és olyan termékeket állíta­nak elő, amelyeket valóban keresnek a piacokon, idehaza és külföldön egyaránt. Hét év — európai színvonal A szegedi gyár fejlesztési lenik majd meg a töltött terve hét esztendőre szól. Ha terű kábel. Ez a fogalom mindent megvalósítanak, ak- magyarázatra szorul. Köz­kor a mostani 1,2 milliárdos tudott, hogy a telefonkábe­évi termelési értéket 2,7 lek gyakran fölmondták a milliárdra növelhetik úgy, szolgálatot, mert egy kevés­hogy közben a létszám nem ke vfz is összekuszálta a változik. Sokra, de elérhető- normális működést. Magya­ré vállalkoztak, s már elin- rul: beáztak a kábelek. Ez­dultak az új utakon. Külön zel az új termékkel kikerül­is elismerésre (jiéltó, hogy a hető a beázás veszélye, szegedi gyár a környék ieg- Ugyanis a beszélgetéseket nagyobb községének, Kiste- közvetítő vékonyka vezetéke­leknek is ipart ad. A. kistélé- ket műanyag szigeteléssel kiek már elkezdték a rugó- látják el. A szakemberek zós telefonzsinórok gvártá- nvondjók: nyomás alatt pet­sát, s négy hónap alatt 50 röleumzselét (vaselint) töl­millió forint értékű árut ké- tenek a kábel belsejébe, s szítettek. A nagyközségben így víz nem kerülhet a réz­több mint háromszáz ember huzalhoz. A korszerű beren­talál munkaalkalmat kor- dezés megérkezett, s már szerű gépek mellett. Jelenleg működik is, ebben az eszten­közel száz kisteleki jár be a döben 150 millió forint ér­szegedi gyárba, hogy alapo- ték- újszerű kábelt árl_ san elsajatítsa a még korsze- J " rűbb gépek kezelését, s föl- "at"ak rajta, készüljön arra, hogv később a , oda kerül a switch-kábel- Automata HtíOS gyártó üzem, hogy a meg­levő csarnokokat jól beren- Mondjuk meg már az ele­dezzék. S nincs megállás, jén, hogy mindezek a kor­nem lesz Kisteleken sem, szerűsítésak jelentős összeg­mert tervezik már az új be kerülnek. Az előbb emlí­5000—6000 négyzetméteres tett berendezés értéke 150 üzemcsarnokot, ahol valóban millió forint. Három ország nagyüzem alakulhat ki. Nem gyáraiból — NSZK, Svájc és titok, hogy a kisteleki kábel- Anglia — vásárolták a gépe­gyárbah később évente 700 két. Olyan vezetékeket ké­millió forint értékű termé- szítenek a berendezésen, ket kell előállítani. Kitérő hogy egyetlen kábelben le­csupán: a szocialista ipar het 20 vagy 400 érpálya is. fejlesztése így járul hozzá Megint a szakszövegre hivat­alihoz is, hogv a korábban kozom: töltött terű habosí­már „központi" helyet el- tott, műanyag szigetelésű te­foglaló homoki nagvközség lefonkábelt állítanak elő, s mielőbb várossá váljék. jiyen fajta termék nemigen Miért szólunk dicsérően a található Európában. Tehát kábelgyár terveiről? Azért, a hazai igényeken kívül, bár. mert olyan termékcsalád le. mely piac kapva kap érte telepítését határozták el, — konvertibilis devizáért! mely — bár óvakodunk a Továbbá: a hazai, s gyenge nagy szavaktól — európai színvonalúnak értékelt postai rangra emeli a szegedi gyá- telefonhálózat gyorsabban rat. Ilyen új termékként je- léphet előre. A gépi beren­PártncBpok Szegeden m j«srüsi»CBn kérdésére. Bárány Ilona—Kajdócsi Ka­talin dolgozata (Különböző expozíciók talajaiban leját­szódó hőgazdálkodási folya­matok néhány mikroklima­tikus sajátC6sága) a dolina­oldalak talajhőméreékleti rendszerének sajátosságait mutatja be, Mezősi Gábor munkája (A barlangi színlők, teraszok vizsgálata az aggte­leki kanszton) pedig sokolda­lúan elemzi a barlangi ssun­lők képződését, korát: és megjelenési formáit. Vitális György—Hegyi—Pakó J.: Hidrotermális kőzetváltozá­sok a dunai andezithegység­gel hátán* triász dolomitte­rületeken című dolgozata komplex elemzését adja a vizsgált terület hidrotermális kőzetváltozásainak. Krajkó Gyula A gazdasági körzetek taxonómiai felépítése Ma­gyarországon címmel több évés rayonkutatásának szin­tézisét publikálja. Abonyi Gyuláné megyéink élelmiszer-ipari beruházásai­nak alakulását vizsgálja, az általános iparfejlesztési rend­A jövő héten folytatódnak nál dr. Komócsin Mihály, térné. 17.30-kor a bordányi a pórtnapok. Szegeden és a a szegedi konzervgyárban művelődési házban dr. Dégi szegedi járásban a követke- Juhász Géza, a Csongrád me- István, 18 órakor Forráskú­ző helyéken tartanak párt- gyei Tejipari Vállalatnál dr. ton a Haladás Tsz-ben Ma­napi előadást Tóth László, 15 órakor a darász Antal tart pártnapot Szegeden Csongrád megyei Vendéglátó Március 10_é csütörtökön Március 9-én, szerdán Vállalatnál Papdi József lesz 16 6rakor Kisteleken az 0j 14.30-kor az öntödei vállalat- az eloado- Elet Tsz-ben Tóth Ferenc Március 10-én, csütörtö- lesz az előadó. Az Új Tükör szegődi száma „Almomban néha még hal- keeztöje számol be a város lom a harangszót mely gyer- kulturális életéről. Bálint mekkoromban hangzott a vá- Sándor a szegedi építészet kön 14.45-kor szegedi Március 11-én, pénteken nyomdában Gyimesi József Jg domaszéki Sző­15 orakor az elelmiszer-ipari .... Szakszövetkezetnél főiskolán dr. Dékány Klára. J°f„u™ a Móra Ferenc Mgtsz-nél a de"kl. Szitás Ágoston, a Rózsa Fe- lodesl hazban Szogi Bela' renc Szakközépiskolában Marcheschi JÓMef' 16 órakor az újszent Marcnescni ivóni tanácsnál Talpai János, 17 órakor a röszkei műve­lődési házban Szépkúti Ist­ros felett éjszaka, három jellegzetes napsugárdíszes vezetnél dr. Ozvald Imre, a ván, 18 órakor a balástvai órakor, a nagy árvíz emléké- házait mutatja be. Péter: ságváritelepi művelődési ott- Alkotmány Szakszövetkezet­14.30-kor Sándorfalván Szántó 7ipari szövetkezetben Király Szántó Tivadar, 15.45 órakor 1R „„ a DÉGÁZ-nál Károly, 16 órakor a József Attila Mgtsz-nél Vahl Rezső, 17 órakor a tarjáni pártszer­re. Ebben az órában szakítot- László a megújult szegedi ta szét gátjait a folyó, s In- utcanevekről, Tóth Béla a dult el Szeged felé, hogy el- hoinokságon viruló matema­temesse múltját, s újjáépít- tikáról ír. Történeti mutat­se falait. Mert a mai város ványok címmel Bojár Iván éppúgy a folyó műve, aho- közli: Feszty Árpád körké­gyan a régi te az volt" — ír- pét, a magyarok bejövetelét ja Sőtér István, az Üj Tü- Szegeden restaurálják, ha kör tegnap megjelent szege- elkészül. Pusztaszeren fogják di számában, gyermekkorára felállítani. Juhász Előd Vaszy emlékezve. Viktorral készített interjút, A hetilap Iskolaváros? akinek tevékenysége és Sze­címmel riportot közöl. Ebben ged zenei élete hosszú évek. a gyermekintézmények építé- évtizedek során szinte egybe­sének szegedi gondjait elem- forrott. Olvasható még a he­zi R. Székely Julianna. A tilapban Annus József Dísz­város, a tájegység és az or- oklevél című novellája, va­szág kultúrája címmel Vö- lamint Baka István és Petri szerbe ágyazva. Galina Krug- ros László, a Tiszatáj főszer- Csathó Ferenc egy-egy verse. honban Papós Lászlóné tart ben Balogh Sándor tart párt­pártnapot. napot. Március 11-én, pénteken * 15 órakor a vasútforgalmi M&rciug 8_án> kedden X5 szakközépiskolában dr. órakor Hódmezővásárhelyen Schmidt József, 16 órakor a a HÓDIKÖT művelődési Há­tanácsi szolgáltató és kom- zában dr. Komócsin Mihály munális vállalatok dolgozói részére az ingatlankezelő vál­lalatnál Antolik András lesz a pártnapi előadó. A szegedi járásban Március 7-én. hétfőn 17 14.30-kor Hódmezővásárhe­órakor a zákányszéki műve- lyen a HÓDGÉP-nél Győri lődési házban Tóth Szilvesz- Imre tart pártnapot. tart pártnapot. Március 9-én, szerdán 15 órakor Szegváron a művelő­dési házban dr. Perjést László lesz az előadó. Március 10-én, csütörtökön dezésről csupán annyit, hogy a régebbi gyártósor percen­ként 300—400 méter kábelt készített, az új viszont 2400 méterre képes percenként. Nem tévedés a számadat! Valóban nyolcszorosára nö­vekedett a termelékenység. Könnyű kiszámítani, hogy óránként 120 kilométer hosz­szúságú kábelt gyártanak a szegedi gyárban, s oly mo­dern a minőségellenőrző automata is, hogy menetköz­ben visszakapcsol, ha elté­rést tapasztal, és rendezi a hibát. Az elmondottakon kívül újabb fejlesztésre is számí­tanak. Hazánkban is meg­honosítják az úgynevezett koaxiális kábelek gyártását. Ez egy nagy pontosságot igénylő vezeték, mely 47 műszaki paraméternek áll elébe. Úrban Lajos gyárigaz­gató elém tette ennek a ká­belnek a metszetét, s beval­lom őszintén, nem tudtam fölfogni a kábel lényegét, értékét pedig teljes mérték, ben alábecsülte/n. Heve­nyészve: egy kis rézhuzaf fehér műanyag csövecskében, de oly pontosan a közepén, hogy ezred milliméter elté­rés már selejtet jelent. Jel­lemzésül annyit, hogy ebben a vezetékben minden egyes érpályán egy időben kétezer telefonbeszélgetést folytathat­nak. Természetesen egy-két kilométeres szakaszokon megfelelő szűrőket és erősí­tőket iktatnak közbe. A ter­méket svéd licenc alapján gyártják majd Szegeden. Va­lójában sokkal bonyolultabb ez az egész vezeték. mint ahogyan egy újságcikk kere­tében vázolni lehetne, hi­szen az egész egy ólomcső­ben, acélpáncél burokban, majd a végén egy vastag műanyag tokban helyezkedik el. Ha beássák a földbe, lé­nyegében örök életű, ezer évek múltán is épségben ma­radhat. Hárommilliárd fejlesztésre Gondolhatják, hogy nem olcsó mulatság ilyen termé­kek gyártására fölkészülni, de befektetés nélkül nem megy az előrelépés. Körül­belül 200 millió forintért kell gépeket vásárolni a tőkés piacon, viszont a termelési érték ezen a gyártósoron évente több mint 350 millió forintot ér, mert 6 ezer kilo­méter hosszúságú vezetéket gyárthatnak segítségével. Csupán kuriózumként emlí­tették, hogy az orenburgt gázvezeték mellett ilyen tí­pusú telefonkábelt helyeznek el, s akár büszkélkedhetünk is a ténnyel, hogy ezt a ve­zetéket a szegedi munkások készítik. Említést érdemel, hogy a gyártás vonalában egy Siemens készülék látja el az ellenőrzési föladatokat, beépített számítógéppel. Ha az ellenőrző berendezés a gyártás folyamatában bár­milyen kis eltérést észlel, visszakapcsolja az egész me­netet és ki is igazítja a hi­bát Üj utakat kell keresnünk, hogy eleget tegyünk a leg­égetőbb föladatainknak — mondtuk a cikk elején. Sze­rencsére jó példákkal is szolgálhattunk. A Magyar Kábelművek a következő esztendőkben fejlesztésre 3 millárd forintot költ, s ebből az összegből valóban magas színvonalra emeli termelési technológiáját. A szegedi gyárban is kicserélődik a gyártmányok 80 százaléka, s itt teremtődik meg a hazai gyengeáramú vezetékek bá­zisa, s így a magyar kábel, gyártás legmodernebb tech­nikája is Szegeden lesz. Az intenzív iparfejlesztésnek igazán szép példáját tapasz­tolhatjuk a szegedi gyárban, melyet csak követésre lehet ajánlani. Gazdagh István I

Next

/
Oldalképek
Tartalom