Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-05 / 54. szám

8 Szombat, 1977. március 5J A Nagykanizsai Sörgyárban 1976-ban 200 millió forintos rekonstrukció kezdődött. A korszerűsítés befejezése után, 1978-tól, a jelenlegi termelésnél 200 ezer hektóval több, összesen 800 ezer hektó sört fognak évente készíteni. Képünkön: az új palackozó gépsor Fény, energia Az áramszolgáltató munkájáról Fonalcsévék, fóliacsőben Korszerű csomagolás a textilmuvekben Ifjúsági aktívaAz áramszolgáltató vállalaton kívül kevés olyan intézmény van Szegeden, amelyiknek a város minden lakója állandó „kuncsaftja". És kevés üzem dicsekedhet azzal, hogy tevékenységét enynyire a kirakatban végzi, mint a DÉMÁSZ. A legkisebb hibát — okozza azt ember, gép vagy természeti csapás — azonnal érzékelik az előfizetők. Méghozzá igen érzékenyen — bizonyítják ezt a Postaláda rovat levelei — hiszen hovatovább megáll az élet villamos energia nélkül. Sötétségbe borulnak a lakások, csöpögni kezdenek a jégszekrények, elnémulnak a rádiók, tévék, volt példa rá, hogy emiatt megsavanyodott több száz liter tej a tejüzemben, megszűnt a vízszolgáltatás egyes területeken, a kutatóhelyek több milliós műszerei megsínylik a feszültségingadozást is, nemhogy a hirtelen áramkimaradást És joggal panaszkodnak egy-egy utca lakói, ha esténként olykor sötétben kénytelenek hazabotorkálni, mert nem világítanak a lámpák. ta berendezések nem igényelnek-e kevesebb munkáskezet? Az „okos" gépek nem helyettesítik soha az embert. Az igazgató szavaiból pedig úgy tűnik, amit az automatákkal nyernek a réven, elveszítik a vámon. Más intézmények — és a lakosság is — csupán a DÉMÁSZ munkájának sikeres vagy sikertelen eredményét látja. Ha kialszik a villany, aligha érdekel bárkit is, kik és hogyan javítják meg a kábeleket, csak legyen végre világosság. A DÉMÁSZ szegedi üzemének igazgatója, Kovács János tájékoztatott az üzem belső életéről, gondjaikról és eredményeikről, az utóbbi időben igen gyakori áramszünetek okairóL A szegedi üzemigazgatóságon 58 fezer fogyasztót tartanak nyilván. Törvény írja elő: senkinek nem tagadhatják meg a villamosenergiaszolgáltatást (Kikapcsolni is csak akkor lehet valamelyik lakásban a villanyt, ha a tulajdonos vagy a bérlő felszólítás ellenére sem fizet.) Tíz év alatt a lakások villamosenergia-fogyasztása 232 százalékkal nőtt. önmagában ez nem jelentene gondot a vállalatnak, hiszen ennyi áramot csak a nagy teljesítményű, új berendezések képesek adni. A feszültséget az okozza — ezúttal az ott dolgozó emberek között —, hogy az egy évtized alatt a létszám mindössze 1,6 százalékkal nőtt Nyolcszázhat dolgozó helyett 819 látja el a sokszorosára nőtt feladatokat. Kérdés: a korszerű, automaRégebben két csomópont működött a városban, kezelőszemélyzettel. Qk észrevették a hibát, azonnal tudták, hova kell nyúlni — és megjavították. Felépült a gedót alállomás, önműködő masinákkal, amelyek nem igénylik, hogy állandóan emberszemek vigyázzák. Az igazgatóságon működő ügyelettel fényjelek segítségével tari kapcsolatot. Ha valami nagy hiba történt, kigyullad egy lámpa és közli, azonnal indulás. S kigyulladhat egy másik is. amelyik közvetíti a gép üzenetét: kis hiba, tessék készülődni. Kikapcsolt a vezeték, elmarkolta, elszakította valami a kábelt. Amíg azonban sürgős esetben is az ügyeletes összetoborozza — esetleg munkaidő után — kollégáit, telik az idő, s a hiba keresése közben is múlnak a percek. Sajnos, gyakori jelenségről van szó, s az okok mindenkit érdekelnek. Meglepő a válasz: az üzemzavarok 40 százalékát erőszakos beavatkozás, rongálás okozza. Az építő vállalatok munkagépei sokszor nincsenek tekintettel a kábelhálózatot ábrázoló térkép jeleire, s ilyenkor át-átvágnak egy-egy vezetéket. Sok kárt okoztak az E5-ös útról a Fonógyári útra terelt járművek is a DÉMÁSZnak: nem múlt el hét anélkül, hogy egy-két oszlopot ki ne döntöttek volna a teherautók. Joggal várható el tehát az egyes vállalatoktól, hogy jobban megbecsüljék egymás munkáját, értékeit, hisz' a figyelmetlenségnek, a felelőtlenségnek valamenynyien kárát látjuk. Ugyanez áll az utcai lámpák „ellenségeire" is. Természetesen rajtuk kívül a vihar, a villámcsapás is okoz áramkimaradást, mint legutóbb is. A kiderítetlen hibák esetében az automata általában azonnal visszakapcsol, s tovább folyik az áram a vezetékekben. Az utcai higanygőzlámpák azonban igen „lusták" ilyenkor, bemelegedésükhöz több idő kell. A kevés ott dolgozó embernek nem szakmai tudásával van baj: évente 700 ezer forintot költenek továbbképzésre, oktatásra. A lelkiismeret kezd hiánycikké válni. Márpedig igazán jól szolgálni a lakosságot csak teljesen megbízható emberekkel lehet. Egyelőre még oda kell menni az előfizetőkhöz, le kell olvasni a villanyórát, számlát kell vinni minden családhoz, ki kell javítani a hibás vezetéket és a többi. Rendben, időben, de ez egyéni lelkiismeret nélkül nem megy. A vállalat tavaly 0,1 százalékos hibával dolgozott Ez azt jelenti: az 58 ezer fogyasztóból 580-at „sértett meg". Nézőpont kérdése: nagy ez a szám, vagy kicsi? Aki az 580 között van, annak persze hiába is magyaráznak a pult túlsó oldaláról. Az okokat ismerve azonban higgadtabban mond ítéletet egy eredményesen dolgozó, és gondokkal is küzdő vállalatról. A vállalat pedig, tudva a diagnózist, könnyebben találja meg az orvoslás módját. Chikán Ágnes öt év alatt négymillió forint sok vagy kevés az anyagmozgatás korszerűsítésére? Vállalata válogatja. A Szegedi Textilművekben tekintélyes összegnek számít, mivel ebből olyan munkát folytatnak, amelyet néhány éve igen hatásosan végeznek. A csaknem 2 mázsás lánchengereket például konvejorpályán juttatják egyik üzemből a másikba, a kártológépek és a tisztító között csővezeték húzódik, amelyen át levegő sodorja az anyagot a sorban következő géplépcsőre. A kártolóról hamarosan a hulladékot is géppel szívják el, olyan szerkezettel, amely egyúttal tömöríti, bálázza is a pihéket. Minthogy a gyárban sodrott fonalaknak hozzávetőleg feléből szőnek kelmét helyben, gondot kell fordítani a csévék belső szállítására, de más gyárakba fuvarozásának előkészítésére is. Ennek viszont fontos föltétele, hogy megtalálják a legmegfelelőbb csomagolási módot. Évekkel ezelőtt vesszőkosárban hordták a csévéket a gyűrűsfonodából a lánccsévélőbe. Cipekedés, többszöri ki-bepakolás jellemezte e munkát, utóbbi hatására még a fonalak sérülése is gyakori volt. Néhány éve egységes méretű dobozokba szedik a csévéket, ugyanezeket rakják föl a lánccsévélőre. Más gyárakba előbb faládákban jutott a fonal. Körülményes volt úgy a szállítás és a csomagolás. A csévéket előbb külön-külön is be kellett burkolni, úgy ládába tenni. A faláda sok nénzbe került, ráadásul nem is bírta sokáig. (Darabia 270 forint, tartóssága 4—5 fuvar.) Következett hát a oapírdobozba való csomagolás. Haladásnak számított, mivel a oanir — bár csupán három szállítást bírt — lényegesen olcsóbb és könnyebb volt a faládánál, pláne ha utóbbi át is ázott. Üiítás nyomán, a Pamutnyomóioari Vállalat egyik gyárában, a Magyar Pamutinarban dolgozták ki a fóliás csomagolási módot, maid tavalv novemberben a Szegedi Textilművekben is bevetették. Idén február elsejétől az orsó nélküli fonógének telies termelését — napi nvolc tonnányi fonalat — így s'éiiítiák a szövőgyárakba. Két vasnál cára tíz-tíz darab csévét húznak az aszszonyok, majd arra az egyik végén leforrasztott fóliacsövet. A két hurkára újabb zsákot vonnak, majd a 30— 32 kilós csomagot a görgősoron tolják a mérlegre, végül ketten helyezik a rakodólapra. összesen kétszáz darab cséve kerül egy raklapra, amelyet így emelővillás targoncával visznek a raktárba. Vihetnék szabad ég alá is, az újító kísérletei igazolják, hogy károsodás nélkül akár évekig tartható az épületen kívül. Nem csupán az időjárás hatásától óvja a fonalat a fólia, hanem a dörzsölődés okozta károktól is. További előnye a csomagolásnak, hogy — a kisebb improduktív súly miatt — olcsóbb a fuvarozás, egyáltalán, a burkolóanyagok is így kerülnek legkevesebbe. Igaz, hogy kétszáz darab — egy raklapnyi — cséve négy kiló, s 120 forint áru fóliát kíván, ám a fölhasznált műanyag mennyisége lényegesen csökkenthető. Egyelőre ugyanis a kívántnál nagyobb átmérőjű műanyag csövet vásárolnak a gyártóktól, akik megígérték, hogy hamarosan átállnak a textileseknek éppen megfelelő méretű anyag készítésére. Másrészt, a fonalakat fogadó vállalatok — föltehetően cserébe a kifogástalan szállításért — mind több fóliát küldenek vissza az újbóli csomagoláshoz. Sz. J. anéphadseregben Pénteken, tegnap tartották: Budapesten a Magyar Néphadsereg ifjúsági aktívaértekezletét. A tanácskozáson részt vett dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára, valamint a néphadsereg parancsnoki és tábornoki karának számos tagja. Az értekezletet Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, honvédelmi miniszterhelyettes nyitotta meg. Hangsúlyozta, a hadseregben folyó ifjúságpolitikai munkának olyan gazdag tapasztalatai vannak, ama, lyeket időszerű összegezni, elemezni, s a leghasznosabb módszereket, megoldásokat terjeszteni. Az ifjúságpolitikai munka még eredményesebbé tétele — ez az aktívaértekezlet célja, feladata. Az aktívaértekezlet előadói beszédét Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter tartotta, referátumát hozzászólások követték. (MTI) Az igazgató elmondta, hogy a hibák gyakoriságát belső adottságok is befolyásolják. Kereskedelmünk jelene és jövője Megbosxólés Szegeden Az V. ötéves terv kereskedelmi elképzeléseiről tanácskoztak tegnap, pénteken Szegeden a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságán. Az összejövetelen, melyet a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei szervezetének kereskedelmi szakosztálya szervezett, Király István, az MNB belkereskedelmi főosztályának vezetője tartott előadást. Kereskedelmünk jövőjéről szólva elsőként általános érvényű gazdaságpolitikai, gazdaságföldrajzi kérdésekről beszélt. A jövőbeni elképzelések kialakításánál ugyanis elkerülhetetlen az elmúlt évek tapasztalatainak, közgazdasági mutatóinak felelevenítése. S jóllehet, a tanácskozás résztvevői jobbára a belkereskedelemben tevékenykednek. számukra sem volt érdektelen külkereskedelmünk helyzetéről, múltjáról. távolabbi perspektíváiról hallani. A belkereskede'em fellendítése, a fogyasztói igények fokozottabb, s egyben kulturáltabb kielégítése mindig is összekapcsolódott külkereskedelmünk adottságaival, a kül- és belföldi piacok helyzetével. Ezen Ismeretek híján egyetlen kereskedelmi vállalat vezetője sem végezhet eredményes munkát. A kereskedelmi tevékenység nem szűkíthető le az adok-veszek, igény-kínálat sémára. Hogy mit kapunk — s milyen minőségben —, hogy az árut ahhoz értő vagy csak kelletlenül válaszolgató eladótól kapjuk-e: közhangulatot befolyásoló kérdés is. Ahogy külkereskedelmünk fejlesztése érdekében ezután nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szellemi javak, a szolgáltatás eladására, ugyanigy a belkereskedelemben is jócskán rendelkezünk kiaknázatlan lehetőségekkel. Közöttük talán első az értékesítési kultúra, a reklám, a piackutatás, az eladói színvonal fejlesztése. Hogyan Tudnivalók az időközi tanácstagválasztásokról Holnap, vasárnap megyénk városaiban és községeiben időközi tanácstagválasztásokat tartanak. Korábban többször adtunk erről hírt, ismertettük a jelöltek nevét- E fontos közéleti esemény előtt megkértük dr. Bozó Sándort, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkárát, foglalja össze a választás előkészítésének főbb mozzanatait, és ismertesse a szavazással kapcsolatos tudnivalókat, teendőket. — Hadd szóljak az időközi választások jelentőségéről is. Köztudott, hogy az országgyűlés 1976-ban úgy döntött: ebben az évben nem lesz általános tanácstagválasztás, hanem csak 1980-ban, együtt az országgyűlési képviselők választásával. A tanácsi testületekből viszont az 1973-, ban megtartott tanácstagválasztások óta különböző okok miatt elég sokan kiváltak. Indokolt tehát ezeknek a testületeknek a kiegészítése, hogy az állampolgárok képviselete teljessé váljék. Mint ismeretes, 104 városi és községi választókerületben tűzte ki a Csongrád megyei tanács 1976. december 23-i. illetve 1977. február 16-i ülésén az időközi választást. A jelölő gyűléseket rendben megszervezték és megtartották. A választási szerveket, ahol erre szükség volt, kiegészítették. Kialakították a szavazóköröket és a szava-atszedő bizottságok is megalakultak. Holnap, tehát március 6-án, reggel 6 órától zavartalanul megkezdődhet a tanácstagok választása. Szükség esetén a helyi .(községi) választási elnökség ennél korábbra is kitűzheti a kezdés időpontját. Fonto6 tudnivaló, hogy a közszemlére kitett választók névjegyzékét ma. szombat déli 12 óráig lehet kiegészíteni, vagyis az állampolgárok eddig az időpontig kérhetik pótlólagos felvételüket. (Szombat délután vagy vasárnap a szavazókörben erre nincs lehetőség.) A szavazás a korábbi gyakorlat szerint — titkosan — történik. Egyegy szavazókörben legalább két fülkét állítanak fel. Aki a jelölttel egyetért, az a szavazólapot a név áthúzása nélkül a borítékba teszi, és a szavazatszedő bizottság előtt az urnába helyezi. Kettős jelölés megyénkben nem történt. A választásra jogosultak — akik 23 ezer 500nál többen vannak — értesítést kaptak arról, hogy állampolgári kötelezettségüknek melyik szavazókörben kell eleget tenniük. Ezt az értesítést vigyék magukkal. A személyazonosságot igazolni kell a szavazatszedő bizottság előtt, azután kapják meg a szavazólapot. A megyei választási elnökség, a megyei tanács vezetése nevében azt kérjük a választásra jogceult állampolgároktól, hogy könnyítsék meg a választási szervek munkáját, és már a reggeli vagy a délelőtti órákban adják le szavazatukat a jelöltekre. Szesztilalom elrendelésére — a helyi körülményektől függően — március 6-án 0 órától a választókerületek területén vagy annak szomszédságában kerül sor, és a választás befejezéséig marad érvényben — mondotta befejezésül dr. Bozó Sándor.