Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-26 / 72. szám

A Szombat, 1977. március 19: A báróária Beethoven és magyar barátai Százötven éve, 1827, már­cius 2ö-án halt meg Bécsben minden idők egyik legnagyobb zenefejedelme, Ludwig van Beethoven. Legnevezetesebb magyar pártfogója Esterházy jutott Beethoven összekötte­tésbe Apponyl Antal György gróf tolnai főispánnal (Appo. nyi Albert gróf szépapjával), aki hires könyvgyűjtő volt. Apponyi húros kvartettet Miklós herceg volt, aki 1807- rendelt az akkor még fiatal ben, felesége nevenapjára, Beethovennél. Szorosabb ha­misét rendelt nála. Szándé- rátság fűzte Beethovent a kosán használjuk itt ezt a muzikális Erdődyné Niczky szót: rendelt, mert bizony a Mária grófnéhoz, egy időben csodálatos lángész megrende­lésre is dolgozott. Nem cso­da: zeneműveivel a kenyerét kereste, alkalmazkodott hát a pártfogók és zeneműkiadók kívánságaihoz. Ezektől 6 gyakran levélben kérdezte, milyen legyen a rendelt mű: könnyen vagy nehezebben játszhatő stb. Esterházyhoz Intézett egyik levelében azon aggódott, hogy a herceget a nngy Haydn (aki 30 éven ét volt Kismartonban az Ester­házyak zenekarának dirigen­se) zenéje talán túlságosan elkényeztette. A levélre Es­terházy udvariasan és hízel­gő hangú sorokban nyugtatta meg u zeneköltőt, hogy iga­zán semmi összehasonlítástól nem kell tartania. Hasonló megrendelés révén a házában is lakott Bécsben, Egyik művét neki dedikálta, hosszú időn ót levelezésben állt vele. Barátság köti Brunszvik Ferenc grófhoz is, akihez Budára és a Fehér megyei Martonvásárra láto­gatott el. Talán a magyar fa­lusi idill hatja át képzeletét, amikor megírja gyönyörű VI. szimfóniáját, a Pásztoréit (1807—8-ban). Brunszvik Ferenc grófot Beethoven igen kedvelhette. Hozzá intézett leveleiben né­ha „Kedves barátom és test­vérem"-nek szólítja, és egy alkalommal (1807-ben) azt ír­ja n^ki, hogy: „csókolom Te­réz nővéredet". Ami több volt labb grófnőbe. Kitűnik ez ab­ból a Teréznek írott szenve­délyes hangú leveléből is, amelyben az alábbi szenti­mentális utóirat olvasható: „örökre az enyém, örökre a tied, örökre az egymásé". Ugyanitt Beethoven Terézt az ő „halhatatlan kedvesének" („meine unsterbliche Gelieb­te") nevezte, s két tételes szo­nátát komponált neki, ame­lyet a szerző többre tartott, mint a híres Mondschein (1801) szonátáját. A grófnő magas kort ért meg, soha­sem ment férjhez, amint nőt­len maradt Beethoven is. Köztudott, hogy amikor Brunszvik Teréz Budára köl­tözött, anyja házában 1828. június í-én megnyitotta An­gyalkert néven az ország el­ső kisdedóvó intézetét, s a kisdedóvás ügyében ezután is sokat tett. Hosszan tartó barátságban állt Beethoven a magyar Zmeskál (Zmeskall) Miklós­sal is. Zmeskál a magyar ud­vari kancelláriánál Bécsben amolyan szólásformánál. Bee- teljesített szolgálatot, előbb thoven egy időben szerelmes volt a nála öt évvel fiata­Folyóirat Békésből „Irodalmi, művészeti élet nagyon igényes és szép kül­nem létezik műhelyek és lem sem, továbbra is kap­lórumok nélkül. Egy-egy vá- csolódnak a békési híres-ne­ros, tájegység ezek által ala- ves nyomdászhagyományok­híthatja csak ki a maga sa- hoz. A lapot az Európa-hírű játosan egyéni szellemű arcú- gyomai Kner Nyomda állítja lntát, ezek tevékenységével elő nemzetközileg is elismert válik mindinkább azzá, ami- tipográfiával. Vé fejlődése során válnia megjelent első szám kell, amire történelmileg hl- ', , vntott. Ilyen kulturális ló- elsö írása fontos. 8Zinte Jel­rumot és műhelyt kíván te- képi értékű, mint volt tndu­remtenl Békés, amikor elin- léskor Darvas indító írása. •5ÍAurÓr> anL0lÓ8£; "lyós Gyula naplójegyzete A sorozatút, ...a szerkesztők ' * . ,f , arra kaptak megbízást: ne Provincializmus felé, előre! zárkózzanak be a város falai címet viseli. így ír: ... vi­közé. hanem — éppen ellen- lógósabban mutatkozik meg kezöleg — az egész békési, az a szándék, mely más-más viharsarki és délbihari tájra föladatot akar teljesíteni. így figyeljenek, s emellett azo- alakulnak különbözőre már kat az írókat, tudósokat, más és más szükséglet ellá­művészeket is kössék uz un- tására a vidéki folyóiratok, lológiasorozathoz, akik mész- ÉPP egy Békés megyei mű­szire kerültek Innen, a s/.ű. vész' eseményről... szólva kebb pátriától. de akik írtam le: szellemi életünk másutt élve is vállal iák, egyik nagy fogyatékossága, hogy békésiek, és készek a közös munkára," — Darvas hogy nem elég provinciális. Nem hat ki eléggé még a Józse/nek ezekkel az Ütnak szűkre szabott magyarság éle­indító soraival Jelent meg 1973 őszén az Ü) Auróra első száma Békéscsabán. Az­óta az irodalmi és művészeti antológiasorozatnak 8 száma jelent meg. s ezek, valamint az eltelt több mint három év bebizonyította, hogy mélyről gyökerezik, biztos alapokon sarjad az ÜJ Auróra ter. mése. A számokat lapozgatva sorra tűnnek elő n nevek, melyek a magyar irodalom élmezőnvét képviselik: Illyés Gyula, Darvas József, Simon István. Fábián Zoltán, Fodor András. Ladányi Mihály, Ti. már Máté, Kiss Anna. He­lyet és rangot jelentő publl. oltást kaptak a Békésben élő művészek. Filadelfi Mi. hálj/. Sas* Erein, 5imoni/i Imre, Csoór István, Tóth Lajos, Hegyesi János. Több­ször Jelentkezett Szegden dolgozó író-költő, így Dér Fndre, Simái Mihály. Polner Zoltán. Izgalmas irodalomtörténeti és műtörténetl dokumentu­mokat sorjáztatott a folyóirat többek között Darvasról, Sza­bi Pálról, Veres Péterről, Justh Zsigmondról, Gulicsy Lajosról. Rendszeresen közöl­nek néprajzi, szociológiai ta­nulmányokat, s miden lap­számban bemutatnak egy-egy képzőművészt. Az Üj Auróra rövid törté­netében most minőségi vál. toeás következett be. Ez év­től folyóiratként jelenik meg a lap, az első szám u napok­ban jelent meg a hírlapáru. soknál. Változatlan a szer­kesztési elv: a bezárkózó pro­vincializmus helyett a Helyi sajátosságokat kötni az egye­temeshez! Nem változott a tére, s nem vesz át abból elég hatást; illetve alig vesz tu­domást, mi a föladat és a szükséglet a „porban", a „mélységben", a fájdalmasan oly közeli végeken. A kül­terjességnél nem úgy több a belterjesség a közművelődés­ben, mint a földmívelésben," mint titkár, később mint ud vari tanácsos, és kitűnően kezelte a gordonkát, egyesek szerint a zongorát. Beetho­ven maga is alapos zenész­nek tartotta, sőt levelében művésznek nevezete. A jó Zmeskál a lángész barátsá­gáért mindent megtesz. Bee­thoven egy-egy levélkében gyakran meghívja Zmeskólt egy pohár borra, s Ilyenkor mindenféle becéző néven szó­lítja magyar barátját. „Zmes­kálka!" „Kedves Domano­vecl" (Domanoveci volt Zmeskál nemesi előneve.) „Kedves báró" ... „Zenegró­fócska!", ezek voltak a Bee­thoven leveleiben használt megszólítások. Es ha már a tréfálkozásban kifogy a sza­vakkal, hót zenei tréfát űz vele!" Egyik levelében egész áriát kottáz le erre az egy szóból álló szövegre: báró. A magyar barátkozásnak nyoma van Beethoven zené­jében. Szimfóniáiban, szoná­táiban stb. felcsendül a ma­gyar hang, és leghíresebb zongoraszonátájában (az Ap­passionatában, 1004—5), ame­lyet a magyar gr. Brunszvik Ferencnek ajánlott, az utolsó tételben a cigányos „végző" magyar friss csárdás. Beethovent halhatatlansá­gában nemcsak a magyarba­rátainak és magyar „halha­tatlan szerelmének" emléke­zete, de a műveiben fellel­hető magyar hangok (az Ist­ván király emlékére Irt ün­nepi zene, 1811) is örökre el­kísérik. Devlch Andor Eredményes év új feladatok Nagyon nehéz a termelő­szövetkezetek tavalyi ered­ményeit summázni. Ennek mérése végső soron közgaz­dasági eszközökkel, muta­tókkal, számok tömegével történik, hogy van-e a pia­con elegendő áru, mennyit kérnek érte, mennyire oírja el a fogyasztó zsebét, egyál­talán kapható-e? Ez igen érzékenyen érintett vala­mennyiünket, ha csak a zöldségfélék ellátási gond­jait vagy egyes gyümölcs­félék magas árait vesszük figyelembe. Már e gondo­latok is figyelmeztettek ben­nünket, hogy nem volt min­den rendben az áruellátás területén. A zárszámadó közgyűlé­seket higgadtság, meggon­doltság, ugyanakkor őszin­te kritika jellemezte. A ta­pasztalatokból egyértelmű­en kitűnt, hogy a téesz-tag­ság őszintén törekszik a munkás-paraszt szövetség Az eredmények arra is utalnak, hogy számtalan tartalék van még a szövet­kezetekben. E tartalékok: a munkaidő jobb kihasználá­sa, a munkaszervezés to­vábbi javítása, a föld, mint alapvető termelőeszköz fo­kozott kihasználása, a tu­domány eredményeinek szé­lesebb körű alkalmazása, a termelésszerkezet üzemek közti további ésszerű ala­kítása. a szakosodásra va­ló törekvés, valamint a gaz­dasági együttműködésben való további részvétel. A szövetkezetek gazdasági színvonalában meglevő kü­lönbségekben is tartalékok jelentkeznek. Hisz, ma még jelentős az alacsony színvo­nalon gazdálkodó szövetke­zetek száma, gyorsabb elő­relépésükhöz a környezeti feltételek is kedvezőbbek, és számtalan jó példa van a gyors ütemű felzárkózás­ra me.eyénken belül is. A melletti további elkötelezett- kedvezőtlen termőhelyi adott­ségre. Tavaly szinte egész Eu­rópán aszálykár söpört vé­gig, és nagy terméskiesése­ket okozott. A termelőszö­vetkezetek a párt- és tár­sadalmi szervek kérésére, az időjárási bizonytalanság el­lenére ls, közel tízezer hek­tár területen vetettek má­sodnövényeket. A tervek tel­jesítésében, a gazdasági együttműködések kibonta­kozásában, az egymáson va­ló segítésben, a tudomány szélesebb körű alkalmazá­sában is jelentkezett a szö­vetkezetek tenniakarása, és ez végső soron pozitívan hatott a zárszámadó köz­gyűléseken. Elért gazdasági , eredmé­ságú szövetkezetek. vala­mint a Makó városi és já­rási szövetkezetek az átla­gosnál gyorsabban fejlőd­tek 1976-ban, és ez a dif­ferenciálódás mérséklődésé­re hatott. A közgazdasági szabályzó­rendszer lényegét üzemeink többsége időben felismerte, és ehhez megfelelően alkal­mazkodva, eredményesen használta kl a szabályzó­rendszer adta lehetőségeket Jó néhány üzem késve is­merte meg a szabályozás hatásmechanizmusát, így esetenként a tandíjat lsmeg kellett fizetni. A szövetkezeti vezetők, el­nökök, szakemberek túlnyo­mó többsége derekasan, sokszor hajnaltól "késő es­tlg •szervezte, irányította "tiyelhk jobbak az ' országos nagj?' refelŐsség$r*ír szövet­átlagnál, és jelentősen túl­szárnyalják az 1975. évit is. Búzából 38,9 mázsa termett hektáronként, kukoricából 46,1, paradicsomból 349 má­zsa, fűszerpaprikából 68 mázsa. A nagyüzemekben a tejtermelés 10 százalékkal nőtt. A termelésnöveléssel együtt jelentősen javultak a gazdálkodási mutatók is A halmozott termelési ér­ték 19,8 százalékkal, a szö­vetkezeti bruttó jövedelem 12,4 százalékkal, a szövet­kezeti nyereség 22,5 száza­lékkal nőtt. Ugyanakkor csökkent a veszteséges szö­vetkezetek száma, és a vesz­teség összege az előző évi­nek 81,2 százaléka. Nőtt a fejlesztési alap 18,8 száza­lékkal, a tagok és alkal­mazottak összes részesedé­se pedig 3.6 százalékkal. Az örökbe­fogadásról Sz. F. szegedi olvasónk fia­tal házus, de gyermekük saj­nos nem lehet, ezért szeret­nének egy kislányt örökbe fogadni. Mind a ketten 24 évesek ÓN arra kér felvilá­gosítást, hogy van-e Joguk örökbe fogadni, s mit mond ezzel kapcsolatosan a jog­szabály. hogyan kell ez ügy­ben eljárni? A törvény rendelkezései szerint örökbefogadó csak teljes cselekvőképes nagy­korú személy lehet, aki nem áll szülői felügyelet meg­szüntetését vagy közügyek­től való eltiltást kimondó jogerős bírói ítélet hatálya alatt. Örökbefogadni pedig csak kiskorú személyt lehet. Az örökbefogadás engedé­lyezését a gyámhatóságnál kell kérni. Az engedély meg­adásához a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilat­kozat, továbbá a gyermek szüleinek, valamint a házas­ságban élő örökbefogadó há­zastársának hozzájárulása szükséges. Abban az eset­ben, ha olvasónk és felesége közösen fogadják örökbe a kislányt, akkor nem a hozzá­járulás kell, hanem mindket­tőjük nyilatkozata arra, hogy a kislányt örökbe kívánják fogadni. Egyébként a gyer­mek szülei úgy is adhatnak ben pótolhatja a hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a szülő addigi magatartásából azt lehet megállapítani, hogy gyermekével szemben fenn­álló kötelezettségeinek ön­hibájából tartósan nem tesz eleget. A rendelet egyébként felsorol néhány esetet is, hozzájáruló nyilatkozatot, amikor nincs szükség a szü­hogy aa örökbefogadó sze­mélyét és személyi adatait nem ismerik. A rendelkezés szerint ezt a nyilatkozatot nem lehet visszavonni. Ilyen esethen a gyermek' képvise­letéről a gyámhatóság gon­doskodik és az eljárás titkos, Ilyenkor a szülő az örökbe­fogadásról értesítést nem kap és az örökbefogadásról ho­zott határozatot sem felleb­bezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg. Egyéb­ként ettől az esettől függet­lenül, ha a szülő alapos ok nélkül nem járul hozzá az örökbefogadáshoz, a gyám­hatóság a gyermek érdeké­lő hozzájárulására. Olvasónk által felvetett életkor az örökbefogadásnak nem aka­dálya, hiszen mind a ketten nagykorúak és megfelelő ke­resettel és jövedelemmel rendelkeznek. Végül megjegyezzük, hogy attól kezdve, hogy a kis­lány a háztartásukba kerül — függetlenül a határozat jogerőre emelkedésétől — ugyanúgy jogosult a gyer­mekkel kapcsolatos kedvez­ményekre, mint a vérszerinti szülő (gyermekápolási táp­pénz, fizetett szabadnap stb.). Dr. V. M. kezeti kollektívák nehéz, fe­lelősségteljes munkáját. Bár tovább csökkent a dolgozó tagok létszáma, ugyanakkor fokozottabban. gyorsabban és hatékonyabban javult a technikai felszereltség. A fejlesztésre fordított pénz­eszközök 47 százalékát for­dították gépesítésre. A társadalom megítélé­sében jelentős változások mentek végbe, a háztáji es kisegítő gazdaságok szere­pét illetően. A szövetkezetek többségében okosan, rugal­masan, ténylegesen a közös gazdaság szerves részeként kezelték a háztáji gazdasá­got. Ez megnyilvánult a fo­kozott szolgáltatásokban (szalma, takarmány, szak­tanácsadás, vetőmag, palán­ta, gépi munka, felvásárlás­értékesítés, koordinálás) és ez a közös eredményeit, fej­lődését nem akadályozta, sőt kedvezően hatott. Csongrád megye szövet­kezeti mozgalmának is erőssége ez, hisz társadal­munk növekvő fogyasztási igénye, exportkptelezettsége csak úgy realizálható, ha minden lehetőségünket fo­kozottabban kihasználjuk. A kedvező eredmények javí­tották az idei év feltételeit. Ez tükröződik a nagyobb fejlesztési tartalékokban, a jelentősebb forgóeszköz-ellá­tottságban, az őszi vetések minőségében. A termelőszövetkezetek 1977. évi tervüket is meg­tárgyalták. Ezek megalapo­zottak, egybeesnek a nép­gazdasági igényekkel, A szövetkezeti tagok, vezetők, szocialista brigádok értik e feladatot, lendületes, terv­szerű munkával Indulnak a tavasznak. A megye téeszei­ben működő 668 szocialista brigád egyhangúlag csatla­kozott a csepeli felhívás­hoz, hogy 1977. évi tervü­ket teljesítsék, illetve túl­teljesítsék. Szép terv. szép program. Az időjárás kedvezőbbre fordult, mindenütt megkez­dődött a munka. Az embe­után ­előtt rek metszenek, burgonyát -csíráztatnak és a talajmun­kát végző gépek ezrei dol­goznak. Jó a hangulat és e jó közérzetre valamer.y­nyíönknek vigyázni kell. A szövetkezeti vezetőkön na­gyon sok múlik. Az, hogy a társadalmi keretek között hogyan valósulnak meg a gyakorlati elképzelések, el­sősorban tőlük függ. Tudá­suk és élettapasztalatuk mel­lett szükséges a határozot­tabb végrehajtóképesség. Ma mar alapvető igény, hogy minden munkát optimális időben végezzenek el. Nagy szükség van a ve­zetők példamutatására. A szövetkezeti tagok túlnyomó többsége szereti a rendet, a fegyelmet, mert ez az alap­ja egyéni boldogulásának, a közösség előrehaladásának és az egész társadalom Jólété­nek. A szövetkezeti önkor­mányzat eredményesebben működjön, s jobban érvé­nyesüljön a demokratizmus. Nem iehet sehol sem for­mális, fölösleges a szövetke­zeti demokrácia. ugyanak­kor nem jelentheti azt, hogy a közösen elhatározott fel­adatok végrehajtásában, a demokratizmus köntösében vitassák a megvalósítást, pártolják a fegyelmezetlen­séget, a tehetetlenséget. Ezen a téren még nincs minden rendben. Vannak szövetke­zetek, ahol a demokráciát formálisan alkalmazzák, egy-két vezető hatalmasko­dása érvényesül, és vannak gazdaságok, ahol hiányzik a határozottság és a szerve­zetlenség, a fegyelmezetlen­ség dominál. Gazdálkodási, pénzügyi terveink megvalósításában igen jelentős tartalék a meglevő, sokszor egymás melletti szövetkezeteknél is előforduló nagy különbség. Ez a hozamokban, a vetés­szerkezetekben, a vezetési módszerekben, a beruházá­sokban, a pénzügyi ered­ményekben. nem utolsósor­ban a munkadíjazásokban is Jelentkezik. Ezért azonban nem a szövetkezeti tagok a felelősek. Az elmúlt esztendőben kedvező folyamat indult meg Csongrád megyében a gazdasági együttműködések, a tapasztalatcserék, a be­mutatók szervezésében. A szövetség kezdeményezésére az idén a megyében kiala­kult tájkörzeteknek meg­felelően a szövetkezeti ve­zetőkből álló szakmai kol­légiumot hozunk létre Szen­tes és Makó térségében. Ugyanakkor növekszik a termelési rendszerek és gaz­dasági együttműködések kö­re. Akár a cirok termesz­tési rendszere, vagy a szőlő­termesztési társulás létre­hozására gondolunk, vagy az agrokémiai centrumra. Ezek egyaránt elősegítik a meglevő különbségek mér­séklését a szövetkezetek kö­zött. A párt- és állami vezetés azt várja a termelőszövet­kezetektől, szakszövetkeze­tektől, társulásoktól, az egész mezőgazdaságtól. természe­tesen beleértve a háztáji és kisegítő gazdaságokat is, hogy teljesüljenek az idei célkitűzések, mérséklődjön a szövetkezetek differen­ciáltsága, szűnjenek meg a még előforduló fonákságok, törvénysértések. Jobban és bátrabban használják ki a gazdaságok a szabályozó rendszerek által nyújtott le­hetőségeket. Tervszerű és fe­gyelmezett munkával, a ha­tékonyság fokozásával, taka­rékossággal ebben az év­ben is szép sikereket ér­het el Csongrád megye me­zőgazdasága, valamennyiünk hasznára és megelégedésé­re. Ábrahám Vince, aTESZÖV titkára > \

Next

/
Oldalképek
Tartalom