Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-26 / 72. szám

Szombat, 1977. március 26. 5 Előadások helyeit tanfolyam Joncsif János és a gyorsuló idő wSh A közmondások, bár szü­letésük Idején egész bizto­san igazak voltak, elkopnak az idők múltán. Némelyik pedig arra a szomorú sorsra jut, hogy hamissá is válik. Néhány évtizede még köz­szájon forgott például, hogy „amit Jancsi nem tanult meg, meg nem tudhatja azt János!" A szólásnak kétsze­resen is Igaza volt. Oktatási rendszerünk nem volt a mai­hoz hasonlóan nyitott, fel­nőttoktatásról pedig csak néhány megszállott ember álmodozott. A mai gyorsuló időben, az Információrobbanás korában a becslések szerint egy mun­kásnak élete során négvszer­ötször kell újratanulnia a szakmáját, és nemcsak azt; alkalmazkodnia kell a ter­melés egyre modernebb szisztémáihoz, és szüksége van egy sor újabb társadal­mi ismeretre is. Az iskola­rendszerű képzésre fordítha­tó idő véges. És egy sajátos ellentmondást is rejt magá­ban. Egyre több ismeretet kellene egyre rövidebb idő alatt megtanítani az embe­rekkel. A felnőttoktatás te­hát már napjainkban is el­engedhetetlenül szükséges, fontossága pedig egyre nö­vekszik. A régi szólás ugyan­is ma csak így érvényes: „Amit Jancsi nem tanulha­tott meg Jánosnak kell azt megtanulnia!" Fogalmazhat­nék így is: kénytelen meg­tanulni! Hasznos ismereiek Egy időben úgy véltél!, hogy mindehhez elegendő néhány előadás. Berendezték a vállalat nagytermét, vagy étkezdéjét. Az előadó jött, beszélt és távozott. Az embe­rek végighallgatták, vagv nem hallgatták végig, tanul­tak valami hasznosat, vagy unatkoztak egy sort. A fára­dozás hatása és haszna nem volt ebben a formában meg­mérhető. És mai még na­gyobb baj; az itt szerezhető tudásnak vajmi kevés köze volt a gyakorlathoz, az igé­nyekhez. Pedig az ember azt tanul­ja csak szívesen, aminek szükségét látja. Marx írja: ,.Az ember gyakorlati igé­nyeinél fogva mindent ön­ként elsajátít, birtokba vesz. aminek hasznosságáról őt külön nem kell meggyőzni." A megállapítás a követendő utat is megmutatja; azokat az ismereteket kell terjesz­teni, amelyekre az emberek­nek szükségük van. A Tudo­mint az egyénileg készülők. Tanulmányi átlaguk a nap­pali tagozaton végzettekéhez hasonló. mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat ki ls dolgozott egy száz előadásból, 10 sorozatból álló tématervet. A munká­sok például Ilyen kérdés- . . . , körökkel ismerkedhetnek \7il7 A Hl 2) ütt meg: Mit kell tudni társadal- UtUt ulu UMm mi osztályunkról?, Gazda­ságpolitikánkról — népsze­rűen, Mit hozhat számunkra a tudományos-technikai for­radalom? Kempiex oktatás A tanfolyami forma bevál­totta a hozzáfűzött reménye­ket. Lehetőséget ad ugyanis a komplexitásra; a munká­sok nem egy-egy témával is­merkednek meg csupán; ha­nem használható ismeret­rendszerhez jutnak. Egyetlen példával igazolható mindez. Lehetséges-e vajon a szocia­lista életmód bonyolult kér­déskörét egymással össze nem függő, egymásra nem épülő néhány előadásból megismerni és meg is ér. teni? Aligha. A munka nagyságát jel­lemzi, hogy a TIT városi szervezete az elmúlt években 204 közismereti tanfolyamot rendezett: elsősorban a mun. kásműveiődés segítsére. En­nek létjogosultságát bizonyít­ja az is, hogy a szakmunkás­vizsgára előkészítő tanfolya­mok hallgatói lényegesen jobb eredménnyel vizsgáz­nak a megfigyelések szerint. Az új formára a TIT elő­adói gárdájának is fel kel­lett készülnie, de még ennél is fontosabb volt, hogy a vállalatok, üzemek értelmi­sége is bekapcsolódjék. Szá­mukra olyan tanfolyamokat szerveztek, amelyeken a fel­nőttek oktatásának lélektaná­val, az ismeretterjesztés módszertanával ismerkedhet­tek meg. Néhány más in­tézkedés mellett ez tette le­hetővé, hogy létrejöjjön egy korszerű, üzemen belüli to­vábbképzési rendszer, a ve­zető munkások és munka­vezetők tanfolyama. Hatvan —százötven óra alatt a részt­vevőket tájékoztatják válla­latuk helyzetéről és felada­tairól, a vezetőképzés szere­péről munkahelyük életé­ben; megismerkednek a ve­zetői munka elméletével és gyakorlatával; hallanak a műhelyvezetés üzemgazdasá­gi és emberi vonatkozásai­ról; szereznek jogi és mun­kavédelmi Ismereteket. És ez csak egvetlen törek­vés a sok közül. A formák továbbgondolása a TIT vá­rosi szervezetének közelesen megrendezendő küldöttgyűlé­sére var. Petrl Ferenc cg^um A szakértelem U Nem vitát akarok ger­jeszteni a mezőgazda­sagban dolgozó pályatársaim között, amikor azt állítom, hogy a zöldségtermesztés összetettebb feladat, mint a kukorica, vagy a búza ter­mesztése. Tudom, hogy a tu­dományos és technikai isme­retek sokasága kell ahhoz is, hogy a búza termésátlagai emelkedjenek, de néhány na­gyon jól képzett szakember már garanciát jelent arra, hogy ezek az ismeretek ma­radéktalanul érvényesülje­nek. A kertészet kényesebb ágazat. Fólia vagy üveg alatt védjük a növényt a külső behatásoktól — tudn* kell jél védeni! —, mestersége­ser pótoljuk a csapadékot és a hiányzó meleget — ehhez is érteni kell —, és sokkal bonyolultabb a növényvéde­lem is. A kockázat is na­gyobb a kertészetben. Ha nem sikerül valami a sza­badföldi paradicsom egvetlen négyzetméterén, legföljebb 3—4 növényt veszítünk ve­le. Melegházban a duolája, árban legalább Őt-hatszoro6a veszik. Ezért is mondják szí­vesen a kertészek: itt min­den lépéshez, minden mun­kafolyamathoz szakértelem kell. Jól szervezett, központi in­tézkedések sora segíti mo6t a zöldségtermesztés körének bővítését. Akik nem rendel­keznek még elegendő tapasz­talattal. azoknak szeretném elmondani a mibályteleki Továbbképzés jogászoknak Az utóbbi időben több je­lentős változás is bekövetke­zett a földtulajdonnal kap­csolatos jogszabályokban. Ezért is rendezett tegnap to­vábbképzést jogászok számá­ra a megyei tanács nagyter­mében a TESZÖV és a jo­gászszövetség megyei szövet­kezeti szakosztálya. Az összejövetelt dr. Farkas Miklós, a TESZÖV titkár­helyettese nyitotta meg. Dr. Kulcsár Sándor, a Csöng, rád megyei tanács osztály, vezető-helyettese a mezőgaz dasági ingatlanok kisajátítá­sának jogi szabályozásáról beszélt, dr. Dietrich Gábor, a megyei tanács mezőgazda­sági és élelmezésügyi osztá­lyának csoportvezetője pedig az államigazgatási eljárások­ról tartott előadást a terme­lőszövetkezetek jogi ügyinté­zőinek. Fődíj: kétszáz személyes csokoládétorta TOR-TA-TÚRA Nö vényvédelem Tavaszi teendők a kiskertekben A szakemberek becslése alapján az áttelelő salátát Szeged környékén az erős fagy s a hirtelen beköszön­tött meleg megviselte, így hajlamosabb a szürkepené­szes fertőzésre, ez pedig a tövek pusztulását eredmé­nyezi. Feltétlen szükséges tehát minden kiskertben el­végezni ebben az időszakban a permetezést. Célszerű ezt az Ortho-Phaltán 0,2 száza­lékos vagy az Orthocld 50 WP 0,2 százalékos oldatával elvégezni, 10—14 naponként. ESŐ6 időben az Ortho-Phal­tán porozó használata indo­kolt, ilyenkor 2—3 grammot kell kiszórni négyzetméte­renként. A tavaszias meleg időszak nagyon sok kóro6ítót is elő­csalogatott nyugalmi állapo­tukból. A dísznövényeken, valamint almafákon és ba­rackfákon is megjelentek a levéltetvek. A hézikertekben tehát az egyre erősödő fer­tőzések elkerülésére Bi—58 0,1 százalékos vagy Anthio 33 EC 0,1 százalékos perme­tezéssel kell védekeznünk. Az almafa-varasod ás fer­tőző spórái ls megjelentek, ezért a legközelebbi csapa­dékos napokat követően ne feledkezzünk meg a védeke­zésről. Erre alkalmas vegy­szerek: a Dithane M—45 0,2 százalékban, a Zineb 0,3 szá­zalékban, Illetve az Ortho­cid 50 WP 0,2 százalékban. A növényvédelmi jelentések szerint erősödik környékün­kön az almafa lisztharmatos betegsége is. Ez ellen a Fun­dazol 50 WP o.l százalékos, vagy a Thlovit 0,3—0,4 szá­zalékos oldatával védekezhe­lünk. Célszerűbb a Fundazolt használni, mert ez nemcsak a lisztharmat, hanem a va­rasodás ellen ls védelmet nyújt. Somogyi Károlyoé lel vétele Menettánc Hány foka van az algyői híd korlátjának? Mennyi nyersanyag kell egy ezer­személyes rántotthús-vacso­rához? Ilyen, és ehhez ha­sonló kérdések is szerepeltek az orvosegyetemisták tegnap lezajlott TOR-TA-TÜRA ve­télkedőjén. A SZOTE KISZ­bizottsága által szervezett politikai hét záróeseménye volt az évfolyamok közötti vetélkedő. Az ország egyete­mei és főiskolái által kezde­ményezett akcióhoz kapcso­lódva hagyományteremtő szándékkal rendezték meg az egy hét gazdag és változatos programját, melyben a poli­tikai vetélkedők, viták, kul­turális programok után a tegnapi nagyszabású ese­ménysorozat volt a záróren­dezvény. Napokkal ezelőtt felfestett utak, plakátok, kidekorált autók hirdették a TOR-TA­TŰRA-t. Az egyik előzetes nrogramként tegnap reggel fél 6-kor az újszegedi Liget­ben több mint ezerötszázán futottak, a legapróbbaktól a legidősebbekig. Délután nép­táncbemutatót rendeztek. A hat csapat népviseletbe öltö­zött tánccsoportjai zeneka­ri kísérettel vonultak menet­táncban a Kárász utcán, a Dugonics térről a Széchenyi térre. A hat csapat tagjai — több mint ezerkétszázán — hat különböző helyszínen — az egyetem kollégiumaiban gyülekeztek, maguk köré toborozva ismerősöket, ér­deklődőket, városlakókat. A színhelyek között a Kossuth Lajos laktanya katonái épí­tették ki az UTH rádióláncot, így azonos feltételek mel­lett versenyezhettek az egye­temisták. A bemelegítő fel­adatok után 120 politikai, művészeti, zenei, történelmi, sport stb. témájú kérdésre kellett válaszolniuk a csapa­toknak. Ezeket egészítették ki az úgynevezett futkosó feladatok, melyek sorában embereket kellett mozgósíta­ni, tárgyakat gyűjteni, felku­tatni, előteremteni, humoros, meghökkentő feladatokat kellett teljesíteni. A TOR-TA-TÜRA vidám, tréfás vetélkedő fődíja két­száz személyes óriási cso­koládétorta volt. A progra­mok készítésekor maguk a szervezők sem gondolták, hogy ennyi érdeklődőt vonz a fáklyás felvonulás, a futó­verse ny. a néptánccsoportok bemutatója és a vetélkedő. M'rtder. bizonnyal érdekes. "•'<-1*1 hagyomány alapjait vetették meg az orvosegye­temisták. nagyüzemi és háztáji kerté­szet példáira támaszkodva, hogy a szakértelem megsok­szorozhatja a belefektetett energia hasznát. A mi szö­vetkezetünk abban a szeren­csés helyzetben volt és van, hogy hagyományos zöldség­termő területen alakult. A szakértelem az 1700-as évek­től datálhatóan generációról generációra hagyományozó­dott, és közben mindig gya­rapodott. Bár a város köze­lében alakult ki ez a kör­zet, nem a városellátást szol­gálta, inkább ipari feldolgo­zásra alkalmas növényeket dohányt és fűszerpaprikát — termelt, és későbbi éveit is az ipar és a nagykereske­delem határozta meg. Ami­kor a szövetkezet megala­kult. a retek, a saláta, a sár­garépa és a fűszerpaprika­palánta már országos hírűvé tette az itteniek munkáját. Fóliát is előbb alkalmaztak, mint a nagyüzemek. A szö­vetkezetnek csak föl kellett ismernie gazdag örökségét és megtennie mindent, hogy a meglevő szakértelem tovább gyarapodjék. A Kertészeti Egyetem Zöldségtermesztési Tanszéke Somos András akadémikus révén személyes kapcsolatot tartott a mihálytelekiekkel. Ez a kapcsolat állandó to­vábbképzést, az újabb isme­retek igen gyors áramlását jelentette. A termelőszövet­kezet maga szervezte később az előadásokat és tapaszta­latcseréket, törekvését min­dig tömeges érdeklődés kí­sérte. A háztáji és a nagy­üzem között a szövetkezet fennállása óta teljes volt az összhang. Emiitettem, hogy gazdag hagyományt örökölt a szö­vetkezet, de nem állhatott meg az örökség színvonalán. A fóliaalagutat magas fólia­sátrakkal egészítette ki, a termálprogram pedig korsze­rű hajtatóházat hozott. Ha akartuk volna, akkor se tud­tuk volna megakadályozni, hogy a nagyüzemben alkal­mazott új termelési módsze­rek át ne szivárogjanak a kiskertekbe. Természetesen nem is akartuk, inkább se­gítettük. Mégis el kell mon­danom, hogy a magas fólia­sátrak alkalmazása után 5 év telt el, mire otthon is ilyet épített magának, aki előnyéről a szövetkezetben nap mint nap meggyőződhe­tett. Sok oka van ennek, magyarázatul azt említem csak, hogy amíg a retekben jó üzletet láttak, nem is volt szükségük ilyen fóliasátrak­ra. Végeredményben a ha­gyományos piacérzékenység kényszerítette tagjainkat és a szövetkezethez nem is kö­tődő kertészeket, hogy új módszert alkalmazzanak. So aáig biztos jövedelmet hozot! a Karsai József által kifun­dált ötlet: a retek és a fű­szerpaprika magját egyszer­re vetették el. Amikor a ret­ket fölszedték, csak akkor kezdett fejlődni a palánta — erre azonban az alacsony fóliaalagút is megfelelt. Ami­kor piaci bonyodalmak tá­madtak a retek körül — máig sajnálom, hogy nem sikerült megoldanunk —, akkor kezdtek paradicsomot és paprikát is termelni, de ehhez már kellett a magas fólia. Végeredményben lemá­solták az üzemi módszert, és mi segítettük a másolást. Vagonszámra rendeltük a hozzávaló feszítőbordákat és a fóliát is. A termáivíz elő­nyös tapasztalatait úgy hasz­nosították. hogy fűteni kezd­ték fóliasátraikat. Váltig hangoztatják tagjaink, ha si­kerülne eljuttatni hozzájuk a vezetékes gázt, mostani, igen jelentős termelésük megsokszorozódhatna. A magas fólia és az új nö­vények sora azonban más növényvédelmi munkát, na­gyobb fegyelmet, nagyobb pontosságot is kíván. A nö­vényvédelmet nehéz ellesni/ hiszen kevés ember végzi. Nem is elegendő a „ránézé­ses" tájékozódás, hiszen a méreg veszélyes. Legutóbbi tanfolyamaink tehát erre tér­tek ki igen alaposan. A szövetkezet kertészeti ágazata tavaly 7.5 milliós, idén 10 millió 300 ezer fo­rintos tervvel dolgozik. A kisüzemek ennek közel dup­láját adják területünkön. Jólesik leírni, hogy az örök­séget kamatostól adtuk visz­sza. a háztáji a nagyüzemi tapasztalatokból gyarapodik. Többszörösen jól jár ezzel a szövetkezet is, fölvásárolja és értékesíti a háztáji zöld­séget, de ennél is fontosabb, hogy a szövetkezetben is jobban, szakértelemmel dol­goznak a legújabb ismeretek birtokában tagjaink. Fölmerül a kérdés: mit hasznosíthat mindebből az a gazdaság, amelyik csak most kezd zöldséget termelni? A példa semmiképpen nem má­solható, a belőle kitűnő ész­szerűség azonban számos, használható új ötletet is szülhet. Tanácsunk csak az lehet: a zöldségtermesztéshez szakértelem kell, és tanulni mindig olcsóbb, mint saját kárunkon tapasztalni. Egvet­len példa a szakma iránti igen nagy fokú érdeklődésre, tanulási vágyra: az országos szervezésű fóliás tanfolyam soron következő bemutatójá­ra 600 résztvevőt várunk. Borthaiser Antal. a szegedi Üj Élet Tsz főkertésze Új biztosítások, gyorsabb kárrendezés Az Állami Biztosító sajtótájékoztatója Több mint másfél millió esetben különféle biztosítá­sok alapján 4,5 milliárd fo­rint kártérítést fizetett ki a múlt évben az Állami Biz­tosító — közölte pénteki sajtótájékoztatóján a MU­OSZ-ban Gerebenics Imre vezérigazgató, aki ismertet­te az intézet idei feladatait, terveit, a biztosítottak érde­kében hozott intézkedéseket. Bejelentette, hogy az év elején egész sor új és korsze­rűsített biztosítást vezettek be. A legjelentősebb válto­zás a csoportos élet- és bal­esetbiztosítás továbbfejlesz­tése. A CSÉB anyagi segítsé­get nyújt azoknak is, akik foglalkozási ártalom vagy betegség következtében vesz­tik el munkaképességüket, vagy bármilyen okból hosz­szan tartó betegállományra kényszerülnek. A CSÉB alap­ján 4000 forintot kapnak a nyugdíjba vonuló tagok, s új szolgáltatás az is. hogy szü­'és alkalmával 1000 forintot kap a biztosított. A gépjárműkár-rendezés további egyszerűsítésére az 5000 forinton aluli károkat, a kárfelvétellel egyidőben, bármelyik OTP-fiókban be­váltható csekkel egyenlítik ki. Az ügyfelek kényelmére valamennyi megyében léte­sítenek a budapestihez ha­sonló központi ügyfélszolgá­lati irodát. Budapest vala­mennyi kerületi ÁB-igazga­tóságár felszerelnek automa­ta üzenetközvetítő berende­zést, amely lehetővé teszi a folyamatos. éiiel-napnall kárbejelentést. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom