Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-20 / 67. szám

4 Vasárnap, 1977. február 20. 4 így élünk (41 Ék háló hossza csak azért, mert az iparia­kon kívül sok más fajta fog. lalkozású ember él egy-egy területrészen, hanem mert a névleges jövedelmek alapján nem szabad messzemenő kö­vetkeztetéseket levonni, sem az életkörülményekre, az életszínvonalra. o lakás Tavalyelőtt a városok kö­zül Siófokon volt a legna­gyobb az egv lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom — SÍ 703 forlht —, de ugye. eb­ből nem következhet, hogy itt a legtehetősebbek az em­berek. Hiszen a tekintélyes összeget magyarázza az üdü­lővendéáck jelenléte. Rögtön hozzáfűzhetjük: nemcsak er- , , _§_*• » n re az esetre érvényesen, ezért Meddig OTOI9I kell ' a számokkal óvatosan bánni, mégkeresni összefüg­géseiket. Valamivel megbíz­hatóbb támpontot kínál nz a tény, hogy öt esztendő alatt az egy lakosra számí­tott kereskedelmi forgalom Zalaegerszegen növekedett a leggyorsabban. 80 százalék­kal. Azt sem tarthatjuk mel­lékesnek, hogv a gyorsan iparosodó városokban a ke­reskedelmi forgalom az át. lagosnél nagyobb iramban bővül, ám a vásárlás, a vá­sárlási képességek csak rész­tényezője, s nem meghatá­rozója az életszínvonalnak. Hamis azonosság Tavaly a szocialista ipar. ban foglalkoztatottak havi átlagbére 2984 forintot tett ki. ezen belül a fizikai fog. lalkozásúaké 2877 forint volt. Ami ez utóbbit illeti: az ol­vasók egy része rögtön két­ségbe vonhatja az összeget, mivel kevesebbet keres, egy másik része viszont azért, mert többet. Ezek csonortjá­ba nemcsak a bányászok tar. toznak — amint azt sé­mákra hajló ismereteink alapján hinnők —, hanem a kohászok ls, a közlekedési, eszköz-iparban dolgozók, a villamósenergia-ioar. a pa­píripar munkásai. Mégis, mindennapi éle. tünkben valahogy nem ér­zékeljük eléggé a munka jellege megszabta kereset­különbségeket, szinte min. denütt azt ha'lanl, hogy „ez a bér kevés". Hamis azo­rosságot hozunk létre Ipar­ágak, Iparcsoportok, sűrűn népgazdasági ágazatok kö­zött, s nehezen vagy sehogy­sem ismerjük el az egves munkafajták társadalmi ér­tékének eltéréseit. A mun­kasok órabére — két eszten­deje végzett elemzés szerint, ám feltételezhető, az ará. nyok azóta sem változtak lé­nyegesen — Pécsett volt a legnagyobb, az országos át­lagot 17,8 százalékkal halad­ta meg. Megyénket tekintve Komáromban kapták átlago­san a legmagasabb és So­mogyban a legalacsonyabb órabért az Iparban dolgozó fizikai foglalkozásúak. Az ipari kenyérkeresők havi át­lagos bére — 1975-ben — Komarom megyében volt a legtöbb. 3267 forint, ám ko­rántsem biztos, hogy egyben az életszínvonal, s annak növekedése is itt tekinthető a legmagasabbnak. S nem­sem Bizonyítva ezt, ha csak ht­vatkozásnyi példával is: a lekáshelyzet, a száz lakásra jutó lakók számát tekintve, Somogyban a legkedvezőbb! Itt 263 lélek él átlagosan száz lakásban, míg Szabolcs. Szatmár megyében 321. Ha most viszont arra vngyunk kíváncsiak, a negyedik öt. éves tervben a lakásállo­mány növekedése arányai­ban hol volt a legszámotte­vőbb, kiderül — 15,1 száza­lék —, Fejér megyében, mennyiségében viszont a fő­város után Pest megyében (35 ezer). A lakáshelyzet fontos elem az életszínvonal, ban — s elgondolkoztató, ha valaki új lakásba költözik, csak rövid ideig tartja ezt gyarapodásnak, életkörülmé­nyei javulásának, utána már legtöbbször — mint szocioló­giai vizsgálatok igazolták — csupán az ezzel járó terhe­ket említi. Igenek és nemek Tágabb, a lakás mellett sok mást is magába foglaló tényező a kommunális fej­lesztés, s Itt, 1975-ben, az egy lakosra jutó beruházá­sok összege szerint — a fő­város után — Fejér megye vezetett. Mégsem lehetünk bizonyosok abban, hogy a kiadott summa mindenki életkörülményeire egyformán hatott. Sőt, könnyen meg­történhetett hogy a fejlődés megszüntetett bizonyos ellá­tási különbségeket, de ugyan­akkor újakat teremtett. Hi­szen az a település, ahol már van vezetékes IVÓVÍZ, előbb, re tart, mint a másik, aho) még nincsen, ám meglehet, ez utóbbiban működik a körzeti szakorvosi rendelő­intézet, itt minden gyerme­ket elhelyeznek óvodában, nem tanítanak szükségtan­teremben, s szilárd járda kí­nál zavartalan közlekedési lehetőséget Hosszú háló kerítheti csak be mindazt, ami — bár eset­leg számftásba sem vesszük — közrejátszik életszínvona­lunk alakulásában. Igenek és nemek egyaránt meglelhetők ebben a háló összefogta tar­kaságban, azaz időről időre az is bekövetkezhet, hogy életszinvonalunk egy ideig nem emelkedik, sót — mivel gyermek született, s az ad­dig két- vagy háromfelé osz­ló jövedelem most már há­rom vagy négy részre tago. lódlk — átmenetileg csök­ken. Ellentmondásos pl. a nyugdíjasok helyzetének ala­kulása is. mert a nyugdíjak átlagos összegének növeke­dése ellenére, sokuk megél­hetése vált nehezebbé az ár­emelkedések miatt Ezért képletes hálónknak nemcsak összefognia kell a sokfajta tényezőt, hanem óvnia ls azokat. Ügyelni arra, semmi se csússzon ki a hálószeme­ken át, mert így valósítható meg az a feladat hogv hosz­szabb távon át minden csa­lád életszínvonala folyama­tosan, egyrészt a munkától függően, eltérő mértékben, másrészt a szociálpolitiká­nak köszönhetően, egymás­hoz közelítve emelkedjék. Mészáros Ottó (Következik; A „részvényesek") Űitörőiáborok az ország legszebb vidékein Az idei vakációban több mint 150 ezer kisdobos és úttörő számára szerveznek táborozást — mondották el a Magyar Üttörők Országos Szövetségében. Hazánk leg­szebb hegyvidékein és a ta­vak mentén újabb tábor­helyek létesülnek, így a ta­valyinál is több, összesen 3200 úttörőközösség verhet sátrat. Ezen a nyáron összesen 140 járási, városi és megyei tá­bor lesz a vakációzó gye­rekek élményeinek színhe­lye, míg 700—800 csapat ön­állóan, saját fölszerelésével táborozik. Ebben az eszten­dőben is számos úttörőcsa­pat választja a 15-féle ván­dortáborozási lehetőséget. A részt vevő tízezer gyerek az­zal a céllal indul útnak, hogy megismerkedjen és be­járjon egy-egy festői vidé­ket, felkutasson történelmi nevezetességeket, megismer­kedjék hazánk felszabadítá­sa, az ellenállási és parti­zánmozgalom történetével. A gyereksereg szünidejé­nek megszépítéséhez jelen­tős anyagi tamogatást ad­nak a tanácsok. Az Állami Ifjúsági Bizottság 30 ezer, egyenként 200 forintos utal­vánnyal járul hozzá a tá­borozáshoz. Autós találkozó Az idén a tizenharmadik alkalommal rendezik meg húsvétkor Kőszegen és Szombathelyen n nemzetközi autós találkozót. Az esemény­re a magyurokon kivül fő­leg a szomszédos Ausztriá­ból, Jugoszláviából. vala­mint Csehszlovákiából je­lezték sokan érkezésüket. Pártnapok Szegeden és a járásban A jövő héten folytatódnak a pártnapok Szegeden és a szegedi járásban. A követke­ző helyeken tartanak pártna­pi előadást. Szegeden Március 21-én, hétfőn 14 óra 30-kor a KSZV Jutagya­rában Urbán Lajos, a Volán dolgozói részére Vincze Já­nos, 16 órakor a CSOMI­TERV-nél Csonka István, 17 órakor a Belváros Il-es párt­szervezetnél Lajkó Ferenc, 18 órakor a szeged-szőregi párt­szervezetnél Sári János lesz az előadó. Horváth Gyula, 16.30-kor a városi tanácsnál Juratovics Aladár tart pártnapot. Március 23-án, szerdán 14 órakor a paprikafeldolgozó vállalatnál Hernádi János, 14 óra 30-kor a DEFAG-nál dr. Koncz János, 16 óra 30-kor a Magyar Nemzeti Banknál a pénzintézetek dolgozóinni'. Veress Ferenc, az AT1VIZIG­nél dr. Boldizsár Sándor, 17 órakor a Dugonics Általános Iskolában Vántus Istvánné tart pártnapot. Március 24-én, csütörtökön 14 órakor a MAHART tápéi Március 22-én, kedden 14 hajójavítónál Balogh József, óra 30-kor a kéziszerszám- 14 óra 30-kor a cipőgyárban gyárban Prágai Tibor, 15 óra Vajas Józsefné, 15 óra 30-kor 30-kor a DÉLÉP-központban Víg özvegy Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban Két dologban is biztos va­gyok, ezek egymásnak hom­lokegyenest ellentmondóak és feloldhatatlanok. S ez a klasszikus operettek mai színrevitele. Mert azt talán mondani sem kell, mennyi­re avítt, korszerűtlen, ha­mis és Illuzórikus világot konzervál nagy többségük s azt sem kell bizonygatni, mennyire igényli még ezt a tejjel-mézzel csöpögő, nosz­talgiákat borzoló antlvilág­torzképet a közönség — mer­jük kimondani — nagyobbik hányada. Abban is bizonyos vagyok, hogy ezeken az előadásokon nem nevelhet­jük föl a jövő színházszere­tő és főleg értő közönségét, i mégis ezeket játsszák táb­lás házakkal. Van-e, s ha igen, hol a megoldás?! Re­cepteket nálamnál bölcseb­bek sem tudnak adni, leg­alábbis olyan gyógvszert. mely valamelyik felet meg nem mérgezné. A rendezők, akik legjob­ban érzik e kettőssé" szo­rítását, kevés lehetőség kö­zött választhatnak. Az egyik, s talán a legjobb megol­dás — legalábbis a szegedi színház az utóbbi években erre hozott föl érvelőadáso­kat! —, amikor némi iró­niával, a mából visszate­kintő szemmel, évtizedek, iz­lésváltások, életszemléletek tükörrendszerén, a muzsi­kára és humorforrásokra koncentrálva állítják színre az „örökzöld operette­ket". A Szegedi Nemzett Szín­ház operett-társulata Lehár Ferenc 1905-ben bemuta­tott művét, a Víg özvegyet Hernádi Osakár felvétele A víg özvegy (Gallay Judit) és Daniló (Szabady József) tűzte műsorára. A katona- jos jó érzékkel tapintott rá, karmester e müvéről írta a hogy a szegényes krepp-pa­kortárs kritika, hogy új sti- pír-pompa rosszabb es ol­lust teremtett, forradalma­sította a műfajt, szereplőit valódi szenvedélyek fűtik, muzsikája összetett, diffe­renciáltabb, részletezőbb, ár­nyaltabb elődeinél, » a szen­vedély kihat a színészt já­tékra, sőt a közönségre is. Csakhogy ez a bizonyos for­radalom több mint hét év­tizede volt, s úgy tűnik, az operettek világában köny­nyebben fakulnak az újító csóbb megoldás, mint a vál­lalt puritanizmus. ízléssel alakít jó játékteret néhány stílustteremtő motívumból. Vágvölgyl Hona jelmezei színesek, fodrosak, lebegők — az operettek törvényei szerint. A szereplők Közül hiányzik a motor, a dina­mizmust, a lendületet kép­viselő és biztosító igazi já­tékmester. A beugrások nyil­ván több helyen megtörték NDK-lcönyvkiállítás Szegeden zászlók, hamar kihunynak az az eredeti elképzeléseket. A Német Demokratikus nyú jt a baráti ország könyv. Köztársaság és a Magyar kiadásairól, a tudományos Népköztársaság kulturális és szakirodalom, a szépiro­minisztériumainak kiadói ós dalom, a gyermek- és ifjú­könyv terjesztőt együttműkö- ságirodalom, valamint a déséről született szerződés művészeti és zeneirodalom értelmében, a Budapesti közel kétezer müvét, kiad­Nemzetl Galéria után Sze- ványát mutatják be — zöm­geden a Bartók Béla Mű- mel a legutóbbi két év ter­velődési Központban is meg- meséből. Jelentős helyet rendezik az NDK könyvki- kapnak a kiállításon azok állítását. Március 22-én a müvek, melyek a Nagy keddery délután 4 órakor Októberi Szocialista Forra­valogatás magyar szerzők­nek «z NDK-ban. német fordításban megjelent mun­káiból, valamint a közős kiadású művekből. A facsi­mile kiadások mellett az „NDK legszebb könyvei" 1975—76-ból szemléltetik, hol tart ma a könyvművé­szet a baráti német állam­ban. A hanglemezkollekció különleges darabjait ígérik a Beethoven-müvek! idén nyitják meg ünnepélyeden. ^^ gyeimének világ- ünnepli a világ a zeneszer­Iát"tónya8 történeti hatását méltatják, zö halálának 150. évfor­Kcpiezantativ attakinteat Látható lesz reprezentatív dulóját y igaznak hitt, nagy szenve­délyek. Mi maradt e kora­beli szenzációból mára? Vaj­mi kevés. Még az a néhány „fülbemászó dallam" is her­vadtabb, amin állítólag nem fog az idő. A viccek avít­tak, a poénok fáradtak, a látvány szegényes pompája sem nyújt sok kárpótlást. Angyal Mária rendezése nem következetes. Nem dön­tötte el, hogy mit emel ki, mire koncentrál, mely szá­lat erősíti. így aztán az első felvonás nehézkesen, von­tatottan indul, a második di­namikusabb, több teret kap a humor, a játék, de jóval lehetőségei alatt. A harma­dik pedig revűsített — a szokásos t'élsztriptízzel é» fá­radt kánkánnal fűszerezett — hosszú finálé. Sándor La­ám igy is többet vártunk szereplőktől. A vendégként fellépő Gallay Juditnak szép hangja, vonzó megjele­nése biztosítja a sikert. Kor­rekt alakítas Szabady Jó­zsefé, Katona Andrásé, Má­riás* Józsefe. Kevésbe tet­szett Fekete Mária és o kis­sé félszegen mozgó, skatu­lyából kihúzott, snajdig Poór Péter. B, Déry Má­riának néhány pillanat ele­gendő, hogy egy mozdulat­tal, egy hanggal ós gesz­tussal stílust teremtsen. Ta­lán ezt az ironikus, kicsit groteszk felhangot hiányol­tuk a rendező szemléleté­ben, és a színészi játékban. A Csala Benedek vezette ze­nekar tisztességgel végezte nem is kis feladatát. Tandi Lajos a CSOMEC.A dolgozóinak Kovács János, 17 órakor a rókusi pártházban dr. Lugosi József, az alsóvárosi párt­szervezetnél Bárányi István­né lesz az előadó. Március 25-én, pénteken 14 órakor a Szemklinikán dr. Koncz János, 17 órakor a Belváros l-es pártszervezet­nél dr. Varga Dezső tart párt­napot. A szegedi járásban Március 21-én, hétfőn a forráskút! művelődési ház­ban 19 órakor Madarász An­tal, a Szegedi ÁUaml Gaz­daság ásotthalmi körzetében 10 órakor Pásztói Lajos, a Szegedi Állami Gazdaság központi irodájáéul 16 óra­kor dr. Gárgyán József" lesz az előadó. Március 22-én, kedden a mórrfhalmi Egyetértés Mgtsz­ben 15 órakor Molnár Sán­dor, a Szegedi Állami Gaz­daság öthalmi körzetében 16 órakor Gösi János, a Szegedi Állami Gazdaság pusztamér­gesi körzetében 16 órakor Kószó István tart pártnapot. Március 25-ón, pénteken az ópusztaszerl pártházban 16 órakor Wiegand Gyula tart pártnapot. A Juhász Gyula Művelődési Központ programja Vasarnap délelőtt 10—12 óráig gyermekfuglalkozást tartanak. Mese, játék, tánc­tanulás fogódja a kicsinye­ket. Minden alsó tagozatos ál­talános iskolást szeretettel várnak. Délután Táncház lesz a művelődési központban. Köz­reműködik Szabó Péter és felesége, eleki táncosok, akik bemutatják a makkfalvi, a tápét csárdást és ugróst, va­lamint a méhkeréki, a szé­ki és az eleki táncokat. A program délután 4 órakor kezdődik. Hétfőn „Isztambul, a me­csetek városa" címmel dr. Bagdi Sándor tart ismeret­terjesztő előadást este 6 órai kezdettel. Űti élmények Olaszországból Dr. Jakucs László tan­székvezető egyetemi tanár tart holnap, hétfőn este 6 órakor vetítettképes elő­adást olaszországi úti élmé­nyeiről az Építőipari Szö­vetkezet Lenin körúti klub­jában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom