Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-19 / 66. szám

A Szombat, 1977. március 19: Egy kisüzem sorsa Kisüzem. Nem gyárt népgazdasági szempontból nagyfontosságú termékeket, mégis tevékenysége révén zeneértők és -kedvelők kulturálódásának, műélvezetének alapvetően szükséges eszközeit állítja elő: a Szegedi Hangszergyárról van szó, Tátray Vilmos mondta... „A hangszerkészítés szakmája valóban kihalóban, kiöregedőben van, azonban még él és létezik, sőt alkotni Is tud. Ezért kell nagyobb gondot fordítani rá. fennmaradása és továbbfejlődése érdekében." Az Idézett mondatok Tátray Vilmosnak, a világhírű Tátray-vonósnégyes vezetőjének, az Állami Hangversenyzenekar koncert mesterének megnyitójábőt valók, amely tavaly hangzóit el a KONSUMEX Külkereskedelmi Vállalatnak Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola termeiben az újonnan készült hangszerekből rendezett kiállításán. Ennek a kiállításnak egyik fő „listavezetője" a Szegedi Hangszergyár volt. Felmerült Tátray Vilmos megnyitójában az o sajnálatos tény Is, hogy Szegeden sem igen jelentkezik már senki hangszerkészítőnek, évről évre kevesebb a tanult, „profi" mester, inkább az amatőrök száma nő — úgyahogy. S igaz. hogy a szakmát „hangszerkészítésnek" nevezik — az igazi, a jó hangszert alkotni kell. Az alkotáshoz pedig nem lehet elég a szakmai fogások ismerete. ahhoz már egy kicsit művésznek is kell lenni. Szükséges tehát n tehetséges fiatalok kiválasztása, elindítása ezen a pályán, hiszen nemcsak szakmatanulásról van szó. De hogy alkosson egy fiatal hangszerkészítő, hogyan váljon „művésszé", ha csupán a beiskolázásnál, kényszerűségből jutott neki ez a szakma? Tény: a hangszergyárbnn kevéssé van szükség egyéni tehetségekre, ott reszortmunkákat kell végezni, mindennap ugyanazt és ugyananvnylt, így lesz meg a megfelelő rutin — és a több kereset. Ha valaki mégis felfedezné a hangszerkészítés szépségeit, tudomásul kell vennie az ezzel járó veszteségeket, mert a norma az norma — Itt is. A szakmai fejlődés tehát csak bizonyos fokig lehetséges, hiszen idővei az egyéni és a vállalati érdekek szétválnak. Így aztán — fejtegeti Tátray Vilmos — akár tíz évi munka, után Is nem egy fiatalnak nevezhető hangszerkészítő hagyja ott a gyárat, keres magának más megélhetést, jóllehet, az alaptehetsége megvan a szakmához. Létszám, alapanyag és társai Pedig, pedig... A hangszer nemcsak árucikk, hanem hangképző eszköz, aminek megfelelő minősegéről nemcsak a kereskedelemnek kell nyilatkozni, hanem a szakképzett zenésznek is. Hiába szép kivitelű egy hegedű, ha hangzás tekintetében nem jól kiképzett és fordítva: hiúba szép hangú a hangszer. ha esztétikailug kifogásolható. A kettő csak együtt ér valamit. Tátray Vilmos ezért tartaná szükségesnek a hangszerkészítőknek a zenei ismeretekkel legalább alapfokon történő megismertetését. — A központi rendelkezések, a különféle közgazdasági szabályozók, amelyeket általában közepes vállalatokra „méreteznek", erősen sújtják a kisüzemeket — mondja Kovács Attila, a Szegedi Hangszergyár igaz. Fényezik a bőgőt — de gatója. — Az alkalmazottak és a fizikai dolgozók megfelelő arányát csak úgy tudjuk tartani, ha egy-eRv személyre három-négy funkció jut, máshol ehhez külön osztályok vannak. Az összlétszám 160 fő. ebből 128-an fizikai dolgozók. A minőségi elvárásokban velünk szemben sincs megkülönböztetés, s ugyanolyan terjedelmű jelentéseket várnak tőlünk is, mint a jóval nagyobb vállalatoktól, ahol erre külön apparátus áll rendelkezésre. Nálunk egy ember csinálja. A hangszergyárban a fizikaiak háromnegyed része betanított munkás. Eljönnek ide szerencsét próbálni néhányan, vagy szakmunkások lesznek, vagy nem, vagy továbbállnak. vagy nem. Sokan anyagilag nem találják meg a számításukat (30 ezer forint az évi átlagkereset), vagy a munkaintenzitást nem bírják. Így aztán gyakori, hogy a bejúrogató néhány nyugdíjas 130—140 százalékos teljesítménye jóval felülműlja a többiekét. — Sokszor baj van az. alapanyagokkal — szói közbe Kakuszi László főkönyvelő. — Az ipar más irányú felhasználása egyre nő, számunkra a jó minőségű fa alapanyag egyre fogy. Az. átvevők a fenyőfát már csak ostornyélnek nevezik, további jávortelepítések sincsenek. Miért is volna érdeke az erdőgazdaságnak az az évi 80—100 köbméter fa, ami nekünk kell? Nekik ez nem mennyiség. Kicsi a felhasználásunk, persze, hogy nem vesznek komolyan bennünket. Nagyobb mennyiséget vásárolni nem tudunk, a forgóalapunk olyan kicsi, hogy nem lehet évről évre felhalmozni a megvásárolt anyagokat. így marad a kilincselés, az utánajárás. — Aíi a helyzet az utánpótlással? — Egyetlen ipari tanulónk sincs, az elmúlt öt-hat évben összesen ha 10—12 volt. Magával a munkaerő-utánpótlással még nincs is akko. ra baj, fő, hogy elég emberünk legyen, elméletileg betanított munkásból is válhat idővel jó szakmunkás. Örülni is lehet, Somogyi K;ír oly né felvétele hol vannak a mesterek? a tény minden gond dacára feltétlenül örömet jelent. — Minek örülhetnek még? — Kisüzemben családiasabb a légitör, jó a kollektív szellem, szinte minden harminc éven felüli dolgozónk legalább 10—20 éves törzsgárdalag. Jó érzés, hogy ismernek és elismernek bennünket az egész világon, olyan szép ez a szakma is ... Kevesen vagyunk, de együtt vagyunk. S talán nem dicsekvés, de ezzel a kis devizahozammal is megtesszük a magunkét. A Szegedi Hangszergyár idei terve 17,4 millió forint. Hat százalékkal növelik az exportot: ők igyekeznek megtenni a magukét. Akik egy vonósnégyest hallgatva élveznek egy-egy szép zeneművet. valahol egy londoni vagy New York-i koncerten, azoknak nyilván eszükbe sem jutnak a zenét szolgáltató eszközök készítői, munkájuk, gondjaik — örömeik. A nyugati cégek vásárolnak tőlük, tehát figyelnek rájuk. De a Szegedi Hangszergyár Magyarországon van. Domonkos László Uj nehézg^pgyár Bulgáriában Bulgáriában, a fővároshoz közel eső Pernik megyében hozzákezdtek az ország legnagyobb nehézgépgyártó üzemének — a hetedik ötéves terv egyik leghatalmasabb. beruházásának — építéséhez. Az új gépgyár a szocialista integráció keretében épül. A Szovjetunió és más KGST-országok szakemberei készítették a terveket. és közreműködésükkel szerelik majd fel az új üzemet, amelynek első részlege 1981ben készül el. Környezetvédelmi kutatások A környezetvédelem jelentős helyet foglal el a jelenlegi csehszlovák ötéves terv műszaki-tudományos kutatási feladatai között. A kutatók a következő 15 évre szóló előrejelzést készítenek ebben a témában. A kutatás irányítója a prágai egyetem higiéniai kara. Mint dr. Frantisek Janda egyetemi tanár kifejtette, a környezetvédelemben a levegőszenynyezódés elleni harc fő feladat, ezért kívánatos új technológiák kifejlesztése. A szennyezett levegőjű körzetekben figyelemmel kísérik az ott élők egészségi állapotát, és megfelelő egészségügyi intézkedéseket dolgoznak ki. Az észak-morvaorezági Ostrava ipari körzetében máris sikerült a porképződést csökkenteni. Egy másik feladat a vízszennyeződés megakadályozása. A nyári hónapokban irtják a különösen kellemetlen vízfelszíni rothadó anyagokat. az úgynevezett „vizvirúgzást", repülőgépekről permetezett különleges vegyszerrel akadályozzák meg. Tudományos programot dolgoznak ki a zajártalom csökkentésére, valamint a kémiai. mérgező anyagok káros következményeinek leküzdésére is. Balog Tünde batikjai Kiállítási napló Az elmúlt héten nyílt meg a makói könyvtárban Jám. borné Balog Tünde tárlata, önmagában dicséretes egy kiállitóterem nélküli város szívós küzdelme a lehetőségért, publicitást adni az ott élő művészeknek, s tájékoztatást kapni a máshonnan érkező műalkotások nyelvén. Balog Tünde művészete sajátos színe a Dél-Alföldön élő alkotók pannójának. sőt bátran mondhatjuk, egyik jellegzetes vonása még akkor is, ha napjainkban egyesek nem ismerik el eléggé. Nem is a művésznő alkotói készségét, hanem magát a műfajt. A szemlélet általában hagyományos. Adva van egy darab vászon, arra felviszik a festéket, így születik a táblakép. Vagyis az érzelmek és gondolatok festészeti eszközökkel való közlésére a táblakép a lehető legjobb forma. Balog Tünde alkotásai csattanósan cáfolják az előbb idézett vélt igazsá. got. Mint azt korábbi bemutatkozásainál Is jellemezte, a kiállított művek szerves egységet alkotnak. Évekkel ezelőtt ballada-illusztrációk, később kerámia-groteszkek sorát láthattuk, most Krúdy Gyula Alomvilága inspirálta a szellemes para frázisok alkotására. Ügy vélem. a batik technikája, puha lebegő színei, az alakok lágy vonalai pontosan illenek ehhez az álomvilághoz. Ugyanakkor megőrzi alakjainak megformáláséban a korábbi tömörséget, népi ihletésű vaskosságot. Lehet vitatkozni, hogy festőművész-e vagy iparművész — hiszen a festészet funkcionális szerepéről mar rég megfeledkeztünk —, de a tárlat megtekintése mindenképp őszinte művészi élményt szerez a látogatónak. Elgondolkodtató, ha iparművészetet emlegetünk, miért nincs méltó fóruma a megyénkben élő iparművészeknek, miért szorítják ki őket a tárlatokról, miért nincs önálló vagy kollektív bemutatkozásukra gyakrabban lehetőség. Pedig ők vették át azt a szerepet, melyet régebben a hagyományos műfajok jelentettek: mindennapjainkba hozni a látvány örömét, környezetünk szépitésével megszépíteni azt. Balog Tünde művészetének mélységét, humánumát Solymár István megdöbbentő erejű epitáfiuma fémjelzi. Ez a kiállítás és ez a mii bizonyítja, hogy nem a műalkotás technikai kivitelezésének módja, hanem a művész alkotásába vetett hite — mely átsugárzik minden felhasznált anyagon — határozza meg az alkotó tisztességét, tehetségét, küldetését. Trogmaycr Ottó Fodor József festményei A napokban nyílt meg a csanyteleki művelődési házban Fodor József festőművész kiállítása. A művész a vásárhelyi iskola tagja, aki első bemutatkozása (1964) Idején híven követte a váde A szinvonalat pedig tartani kell. A Szegedi Hangszergyár vonós hangszereket gyárt, ezek mintegy 90 százaléka export. Több mint felét az USA veszi meg, a többiek : NSZK, Franciaország, Anglia, Olaszország. Ausztria, Svájc. Hollandia, Kanada. Termékeik iránt oly nagy a kereslet, hogy jóval többet is el tudnának adni, például a tavalyi 8 ezer darab körüli mennyiségnél. Ez Kinek jár özvegyi nyugdíj? „Egy szomorú özvegy" jel- időt megszerezte, vagy öregige alatt olvasónk a kö- ségi (rokkantsági) nyugdívetkezőket írja: Férjem 16 jasként halt meg. évet dolgozott mezőgaz' daságl termelőszövetkezetben tagként. Lassan egy éve lesz, hogy meghalt. Szeretném tudni„Járe részemre férjem után özvegyi nyugdij, és a termelőszövetkezettől pedig háztáji föld. Valahányszor ez ügyben bementem a termelőszövetkezet Irodájába, és kérésemet előterjesztettem, minden alkalommal azt a választ kaptam, hogy nekem semmi sem jár. Betegségem miatt régóta dolgozni nem tudok, szeretném tudni, hogy m! jár férjem után, és ezirányú kérelmemet hol kell előterjeszteni." Első kérdésére a választ a társadalombiztosítási törvény adja meg. E szerint az özvegyi nyugdíjat — bizonyos feltételek mellett — a feleség, az elvált nő, az élettárs és a férj kaphat. Az özvegyi nyugdíj ideiglenes vagy állandó. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától egy évig jár. Ideiglenes özvegyi nyugdíjra az a feleség jogosult, akinek a férje a haláláig az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati Állandó özvegyi nyugdíjra az egyéb feltételek mellett az a feleség jogosult, aki férje halálakor az 55. életévét betöltötte, vagy iglenes özvegyi ' nyugdíjra Az igényét a rendelet szerint visszamenőlegesen csak hat hónapra tudja már érvényesíteni, mert ez esetben az elévülési idő hat hónap. Ügyében azt tanácsol juk, hogy keresse fel a terrokkant, vagy a férje jogán melószövetkezet vezetőségét árvaellátásra Jogosult két és kérje özvegyi nyugdíjávagy több gyermek eltar- nak soron kívüli előterjesztásáról gondoskodik. Az ál- tését a lakóhelye szerint landó özvegyi nyugdíj jár a illetékes társadalombiztosífeleségnek akkor is, ha az tási igazgatóságnál. Abban erre jogosító feltételek va- az esetben, ha munkaképeslamelylkére a férj halálé- ségét 67 gzázalékban elvesztél számított 15 éven belü tette, akkor mint rokkant bekövetkezik. Az a nő, ak kérje az iillandó özvegyi állandó özvegyi nyugdíj megállapítását mezőgazdasági szövetkezeti tagként szerzett szolgálati idő figyelembevételével kéri, az özvegyi nyugdíjra életkora alapján 1977. január 1-től az 58-ik, 1878. január 1-tól az 57-ik, 1979. január 1-től az 56-ik és 1980. január l-lől pedig, ha az 55. életévét betöltötte, lesz jogosult. A fentiek szerint Ideig az nyugdíj megállapítását. Második kérdésére közöljük. hogy a termelőszövetkezeti törvény rendelkezései szerint a tag halála esetén a nem tag házastárs, aki a termelőszövetkezeti öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, tartósan munkaképtelen, a háztáji föld alsó határát meg nem haladó mértékű földhasználatra jogosult, feltéve, lehet lenes özvegyi nyugdíjra úgy tulajdonában haszonaz ipar. mint a mezőgazda- élvezetében vagy használaságl termelőszövetkezeti tag tában J1yen méretű föld biztosított, elhalálozása ese- nem maradt. Abban az eset tén a hátramaradt özvegy a halált követő egy évig jogosult férje után özvegyi nyugdíjra. Olvasónk férje halálét kö- kén* nem. vető egy évig jogosult ide- DR. V. M. ben, ha olvasónk rokkant, vagy elérte az öregségi korhatárt. akkor kérheti a háztáji föld kiadását, egyébsárhelyi festészet kötelezőnek érzett jegyeit. Előadásmódja szűkszavú, színvilága visszafogott volt, szívesen és meghatározóan épftett a vonal kifejező erejére. Képei mélyén szellemi mestereinek. Nagy István és Kurucz D. István világának távoli — egyáltalán nem bántó — hatása munkált. Egy-egy alkotásán (Tél) már akkor megcsillant a színek iránti érzékenysége. A változás festői eszköztárában következett be. Élt az alkotó ember elvitathatatlan jogával, az útkereséssel és a kísérletezéssel. Festett és festett, amíg rájött, hogy melyik a neki megfelelő, belülről fakadó kifejezési mód, amelyben egyesitheti az igazat és a valódit, a kiszűrt lényeget és a közvetlen lát. ványt. Szakított a borongós tónusú színvilággal, egyre világosabb és hamvasabb színeket használ. Az esztétikai hatást döntően a képfelület „megmozgatásával", gazdagabbá tételével éri el. Tájképein különösen az égbolt kidolgozására fektet súlyt, hogy annak dús festőisége hangulatilag meghatározza a képet. Művészi magabiztosságot és megszilárdult komponálókészséget sugároz, ahogyan fölszámolja a képszerkesztés korábbi fogódzóit, a házfal, a kerítés, az ajtók és ablakok egyenes vonalalt. Fodor József maga is tisztában van azzal, hogy mostani korszaka még forrong: alakul az új, kísért a régi. Munkáin még együtt jelentkeznek a kép előterének naturális részei a művészi átírás említett eredményeivel, de a kitartó keresés, az újabbra törekvés és a fejlődés egyenes vonala, amely oly ritka Vásárhely mai művészetében. elismerést és bátorítást érdemel. Apró Fcrene