Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-15 / 38. szám

4 Kedd, 1977. február 15. ——— A falusi értelmiség életmódja Ebben az frásban a falusi tettségl azínvonala maga- látozódik. Mármost a kérdés értelmiség életmódját — és sabb az országos" átlagnál, az, hogy a falusi értelmiség általában az életmódot — viszont alacsonyabb, mint a mire használja a rendeikemeghatározó fisezetevök vég- városi értelmiségé. A maga- zésre álló szabad időt telen sokaságából csak néhá- sabb Iskolai végzettség. Az értelmiségi férfiak fanyat emelek ki. Azokat, egyéb más tényezőkkel lun körülbelül 1 órával töbamelyek különösen Jelentős együtt úgynevezett urbánu- bet töltenek kereső és terszerepet töltenek be az élet- sabb (városiasabb) életfor- melő tevékenységgel, mint a mód alakulásában. Ilyenek ma kialakulását eredménye- budapestiek, utazásra vimindenekelőtt a települési zl: a hagyományosan falusi szont majdnem ugyanannylés lakásviszonyok. Ideértve háztartások átalakultak. Ab- val kevesebbet, így a fennblzonyos ellátottsági vtszo- ban az esetben azonban, maradó idő nagyjából kinyokat; az életmód „tartai- amikor az adott feltételek egyenlítődik. A nőknél formát", „típusát" Jelentős mér- nem teszik lehetővé a ha- dított tendencia érvényesül, tékben kifejező fogyasztási gyományos falusi életforma a kereső és termelő tevéstruktúra; végül a szabad meghaladását, úgy az isko- kenységre fordított időaráidő tevékenységek. U1 végzettség önmagában ny°k másfél órával csökkeniJSSmL^uJ^ Zw,aZZÍ nem gyakorol döntő hatást Pek Budapesttől a falu felé | a háztartásokra. Ezt a félté- g*ffifr™kkal EH*1** ^ Í^JV TtZ ti aránytalanságok számotte- tel ezért erősíti a termelőszö- telmiségi nők házi munkája 8e?„ a természetadta szá- búvárok. Vállalkozol keresvőek. Ez a történelmileg ki- vetkezeti elnökök helyzetével emészti föl. bizonyítva, hogy . ' 8 "TI a neki hogy lefúrhassanak a alakult differenciálódás nap- fot<lalkozó szocioiógiai viz3_ falun egyrészt a szolgáltató- Vlz enyhítette panaszaikat. belemetett kút helyén a víz_ jalnkban i» erősen érződik a * * K0Z0 V™ sok hiánya, másrészt a ha- Az országos nyilvántartás- . Néhány decínyi várost es falusi népesség is. A termelőszovet- gV(7mánVos étkezési szoká- ban nem szereplő szénsavas ad0 ütegig. Néhány decínyi munka jellegcsoportok sze- kezetl elnökök 12,1 szá- sok. valamint az urbanizá- víz hire csak nemrégiben vízmintából ugyanis el Ierinti összetételében és élet- zalékának volt a háztartá- elós elmaradottság megnő- jutott néhány megyei szak- hetne dönteni, hogy egy illuMi történt a mogyorósbányái „szódaviz'-kúttal? Furcsa história körűimé- megerősítette a mogyorósbányelt igyekeznek felderíteni nyai szénsavas kút létezéséa tatai természetbúvárok'. A nek tényét. Mint elmondotta, Komárom megyei kis hegyi maga is megízlelte a vizet, s település. Mogyorósbánya megállapította, hogy sok szaegyik portáján kutat ásatott bad szénsavat tartalmaz. A a ház tulajdonosa. Ügy 12— vízből egészségügyi vizsgá15 méteres mélységben, a lat . tót küldött a vízadó réteget elerve nem . kis meglepetés érte a kút- KÖJÁL-hoz, de az elemzés ásókat : édesvíz helyett gyön- csak a víz biogén összetegyőző. pezsgő „szódavíz" bu- vőire szorítkozott. így ezzel gyogott fel a földből. Az új- csak u állapítottak meg, donsult szénsavas forrasnak , , ,. ...... csakhamar híre ment a falu- a víz coli-mentes, iható, ban, s miután a kút vizét a Az egyéb, esetleges gyógytöbbség Jóízűnek tartotta, hatást igazoló vegyi összetesokan kértek egy-egy korsó- vőkre elemzés nem készüit. ravalot a kut gazdájától. Különösen a gyomorbántalAz elgondolkoztató ügyet módjában. Ezt bizonyítják az sában hűtőszekrénv velf a második műszakot, mo-re népszámlálási ada- "" " ^ *T Ennek ha,á8a a művelődési tok, miszerint az összes ak- az országos atlag tevékenységben ls mérhető, tiv keresők között Budapes- alatt marad; pedig az elnö- hiszen a falusi értelmiségi ' 'en 10,0; a vidéki városokban kök iskolázottsági szintben férfiak több időt fordítónak 6.9, a falvakban pedig 2,5 jelentősen meghaladják az olvasásra, tanulásra, mint a százalék volt az értelmiségi- ^ budapestiek, a nőknél viek aránya. 8 ' Feltehet«. szont fordított a helyzet Amennyiben a falusi tele- noRy cböen a kérdésben leg- ugvanis átlagban naoi fél püléseknek az életet meg- nagyobb hatása a hagyomá- órával kevesebb időt töltekönnyítö civilizációs vívmá- nyos falusi életformának npk olvasással, tanulással, nyokkal való ellátottságát van. A falusi h i/tart-isok mlnt a Oudapesti értelmisévizsgáljuk. megállapítható, hl-1«.Uátó.,4t K . ? P' nők. Külön megvizsgáltuk hogy — az elmúlt évek vi- büsellat"*át a baromfiudvar azt. hogv a falusi értelmiség szonylag gyorsabb ütemű fej- a haZl sertésvágás bizto- közül milyen arányban vélődése ellenére — még min- sítja, mivel a falvakban ke- reznek paraszti munkát. A dlg jelentós hátránnyal kell reskedelmi forgalomba rsnk következő eredményeket számolni. kcvá« hlM , knotuk- a ^"k ^özfil több kevés hus kerül. Fn« zöld- mlnt 90 S7Ízn,ék hétköznap A lakásviszonyok se8Sri, gyümölccsel, állati és 30 százalék körül a héttermékkel többnyire a ház- végén rendszeresen végez A lakás a mindennapi táji gazdaságok látják el a munkát, a nőknél életvitel közvetlen környeze- faluí.j nedfg hétközhen 40 százaik tl feltételei között elsőren- nuztartasokat. M hétvép)&n 5 százaiék. Tö«dfl szerepet játszik. A lakás . r . - • felhasználás szempont'ából ad teret, lehetőséget és fel- ól JOgyOSZtUSl az azt jelenti, hogy az érteltételeket az alapvető élette- 2#J. miségi férfiak falun minvékenységekhe/.. Az emberi ^TKezet dennáp _ vasámao is fenntartják- wéí, pT Alakulása sokat elárul az átlag másfél, a nők >örülhenés, alvás - adja a'köz- Jjl^fí belül e«y órát töltenek WsW'SS&^^&St CS ^ÓdSjl ™> húgukban. tehát "S^-MSÍÍL^SÖ hetl' közöttük levő eltérésekről. E szabad idejüknek mintegy vagy lehetetlenné teheti kérdés vizsgálatánál egyrészt felét. Ezek az adatok azt ember tudomására, noha a zióval szegényebbek, vagy — kutat tíz évvel ezelőtt ás- a dunántúli szénsavas kúttal megrttapftható, igftflí ^Srt^ kü^^ a fél" telmlségl dolgozók lakásvi- ^^ t^éneK^ ki- íiaknak" a pőknek szonyai falun kedvezőbbek, „iakuit fogyasztási szokások rendkívül kevés a tényleges mint a többi társadalmi ré- élnek. Ezeknek a változása szabad ideje, és azt a kevés iSL^KZ^m k«? ™lndig lasfi0 Müsrés/'t' a »zabad Időt is olyan elfoglakásnagjniágot nézzük, azt vlUtozás ütemét mindenkor ,fllteáBok k«tlk , ' am<Z ta 4 Juk." bogy n 'í1""1 értel* az adott társadalmi feltételek "Ittágoie Kötik le - amelymi ség 16,6 százaléka egyszo- határozzák meg. Ez azt je- rö1 nphez megállapítani, bús, 56,1 százaléka kétszobás ientk hogy a hagyományos hogy mennyi a kedvtelés, ** 24'?xJlzAzalwa , falusl fogyasztási szokások hobbitevékenység, és mennyi vagy több szobás lakásban _ umeiyek persze a falu _ iövedelemkiesészitést és él. A lakáshelyzet azonban különbtaő rétegeiben mást " , J^^ ^iegeszitést és nem ilyen kedvező, ha a ^ miist jelentettek —. a íalusl ellátottság hianyalnak komfortosságot ls vizsgáljuk, hagyományos falusi strúktú- pótlását szolgáló munka. ÉpBár számottevő eltéréseket rából következtek, és az ót- pen azért sokkal óvatosabtnlálunk a különböző tele- alakulás ls olyan ütembe ban kell búnni az olyan kl_ pülcsck között mégis meg- a^ja^ jetantésekkel. ami gyakran állapíthatjuk, hogy a falusi e((V fejlettebb. igényesebb elhangzik az igénytelen életértelmiség lakáshelyzete lé- fogyasztásnak á föltételei. A módot folytató, úgynevezett nyegesen kedvezőbb más. fogyasztási szokásokról fi- sertéshlzlaló falusi tanítóról, helyi társadalmi rétegekkel ^ll,!"^^'01 a baromfit nevelő falusi or. , , kapunk, ha megvizsgáljuk a szemben. Ugyanakkor az k|adllf, szerkezetét. A falusi vosról stb. Hiszen gyakori az adatok azt ls bizonyítják, értelmiség személyes célok- az eset, hogy tulajdonképpen hogy a lakások komfortossá- ra fordított kiadása a követ- a falusi körülmények között gát tekintve hátrányosabb T'Vgyasztást a vulasztás ^helösége szűhclyzetben vannak, mint a iparcikkekre 35,' szolgúltatú- kös' Vagyis, ha friss húst városban élő pályatársaik; sokru 13. azaz személyes fo- akar enni, jószágot kell nehlszen komfortos lakásban gyasztáara összesen 88 szá- vélnie, ha friss zöldséget, csupán 28.6 százalék él. Fel- ttMjfJt Joir^'t építkezésre gyümöIcsöt akar, akkor tételczhetően cz az arány s^zaTk0t. Amint Kénytelen kertészkedni, íügjavult az utóbbi időben. azt láthatjuk, a kiadások getlenül attól, hogy tetszik A kedvezőbb helyzet el- között még mindig túlságo- az neki vagy sem. lenére, azt találjuk, hogy a san magas arányt foglal el Mindezeknek és ezenkívül felvétel időszakában a falu- ^^TvlS^Hétsg W italán tényezőnek si értelmiségi lakások több sebbei költött élelemre, mlnt az együttese alakítja a falumlnt 30 százalékában nem az országos átlag. viszont si értelmiség életmódját, volt fürdőszoba, és több többet, mint a szellemi fog- arnelyről persze meg lehet mint 50 százalékában W. C. {£k~k a/S-" a«aP"a"'' b<*y -ég távol Az életmódról sok min- kez^si kindásnkbnn. h!«zen áll a kívánatostól, sőt sok dent elárul h háztartások többet költ átlagban építke- esetben a városi pályatársagépesítése is. E kérdés figye- zésre a falusi értelmiség, kbtól iSi do ehhez mindjárt lembevétele meglehetősen *'zelleml foglfllkoza8U- hozzá kell tenni, hogy a könagy Jeienlőségű, miután az 1 1 ^ rülmények Is, amelyek haössznépesség házi munkára A szabad idő tárt szabnak és keretet blzcsaknem annyi időt fordít, „ .. tositanak az életmód ilyen ták. A természetbúvárokat tüzetesebb vizsgálódásra késztette, hogy Mogyorósbánya és környékének geológiai felépítése nem olyan, ami szabad szénsavat tartalmazó víz előfordulására utalna. Továbbá az, hogy a gyomorpanaszokat jótékonyan befolyásoló víz valamilyen, gyógyhatású forrás létezésének lehetőségét vetette fel. A helyszínen azonban kellemetlen meglepetés érte a kutatókat: kiderült, hogy a mogyorósbányái „csodakutat" betemették. Részben, mert közművesftették a falut, részben, mert a kút gazdája nem vette szívesen „szódavizének" növekvő népszerűségét. Pillanatnyilag tehát nem lehet eldönteni, hogy milyen mértékben volt szénsavas, illetve gyógyhatású a betemetett kút vize. Dr. Vígh Vilmos táti körzeti orvos — gazdagabbak lettünk-e? R. E. A „Vaskapu" vízi erőmű új éve A „Vaskapu" vízi erőmű Jugoszlávia legnagyobb elektromos energiaelőállító üzeme 110 megawatt teljesítőképességgel „megnövekedve" kezdte meg az új esztendőt. Az eddigi áramfejlesztő kapacitáshoz képest ez 11 százalékos többletet jelent. Az erőmű dolgozói minden nagyobb beruházás, ráfordítás nélkül érték el ezt az eredményt. Tavaly ugyanis rendszeres méréseket vizsgálatokat végeztek, amelyek során megállapították, hogy a Duna potenciáljának ésszerűbb kihasználásával az erőmű áramfejlesztő gépcsoportjainak kapacitása 10—15 százalékkal növelhető. A „Vaskapu" vizl erőmű dolgozói 1976 folyamán még további három jelentős sikert könyvelhettek el: tavaly április 28-án 23,5 millió kilowattórás napi rekordot állítottak fel. Az évi termelési tervet 12 százalékkal túlteljesítették. A leunai „Polimir BO 99 Az 1976—1980 közötti ból, a belorussziat Novopotervidőszakban a Német De- lock hasonló gyárának a tamokratikus Köztársaság pasztalatait is átvették az egyik legnagyobb beruhúzá- NDK gyárépítői és szerelői, sa a Leunában épülő mű- A legújabb technikai eredanyaggyártó üzemóriás. Ez mények felhasználásával via nagyüzem a „Barátság" lúgszínvonalon álló polietikőolajvezetéken érkező szov- léngyártást valósítanak meg. jet olajból készit majd po- A novopolocki szovjet üzem lietilént — s a neve „Poli- jelenleg évente 50 ezer mir 60" lesz. tonna polietilént állit elő. A leunai polietilén gyár Az NDK-beli „testvérüzem" építése már a terv első évé- ennél nagyobb lesz; a terben is eredményesen ha- vek 60 ezer tonna évi kaladt; — 1977 második felé- paritással számolnak. A ben sor kerül a gyártóbe^ rendezések szerelésére is. A „Polimir 60" a szocialista integráció újabb figyelemre méltó példája. Nem csupán a nyersanyag anyagszükségleteit érkezik majd a Szovjetunió- sék, Polimir 60" jelentősen hozzájárul majd ahhoz, hogy az elektrotechnika, a mezőgazdaság és a fogyasztási cikkeket előállító ipar múkielégítIIAZASSAG I. kferUlet Szsged: Kolroczó János Pál és Szatmári Ilona. dr. Téglás Péter és dr. Zoltán Erna Mária. Szabóid Sándor és Molnár Ágnes, dr. Bene István és Táblth Klára Eva, Kiss Péter és Sípos Rózsa. Makra József és Király Márta Viktória, dr. Gulyás Józset és Szombati Anna Mária, Csernok Gyula és Farkas Erzsébet, Molnár Pál és Révész Emília Gizella, BékéiSi Családi események Ilonának Tamáe József, Tóth László Bélának és Faragó Irén Máriának Gábor Zoltán. Tápal Istvánnak ós Pintér Teréziának Krisztián István, Gyulai Jófflsefnek és Nagy Erzsébetnek József, Voss Mátyásnak és Rácz Irénnek Edit Julianna, Ábrahám László Józsefnek és Pásztor Annának László, Mlkula Mihálynak és Mezei Margitnak Ildikó, Somos! Istvánnak és Benke Erzsébet Etelkának Krisztina, Tóth Ferencinek es mint kereső A rendkívül tevékenységre. Ma nálunk nz élettani „„„„ , , , . szükségletek ellátása után vagy olyan "ányu időigényes m fenmTlaradd mintegy 12 órá- A körülmények folyafárusztó házi munka melleit ból 8—10 órát leköt a köte- matos és összehangolt váltonngyon nehéz a „szellemiek" loző pénzkereső munka. Vég- .zasa változtatása pedig bővített újratermelése, uml eredményben nz élettani. 11- politikánk állandó feladata, pedig minden értelmiségi letve u társadalmi kötele- Mrdra I ás/Jó szakterületen egyre növekvő zettségnek nem alávetett MSZMP KB* követelmény. A falusi értei- Idő, azaz az úgynevezett sza- Társadalomtudományi mibég háztartásának gépesí- bad idő napi 2—3 órára kor- Intézet. András és Halász Mária, Tóbiás László Ferencnek és Vőnekl Em- Burbás Magdolnának Ao-narnáIstván Gábor és Karátsonyl Ildi- mának Krisztina, Perjés Gábor rLti. Fülöp Istvánnak és Katona kó. Jáksó János és Uri Erzsébet Istvánnak es Dózsa Erzsébet An- Máriának Ildikó. Teleki József házasságot kötöttek. nának Márk, Gera Janosnak és Károlynak és Hódi Mária KataII. kerület Tuth Katalinnak János, Berta Ja- lin,naic Tímea Anikó. Ábrahám _ nos Imrének és Kocsis Ilonának Zoltánnak és Oláh Irénnek Péter III. kerület Tamás, Vereb Istvánnak és Ku- József, Bozsák Zoltánnak és MoSzegédt Szögi András és Dévai runczi Évának István Zsolt, Sa- „ostor! Erzsébet Máriának AndEva. Molnár Géza és Major Etel- buvki István Mihálynak es Tóth rea ördög Józsefnek és Ball Eváka házasságot kötöttek. Gabriella Klárának Stella Korné- nak József, Réczi Imrének és PaSZÜLETES 1U, Katona Laszlónak es Fort-ás tyl Juliannának Tamás. Petykó I. kerület Annának Szilvin. Szűcs Istvánnak janosnak és Molnár Erzsébet MaSzeged: Pintér Ferenc István- és Szabad Rozáliának Krisztina, rlá„ak Szilveszter János nevű nak és Ziehovszky Györgyi Irén- Fodor István Laszlónak és Bog- gyermekük született, nek Bogdán AttlU, Kerónyl VU- ^"^ífí" „., mosnak éa Farkas Teréznek Oá- vánnak és Géme. Emma Máriá- HALÁLOZÁS bor Zsolt Szél Antalnak és HeU nak Attila István. Rutai Szllvesz- I. kerület Ilonának Szilvia Kádasi Ferenc- térnek és Hódi Ilona Franciska- Szeged: Csürl Erzsébet, Hertska „z-k éo ToA FrzsáHetn.'k Tímea Ka- nak Zsuzsanna Klára, Orünwuld Artúrné Schvarcz Izabella, Szabó Vnhn Szén T mrónek OsH e ér- Sza - Vilmosnak és Puskás Ilonának Antal, Kósa Jánosné Dancs Mária, W ivtaraltnak Gál»r Schö^l Vilmos Zsolt, Lados Miklósnak éa Lakatos Zoltánné Csomós JullanNándor Mihálynak és BzaUUk Lnjkú Ilonának Lászld, Lados na, Ördög Rozália, Molnár FeABota Glzellánák Nándor József Miklósnak és Lajkó Ilonának Me- renc. Mezei Béla, Cseffal Istvánná KCIOTOT Lászlónak és Pálffv ttnda. Gombos Nándor György- Bodó Ilona. KLs.s Zsigmond GyuMargit Ilonának Eva Violetta nek ós Balogh Múrlámtk Anett, la. Rosenczvelg" Lajos. Varga létAradi Jánosnak és Kovács Eszter A^1™* é,S, dyömí^r Ro" ván" ?z,u0? FfTe2C', Farkf.a"C,':r Arankának János, Juhász Imre "tlta Máriának Szilvia, Vecser- mangó Lajosné Szekeres VerorUPéternek és Ojvárl JullartrULnak nyes Istvánnak és Barna Évának ka. Góró János. Noel Józsefné PáPéier Nyúl Istvánnak és Csimpo- István, Varga Imrének és Horváth Unkó Ilona, Németh Lajos, Tóth Jás Erzsébetnek Krisztián. Szabá- Erzsébetnek Erzsébet Györgyi, Jánosné Bus Márta, Kiss Istvánné est Árpádnak és Csert Magdolná- Mészáros Lászlónak és Horváth Gallér Íren Anna, Földes! Geinak Attila. Szombati Györgynek Katalinnak Nándor. Ocsal János- gely. Domonkos József, Heln és Slgmond Edit Annának Szilvia, n«k és Bakó Emíliának Szilvia, Oaspárné Dobo Etelka. Ktss JaKamenyiczkl Béláitak és Lénárt Hódi Istvánnak és Somlói Judit- nos, Dobó Qergcly, Miklós MlIlonának Tamás, Juhász Péternek Tamás István. Oulyás István hály, dr. Fejes Tibor. Bálint Miés Vidéki Margitnak Olga Sashul- Józsefnek és Kovács Magdolna- hályné Baráth Anna, Varga Istml László Dezsőnek és Maczelka nak Eva, Krammer Tibor Péter- váj,né Bajász Márta. Török C.V.Juditnak Gábor Gábor Ferenc- "élt és Hegedűs Rozallának Tímea ba. Broczkó Sándorné Vészének és Csikós Teréziának Terézia Mónika. Peck György Józsefnek Vovszky Emília, Tombácz Sándor, Anita Vácsi' Attilának és M-aza- és Szúcs Olgának Edina. Gábor Outplnler Zoltán, F.rdr-1 István, neóz Évának Attila Péter, Noskó Józsefnek es Sebük Juliannának Parugl István, Börosök Géza megFerenonek és Nagy Rozáliának Edit, Tóth Sándornak es Zivod^y.- halt Ferenc Körmendi Györgynek és Juliannának Melinda. Kotroczó Szfireg: Molnár Jánosné Sízórát Gémes'Etelkának Csanád, Almást Károlynak és LörtneZ Zsuzsanna Arnrn meghalt. Györgynek és Karácsonyi Anna Erzsébetnek Edit, szalonul Laaz- „ kcrUlet Viktóriának Zoltán, TUóczkl Já- lónak és Virtcze Jusztlnanak Agnos Józsefnek ÓS Tlsóczkl Gizella n<»- Jenel Zoltánnak és Skultétt m. kerület Lenkének János. Fejes György- An^i*Szeged: Bodor István. Holik nek ós Pap Erzsébetnek Róbert kívánnak és Vincze Gizellának István, Kasler Istvánné Balázs Tamás. Langl Alajosnak és Vlzl István nevü gyoimekuk született. Brigitta, Reményi Ferenc, Kulinyi Máriának Márta, Zsnrkó Imre Jó- III. kerület Benedek Dalos, Király Józsefné zsefnek és Hégves Zsuzsannának Szeged: Farkas Jánosnak ós Ko- Ladányi Julianna, Szontc Imre Kriszllno. • Tóth Istvánnak és vács Zsuzsannának Szl'vla Llvla, László. Marótl Mu.rkne Hajdú M,iDrenkovlcs Gizellának István, Aranyosi Imrének és Csetel F.r- na, Tóth Béla. Iványl Petemé IIBérczi Alajosnak és Herceg Erzsé- zsebelnek Judit, Faragó Láazló- lés Hermina, Bajusz József, Vas bet Margitnak Noémi, Szabó Ke- nak <s Bálint Aranka F.ielkápak Sáhdorrs'' Ro/sl Rozália Zsoldos rencnek t-s Pataki Ágnes Etelká- Krisztián. Karácsonyi Sandomnk Péter. Török József. Takács Jónak Agnós, Kalmár Józsefnek és és Puczkó Má"iának Sándor Z«oU, zsefné Aláes Julianna, Tomijára Kovács Márta Magdolnának Eva, Kasza József Sán-tcrnak és Soós Jánosné Kálmán Maria M-igdolVerbai Sándornak és Bognár Ilo- Máriának Gábor József. MraznJ- na. Szálát Józsefné Molnár Mária, na Gizellának Katalin, Nagy cza Józsefnek és Ttesla Mai-git EgetU József meghalt.