Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-13 / 37. szám

2 Vasárnap, 1977. február 13. ••" • ; flz 1976. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről (Folutalás az L oldalról,) az 1976. évi az 1976. év termelés az 1975. év mennyisége %-ában Növényvédő szer, hatóanyagban. ezer tonna 17,5 107,7. Műanyagok, ezer tonna 141.3 114,6 Autóbusz, ezer db 11.4 107,0 Számítástechnikai termékek, 107,0 folyó áron, milliárd Ft 3,3 129,0 Rádió, ezer db 250,4 98,3 Televízió, ezer db 411.7 103,0 Tlűtőszekrény, ezer db 434.1 100.7 Mosógép, ezer db 197.8 120,2 Centrifuga, ezer db . 184.3 111,6 Pamutszövet, millió négyzetméter 352,5 100,3 Gyapjúszövet, millió négyzet100,3 méter 41,3 105.8 Kötött alsó- és felsőrnfea, ezer 1 tonna 15.8 109,8 Cipó, millió pár 44,6 103,5 Fogyasztói tej. millió liter 727,8 109,0 Csontos nyers hús, ezer tonna 483,6 88,7 Vágott baromfi, ezer tonna 141.4 106,1 Napraforgóolaj, ezer tonna 53,3 106,2 Sör. millió hektoliter 6,8 102,0 zetékes szállítás aránya: te- 1976-ban 1400 új autóbuszt dolgozó nők körülbelül 13 tásl cikkekkel való ellátott* hergépkocsin 4,8 százalékkal, és sok más személyszállító százaléka, 22 000-rel több, sága. Az év folyamán többek csővezetéken 12,1 százalékkal közúti járművet állítottak mint egy évvel korábban. között 250 300 hűtőszekrényt, több árut szállítottak az egy forgalomba. Az ország sze- A munkások és alkalma- 177 000 mosógépet, 248 500 teév előttinél. A távolsági sze- mélygépkocsi-állománya zottak nominális havi átlag- levíziót, 728 100 rádiót, 95 100 mélyszállitásban részt vevő mintegy 70 ezerrel nőtt, és keresete mintegy 3200 fo- magnetofont, 7,4 milliárd foutasok száma 1,8 százalékkal az év végén elérte a 650 ez- rint volt, körülbelül 5,5 szá- rint értékű bútort, 80 500 szeemelkedett Autóbuszon 4,8 cet. Az év folyamán 16 500 zalékkal több, mint 1975- mélygépkocsit vásároltak. A százalékkal többen, vonaton új tehergépkocsit helyeztek ben. Az emelkedés a külön- lakosság tulajdonában az év kevesebben utaztak, mint üzembe. Átadták a forgalom- böző ágazatokban megköze- végén mintegy 620 000 sze1975-ben. A személyszállítás- nak a budapesti metró Deák lítően azonos volt. Az átla- mélygépkocsi volt ban fokozódott a személygép- tér—Nagyvarad tér közötti gosnál jóval nagyobb mér- A fogyasztói árszínvonal — kocsik szerepe. 1976-ban a vasút a EH^t-mozdonyt feftí =e szakaszát, és az ehhez kapi csolódó aluljárókat. Folytae" tódott az úthálózat bővítése, tékben nőtt a papíripari, a a kiskereskedelmi, a piaci és bölcsődei és az óvodai dol- a szolgáltatási árszínvonal gozók bére, akikné! közpon. együtt — a tervezettnél nati béremelést hajtottak vég- gyobb mértékben, 5 százalék* ,„,, , .. , . A hírközlésben 20 000-rel re. A kereseteket az első kai emelkedett. A túllépés főtós aránvr^érte a 91 szá nőtt a teIefon ^központok félévben havi 50 fqrint jú- leg abból adódott, hogy a burlivL r i ÍZ betogadóképessége, az alköz- bustol havi 110 forint egészi- gonya-, zöldség-és gyümölcspontoké 23 000 állomással bő- tette ki a tüzelő- és a hús- arak az első félévben és nyánalhalózat, valammt apalya- ^ Befejeződött a solti áremelés kompenzálására. . ron igen magasak voltak, és és állomásbiztosítás korszelámú rádióadó építése. Külkereskedelem A -terv a népgazdaság passzívuma körülbelül Az építőipari termelés a csökkent, a termelés noveketervezettet megközelítően, 4,5 dése teljes egészében a mun—5 százalékkal növekedett, katermelékenvség emelkedéAz állatni építőipari vállala- séből szármázott. A korábbitok termelése 8,1 százalék- nál szélesebb körben alkalkal, az építőipari szövetkeze- mázzák a korszerű építési teké, a nem építőipari szer- módokat, javult az építőipar vezeteké kisebb mértékben gépesítettsége. Az építőipari nőtt kapacitás bővülése és szerrűsíté«e, a záhonyi" átrakó- -gy teljesítményű középhul- » STS körzet íejlesztese. . lamu radioado epitese. ka, emelkedett. Család, pót- Az8év utolsó hónapjaiban a lékra 7.5 milliárd forintot, zc,idség- és gyümölcsárak gyermekgondozási segélyre ^ aiacsonyabbak voltak, 3.5 milliárd forintot tolvosí- mjnt i975 azonot hónapjaiV jJ tottak. 16—1b szazalekka) hBn A -..há-ati rilrlreW nregyensúlyi helyzetének javi- szazalékkai kisebb volt. mint többet, mint 1975-ben. Nyűg- .Xvonal^ 4 a számlákkal a tása érdekében fő feladat- egy évvel korábban. A díjaUra 33,3 miiliárd forin- *Zj"V°'fnaJi'Leké^Tszák! Siiii'sajsf^Bsassfss "6aKAstsrj®mlölte meg, amit nz export- egyéb tőkés devizaelszámo- Az egy keresőre jutó reál- n" nak az importnál számot- lású forgalomban következett bér országos átlagban körül- Nőttek a lakosság megtatevően gyorsabb növelésével be, de jelentős volt rubeL belül 0,5 százalékkal haladta hárításai. Az év végén a takellett elérni. Ez a cél meg- viszonylatban is. meg az' elózó évit. A lakos- karékbetét-állomány megkövalósult. A népgazdaság fejlődésé- sag egy f§re jutó reáljöve- zelítette a 93 milliárd forinAz összes kivitel — ösz- ben továbbra is nagy szere- (jejmo összességében a ter- fot- am' '4 százalékkal több A foglalkoztatottak szama kezete elmaradt az építési szehasonlítható áron — több pe volt az államközi szerző- vezettnét kisebb mértékben, VoU az «sy év előttinél. az építőiparban valamivel igényektől. Mezőgazdaság százalékkal Az év folyamán állami erőforrásbó! 32 400, magánerő'Á mezőgazdasági termékek tekintettel kevesebb vágóáltermelése a tervben számi- latot és > húst exportáltak, tott növekedéssel szemben— mint pgy évvel azelőtt. Az előzetes adatok szerint — 3 állati termékek közül a toszázalékkal kevesebb volt, jastermelés csökként, a lejmint egy évvel azelőtt. A termelés, főleg a hozamok növénytermelés 5 szazalék- emelkedése folytán, 6 százakai, az állattenyésztés 1 szá- lékkai nőtt zalékkal maradt el az 1975 évitől. Az elmaradásban a wlrt^w.n «««« ősökként. A mezőgaz kedvezőtlen időjárás mellem d ,szociahsta gzeklorában szerepe volt annak ts, hogy . 'ttT*. rr" . ."I' az éTelején alacsony volt a ío,ytatQdott a kisebb tftljeslt" sertésállomány, a szarvasmint 8 százalékkal emelko- déseken alapuló szocialista körülbelül 1 dett., nagyobb mértékben, viszonylatú áruforgalomnak, emelkedett mint a behozatal, amely — A nem szocialista országok- A iakoggag fogyasztása re- bo1 61 50°. összesen 93 900 laugyancsak összehasonlítható ba exportált árumennyiség álértékben 1 5—2 százalékkal hás épült.. Az állámt erőből aron — 4 százalékkal nőtt az előző évi stagnálás után haladta meg' az előző évit A öpü't lakások száma 4400A külkereskedelmi forgalom növekedett. ' kiskereskedelmi forgalom fo- zal- a magánerőből épült lalyó áron 6,8 százalékkal, ösz- kásoké 7500-zal meghaladta Beruházás szehasonlítható áron 1,4 szá- az előirányzatot zalékkal volt több, mint Egészségügyi ellátásra az A szocialista szektor be- exportnövelést célzó, hitellel 1975-ben. Az élelmiszerek és állami költségvetés mintegy ruházásaira, a tervnek meg- finanszírozott beruházásokra élvezeti cikkek eladása volu- 12 milliárd forintot fordított. felelően, 150 milliárd forin. — többet fordítottak, mint menben 3 százalékkal emel- Az állami költségvetés a? tot fordítottak. Ez folyó amennyit, a terv előírt. Aa kedett. Az iparcikkek forgal- oktatási intézményekre mintáron csaknem 3 százalékkal erőforrásokat elsősorban a ma megegyezett az 1975. évi- 17 milliárd forintot forbefejezés előtt álló nagvberu- vei. Ezen belül a ruházati dttott. Az óvodai helyek 6záházásokra koncentráltál^ Az cikkek eladása mintegy 3 ma »z 197s- öv végi 296 0001976-ban befejezésre elő- százalékkal csökkent, a ve- r<5! 311 000-re emelkedett, irányzott nagy létesítmé- gyes iparcikkeké 1 százalék- Száz 3—5 éves gyermek könyekben megkezdődött a kai emelkedett. A lakosság zül 1975-ben 76, 1976-ban 80 traktorállomány az év végén szege kisebb, a gépberuházá- termelés, bár egyes kiegészí- részére végzett fogyasztási járt óvodába. 59 200 darab volt, kevesebb, soké nagyobb volt a terve- tő és kapcsolódó létesítmé- szolgáltatások mennyisége A különböző oktatást fokomint az előző évben, a vonó- zettnél. Állami beruházások- nyek még nem készültek el. mintegy 2 százalékkal meg. zntokon M millióan tanulerő-kapacitás azonban 4 szá- ra, ezen belül nagyberuhá. Az év folyamán öt új nagy- haladta az előző évit. —*' A mezőgazdasági keresők több, volumenben annyi, mint az előző évben volt. A beruházások anyagiményű- gépek felváltása na- műszaki összetétele javult, gyobb teljesítményüekkel. A Az építési beruházások ösz marha-állomány pedig az év folyamán nem nőtt- Számottevő kiesés volt a nyári érésű zöldségekből, gyümölcsökJtól burgonyáb^ kukorica- za,ékkal nöu Az év folya_ zásokra kevesebbet, vállala- beruházás kivitelezésétkezd, bot, szálas takarmányokooi es nlan mczÓBaztjaságl üze- tiakra — elsősorban az ték meg. . mek többek között 5000 traka vágóállat-termelésből. 1976-ban 5,1 millió tonna tort] 2100 " gabonakombájnt, búza termett, 1,1 millió ton- 2400 tehergépkocsit szereztek nával több, mint egy évvel be A műtrágya-felhasználás azalőtt A hektáronkénti át- hatóanyagban számítva 1,5 lagtermés 58,8 mázsa volt. és millió tonna volt, valamivel meghaladta az eddigi legma- kevesebb, mint egy évvel kogasabb, 1974. évit is. A ter- IfMNWk méstöbblet körülbelül 80 száNépesség, népmozgalomK foglalkoztatottság, a lakosság életkörülményei nak. Mindent egybevetve, a la- Közművelődésre állami erő^ kosság életszínvonala — gaz- forrásokból mintegy 5 millidasági lehetőségeinkkel ossz- árd forintot költöttek. A hangban — mérsékeltebben kiadott könyvek szánta és emelkedett az előirányzott- példányszáma az előző événél. kénél nagyobb mértékben Emelkedett és sok esetben nőtt Ezer lakosra az év vékorszerűsödött a háztartások gén 233 televízió-előfizető jügépesítettsége, tartós fogyasz- tott zaléka a terméshozamok növekedéséből adódott. Kukoricából 5,2 millió tonna, az 1975. évi rekordtermésnél 1,9 millió tonnával kevesebb termett A hektáronkénti terméshozam az előző évi 50,2 mázsáról 38,7 mázsára csökSzállítás és hírközlés Idegenforgalom Az ország népessége 1977. élveszületett közül 30 halt január 1-én 10 625 000 fő meg egyéves koron alul, kevolt 1976-ban 185 400 gyer- vesebb, mint 1975-ben. mek született, 8800-zai ke- 1977. január 1-én az aktív vesebb, mint az előző év- keresők száma 5,1 millió külföldi érkezett az ország- számuk 607 ezerrel nőtt A ben, és 132 100-an haltak volt, ugyanannyi, mint egy ba, 5,4 százalékkal több, mint nem szocialista országokból Az áruszállítás (súly alap- meg, 1000-rel többen, mint évvel azelőtt. az előző évben. Ezen belül az érkező turisták száma 52 ján számítva) a termelés és 1975-ben. Ezer lakosra 17,5 A nyugdíjasok száma egy napnál hosszabb ideig ezerrel csökkent a forgalom növekedésévei élveszületés és 12,5 halál- 1 802 000 főről 1 871 000 főre az országban tartózkodó tuAz év folyamán 9,9 millió lista országokból érkezett, A külföldre utazó magyaösszhangban 3,2 százalékkal eset jutott A természetes emelkedett Megkezdődött a risták száma 5,6 millió volt, rol{ száma 3,9 millió volt, 13 kent Cukorrépából 4 száza- meghaladta az előző évit, tor- szaporodás így az 1975. évi tsz-tagok nyugdíjkorhatáré- „,„..„, százalékkal több, mint 1975lélcknl hiirermváhól Ifi szá- i+jrt. „•,„!» .. j\t co inn fx-xi xi inn tx-^ „„1, („lm—in. ...;;DO° ezerrel, u szazaieKitaj . . no „-A-niáL.* lékkai, burgonyából 16 szá- lódás csak a IV. negyedévben 63100 főről 53 300 főre nak fokozatos csökkentése. ^ . zalékkal,_ lucernából és vő- voit. Tovább nőtt a tehergép- csökkent; és ezer lakosra Gyermekgondozási segélyben wbb az el0ző évinél. A tuShvoy Kálmán titkos naplóiból Közzéteszi: Perneki Mihály rösheréből 25—26 százalékkal kocsi-közlekedés és a csöve- számítva 5 kevesebbet takarítottak be, mint 1975-ben. Nyári érésű gyümölcsökből kevesebb, almából több termett az 1975. évinél. A szárazság leginkább a zöldségtermelést sújtotta. A terméskiesés pótlására a mezőgazdasági nagyüzemekben a korábbihoz képest nőtt e növények másodvetése. Az <}szl csapadék kedvezően hatott a másodvetésú és az ószi betakarítású zöldségfélék hozamaira, így az összes zöldségtermelés valamivel meghaladta az előző évit A sertésállomány 1978. december végén 7 855 000 darab volt, 902 000 darabbal több az egy évvel azelőttinél. Az állomány a nagyüzemekben es a háztáji-kisegítő gazdaságokban csaknem azonos mértekben nőtt. A szarvasmarha-állomány a nagyüzemekben emelkedett, a kisüzemekben csökkent Az év végi állomány összesen 1 888 000 darab volt, 16 000 darabbal kevesebb az 1975. év véginél. Ezen belül a tehénállomány növekedett. A vágóállat-termelés az év eleji alacsony állatállomány miatt 8—10 százalékkal elmaradt az előző évitől, a baromfihús-termelés 1976-ban is számottevően emelkedett. A belföldi szükségletre yalq fő volt Ezer 287 000 anya részesült, a risták 84 százaléka a szocia- reste feL ben. A kiutazók 93 százaléka a szocialista országokat keA fővezérség elvonultával egy időszak lezárult, amelyről erdemee megemlékezni. A francia megszállás és a Tanácsköztársaság kikiáltása által létrejött helyzetből kifolyólag Szegednek egész speciális helyzete ée feladata volt Sajnoe, ezt a feladatát rosszul teljesítette, mert ahelyett, hogy az országhan egy olyan hely maradt volna, ahol konszolidált, egészségre, rendes, reális viszonyok uralkodnak, ahol megmaradt az egészséges, ki. egyensúlyozott társadalmi rend, ahol az emberek békében és keresztényt szeretetben élnek egymás mellett, ehelyett egy jelszóval, a „szegedi gondolat" jelszavával egy olyan irányzatot, egy olyan szerencsétlen és súlyos következményekkel járó kurzust, indítottak el, amely az országnak sok kárt okozott. Ennek az irányzatnak két reprezentánsa volt, Az egyik a Horthy köré sereglett Qömbös-féle tarsaság tagjai, akik dorbézolással, zstdózássnl és féktelen gyűlölködéssel, de ^mellett a saját harcunknak a pontos szem előtt tartásával igen nagy ellenszenvet váltottak kl maguk ellen. Ezek vol. tak a hangadók, de olyan is volt a hangjuk. Sajnos, oly politikusok, az u. n. „államférfiak". mint Teleki Pál, Ábrahám P. stb. is ezen társaságba keveredett, akaratlanul is ezek behatása alatt állván, nem tudták magukat emancipálni, s ezért velük egy követ fújtak, így nem is tudtak Szeged lakosságánál nagy szimpátiával dicsekedni. A „szegedi gondolat", ha magában meg is állhatta volna a helyét, de a hirdetői, akik azt diadalra kellett volna hogy vigyék, oly életet foly. tattak és úgy viselkedtek, hogy azt teljes mér. tékben discreditálták. Ezt fokozta a Prónay-féle társaság szerepe és viselkedése. Ez a gyilkos társaság, melyben igen sok kétes múltú egyéni, ség volt, kiknek tiszti rangja is kétséges volt, teljes mértékben discreditalta és lejáratta a szegedi gondolatot, különösen a későbbi budapesti szereplése révén. Már a szegedi szereplése, ahol gyilkoltak, s ezt büntetlenül cselekedhettek, is szomorú fényt vetett a szegedi kormányra és főleg Horthyra, de főleg Budapestre való bevonulásuk és siófoki szereplésük undorkeltő volt és olyan, melyet kulturált országban eltúrni nem lehet, s akik el. tűrték, éppoly bűnösök, mint a gyilkosok maguk. Ezen rothadási folyamat tartott, fokozódott, s teljesen diszkreditálta az egész szegődi kormányt és a szegedi gondolatot. Sajnos, ez a Szegeden megindult folyamat, mely nem állt egyébből, illetve helyesebben mondva, melynek rugója, ösztönzője a zsidógyűlölet, a kommunizmusellenesség és a hatalomvágy, tartott tovább, s fokozódott a Dunántúlon, sőt a Budapestre való bevonulás után ott is, s a Tiszántúlon is. (A hatalomra került ellenforradalomnak világosan megfogalmazott programja nem volt, rendszerbe foglalt ideológiával a későbbiekben sem rendelkezett. Mégis, mar 1919 őszén megfogalmaztak néhány alapelvet, amelyek kifejezték az uralkodó osztályok céljait, a rendszer fennállásának egész időszakában meghatározták a hivatalos politikát, az uralkodó körök magatartását A forradalom, és szovjetellenesség, valamint az új megfogalmazásban propagált nacionalizmus voltak az ellenforradalom legáltalánosabb, legjellemzőbb vonásai. Üj és tágabb tartalmat adott az ellen torradalom a nacionalizmusnak, amely a revíziós törekvések. valamint az antiszemitizmus forrásává és táplálójává vált Az antiszemita propaganda hivatalos szintre emelkedett, és a zsidóság elleni „társadalmi" akciókig, valamint állampolgári jogaik törvényi korlátozásáig jutott el. Az elmondottak értelmében nevezte magát az ellenforradalom „keresztényinek" es „nemzetinek", s a rendszer alapvető politikai irányvonalát az első esztendőkben „keresztény kurzusnak". Figyeljük csak, mit mond erről Shvoy. — P. M.) A keresztény felbuzdulás volt az egésznek a szülője, de olyan „keresztény"-e, mely lelkileg sohasem volt az, csak a „keresztény" jelszót használta aljas tetteinek motiválására. Meg vagyok győződve, hogy a Szegedre került politikusoknak es államférfiaknak sem tetszett ez a „ke. resztény kurzus". A „szegedi gondolat"-nak Szeged város lakossága itta meg a levét. (A „szegedi gondolat", amely rendszerességgel megfogalmazott programmá 60ha nem vált, az ellenforradalom legszelsőségesebb, legagresszívebb csoportjának vezéreszméje volt, azé a csoporté, amelynek jellegét, tevékenységét és céljatt fasiszta jegyek határozták meg, ezen túlmenően azonban lényegesen formálta a korszak egészének politikai, állami és ideológiai berendezkedését. — P. M.) (Folytat)uk.)