Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-08 / 6. szám

4 Szombat, 1977. januar 8. Űj búza — több fehérje A világ élelmezési gond- százalék fehérjét tartalmaz, igen nagy érdeklődés nyüJai között gyakran emleget- és egyes törzsei a 20 száza- vánult meg, egyelőre nem jük, hogy kevés fehérjét lébot is elérik. Csupán a tud annyi vetőmagot adni eszünk. Érthető, hogy kuta- párhuzam kedvéért említjük az intézet, amennyit kértek, tóink és termelőink figyel- meg, hogy az USA-ban má- Közel ötezer hektárt vetetme egyre inkább e gond zsánkénti felárat fizetnek tek be vele ősszel Hajdú, elűzésére Irányul: jobb táp- már a 13 százalék fehérjét Szolnok, Pest és Csongrád lálékkal szeretnék ellátni tartalmazó búzáért is. Igaz megye gazdaságaiban. Várazt is. aki még éhezik a viszont, hogy számon tarta- ható, hogy a következő őszgyengén fejlett országokban, nak lényegesen jobb fajtá- szel elegendő vetőmaggal és azt is, aki azért számít kat Is, de azok annyira ke- rendelkezik már az intézet, rosszul tápláltnak, mert fö- veset teremnek, hogy első- Megyénkben a Vásárhelyi löslegesen hízik. sorban keresztezés! alap- Állami Gazdaság 72 mázsát, NövénvtermesztőlnV vf-ír. anyagként jöhetnek szóba, a dorozsmai szövetkezet pe»et3l azJ* l^ertLk in ^ "SA-ban 1975-ben elte- dig 20 mázsát vetett. A mi kább anuSvek többet ter mertek Mzafajtát, 13,5 fölvásárlási rendszerünk mő faitát adnak redi* eev- "^zalékos fehérjetartalom- még nem veszi kellően fi^ mai, de ennek hektáronkén- gyelembe, mennyi a fehérT oWm többet termő " érmése 1073-ban 30,9, je a búzában, a termelők fajtát keresnek, amelyik 19{f4"ben P^'S 29 mázsa érdeklődése tehát elsősorban Jobb te. Megkülönböztetett vo!tfigyelmet érdemel ez az A GK—Tiszatáj nevű új igyekezet, mert való tény, őszi búza előnyös tulajdonhogy ez a két érdek igen ságai között említik még, sokszor nehezen ötvözhető új hogy három év átlagát tefajtákba. kintve, 49,1 mázsás termést A Szegedi Gabonatermesz- ado4t tf?'!ly -18 kKrIe,t] lány értékű búzák h.1 Tr„tn»A T„iz™ther, hely átlagában 51,5 mázsát - wth«M , tésl Kutató Intézetben több mint tiz a korai, bő termésnek és más előnyös tulajdonságoknak szóL A szeged! Intézet kutatói azért is számíthatnak a külk:ntve, 49,1 mázsás termést "J* í2 __ ID orlá8i terméshozamu, de silisztje könnyen Javítható az ÚJ búzával. Remélik, hogy további szelekcióval a GK—TiMilliárdok a Igen, így pontos. Nem a miumra is abból a 130 mii. hulladékban, gyárak hátsó lió forintból, amelyet haszudvarén, MÉH-telepekre ke- nálhatatlanná vált cement rülő halmokban, házak kamráiban, padlások, pincék kacatjai között, hanem a szemétben. Nem vonzó séta ugyan, de nézzük csak meg az egy-egy település szélén terjeszkedő helyeket, s formájában a szemétbe lökünk. Képzeletbeli sétánkat folytatva. takaros szállító ládát lelünk, benne a hatalmas szilánkokra hasadt síküveggel. szemlétlerakodó Leejtették rakodáskor, felvább, s bárhová nézünk, a másfajta kilökött holmik alól, mellől újra meg újra szemünkbe ötlik a — kenyér! Tizenkét hónap alatt hárommilliárd forint értékű fogy el belőle. S lám, fél veknik a szemétben, Itt, ott, mindenütt. Ha csupán tíz százalékra vár ez a sors, az akkor ls 300 meghökkenünk, döntötték az új lakótelep há- millió forint. Márpedig bo. mi minden lelhető ott. Tö- zal ablakainak beüvegezésemegével olyasmik, amiknek kor? A végeredmény szemrúlátóbb, de megbízható számítások szerint ennél sokkal szolgálata, rendeltetése lett szögéből nézve mindegy, több, húsz, huszonöt százavolna. ha... Ha csak pici- Esztendőnként a síküveg tel- lék vész el, bár kisebb hát vei több a gondosság, a tö- jes népgazdasági felhasználó- nyada ugyan állatok takarrődés, a figyelem. A gondo- sa 12 millió négyzetméter, mányozására kerül latsort egyébként a cukor Mint vizsgálatok kimutatták, u iuiju _ . , , ... . ,, . éve következetes l 'LL a" kísérletek folynak a búza 1a bl szelekcióval a GK—1Tifohérjetartalmának nftvelé- fi"?;JI~ szatAj fehérjetartalma tosére. A k iszom bori telepen l^L^EfPJvább növelhető, többi Jő tusikerült olyan új fajtát elő- Keru11' szara szuara- lajdonságának megőrzése állítani, amely a szokásos A fajtajelölt iránt a tava- mellett te. 13—14 százalék helyett 16 lyi kitűnő eredmények után H. D. líbamcxgrci Kezdődött a libamájjal. A végül egyre több más ter- Szóval a gyenge minőség, nemlétezővel, ami egy idő- méket is el tudjunk adni Jó az ízlés hiánya sok értéktől ben gyakori szereplője volt pénzért, ne csak az ominó- fosztja meg az országot, a krokiknak és a kabarénak, zus libamájat, ami egészen Nem ls a libamájtól, amit egyszerűen azért, mert nyu- Jó példaként kínálkozik ese- éppen lehet nélkülözni, hagati turistaútlevél és némi tünkben. S mivel libamájat nem az olcsó, de divatos, valutakeret szükségeltetett bizonyos biológiai tényezők szép és praktikus konfekahhoz, hogy ínyenceink va- miatt — egy liba egy máj eióruháktól, lámpáktól ésvllahogyan beszerezhessék. Az- — nem tudunk korlátlan lágítótestektől, s még nagyon tán folytatták a sort a téli- mennyiségben előállítani, hát sok mindentől, amit szépen szalámi, a pécsi kesztyű és Itthon nemigen marad be- és jól gyárthatnánk, kínálígy tovább. lőle. Hét fölháborodásra nem ls * rossz ok. Főként akkor jó v,szont egé9zen má8 B téma, ha közben még meg- helyzet a ruhák fazonjával. mic?L°^ughatjUk bazánkfia't; Az nem válna kárára senakik öltönyre való szövetet kinpk __ _6t, _ ha 0ivant , , vesznek külföldön - s Itt- „XfonTnoV .1? t.Leneás me«y avarészben, s mivel hon derül ki, hogy magyar Sn^t Éz vigklpp nem elegondöt nem gyártanak gyártmánnyal gazdagodtak, ^^soíná valutaszera™ fi&gU&f ffi* ££ Clpöt vesznek, eldicsekedve exportunkat legföliebb ha lehet. "P2^3.17. Hir ,gen> szép fazonjával, míg ki nem kedvezően tínvleB darab" , derül, hogy az is csakúgy N nem tudok igazán magyar. mint vásárlója haragu'dni> ha nem kapok csak eppen külhonban adtak libamájat vagy téliszalámit, egymásnak randevút Itthon Akkor vlszont igazán dühös valahogyan nem sikerült te- vagyokj ha konfekcióiparunk íaiKozniuk. ^ nem gyárt a hazai piacra divatos öltönyöket, vagy strahatnánk. Hiszen milyen szép is például a remekül formatervezett Mini-Vidi kistévé, annyi vásár és kiállítás dísze és díjazottja?) Ja, hogy az ls exportra trészbt nem csak ájutni az tényleg szép darab... Szávay István a indította eL A cukroszacskó- a töréskár a szállításnál, vákat összefogó konténer alján gásnál, behelyezésnél, majd ujjnyi vastagon álló kris- az épületek átadásáig 12—14 tályszemcsék zizegő palástja, százalék 1 Említhetjük a faA boltos kesernyés mosollyal hulladékot, amit ma már mutatta. Szakadnak a zacs- senki nem gyűjt össze, nem kók, már szállítás közben, tüzel vele. Néhány nagy faAzután a raktárban, az áru- ipari üzem ugyan a hulládénak a bolti polcokra helye- kot is feldolgozza, de az évi zésekor, a vevő kezében, a 1,4 millió köbméter fenyőpénztárnál. s hazafelé a be- fűrészáru fölös darabjainak vásárló táskákban. zöme szintén a szemétteleSokféle rendelet, rendel- pékre vándorol. Ahogy a kezes, utasítás frja elő az megunt cipők, ruhák, szna nagyobb rész a szeméttelepre. Meglehet, gyanúsnak, szegény ember képzetét keltőnek érezzük a közmondást, hogy sok kicsi sokra megy, s ezért nyitjuk könnyed mozdulattal a szeméttároló fedelét. Tesszük ezt odahaza szó szerint, munkahelyünkön képletesen, s már fel sem ötlik bennünk a gondolat, hogy ami erre a sorsra jut, azt kemény munkával termelték, állították elő valahol, abban fölhasznált anyag. áruk csomagolását, tárolását, kadt textíliák száz és száz energia, a megkopó gép, a tonnél a háztartásokból ugyancsak erre a sorsra Jutnak, mert ki bajlódik azzal. minőségének óvását, szállí tását. S nem ezekből, a be nem tartott, könnyen félretolt szabályokból kell több. Hanem tisztességes munkából. Ami ez esetben a zacskók anyagának megfelelő ki- hagynak ezzel, nemhogy szüvélasztása, s elfogadható ra- leik tegyék meg. munkabér, a szállítás költsége értékként testesül meg. Tehetösségünket fitogtatgasztó alkalmazása. Csak ennyiért sóhajtunk, ami igazán nem sok. Mégis, úgy tűnik, akadnak, akik számára e sóhaj hordta kívánság maga a lehetetlenség. Persze, kiszakadhat belőlünk más okok miatt is a sóhaj. Egy esztendő alatt 1,3 milliárd forintért vásárolt a lakosság cementet A szakemberek azt mondják, legkevesebb tíz százaléké pocsékolódik el e mennyiségnek, porlik el, „döglik be" a rossz tárolás miatt, a sorsukra hagyott zsákokban, s mert legtöbbször az apró javításokhoz is fél mázsányit kell venni, holott a tizede elég lenne, ám kisebb súlyú tételekkel sem a gyártók, sem a kereskedők nem bíbelődnek. Pedig bizonyára fut ná rá, még ösztönző préhogy elvigye a MÉH-flókba? nánk, vagy csupán meggonLassan már a srácok is föl- dolatlanok vagyunk? Valamikor azt mondták, a gazdagnak az egere is kövérebb. Na de ennyire?! Veress Tamás Botladozva megyünk toŐrjárat a magas kémények körül A levegőtisztaság védelmére épített úgynevezett magas kémények csak részben csökkentik környezetünk por- és gázszennyezettségét. Az ezzel kapcsolatos elmévizsgálatsorozat, amit Komárom megyében végeztek. A megye porszennyezettségét felderítő méréssorozat: több hónapos előkészítő munka után 1974-ben kezdőleti és gyakorlati vizsgálatok dött. Meghatározott napokon eredményei alapján mind több hazai és külföldi szakember vélekedik így. Ezt a megállapítást figyelemre méltó új adatokkal támasztja alá az a nagyszabású Apropó! —• randevú. Megpabíró, keresett dzsekiket; Ütni és megszeretni... Hát ha a lámpaszaküzletben velem is megtörtént egyszer méregdrága, s nem is ép1A?legendö vo,t pen ízléses olasz világítópéldául meglátnom, egy-egy testeket kínálják garmadá. ruhagyárunk exportra ké- val s ezeknél még az , ar_ szú t fazonjait márte meg- művészeti boitokban kaphaszuletett, virágba szökkent a w formatervezett, szépegyeszerelem. Csak éppen teljesen di darabok ls olcsóbbak. De .. . viszonzatlan maradt. hót azokat nem gyártja sen_ í* aZ^La r25ftiJl" ki sorozatban. Ennyire nem lágpolgár módján külföldre volna lzlése a ma^ar ipar_ mentek, eszük ágában sem nak? pedj mlluókérti álla. volt szegény hazai üzleteinket ékesíteni. Azok csak kínálják tovább — a statisztikák szerint — nemigen Z0™6 választékukat. Mert ígé^be "Hsztelt''üzémeTnk: azért hátha elkel az ls. ST^ hf„Zl Ü^.teLnr mi pénzen képeznek nálünk szakembereket, Ipari formatervezőket, akiket ki tudja miért nem vesznek „.. , , . . „ Ki tudja, kik tervezik hanemigen kel, mert kell zal lámpáinkati mllyen szak_ a csodának. Ak, nem hiszi értelemmel és formatervez6i nézze meg, hogyan esett képzettséggel? Lámpáinkat, J.f," b0gyan ruháinkat, eszközeinket? S emelkedett (ami egy kicsit „ fzlégsel válogatnak ugyanaz) a ruházati keres- terveikb61i gyartják és árukedelem forgalma. sltják azokat? Hlszen iap„ De hát m köze van egy- jalnkb61 kiderül, hogy vanmrí1 , ,, ^ nak például az európai élruházatl boltok kínálatának? vonalba diVatterveNagyon ls sok, mlve egyik z6ink csak az üzletekben • másiknak teljes ellentéte kapható konfekclóból nem Nézzük csak! Libamájból , akar klderülni a „ ls. minden mennyiséget felvesz tennek ^ a kemény valutával fizető « piac, csakúgy, mint például téliszalámiból. S mivel egy- Kár Is folytatni! A lényeg előre a komputergyártásban az, hogy a választék bővímég nem vagyunk nagyha- tése érdekében kemény vatalom — s még mennyi lutáért hozunk be árukat — mindenben nem! —, jósze- szintén nem valami jó ízlésrévei elsősorban libamájért sel —, talán éppen annak a és hasonló cikkekért tudunk libamájnak az árán, amit egyelőre elsősorban a tőkés oly szívesen megennénk mi piacról például olajat vásá- ls. Pedig Itthon is lehetne rolni, amin alapszik egész szépet és jót gyártani, s közlekedésünk; korszerű akkor valóban olyasmireforiechnológlét, gépeket, amivel dithatnánk például a UbaI ,arunkat fejleszthetjük. s máj árát, aminek előallíta( y halom olyan terméket, sara hazai Iparunk nem kéaniit csak kemény valutá- pes, vagy nem érdemes vem szerezhetünk be, hogy. le foglalkoznia. . A táppénz kiszámítása Több olvasónk kérésére is- ra vonatkozott — a dolgozó- kot el kell osztani a vonatm értetjük az Idén január 1- nak. Ha a dolgozónak a ke- kozó időszak munkában tőién életbe lépett táppénz ki- resőképtelenség első napját tött napok számával, számításáról szóló új ren- közvetlenül megelőző naptári A táppénz alapját képező delkezést. évben keresete nem volt napi átlagkereset kiszámítá(például: gyermekgondozási sa példával megvilágítva: A A Minisztertanács 1007/ segély, katonai szolgálat, fi- dolgozó 1977. január 26-tól 1976 (III. 18.) számú határo- zetés nélküli szabadság mi- keresőképtelen. Jelenlegi zatában úgy rendelkezett, att) 8 kereset napi átlagá- munkahelyén 1973-től folyahogy a táppénz összegének nak megállapításánál azt a matosan dolgozik. Az Iránymegállapításánál az előző keresetet kell figyelembe adó 1976-os évben 2600 fonaptári évi kereset figye- venni, amely a dolgozónak rint előre megállapított havi lembevételére kell áttérni, a keresőképtelenség évében bére volt, éves viszonylatban továbbá, hogy a kórházi ápo- az év első napjától a kereső- 31 ezer 200 forint járt rélás idejére járó táppénz mér- képtelenséget megelőző hó- szére. Ezen felül 1976. febtékét fel kell emelni. Ez év nap utolsó napjáig eltelt idő- ruárban 500 forint és nojanuár hó 1. napjával élet- ^ eiért kereset és kiflze- vemberben 400 forint prébe lépett a 42/1976. (XII. tett prémium és jutalék ké- miumot kapott. A kereset 18.) MT számú rendelet és pezi. napi átlagát 31 ezer 200 foaz ehhez kapcsolódó 5/1976. Amennyiben sem az elő- rint kereset és 900 forint (XII. 18.) SZOT számú sza- ^ évben, sem a keresőkép- prémium figyelembevételébályzata az említett minisz- telenséget megelőző hónap vei kell megállapítani, tertanácsl határozat végre- utolsó napjáig nincs kerese- Ha a dolgozó 30 napot hajtására tartalmaz rendel- te a dolgozónak, akkor a meghaladóan keresőképtelen. kezésekeL keresőképtelenség hónapjá- akkor a napi átlagkereset A táppénz összegének ki- nak a keresőképtelenség el- megállapításánál az 1976. évszámítása a régi rendelkezés ső napjáig elért keresetet és ben kifizetett év végi részeszerint a keresőképtelensé- ebben az időszakban klfize- sedést és jutalmat is figyeget megelőző három havi át- tett prémiumot és jutalékot lembe kell venni, azzal az lagbér szerint történt. Az kell alapul venni. Abban az eltéréssel, hogy a jutalom új rendelkezések szerint a esetben, ha egyik Időszak- után a keresőképtelenség eltáppénz összegének a meg- ban sincs a dolgozónak ke- ső napjától, az év végi réállapításánál azt a keresetet resete. akkor eszmei bért szesedés után pedig legkokell alapul venni, amely a kell alapul venni. Ha a dol- rabban a keresőképtelenség dolgozó keresőképtelensége gozó az előbb említett idő- 31. napjától fizethető tápelső napját közvetlenül meg- szakok alatt több munkálta- pénz. A kórházi ápolás ideelőző naptári évben végzett tónál volt, akkor az összes jére az egyébként járó tápmunkáért járt. Ezen felül munkáltatónál elért kerese- pénz 70 százaléka jár. Eltarmég azt a prémiumot és Ju- teket kell figyelembe venni, tott hozzátartozó esetén petalékot kell figyelembe ven- A napi átlagkereset megál- di8 a táppénz 90 százaléka nl, amit a keresőképtelensé- „„ .mH(.t) - jár. A kórházi elbocsátás get megelőző naptári évben lap ta"anál a» •""tett id°- napjára a táppénzt már telkifizettek — függetlenül at- szakokban elért keresetet és összegben kell kifizetni, tál, hogy az melyik időszak- kifizetett prémiumot, jutáié- Pr. V.M. és azonos Időpontokban gyalogos és motoros „futárok" juttatták el a mérőhelyekre a gyűjtőedényeket. A méréssorozat azt igazolja, hogy Komárom megye porszennyezettsége sajnos nem marad el a világszínvonaltól. Évi átlagban 300 tonna ipari szennyeződésből eredő por hull a megye minden négyzetkilométerre! Kiugró mennyiségek adódtak Tatabánya, Lábatlan, Almásfüzitő és Dorog körzetében, ahol az átlag évenként és négyzetkilométerenként 500 —700 tonna között mozog. A legtisztább levegőjű települések közé tartozik Tarján. Koppánymonostor, Szőny és Dömös. Ezek körzetében négyzetkilométerenként évente „mindössze" 120—150 tonna por hull. A vizsgálat értékelésekor a legnagyobb meglepetést Dad, Kecskéd és Környe — ahol nincsenek is Ipari üzemek — a vártnál lényegesen nagyobb porszennyezettsége okozta. Mint kiderült, ez abból adódik, hogy a távolabbi tatabányai és oroszlányi erőművek magas kéményel — a szél Irányától és erősségétől függően — meszszebb fekvő területekro „osztják el" a kürtőjükön át távozó szennyező anyagokat. De nem arányosan szórják szét környezetükben, hanem „súlypontozva", amit szintén a szél Iránya és erőssége befolyásol. A légszennyezők közül a gázok, nevezetesen a kénszármazékok káros hatását csökkentik törhető mértékben a magas kémények. A gázok felhígulása ugyanis hozzávetőlegesen a kéménymagassággal négyzetesen arányos. A nagyszabású méréssorozat tehát Igazolta, hgoy a magas kémények lényegében csak a gázok káros hatásától mentesítik elfogadható mértékben környezetünket. A szilárd alkotók, a pör felszámolásai-1 a korszerű szűrők, leválasz' > berendezések hozhatna!? megoldási.