Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-01 / 1. szám

Gellérthegyi kilátás Síelők az erdőn Az első hó Szombat, 1977. január 1. Milyen lesz Szeged 2000-ben? G

yakran használjuk az idő és a fantázia kombinációját. Hogy milyen* lesz tíz, '.záz vapy ezer év múlva. A játékban mindenki szívesen részt vesz, mert képzelőerejét ki tudja próbálni. És képzelődni mindenki szeret, merx ez úgy tartozik az emberhez, mint télen a nagy kabát. Most én is játékra fanyalodtam. Ügy kezdődött, hogy sétáltam az Április 4. útján, nézegettem a házakat, és úgy tűnt, emlékeimből néhányat kilopott az idő. Kerestem azokat a köveket, színeket, házakat, amelyeket néhány éwei ezelőtt még lathattam. A fakó emléknél is gyorsabban változik az élet, akárhogy is erőlködtem, az emlékek közül jó néhány valóságos mását nem sikerült megtalálni. Napjaink mítosza a gyorsuló idő. És ez meghökkentő is. De a fantázia szárnyalásához könnyen kedvet ad. Hirtelen elképzeltem, milyen lesz 2000-ben. A gondolat felvillanyozott, és kedvet adott a játékhoz. * A játék természetrajzából ered, hogy játszani mindenki szeret, így könnyű volt társakat találni. Valamennyiük — Gáts Lívia, a Szegedi Tervező Vállalat irányító tervezője, Réder Károly, az Építőipari Szövetkezet gépkezelője. Nyerges Zoltán OTP-ügyintéző és Csanádi József negyedikes gimnazista — fiatal, és ha 2000-ben még nem is lesznek nyugdijasok, de akkor már vidáman harapdálhatják munkájuk gyümölcsét. Játszani hívtam őket, de a tinédzser Csanádi József nalálos komolysággal kezdett hozzá. A mai szegedi fiatalok igényét vetítette 2000-re. — Gyorsan épül a város. Azt hiszem, a kérdéses időpontban már nemcsak elegendő lakás lesz, hanem több sportcsarnok is, mint mo6t. Jelenleg, aki nem fér a csapatba, s sportolni szeret, ne, szinte sehol sem tud. Azt hiszem. akkor majd több főiskola es egyetem működik Szegeden. Egészség „Félnek az egészségtől" — Lukács György irt egyszer ezzel a címmel a művészet, a szellem embereinek akkortájt divatos szemlélete ellen. A betegség és a nagy művészet cinkosságát a múlt század végen es századunk első évtizedeiben filozófusok, esztéták és írók vallották, maga Thomas Mann egész regényt szentelt a témának. A beteg ember amennyivel kevesebb azegészbagesnel, annyival valahogyan több is nála, hirdették: testi bajai elméjének működése teí rületén új, termékeny, soitszor zseniális irányokba hatnak. S jöttek a bizonyítékok vérbaios, elmebeteg vagy testi hibás | költőkről, írókról, festőktől — lassanként szégyellnie kellett magát annak a kortárs művésznők, aki ne adj' isten — egészséges volt. Amikor most ez a régi vita eszembe jut, itt, egy négyagy >\K kórteremben, arra gondoWt, hogy mint minden téves elméletben, ez esetben is „nom zörgött a haraszt", csak találhatunk i.tt bizonyos igazság-magvakat. A nem művészek, a többség, az úgynevezeti „mindennapi emberek" között is különleges változáI sokat hoz létre a betegségtudat. A beszélgetések témái Innen, ebből a körből induli nak, hogy aztán a tünetek 1 mondása, a következtetések, nz esélyek latolgatása után ugyanide fussanak vissza. A hosszabb-rövidebb időre kórházba került ember csak egyféleképpen reagálhat új közegére: úgy veszi tudomásul Sokan akarnak továbbtanulni most, és helyhiány miatt nem mindenki jut be az egyetemre és főiskolára. De 2000-ben több értelmiségire lesz szükség, és nagyobb lesz az esély a sikeres felvételihez. Újszegeden nőtt fel Réder Károly. Gyermekkora már nem a grundfoci korára esik, mert akkor a Tisza balpartján is megkezdődött a városiasodás. De a sáros utcák, a vendégmarasztaló utak képe még ma is ismerős előtte. — A sáros utcákra akkor már 6enki sesn fog emlékezni. A külvárosokban is bevezetik a gázt minden házhoz, és meghatározóvá válik Szegeden az idegenforgalom. Mint fürdőváros, évente egy-két millió vendéget fogad majd. A szabadtéri olyan hírt fog szerezni ismét, hogy Európa művészeinek rangot ad az, hogy itt felléphetnek. A város tudományos, kulturális területein megtartja mostani előkelő helyét Nem csúszik hátrább a rangsorban, 2000-ben már elfelejtjük, hogy valamikor gondot okozott a bölcsőde-, óvoda, és a lakáshiány. Budapesthez hasonlóan több híd szeli át a folyót, és akkorára nő a város, hogy könnyen el lehet majd tévedni. Valószínűleg 240 ezer lakosa lesz Szegednek. Nyerges Zoltán Szegedből legjobban a Belvárost szereti. Ezért többször is hangsúlyozza, ismételgeti, a Belváros megőrzi mostani jellegét, nem változik meg. De másról is beszel: — Tarján és Felsőváros közelebb kerül Szeged központjához, mert a Tar. ján és a Belváros közötti terület teljesen kiépül. 2000-ben biztos már csak trolik közlekednek, az autóbuszokat és a hangos villamosokat száműzik Szeged útjairól. Elképzelhető, hogy egy vasúti híddal és két fedett uszodával lesz gazdagabb a váro6. Repülőtere nemzetközi járatokat fogad. Megváltozik majd az éjszakai világítás, több lesz a fényreklám, és az éjszakai élet nagyvárosiasabbá válik. A Széaz elkerülhetetlent, hogy alárendeli egész személyiségét az új helyzetnek, többnyire nem is tudatosan. Valahogy így jöhetett létre a homo hospitalis, a kórházi ember, akinek világa a kórterem—ápolónőorvos—betegtársak sarkpontjai körül forog. Társaim többek véletlen szülte sorstársaknál: eddigi életükbői közös sorsunk bajtársakként ad ajándékokat egymásnak. A járni nem tudónak vitt ivóvíz, a látogató által hozott élelem, a félénken kimondott biztatások — láncszemek, melyek összekapcsolnak bennünket. Az órák napoknak, a napok heteknek tűnnek: az idő relativitása gu. mikötélként feszül az ágyak között. Együtt vagyunk egyedül s egyedül vagyunk együtt is, s ahogy itt fekszem köztetek, a klinika falai megnyílnak most. S körülvesznek a betegek árnyai, a törött végtagúaké, a gyomor, a máj, a vese, az összes többi szerv, még — némi szimbolikával — a szív. a gerinc, az agy sérültjeinek árnyai is, mindazoké, akiknek baja testükön kívül és belül nemcsak arcuk sápadtságán, bőrük fénytelenségén. hangjuk tompaságán, de hanghordozásuk, kedélyük, szemléletük: egész világuk tükrén mérhető-érzékelhető. Milyen rettenetesen sok helyütt lehet eltalálni az ember testét is materiális baj-lövedékekkel, a kisujjtól a mellkason át a lábfejig. De nem adjuk meg niagunkat. DOMONKOS LÁSZLÓ chenyi téren a gépjárművek föld alá kényszerülnek, és így biztosítják ott a nyugodt sétálást, igazi sétáló Belvárost alakítanak ki. Gáts Lívia óvatos. Az építész ügyel a fogalmazásra, láthatóan vigyáz arra, hogy még játékból se tűnjön felelőtlennek kijelentése. — A Belváros képe annyiban változik, hogy beépítik a foghíjas telkeket. A mostani födémcsere miatt az öreg házak túlélik az ezredfordulót A lakásépítésben azonban beláthatatlan vál. tozások következhetnek be. Olyan gyors a technikai tudományos forradalom, hogy ma még sejteni sem lehet, 24 év múlva aiijyen építőanyagokat használnak, találnak ki. Azt hiszem, 2000-ben az emberek jobban tudják használni otthonukat, mint je,enleg. Nagyobb gondot fordítanak arra: a lakás és az épület a társas összejövetelhez is lehetőséget adjon. A nappali helyiségek nagyobbak, a hálófülkék kisebbek lesznek. Talán valóra válik az az óhaj is, hogy az öregek egy épületben (különböző lakásban) lakjanak a fiatalokkal együtt. A tervezők inkább gondolnak majd arra, hogy nem jó az, ha az öregek elkülönülten élnek. Feltétlenül remélem, 2000-ben sokkal több üzlet lesz, és a szolgáltatás színvonala messze felülmúlja a jelenlegit • Takács Mátét, a városi tanács főépítészét már nem kértem arra, hogy a képzelet útját tovább kövezzük. Abban vártam segítségét, hogy a fantázia folyosóján valóságos fogódzókat adjon. Ugyanis a város távlati fejlesztési tervébői egy keveset már 2000-re is lehet jósolni. — Számítások szerint Szeged lakossága 220 ezer körül alakul. A szolgáltatóágazatokban többen dolgoznak majd, mint az «"<"•ban. A városba bármelyik bó] érkező idegen kai találkozik először, s anogy halad a város közepe fele, alacsonyabb, majd ismét magasabb házak szegélyezik útját. Bizonyosan körvonalazódik már ekkor (vagy D^l-üjszegeden, vagy a repülőtér környékén) egy új városrész képe. A KPM még a Kossuth Lajos sugárút átépítése előtt kérte a tervezőket, számoljanak azzal, hogy a Nagykőrút és a Hősök-kapuja között az egyes villamos távlatban (feltehetően 2000-ben) a kéreg alatt közlekedik. Bizonyosnak látszik, hogy az ezredfordulón a Belvárost a gépkocsik már nem füstölik be, csak a Lenin körútig közlekedhetnek. Ez annál is inkább fontos kérdés, hisz a trendszámítás szerint akkorra — a jelenlegi 9 ezer 6zegedi gépkocsi-tulajdonossal szemben — számuk ő0 ezer lesz. * Pontos választ a kérdésre, hogy milyen lesz Szeged 2000-ben, természetesen csak az élet ad. HALASZ MIKLÓS t 4 i