Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-18 / 14. szám

4 Kedd, 1977. január 25. r csínt és építőmunka Interjú Mákos Istvánnal, a Munkásőrség Csongrád megyei parancsnokával Évente mintegy kétszáz kispajtást képeznek ki úttörő-vasutasnak. A téli időszakban két tanfolyamot szerveznek részükre, ahol vasút- és postaforgalmi ismereteket sajá. titanak el. A képen: terepasztalon gyakorolják a pajtások a fényjelzéseket Jelentős összegek beruházásokra Dinamikusabban fejlődik megyénk mezőgazdasága A mezőgazdaságtól minden évben többet várunk, hiszen belső ellátásunk és a külkereskedelmi lehetőségeink kihasználása egyaránt a több termést sürgeti. Népgazdasági terveink pontos számokkal rögzítik a fejlődés lépcsőfokait, meg kell teremtenünk tehát a föltételeket ahhoz, hogy ezek a célkitűzések maradéktalanul megvalósulhassanak. A pontosan, időben és jól elvégzett munka, a termelési előírások betartása a legfőbb garancia rá, de természetesen számos más előfeltétel kiegészítésére is szükség van. Az agráregyesület megyei szervezetének tegnap délután tartott tanácskozásán dr. Gyányi Lajos, az MNB osztályvezetője, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok idei fejlesztési célkitűzéseiről és a hitelpolitikai irányelvekről tartott érdeklődéssel kísért előadást a mezőgazdasági szakemberek előtt. Minden további beruházásnál előbbre való a meglévők teljes kihasználása és ahol lehetőség van rá, hatékonyságuk további növelése. Az utóbbi évek beruházási Hazánk és a fejlődő államok gazdasági kapcsolatai Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes hétfőn hazánk és a fejlődő országok gazdasági kapcsolatairól tájékoztatta az újságírókat. Elmondotta — a többi között —, hogy importunk és exportunk tavaly egyaránt növekedett ugyan, a fejlődés üteme azonban lassúbb volt, mint a korábbi években. Hosszabb időszakot figyelembe véve az együttműködés fejlődése dinamikus. Tavaly csaknem háromszor akkora külkereskedelmi forgalmat bonyolítottunk le a fejlődő államokkal, mint 1970-ben. Ezek az államok összes exportunkból 7,4, importunkból pedig 5,6 százalékban részesednek. A fejlődő országokból származó importunk értéke tavaly 4 százalékkal volt nagyobb, mint 1975-ben, a növekedés tehát kismértékű volt Ami annak tulajdonítható. hogy kőolajból átmenetileg csökkentek az igényeink, nyersanyagokat pedig a korábbinál olcsóbban vásároltunk. Vásárlásaink többsége olyan nyersanyag, félkésztermék és mezőgazdasági cikk, amit a leggazdaságosabban a fejlődő országokból szerezhetünk be. A fejlődő országok fontos ásványi nyersanyag és fűtőanyag kincseinek kitermelésében és feldolgozásában részt veszünk, illetve ahhoz segítséget kívánunk nyújtani. Irakban magyar szakemberek magyar tulajdonú gépekkel olajkutak fúrásában vesznek részt, Ghanában, Guineában, Indiában és másutt a bauxit feltárására és feldolgozására, a timföldgyártás fejlesztésére készítünk terveket és tanulmányokat. Exportunk tavaly mintegy 10 százalékkal nőtt a fejlődő országokba. A fejlődő országokba irányuló magyar exportnak 38 százaléka gép és berendezés. Fokozódik a komplett berendezések szállítása. Különböző élelmiszeripari berendezéseket, például malmokat, gyümölcslévonalakat; datolyaés paradicsomfeldolgozó sorokat, hűtőházakat, vágóhidakat, baromfifarmokat szállítottunk Irakba, Iránba, Szíriába, Libanonba, Algériába, Egyiptomba és Nigériába, bányászati vasércelőkészítőket. bányamélyítő, olajfúró, réz- és színesfém kitermelő berendezéseket Indiába, Irakba és Bolíviába, timföldgyárat építettünk Indiában. összegeivel összevetve az előadó a mostani esztendő fejlesztési terveit, s azt állapította meg, hogy lényeges előrelépés várható. A termelőszövetkezetek 1975-ben 643 millió, tavaly 648 millió forintot fordítottak beruházásra, az idei terveidben pedig 770 millió forint szerepel. Az állami gazdaságok még dinamikusabb fejlődés előtt állnak, az 1975-ös 136 millióval, illetve a tavalyi 165 millióval szemben idén 210 millió forintot fordítanak beruházásokra. Az évtized elejétől szinte folyamatosan tartó természeti csapások — árvíz, belvíz és aszály — következtében a gazdaságok saját erőből ilyen nagyszabású beruházásokra nem lennének képesek, nő tehát az állami támogatás összege és kedvezőbb föltételek mellett juthatnak hitelekhez is, hogy fázislemaradásukat ésszerű gazdálkodással behozhassák. Lényegesen bővül a termelő gazdaságok számára előnyös hitelek köre, kiter'ed többek között az állattenyésztési telepek korszerűsítésére, a gyümölcsösök, szőlők telepítésére, és a zöldségtermesztés korszerű föltételeinek megteremtésére, — köztük' a zöldség- és burgonyatermőföldek öntözőberendezéseinek megvásárlására —, talajjavításra, talajvédelemre, vízrendezésre és az üzemi tárolóhelyek építésére is. Amikor a néphatalom ve\ ••élybe került, a párt felfegyverezte a munkások, parasztok, értelmiségiek legjobbjait, és 1957 tavaszára a munkásőrség fegyveres erővé kovácsoiódott. Mindez 20 évvel ezelőtt történt. A munkásőrök mindig készen álltak a hatalom védelmére és segítésére. Következetes munkájuk eredményeként a munkásőrség megbecsült fegyveres testület lett. Feladataik végzéséről, eddigi sikereikről kérdeztük Mákos István, a Munkásőrség Csongrád megyei parancsnokát. — A munkásőrség a közeljövőben ünnepli születésének 20. évfordulóját. Melyek voltak a húsz esztendő legfontosabb állomásai a munkáshatalom védelmére rendelt testületben? — Az évforduló jó alkalom arra, hogy emlékezzünk a sikerekre, de eszünkbe jusson az is, mit kell a jövőben még jobban csinálni. Mindig bizonyítottuk, töretlen hittel és tenni akarással, hogy végre tudjuk hajtani a ránk eső feladatokat. A különböző ünnepségeken jóleső érzés volt tapasztalni, hogy az egykori harcostársak milyen szívesen emlékeznek. Mert az alapító tagok közül még ma is több százan vállalják a szolgálatot a testületben. A fejlődés szakaszairól szóló kérdésre' nehéz vá1 aszóin i. A munkásőrség folyamatosan lett e rendszer egvik ütőképes védelmi testülete. Igaz, a megalakulás utáni első évek az útkeresés időszakát jelentették. Nem mindig találtuk meg a 'egiobb módszereket. Azt hiszem, ez a legtöbb új szervezetre jellemző. Jobb lett volna természetesen, ha mindiárt a kezdésnél olvan szakértelemmel, hozzáértéssel rendelkezünk, mint most. De megtanultuk, amit • kel'ett, és az utóbbi években észrevehetőbbé vált az a minőségi-változás, ami bekövetkezett a testület munkájában. Ez az észrevételem vonatkozik a szervezésre, a kiképzésre, a harci feladatok végrehajtására. — Húsz év alatt sokan kiöregedtek a munkásőrségből, helyükbe fiatalok léptek. Munkások, téeszfagok, értelmiségiek, szellemi dolgozók egyaránt ismertek a testületben. Hogyan tükröződik a munkásörségben társadalmunk összetétele? — Sorainkban ugyanolyan arányban találhatók a munkásom, parasztok, érteimiségiek, fiatalok, nők, mint a társadalomban. A személyi állomány 80 százaléka fizikai munkás és dolgozó paraszt. De van közöttünk gyárigazgató, egyetemi tanár, pedagógus, közalkalmazott... Nagyon sok a fiatal, jelentős számban pártonkívüliek. Épp ezért fontos ' feladatnak tekintjük a kommunistává nevelésüket. Ugyanis a munkásőrség képzési programjában a politikai nevelés meghatározó szerepű. Sokan vesznek részt az alapszervezetek pártoktatásában, a marxizmus—leninizmus esti egyetemen, különböző oktatási formákban. De a munkásőrök rendszeresen kapnak kül- és belpolitikai tájékoztatót, és gyakran találkoznak a megye, a városok, a községek párt- és állami vezetőivel, hogv a helyi kérdésekről megfelelő képet kapjanak. — Mind a három generáció megtalálható itt nálunk, de nincsenek generációs problémák. Jól megértik a fiatalok és az idősek egymást. Manapság sok szó esik a nők egyenjogúságáról. Én azért említem, mert sok nő vállalja ezt a fegyveres szolgálatot. A kiképzésben, a feladatvégzésben a férfiakhoz hasonlóan megállják a helyüket. — A munkásőrség nemcsak harckészültségével áll a munkáshatalom mellett, szervezett erejét a szocialista építőmunkában is kamatoztatja. Milyen társadalmi vállalkozások jellemzik ezt? — A munkásőrök több mint 70 százaléka szocialista brigádban dolgozik. A termelőmunkában is helytállnak. A testület minden második tagja részt vesz a közéletben, mint tanácstag, ifjúsági vezető vagy szakszervezeti megbízott. Társadalmi munkával teszik otthonuk környékét szebbé, komfortosabbá. A községfejlesztési, városfejlesztési célok megvalósításáért szabad idejükben ásót, lapátot, gereblyet fognak. De a népi fegyveres ero segít az árvizek és más eiemi csapasok elhárításában, az emberek javainak, otthonának védelmében. Jó példa volt erre az 1970-es tiszai árvíz, amikor a gátakon vállvetve küzdöttek, hogy megfékezzék a Tiszát. Alakulataink ott voltak, amikor a csongrádi zeneiskola, a bútorgyár, vagy a vásárhelyi tanácsháza kigyulladt, és a tüzet kellett oltani. De segítettek a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, a betakarításnál is. Több tízezer társadalmi munkaórában építettek óvodákat, bölcsődéket. Együttműködtek a munkásőrök a rendőrséggel a bűnözők leleplezésében. vagy a határsértők elfogásában. Ügy érzem, nem maradtunk adósak a társadalmi munkával, amikor a termelés segítéséről volt szó. — Minden alegységünk úttörőcsapatot és ifjúgárdistákat patronál. A diákok gyak. ran részt vesznek foglalkozásainkon. A munkásőrség nagy szerepet vállal az ifjúság hazafias, honvédelmi nevelésében. Akadályversenyeket, hadi játékokat is szervezünk sokszor a gyerekeknek. — Mint a munkásőrség megyei parancsnoka, milyen feladatokat lát a testület előtt? — Eredményeinket megszilárdítva, javítani akarjuk a képzést, a szolgálati feladatok ellátását, a vezetést és a nevelést. Különösen a fiatal, új munkásőröknél van erre szükség. De hangsúlyozzuk továbbra is, hogy a munkásornek a termelőmunkában is példát kell mutatni, a XI. pártkongreszszus határozatainak szellemében kell dolgoznia. Ez valamennyiünk közös feladata! — Végű) köszönetet mondok elsősorban a 20 éve szoL gálatot teljesítő munkásőröknek, s egyben az egész személyi állománynak, valamint a feleségeknek, családtagoknak, hogy segítették férjüket e fontos pártmegbízatás ellátásában. H. M. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Ferencsik János kétszeres Kossuthdíjas karnagynak, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művészének, a magyar és a nemzetközi zenei életben kifejtett munkássága elismeréséül 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. (MTI) Orvosi rendelő a tangazdaságban Jelentős lépést tett az egészségügyi e'látásban a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskolai Tangazdasága. Tegnap, hétfőn korszerűen felszerelt, uj orvosi rendelőt adtak át rendeltetésének Csongrád megye legnagyobb mezőgazdasági üzemének központjában. Az új létesítményt, s annak berendezését, felszerelését a gazdaság bocsátotta rendelkezésre mintegy 300 ezer forint költségből. Csongrád megye, első olyan üzemi orvosi rendelője ez a létesítmény, amely egyben körzeti rendelő is. Baromfiipari Konyhakéss csirke — Olcsóbb a tojás Nagy Tamás, a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztjének megbízott vezérigazgatója hétfőn sajtótájékoztatón jelentette be egy új termék, az előhűtött bontott csirke forgalomba hozatalát. Az új termék gyártásánál szerencsésen találkoznak a lakosság igényei és az ipar lehetőségéi. A fogyasztók régóta kérték, hogy árusítsanak valóban konyhakész baromfit, ne kelljen a háziasszonyoknak vesződniök a konyhában a fej és a láb eltávolításával. Az előhűtött, bontott csirkénél a fejet, a lábat és a teljes belsőrészt eltávolítják. Az állat szívét, máját, a tisztított zúzát és a nyakat csomagolva a csirke hasüregébe visszahelyezik, és így a háziasszony a „konyhai hulladékok" nélkül vásárolhatja meg a baromfit. A bontott csirke ára kilo grammonként 43 forint lesz. Akik továbbra is igénylik a csirkelábat és a fejet, az eddigi gyakorlatnak megfelelően külön csomagolva, változatlan áron, kilogrammonként 6 forintért korlátlan mennyiségben vásárolhatják. Az ipar továbbra is kielégíti az igényeket a belezett csirkéből, amely fejjel és lábbal együtt kerül az üzeletekbe. Még egy hír a sajtótájékoztatóról : a tojás fogyasztói ára hétfőtől tíz fillérrel csökkent, s ezzel megkezdődött a tavaszi árcsökkenés. o