Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-18 / 14. szám

4 Kedd, 1977. január 25. r Átírják a gyomlistát A magyar helynévkutatás új kézikönyvei Időnként át kell Írni, ki kell igazítani a gyomtérképét, mert rendszeresen változik a különféle gyomnövények által borított terület nagysága, A mezőgazdászok pontosan számontartják, hogy milyen a gyomnövények „borítása"', tehát mekkora területen kell számolniok az esetleges terméskieséssel. Csakhogy a mért Az utóbbi években szinte eltűntek a földekről olyan — korábban ugyancsak számontartott — gyomfélék, mint a szarkaláb, a mezei acat és kipusztulóban van a pipacs, valamint a disznóparaj, amely régebben meglehetősen elől állt a gyomlistán. A növényvédelmet átvészelő fajok ellen külön iradatok érdekes módon szinte tási programot dolgoznak ki évről évre eltérnek egymástól: néha csak átmenetileg, esetenként azonban véglegesen háttérbe szorulnak bizonyos gyomfajták, s egyáltalán nem bizonyos, hogy a növény, amely mondjuk tíz evvel ezelőtt még a lista vé. gén volt. jelenleg is ott van. Éppen ennek az ellenkezője valószínűbb; számos faj ugyanis az elmúlt években ugyancsak előrerukkolt a táblázaton. a mezőgazdasági kutatók. Üj készítményeket vetnek be ellenük és fokozottabban alkalmazzák a rotációs vetési eljárás, amely biológiai alapon teszi lehetővé az ellenük való védekezést. Ettől azt várják, hogy az újabban előretörő gyomfélék is háttérbe szorulnak. De természetesen máris számolnak azzal, hogy újabbak jönnek, hiszen a gyomlistát még nagyon sokáig, szinte évről évre át kell majd írni. Szakcsoportokról A mezőgazdaság! terme- előnye, hogy nem köt le lésből a kisgazdaságok je- hasznos földterületet Terlenleg Is több mint 30 szá- mészetesen eszközigénye van, zalékban részesednek. Jelen- mert felszerelésekre — mint tős mennyiségű és értékű kaptárakra, pergetőkre — termelőeszköz van birtokuk- szükség van. A méhcsaládok ban, ezek jobb kihasználása vándoroltatása is többletkinépgazdasági érdek. A kis- adást jelent a méhészkedőküzemi termelésben résztve- nek. Szerencsére több mezővők több társadalmi réteghez gazdasági nagyüzem már rátartoznak, ezért termelésű- jött arra, hogy a jó termésket célszerű összehangolni, eredmények eléréséhez szükmunkájukat szervezni, s az ség van a méhek beporzó értékesítést segíteni. Emel- munkájára. Ezért az idén lett a megfelelő anyagi-mű- már több termelőszövetkeszaki bázist is szükséges zet jelentkezett néhány szakcsoportnál, hogy inkább vál| lalják a méhek elszállítását, sőt esetleg kisebb költségmegteremteni. Az elmúlt év Igazolta, hogy a szakcsoportl forma a legalkalmasabb a kistermelők összefogására, a termelés és az értékesítés tervszerűvé, szervezetté tételére. Bebizonyosodott, hogy a fogyasztási szövetkezetek hozzájárulást is, csakhogy a kertészetükben méhek tevékenykedjenek. örvendetes az is, hogy a korszerű méhészeti eszközök és felszerelések vásárlásához hitelakciót kívánnak a közeljövőadottságai Welnek megleg- ^ indítanl a takarékpénzjobban a méhészeti, a kertészeti és a kisállattenyésztési szakcsoportok szervezésére. Jelenleg hazánkban 2200 szakcsoportot tartanak nyilván, a fogyasztási szövetkezetek keretében. Ez a szervezet 165 ezer tag mezőgazdasági termelését fogja ösztárak. Az AFÉSZ-ek szakta nácsadással segítik a termelőket Erre szükség is van, mert a kedvezőbb termelési helyzet és a jobb értékesítési lehetőség kialakítása a méhészet további fejlődésének feltétele. Ahhoz, hogy az V. ötéves terv előlránysze, s a termelés szervezésén zatát teljesítsük, az állótól olyan közösségi életet is mányt legalább 20 százalékteremt, amelyben a szaktu- kal kell növelni. Mindez dás elmélyítésére és az újabb „ak jó szervezéssel és megeredmények elterjesztésére alapozott együttműködéssel egyaránt lehetőség nyüik. érhető eL Ezért várható, hogy a mosA közelmúltban hagyta el a Szegedi Nyomdát a József Attila Tudományegyetem Acta Historica című kiadványának 44., 48. és 55. kötete. Az első két kötet (1973— gyar történeti helypév-tipo1974) szerzői — Kristó, Gyu- lógia fiatal diszciplínának la, Makk Ferenc és Szegfű számít, születése az 1936— László — Adatok „korai" 1943 közötti évekre tehető. helyneveink ismeretéhez cí- Első rendszerezését Kniezsa mű munkájukban arra vál- István végezte el, szintézilalkoztak, hogy összegyűjt- sén az azóta eltelt évtizesék mindazokat a földrajzi dek sem hoztak jelentős válhelyneveket, amelyek a IX— tozást, legfeljebb egyes téX. századi magyarság törté- teleinek pontosítására került EUenérvként uj nefcében jelentős szerepet sor Bárczi Géza és mások játszott népek, törzsek és munkássága révén. A Kniekevesebbre vállalkozik, mint nikuma, foglalkozása stb. A a magyar névtudomány (ono- szerző szerint társadalmilag masztika) hagyományos né- véletlenszerű, esetleges, hogy zeteinek revíziójára. A ku- a számos elnevezési lehetőtatói bonckés alá vett ma- ség közül melyik realizálódott a földrajzi nevekben. Éppen ezért cáfolja a történészek egy részénél mutat, kozó olyan elképzeléseket, sok esetben bizonyítottnak vélt koncepciókat, amelyek a korai magyar társadalom életére kizárólag a helynevekben keresnek feleletet. szempontokat sorakoztat fel a népnévből és foglalkozásnévből ala személyek neveivel, vala- zsa—Bárczi-féle történeti ti- kult helynevek' mint a XIII—XV. századi pológia a földrajzi névből vizsgalatához. történeti nemzetségnevekkel kapcso- indult ki — megkülönbözlatosak. tetve puszta törzs-, személyA komplex módszert kö- és népnevekből alakult, -i vető vállalkozás alapvető és -d képzővel ellátott, főcéljának azt tekintette, hogy vábbá összetett (-falva, -háegy megbízható és minél tel- za, -laka, -telke, -szállása jesebb adattárat állítson ösz- stb.) utótaggal létrejött helysze, segítve ezzel az örven- neveket —, s az egyes típudetes módon kiszélesedő sokra nézve kronológiai jelA röviden és vázlatosan bemutatott három kötet metodikai és elméleti újszerű, ségével jelenfősen segítheti a további kutatásokat, s méltán számíthat a szakemberek reagálására. Az itthonról és külföldről megnyilvánuló „kereslet" viszont helytörténetírást. Ugyanak- lemzöket dolgozott ki, meg- indokolttá tette volna a kőkor az Adattár közreadásá- alkotta keletkezésük új szem val a szerzők jövőbe mutató pontú időhatárait célja volt hogy az adatok Kristó Gyula az „Adatújszerű rendszerezésével tár"-ra építő tanulmányában megteremtsék a hagyomá- egyrészt a helynévtípusok nyos névtipológiai meg álla- merev kronológiai kereteinek pítások felülvizsgálatának — természetesen nem partalapját s hozzászóljanak a talan — feloldására teszkíhelynevek történeti forrás- sérietet, másrészt az új időként való felhasználásának határok kijelölésével fölhívnapjainkban sokat vitatott ja a figyelmet a földrajzi kérdéséhez. A mintegy há- nevek történeti forrásként romszázötven címszó közel való felhasználásának aktunégyezer, nép-, törzs-, sze- ális módszertani kérdésére, mély- és nemzetségnévhez Módszertanilag nagyon takapcsolódó helynevet tar- nulságosak azok a fejezetek, talmaz. A kötetek használa- amelyekben a szerző a névtát a jól kiválasztott nyom- telenség kérdésével, illetve a datechnikal eljárások mel- névadási indítékokkal foglal, lett megkönnyítik a hozzá- kőzik. A Névtelenség, elnetetek nagyobb példányszámú megjelentetését vagy újbóli kiadását. Dr. Rákos István Híres leningrádi kristályok Az emberi értelem olyan kristályfajtát alkotott, amely átlátszóságában vetekszik a legtisztább forrás vizével, hangja csengő, és képes arra, hogy a nap sugarait a szivárvány minden színében tükrözze vissza. E kristály az üveg egyik változata. Különleges kemencékben, másfélezer fokos hőmérsékleten készítik. Alapanyaga ugyanaz, mint az üvegé, ám nagyobb tisztaságú. Kvarchomokból, szódéból, szulfátból * készül. Nagyszerű tulajdonságait a benne levő ólomtartalomból kapja. A Szovjetunióban több nagyüzem foglalkozik kristályüveg előállításával, egyik legjelentősebb közülük a leningrádi. Az itteni mesterek minden alkotása iparművészeti remekmű. A gyár csaknem 40 éve termel. Termékeit messze a Szovjetunió határain túl is ismerik. Értékes optikai tulajdonsággal rendelkező lencséit, csiszolt üvegeit a világ legjobb ilyen készítményei közé sorolják. (APN) juk csatolt térképek, amelyek mértékarányukat és beosztásukat egyeznek a vezés című fejezetben — más kutatókkal ellentétben tekintve meg- — a névtelenséget több évhonfoglalás kori százados jelenségnek tekinés a kora Árpád-kori régé- ti, mivel a névtelen birtokok még a centrális területeken is nagy számban bukkannak __ _ fel a forrásszegény XI—XII. a névtipológiái század okleveles anyagában, komplexitására A Kárpát-medence peremterületein pedig a XIII— szeti leletkataszter térképéveL Egyik legfőbb érdeme az „Adattár" szerzői hármasának, hogy kutatások hívják fel a figyelmet, serre maguk is példát mutatnak. A régészeti térkép átvétele ugyanis biztosítja a régészeti leletanyag és a földrajzi névanyag azonnali szembesítését, s „egyengeti a történelem, a régészet és a nyelvészet kutatói együttműködésének útját". lanao A harmadik kötet (1976) Kristó Gyula Szempontok XIV. század magyarságára várt a névtelen térségek elnevezésének feladata. Egy. egy falu nevet csak akkor kaphatott, amikQr a feudalizmus kifejlődésével és megszilárdulásával a mozgó „települést" felváltotta az állakhely, amely már megkövetelte a falu nevének egyediesítését, megkülönböztetését a szomszédos telepükorai helyneveink történeti lésektől. Névadóként számos tipológiájához című tanul- indíték kínálkozott, hogy mányát tartalmazza. A tör- csak néhányat soroljunk fel: tani ötéves terv végére megkétszereződik • szakcsoportok száma. Ehhez természetesen az szükséges, hogy nemcsak a termelés, hanem a feldolgozás és a forgalmazás szervezése is jobb legyen. Csongrád megyében 1976ban több mint 70 szakcsoport tevékenykedett. Ebből 62 a korábbi években alakult meg. A jelenlegi taglétszámuk hatezren felül van. E szakcsoportok közül jelentős helyet foglal el a méhészet. Sajnos a méhészkedők átlagéletkora 51 év. Célszerű lenne tehát bevonni a méhészeti szakcsoportok munkájába a fiatalabb korosztályt is. Az országban már 1962-ben 260 ezer méhcsalád volt szakcsoportok kezelésében. Ma is az összes mézfelvásárlás döntő többségét az ilyen méhészetek adják. Megállapítható, hogy ez az ágazat továbbra is kistermelői formában fejleszthető. A fejlesztésre szükség is van, mert a mézkereslet évről évre nő. A mostani ötéves terv célkitűzései között szerepel, hogy az ország lakosságának mézfogyasztása várhatóan egynegyedével fog emelkedni és nő a külföldi export is, mert a magyar méz keresett a világpiacon. „ A saértwrmeiáancfc nagy Rsdics Ferenc tén észként széles körben ismert szerző e munkájában nyelvészként mutatkozik be a szakemberek előtt, s nem a megtelepedés természeti feltételei, akár a birtokos, nak, akár az ott lakó emberek bármelyikének neve, etHAZASSAG I. kerület Szeged: Técsy Tamás és Csttlám Katalin, Kocsis László József és dr. Kiss Zsuzsanna Mária, Kosóczki Dezső és Szumyog Éva Rozália, Csöke László János és Berta Anna, Kacsai József és Máté Mária. Pálinkás Csaba Gyula és Kis-Szabó Klára, Simondán János Imre ós Bangó Edit. BeUér János és Kasztba Mária, Kovács László Elemér és Tok Katalin Erzsébet, dr. Moldovay Géza és Remák Anna Mária házasságot kötöttek. II. kerület Algyő: Keresztes István és Gubás Katalin házasságot kötötték. SZÜLETE8 I. kerület Szeged: Jeremiás Istvánnak és Kordás Piroskának Csaba, Bigoms Antalnak és Zámbó Erzsébet Honának Mónika Erzsébet, Kóc ász István Józsefnek és Barna Irén Ágnesnek Angéla, Erdélyi Tamásnak és Puskás Katalinnak László, Gyuris István Tibornak és Márta Margitnak Balázs László, Weigert Endre Edének és Valicska Olgának Eva Katalin, Czékus István Józsefnek es Mélykúti Irénnek Anita, Báló Gábornak és Török Zsófiának Judit Anna. Balogh Gábor Zoltánnak és Hődör Évának CslHa, Martus Imrének és Mészáros Mária Rozáliának Ildikó, Szarka-Kovács Istvánnak és Plgnlczkl Erzisébetnek Mária Erzsébet, Horváth Lászlónak és Sellcr Klárának Krisztián László. Kónya Györgynek és Miklós Erzsébet Julannának Tamás Cyörgy, Hegedűs Józsefnek és Tóth Julianna Magdolnának Edit, Bíró Andrásnak és Kovács Ágnesnek András, Nemes Sándornak és Fazekas ZsuzsannáCsaládi események és Hudák Editnek Zsolt Elemér, Lőrlncz Zoltánnak és Kóródi Évának Anikó, Hódi Sándor Istvánnak és Tóth Gabriella Máriának Krisztina, Bárdos Sándornak és Laczkó Honának Brigitta, Füzes Józsefnek és Radics Margitnak Krisztina Maria, Bán Sándornak és Lados Margitnak Zsuzsanna Éva, Sipka Lászlónak és Buknicz Matildnak Attila, Bóka János Antalnak és Kiss Borbála Elvirának Judit Hona, Szónoky Miklósnak és Ancsin Gabriellának Gabriella Piroska, Kulosár Péternek es Kiss Piroskának Péter, Palotai Ferencnek és Hajdú Rozáliának Ferenc Zoltán nevü gyermekük született. III. kerület Szeged: Klspál Jánosnak és Mayer Zsuzsannának Tamás, Nagygyörgy Imrének és Biczók Klára Gizellának Zoltán, Paullk Ferenc Jánosnak és Kiri Évának Gabriella Eva. Csipek Szilveszternek és Gulyás Mária Piroskának Szilveszter, Selep Gábor Györgynek és Koszó Ibolya Annának Róbert Krisztián, Komáromi Endrének és Kiss Ma tudnak Endre, Kőműves Nándornak ós Réz Zsuzsannának László, Nagy Sándornak és Berényi Erzsébetnek Zsófia. Szabó József Károlynak és Ssaibó TeréApal Pál Jaés dr. Reményi Évának Dánlel. Hegedűs Gyulának és Lajkó Ilonának Mónika, Ungi Zoltánnak és Penneki Annamáriának Krisztina Viktória, Zeri Péter Pálnak és Tóth Ilonának Ilona, Borka György Józsefnek és Rózsa Klára Annának Bernadett Klára, Mészáros Lászlónak és Csányi Katalinnak Péter László nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Mészáros Lajosné Tolnai Zsófia, Kis Mihály né TóthPördi Veronika. Rother Márta, Radlzy Milenkóné Jancsikln Daninka, Sebők Szilveszter, Vata János, Lukács Jánosné Török Anna, Dorogi Sándor, Piri Eliekné Gila Valéria. Miklós Imre. Botka János, Csonka Imréné Boros Julianna, Szallai Ferencné Juhász Mária, Dobosad István, Ónozó Lajosné Farkas Katalin Julianna, Kiss János, Sipos Andrásné Káisz Márta meghalt. H. kerület Szeged: Gerger Péter, Domokos István László, Sánta József Gergelyné Naosa Borbála, Szabó Ferencné Homai Terézia, Preisz Vilmosné Joó Anna, Tégan Károly, Vékes Andrásaié Unger Jozefa, Dobó Rozália meghalt. Algyő: Kónya Andrásné meghalt. ül. kerület Szeged: Lasancz Józsefné Sánta Piroska, Vecsernyés István, Szél János. Erdős Dezső, Dudás János, Nagy Antalné Csernovszk Lukrécia, Czatoő István, Nyári Antalné Sándor Etelka, Terhes Antal György, Szabó András, Szoboszlay lstvánné Horváth Ilona, Török József, Szalma István, Tóth István meghalt. Nazim Hikmetre emlékezünk A XX. századi török irodalom kiemelkedő alakja Nazim Hikmet költő, re. gény- és drámaíró hetvenöt esztendeje, 1902. január 19én Istambulban született. Előkelő nemesi családból származott. A család katonai pályára szánta, sorsa azonban inasképpen alakult. Amikor hazája az I. világháború után idegen megszállás alá került, s Musztafa Kemal pasa vezetésével megindult a nemzeti felszabadítási háború, az író Kemal oldalára állt, majd a Szovjetunióba emigrált, ahol egyetemi tanulmányokat folytatott. Itt érlelődött marxistává. Költészete is, amelynek első megnyilatko. zásal a törökországi idegen intervenció idejére esnek, ebben az időszakban bontakozott ki, — Majakovszkij hatása alatt. Hazájába viszszatérve illegális kommunista tevékenysége miatt többször letartóztatták, végül 25 évi börtönre ítélték, s csupán a nemzetközi felháborodás hatására bocsátják szabadon 11 év letöltése után. Ezután ismét a Szovjetunióban telepedett le. Az ott töltött másfél évtized a költő legtermékenyebb kor. szaka. Tevékenyen részt vett a nemzetközi békemozgalomban; ennek során sokszor járt külföldön, nemegyszer Magyarországon is. Tépi formákat forradalmi tartalommal töltötte meg. A török költészetben ő teremtette meg a ritmuson alapuló szabad verset. Első verseskötetét (A napivók dala) Bakuban adták ki. Törökországban csak a II. világháború előtt adták ki néhány kötetét, több török nyelvű műve Bulgáriában és Jugoszláviában jelent meg. Elbeszélő költeményei közül kiemelkedik Levelek Taranta Bábuhoz és Ének Szimáv kádijának fiáról, Bedrettinröl. Az utóbbiban egy középkorban élt paraszt vezér alakját ábrázolja, aki kommunisztikus tanokat hirdet. Drámái a török társadalom kérdéseit boncolgatják. A különc egy török kommunista értelmiségi alakját mutatja be. Az ünnep első napján a polgári társadalom erkölcsének kritikája. Legenda a szerelemről egy régi keleti irodalmi motívumot, Fernád és Sírin szerelmi történetét feldolgozva, az emberi akarásba, a haladásba, a munka értelmébe vetett hitét fejezi ki. A drámát hazánkban először a debreceni Csokonai Színház mutatta be 1957-ben. Eletének utolsó alkotásai között egyik legjelentősebb műve a Romantika c. regénye, sajátos önéletrajzi poe. vékenységéért Lenin-béke- tikai visszaemlékezés és díjjal tüntették ki. Irodalmi tevékenysége is itt, második hazájában teljesedett ki. Élete és aktivitása teljében ragadta el a börtönben szerzett szívbetegség 1963, június 3-án Moszkvában. Nazim Hikmet rendkívül széles körű, művelt írástudó volt, a török líra hagyományos kultúráját mesterien egyeztette a merész új mondanivalóval, a modern vers követelte formai újításokkal. Az egyszerű emberek nyelve — magas művészi fokon — az 6 műveiben nyert végleges irodalmi-lírai polgárjogot. Erjesztő hatása szinte minden irodalmi műfajban és számos más mű. vészeti ágban is megmutatkozott. írói munkásságát a forradalmi mozgalom, a dolgozó nér> érdekei, a népi realista művészet megteremtése szolgálatába állította. A nészámvetés. a költő politikai és művészi hitvallása. A regény a húszas évek derekán indul; a történet köré az emlékezések fonala gömbölyödik. Élő történelem és mély emberi hitvallás, amely nagy írói műveltséggel és mértéktartással párosul. Summázva: „Tiszta szívvel, egész hittel, lendülettel élni és lelkesedni — ez a romantika. Tavaszi lángolással mégis, merni az első szerelem édességét és keserűségét — ez a romantika. Búcsút mondani a szeretőnek, a szeretemnek, és elindulni, ha szólít a haza, a kötelesség, várnak a társak — ez a romantika. Vál'alnl a nehéz munkát, kockázatot, betegséget és üldöztetést — ez a romantika. És mindig készen állni a halálra, és tudni, hogy miért — ez a romantika." DR. FÜR ISTVÁN