Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-01 / 1. szám

2 Szombat, 1977. január íi Üdvözlő távirat Corvaláitnak A Hazafias Népfront Országot Tanácsa és a Magyar Országos Béketanács tegnap táviratot küldött Luis Corvalánnak. A Uvlrat így hangzik: Tisztelt Corvalán Elvtárs! A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Béketanács nevében tisztelettel köszöntjük önt, a chilei nép hős fiát, a nemzetközi társadalmi haladásért folyta­tott küzdelem kiemelkedő személyiségét, a marxizmus—leninizmus rendíthetetlen har­cosát kiszabadulása és a küszöbön álló 1977-es év alkalmából. A chilei nép igaz­ságos harcát a világ haladó erőivel együtt támogatják a magyar kommunisták, a szo­cializmust építő magyar nép. Az ön hósi helytállását a nép ügyéért mindig magun­kénak éreztük, érezzük és a jövőben is egyek leszünk azzal. Nagy öröm számunk­ra tudni, hogy Corvalán elvtárs szabad! Siker koronázta a több éven át folytatott világméretű szolidaritási küzdelmet a chilei nép támogatásáért, az ön és harcostársai szabadon bocsátásáért Biztosak voltunk abban, hogy olyan ügyért, s elvtársakért szállunk síkra, akiket nem törhetnek meg a fasiszta junta legembertelenebb börtön­viszonyai sem. A távirat a továbbiakban kifejezi azt a meggyőződését, hoav a chilei nép győzni fog, majd így fejeződik be: Az új, 1977-es évben kívánjuk, hogy a chilei nép hősi harcában kipróbált kom­munista pártja az ön vezetésével érjen el minél nagyobb győzelmeket. önnek és kedves családjának — az egész haladó emberiséggel együtt — kívánunk jó erőt, egészséget, boldogságot Hazafias Népfront Országok Tanácsa Magyar Béketanács A chilei kommunisták ünnepe Ötvenöt éve, 1923. Január 2-án alakült meg Chile Kommunista Pártja. A tör­ténelmi évforduló önmagé­ben is Jelentős; de még in­dokoltabbá teszi emlékezé­sünket a chilei nép harca a fasiszta katonai diktatúra ellen, s az az öröm, amelyet Lu'i Corvalánnak, a párt főtitkárának kiszabadulása váltott ki a világ haladó embereiből. A chilei munkásmozgalom a századforduló táján kez­dett mefí'zmosodni. A ko­rábbi kU műhelyekből kinö­vő gyárak dolgozói, a salét­rom* és a rézbányák mun­kásai érdekvédelmi szerve­zeteket alakítottak 1912-ben jött létre Chile Szocialista . rtja. amelynek ki­'••••.; 'kedí vezetője Luie Lmlllo R-cabarren, a nyom­dászból lett marxista mun­kásvezér volt. Eleinte a párt nem volt következetesen orrztía'mi állásponton; de a Nagy Októberi Szocialista Főm: dalom nyomán érvé­nyesítette programját a for­radalmi marxista csoport. Faneegua városban tartot­t-úr a P< t IV. kongresszusát 1922. január 1-én és 2-án. A tanácskozáson részt vevő osj ilyharcos munkások Re­cabarren iavas'a'ára létre­hozták Ch'le Kommunista Pártját, a Kommunista In­ternacionálé chilei szekció­ját. de ez nemcsak névvál­tozást íc-'antett Mérföldkő volt ez a nap Chj.ie árténetében. Meg­kezdte működését az osztály­harcos munkásság marxista —leninista pártja, amelynek tekintélye a proletariátus körében és hangja a parla­mentben egyre erősebb lett. Az 1938-ban tartott el­nökválasztáson a két évvel korábban létrejött népfront jelöltje, a radikális párti Pedro Agulrre Cerda győ­zött. 1948-ban a hidegháború következtében — a parla­ment megszavazta „a de­mokrácia védelméről" szóló törvényt, amely elsősorban a kommunista párt és a szakszervezetek ellen irá­nyult. A párt tíz évig üldöz­tetéseknek volt kitéve, de az illegalitás sem törte meg erejét. A baloldali összefo­gd* legyében megalakult a PRAP, a Nép! Akciófront, amelynek elnökielöltje há­rom aika'ommal ls a szo­cta'íst* Salvador Allende volt Az 1978. év ismét törté­nelmi fordulatot hozott. Az 1989. decemberében alakult Népi Egység pártjai — a kommunisták, a szocialis­ták, a radikálisok és kisebb ba'oidali erők — ismét Al'.endét jelölték elnöknek, aki ezúttal a választásokon az e'ső helyen végzett Meg­kezdődött a chilei társada­lom szocialista irányú át­a'akítása, ame'y hatalmas energ'ákat szabadított föl az elnyomott és k'rsékmányolt rétegekben. A Népi Egység kormánva számos fóntos tör­vényt hozott, de — mint minden társadalomátalakító folyamatban — hibák is vol­tak. Ezeket használták ki a hazai és a külföldi jobb­oldali erők, amelyek kezdet­től fogva a szocialista átala­kulás megakadályozására szövetkezetek. 1973. szep­tember U-én példátlan ke­gyetlen katonai puccsot haj­tottak végre, s az ellenfor­radalom erői átvették a hatalmat Pinochet Chiléjében a leg­első pillanattól fogva, szünet nélkül folyik a boszorkány­üldözés, amelynek áldozatai elsősorban a kommunisták­Tízezrével kerültek bőrtönbe vagy koncentrációs táborba, s a fasiszta junta mintegy tizenkétezer kommunista életét oltotta ki. Ezért Is okozott nagy örö­met a világ minden részén, hogy Luis Corvalán, Chile Kommunista Pártjának fő­titkár*'^0 december második felében — több mint há­romévi rabság után — kisza­badult a junta börtönéből. Corvalán nemrég Moszkvá­ban a következőket mondta: „Továbbra is teljesítjük forradalmunk feladatát, min­dent megteszünk, hogy Chile minél hamarabb a de­mokrácia országa legyen". * A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága táviratban üdvözölte a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságát a párt megalakulásának 55. évfor­dulója alkalmából. SIKERES TERVTELJESlTÉS Az Orenburg—szovjet nyu­gati országhatár közötti föld­gázvezeték építői sikeresen fejezték be idei feladataikat. A hét szocialista országból érkezett dolgozók már 1976. december 5-én befejezték évi Integrációs tervüket. Ebben az évben körülbelül 1300 ki­lométer hosszú csővezeték hegesztését végezték el NYILATKOZAT Tizenkét éwel ezelőtt. 1985 január 1-én vette kez­detét a Palesztinai Felszaba­dítás! Mozgalom szervezeti fegyveres harca a szülőföld­re való visszatérés jogáért, a palesztinai arab nép nem­zeti jogainak érvényesítésé­ért Erre emlékezve a pa­lesztinai arab nép és vele együtt az egész haladó nem­zetközi közvélemény január l-ét a palesztin forradalom évfordulójaként ünnepli — közli az a nyilatkozat, ame­lyet pénteken hozott nyilvá­nosságra a Magyar Szolida­itási Bizottság. CARTER ÖRÖMMEL FOGADTA BREZSNYEV NYILATKOZATÁT James Carter, az Egyesüli államok megválasztott elnö­ke csütörtökön reagált Leo­nyid Brezsnyev válaszaira amelyeket Joseoh Kingsbury­Smíth amerikai politika1' kommentátor kérdéseire adott* Carter Wtele-n tette­örömmel fogadta Brez&nyev nyilatkozatát, amelyben Je­'erte, hogy 1977-ben Vész ta­lálkozni az Egyesült Államok elnökével. Ez megegyezik az íri óhajommal — mondotta Carter. és hozzátette, hogy a találkozó időpontját és he­'yét még nem határozták meg. THAIFÖLDI TÁMADÁS LAOSZ ELLEN A vientianei rádió pénte­ken közölte, hogy a napok­ban hat thaiföldi őrhajó sú­lyos támadást haitott végre egy laoszi falu ellen. A Tha Khek város közelében levő falut a hajók erőteljes tűz alá vették, s a támadás so. rán sokan életüket vesztet­ték, és súlyos anyagi károk keletkeztek. Egyiptom Javaslatéra Izrael válasza • Tel A vív (UPI) Izrael igen gyorsan, még Müt'töön este válaszolt Szedet egyiptomi elnöknek arra i jelentős engedménye­ket tartalmazó javaslatára, hogy a palesztin államot vagy Jordániával éllamszö­ve' 'égben, vagy más formá­ban, de Jordániával való szoros kötelékben hozzák létre, cserében oedig az iz­raeliek a lehető legrövidebb időn belül vonuljanak ki az összes megszállt arab terüle­tekről. Jigal Állon izraeli külügy­miniszter a kompromisszu­mos javaslatnak csak azt a részét nevezte „elfogadható­nak" és „biztatónak", amely egy palesztin—jordániai ál­lamszövetségre vonatkozik. TJevanakkor — hangoztatta Állon — szó sem lehet ar­ról, hogv Izrael visszavonul, jon az 1967-es háborút meg­előző határok mögé, mer' „Izrael nem tud és nem is akarja feladni a védhotő ha­tárokat". Ugyanígy elutasítja azt a követelést 1*. hogy a PFSZ és Libanon képvisel­tesse magát Genfben. A Szovjetunió politikája békepoiitika a Moszkva (TASZSZ) Valentyin Zorin, a szovjet rádió és televízió politikai hírmagyarázója a TASZSZ hírügynökség számára írt új­évi kommentárjában a többi között megállapítja, hogy az 1977-es esztendő küszöbén vi­lágszerte egyre erősödik a béke megóvására és a nuk­leáris katasztrófa elhárítáaá­I ra irányuló törekvés. Ennek l kapcsán idézi Leonyid Brezs­i nyevet, aki szerdán Kings­bury-Smlth amerikai újság­író kérdéseire válaszolva, egyebek között annak a re­ményének adott hangot, hogy 1977 valódi áttörést hoz a fegyverkezési hajsza beszün­tetése irányában. A kommentár ezután így folytatódik; a Szovjetunióban kitartóan munkálkodnak azon, hogy a nemzetközi fe­szültség enyhülése tartós és visszafordíthatatlan legyen. A Szovjetunió vezetői az új esztendő küszöbén ismét egy­értelműen kifejezésre juttat­ták a szovjet nép bákeakara­tát. Azért kell nyomatékosan felhívni a figyelmet erre a körülményre, mert azokban, .akik rendszeresen olvassák az amerikai lapokat és fo­lyóiratokat, hallgatják a rá­dióban és a televízióban el­hangzott kommentárokat, esetleg teljesen hamis elkép­zelés alakulhat ki a szovjet külpolitika célkitűzéseiről. Az amerikaiakat ugyanis napról napra arról igyekez­nek megggyőzni, hogy Moszk­vának valamiféle „cselszövő elképzelései" vannak, hogy „szakadatlanul növekszik a szovjet katonai potenciál", hogy a békére felszólító megnyilatkozások csupán a Szovjetuniónak a háborúra való készülődését hivatottak elleplezni. Semmi sem áll tá­volabb az Igazságtól, mintáz efajta állítások — hangsú­lyozza a kommentátor. Egyet­len tény sem támasztja alá ezeket az állításokat. Amit pedig tényként szeretnének elfogadtatni, az egyszerűen rosszindulatú koholmány, amely minden reális alapot nélkülöz. A kommentátor ez­zel összefüggésben ismét az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkárát Idézi, aki az amerikai újaágírónak kije­lentette: meghökkentőnek tartja, hogy bizonyos köröV. Nyugaton, mind az Egyesült Államokban, mind pedig más NATO-tagországokban, úgy viselkednek, mintha az utób­bi években semmi sem tör-, tént volna, semmi sem vál­tozott volna, és mintha a vi­lág még mindig a hideghá­ború állapotában lenne. Ezek a körök nagy hangon hirde­tik, hogy állítólag fokozódik a katonai veszély a Szovjet­unió részéről, és ennek ürügyén újabb és újabb ka­tonai előirányzatokat igye­keznek kicsikarni, és sürge­tik a fegyverkezési hajszát. — Ha összehasonlítjuk a szovjet tömegtájékoztatási eszközök irányvonalát azzal, amiről a nyugati sajtó ínak­kor minden elfogulatlan em­ber könnyen válaszolhat ar­ra a kérdésre, hogy kl áll a béke és a békés egymás mel­lett élés politikája mellett és ki az, aki — koholmányok és hamisítások segítségéved— háborús hisztériát szít csak­hogy biztosítsa a millárdos nyereséget a fegyvergyárosok számára — fejezi be kom­mentárját Valentyin Zorin. Magyar vezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából DK- FIDEL CASTRO RŰZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének. Minisztertanácsa elnökének, HAVANNA. Kedves Fidel Castro Elvtársi A forradalom győzelminek 18. évfordulója. hazájuk nemzeti ünnepe, a felszabadulás napja alkalmából a Ma­gyar SzociaHs'a Munkásvárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa is Minisztertanácsa, a ma* gyár nép is a magunk nevében forró, elvtirei üdvözletün­ket küld ük önnek és az ön személyin keresztül a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságinak, a Kubai Köz­társaság Államtanácsának, Minisztertanácsának, és a hós kubai népnek. A kubai nép történelmi jelentőségű győzelme óta. « kommunista párt vezetésivel kiemelkedő síkereket irt el a társadalom szocialista átalakításában, a népgazdaság is a kultúra fejlesztésiben, az életszínvonal javításiban, a wo* clalista államrendszer tökéletesítésében. A Kubai Köztársaság sikerei a szocialista építésben, ás országuk következetes imperialistaellcnes külpolitikája lel­kesítő példaként szolgál a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért küzdő népek, különösen Latin-Ame­rika népet számára, és méltán vívja ki a világ haladó erői­nek elismerését is nagyrabecsülését. t Pártjainknak is népeinknek a marxizmus—leninizmus is a pro'etár internacionalizmus elvein alapuló testvéri ba­rátsága és sokoldalú együttműködése örvendetesen fe'lódik, és m'nd gyümölcsözőbbé vilik. Testvéri együttműködésünk hozzá'irvl a szocializmus építéséhez országainkban, a szo­cialista államok közösséginek erósödisihez. az imperializ­mus ellen, a békéért, a biztonságért is a társadalmi hala­dásért folytatott közös harcunkhoz. Forrada'muk 19. évfordulóján kívánjuk önnek és a Kubai Köztársaság testvéri népének, hogy érjenek el újabb sikereket pártjuk 1. kongresszusán hozott határozatok vég­rshajtisában. a szocializmus építésében, hazájuk felvirá­goztatásában. Budapest, 1976. december 3L KADAR JÁNOS. a Msgysr Szocialista Munkásbárt Központ! Bizottságának első titkára; LOSONCZI FAL. a Magvar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke" LAZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Kuba ünnepén külsőségekben is szeretik ki­fejezni, az nem lepődik meg azon, hogy ezekben a napok­ban transzparensek, jelmon­datok, karikatúrák és hatal­mas festmények, piaks.ok „tarkítják" a városokat, fal­vakat Űj dalok, új vertek születtek — a győzelem nap­jáwtk köszöntésére. A forradalom úgynevezett „mtézményesítési folyamaté­ban" a most zárult évben. Kuba lakói februárban nép­szavazáson hagyták jóva, a föl árész első szocialista al­kotmányát, amely kimondja: mlnúen hatalom a dolgozó népé. A nyáron került sor, az ország — a mai éle'hez igazodó — új adminisztratív tel ületi felosztására. Decem­ber elején pedig összeüti, az ekó szocla'lsta parlament 1976-ban, a testvéri orszá­gokká] egyeztetett öteveo 'erv végrehajtásához kezd­tek. Gazdasági építőmiuká­jukban hasznosítják azokat a liuetőségeket, amelyekai a KGüT-tagság nyújt. Ami Latin-Amerika "őbb mint 30 országában ma még álom, az Kubában már való­fíg Ingyenes az orvosi eiiá­lás az oktatés. Nincs kére­gető koldus, éhező szegény. Öt év alatt kétszázezer rta­léo költözik új, állami i*kás­U ŰJ gyárakat. Iskolákat, kórházakat építenek. É*ek számada+ai ott olvas­hatók a havannai utcákon, a fSívak terein. Az emtivé­nyekről zenekarok szo'.gái-at­Ják a szilveszteri talna.va­lót. Mert hát az új év. a gvőze'em napiának köszönté­se el sem képzelhető más­K*i,t mint hajnalig tartó rumbázással. Ilyen önfeledten, csak így te'szabadult nép tud vigad­ni, örülni­Király Fercac Kubában, Ilyenkor köazönt be a száraz évszak, ami azt jelenti, hogy fél évig nem esik eső. Nemzeti ünnepük­re készülve, már feldíszítet­ték a pálmallgeteket, tele­ket. utcákat, házakat A szokásokhoz híven, a sziget­ország lakói, a kellemes 25— 25 fokos melegben, az utcán köszöntik az új esztendőt, az új év első óráit: a győ­zetem napját Azon az éjszakán — 1959­re virradóan — a havannai rádióállomások közölték: a véres zsarnok, Batista elme­nekült. Győzött a forrada­:«m. Ez a győzelem éve — mondták a felkelő hadsereg katonái. Ez, és a többi, a gondok éve lesz — mondta Fidel Castro, aki a legendás S.'etra Maestra hegységben fogadta az örömhírt Majd r.éhány nap után — maga mögött « 27 hónapi veres küzdelemmel — győztes csa­pata álén, bevonult Havan­nába. Ezt követő években a gondokból kijutott bőven, /-z amerikai totális blokád, pro­vokációk, szabotázs akciók. a forradalom megfőj tizára irányuló megannyi kU-irlet 'ütemezte a hatvanas éve­ket, A tévedések, az útkere­sések és újrakezdések után a hetvenes évek elejére, a ku­bai nép megvívta hósi *a­taját. Hatalmát megszilárdít­va, az USA-tól 150 kilomé­erre, elsőként az amerikai kontinensen, egy új élet épf. 'éséhez kezdett. Kuba, « Szovjetunió, a szociaueta közösség többi országának — köztük hazánknak — a rest­véri támogatásával legvőz­te a gazdasági nehézségeket, s ma új sikerek jegyében kö­uönti az 1977-es évet. Aki leméri a kubaiak lel­kivilágát. azt a tulajdonsá­gukat, hogy érzéseiket a

Next

/
Oldalképek
Tartalom